Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
2 Képújság 1977. december 25. Hetié: Vietnami—amerikai külügyminiszter-helyettesi tárgyalások Párizsban — Szadat betiltotta az egyiptomi béketanács működését — Letette az esküt az új holland kormány. Kedd: Az izraeli hadügyminiszter Egyiptomba utazott — Megfogyatkozott Demirel török miniszterelnök többsége az ankarai parlamentben. Szerda: A caracasi OPEC-értekezleten fél évre rögzítették az olaj árát — Véget ért az ENSZ közgyűlésének 32. ülésszaka — Callaghan brit miniszterelnök villámlátogatása Belfastban. Csütörtök: Elnapolták a kairói konferenciát. — Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta a moszkvai amerikai nagykövetet — A belgrádi értekezlet január 17-ig felfüggesztette munkáját. Péntek: Líbiai látogatása után Algírban tárgyal a szovjet vezérkari főnök — Chilében népszavazást írtak ki január 4-re — Vita a nyugat-szaharai területeket ért napalmtámadások miatt. Szombat: Leonyid Brezsnyev nyilatkozatot adott a Pravdának — A Begin—Szadat találkozó előkészületei — Az ír terroristák fenyegetése: karácsonykor sem hajlandók fegyvernyugvásra. A hét 3 kérdése A karácsonyi ünnepek közeledtére kezdetét vette a hagyományos szünet a hosszan elhúzódó vagy hosszúnak ígérkező nemzetközi tárgyalásokon, illetve véget is ért az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka. Mindjárt ezzel kapcsolatos az első kérdés: hogyan lehet megvonni a 32. ülésszak mérlegét? Aláírták a magyar—szovjet kulturális tárgyalások jegyzőkönyvét. Képünkön: Pozsgay Imre kulturális miniszter és V. I. Popov, kulturális miniszterhelyettes az aláírás közben. (Képtávírónkon érkezett.) Belgrádban csak szünetről van szó, január 17-én ismét találkoznak a 35 ország küldöttei a Száva-palotában. De itt is feltehető a kérdés: hol tart a konferencia? Begin és Szadat karácsonykor találkozik ismét, ezúttal egyiptomi földön. A kétoldalú kapcsolatok tempója azért ilyen gyors, mert ha eltelik akár egy hét is látványos esemény nélkül, akkor megmutatkozik a hazárdjáték túl nagy kockázata ... A héten sok szó esett a Begin-tervről, ezzel kapcsolatban az a döntő kérdés, hogy tartalmaz-e ez tényleges engedményeket ? 1. Hogyan lehet megvonni az ENSZ-közgyűlés mérlegét? Az év elején még annyi feszültségelem jelentkezett a nemzetközi életben, hogy azt lehetett volna jósolni: hatásuk tükröződik majd az ENSZ legfontosabb testületének munkájában is. Nem így történt. Inkább az volt a jellemző, hogy az enyhülés folytatását, a békés egymás mellett élés elmélyítését sürgették — néhány kivételtől eltekintve — az ENSZ tagállamainak küldöttei. Különösen sok szó esett a leszerelésről, a fegyverkezési hajsza csökkentéséről. Ez pedig kedvező alaphangot teremt az ENSZ 1978-ban esedékes rendkívüli közgyűlési időszak ülésszakához. Amelynek — köztudomás szerint — éppen a hathatós leszerelési intézkedések megvitatása lesz a feladata. Túlzás nélkül elmondható, hogy a közgyűlési vitának ilyen irányba való terelése a szocialista diplomácia érdeme. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság is, több leszerelési jellegű határozati javaslatot terjesztett az ENSZ-közgyűlés elé, amely aztán azokat magáévá is tette. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ENSZ-nek ez a legtekintélyesebb testületé sem képes azon nyomban elkötelező határozatokat hozni, de roppant erkölcsi és politikai jelentősége van, ha a közgyűlés óriási többséggel, vagy éppen egyhangúan kimond valamit! Például, ha nem kevesebb, mint 14 határozatban elítéli a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-politikáját és a pretoriai rezsim ellen különböző konkrét szankciókat szavaz meg... Érdekes módon már az USA sem tudta ezeket megakadályozni, sőt egyeseket kénytelen volt elfogodni! Ha nerri tette volna, ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett volna, hogy a Délafrikai Köztársaság csak az imperialista hatalmak támogatásának köszönheti fennmaradását. Az ENSZ-közgyűlés palesztinvitája is jelentős erkölcsi alátámasztását adta a haladó világ ama követelésének, hogy a palesztinai arab nép önrendelkezési jogát biztosítani kell, s hogy Izraelnek ki kell ürítenie a megszállt területeket. A világszervezet akkor mondta ki. hogy a közel-keleti békéhez Genfen, a közel-keleti konferencián át vezet az út, amikor amerikai áldással és ösztönzésre közvetlen egyiptomi—izraeli alkudozás kezdődött... 2. Tartalmaz-e tényleges engedményeket a Begin-terv? Begin izraeli miniszterelnök Carter amerikai elnöknél jártában értésre adta, hogy tarsolyában ott a terv a közel- keleti békére. A nyugati propagandagépezet a maga szoTöbbször is olvashattunk, hallhattunk a héten a Nyugat-Szahara felszabadulásáért küzdő Polisario Front katonáiról. Mint ismeretes, francia repülőgépek napalmbombákkal és gépfegyvertüzzel támadták meg őket, pedig a Front már előzőleg ígéretet tett a fogságába került nyolc francia szabadon bocsátására. Képünkön: a Polisario Front katonái. (Képtávírónkon érkezett.) kásáihoz és hagyományaihoz híven szenzációsnak szánt kiszivárogtatás eredményeként napról napra újabb részleteket ismertetett, anélkül, hogy azok hivatalos megerősítést kaptak volna. Bármikor vissza lehet táncolnia tehát az izraeli kormánynak ... Kétségtelen viszont, hogy Begin szájából meglepően hangzik még az is. ha egyáltalán bármilyen palesztin önkormányzat lehetőségét vázolja fel. Természetesen a palesztin területen megmaradna Izrael uralma, katonai és rendőri jelenléte. Csak hosz- szú-hosszú idő után kerülhetne szóba Palesztina esetleges függetlensége. Ámde már ennek elméleti lehetősége is nyugtalanságot kelt Izrael szélsőséges köreiben, amelyekben egyesek szót emeltek Begin „túlzott engedékenysége” ellen . .. Egyiptomban ugyanekkor Szadat elnök szavakban továbbra is hangoztatja egy palesztin állam létrehozásának szükségességét, de nincs kétség afelől, hogy egy nyugatbarát és Izraellel szoros kapcsolatban álló Palesztinát képzel el. A Palesztinai Felszabadítási Szervezetet mindenesetre ki akarja kapcsolni a palesztinai kérdés rendezését célzó tárgyalásokból. S ez döntő engedmény az izraeliek javára. Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter meglepetésszerűen külön is megjelent Egyiptomban, hogy az egyiptomi hadügyminiszterrel, majd Szadattal tárgyaljon katonai és biztonsági kérdésekről. A Sinai-félszigeten kölcsönösen visszavonnák az ütközőövezet' közeléből az izraeli és az egyiptomi katonákat — a bizalmi légkör további javítása céljából. 3. Hol tart a belgrádi konferencia? iBelgrádban a 33 európai és 2 észak-amerikai ország küldötteiből álló konferencia már hozzálátott záróokmányának megszövegezéséhez, amikor a karácsonyi szünetre hazautaztak a diplomaták. Munkájukat január 17-én folytatják, s valószínűleg február közepén-végén be is fejezik. A záróokmány megszerkesztése nem könnyű feladat, hiszen azt valamennyi részvevő számára elfogadhatóvá kell tenni. A helsinki záróokmány végrehajtásaként, a helsinki szellem még teljesebb gyakorlati érvényesítésére hozzávetőleg száz javaslat került a Száva-palota asztalára! Az új záróokmány ezeket is összegzi ugyanakkor, amikor nem változtathatja meg a Helsinkiben elfogadottat. A Magyar Népköztársaság küldöttsége számos javaslatot tett Belgrádban, egészen odáig, hogy például a kis nemzetek nyelvén megjelent irodalmi műveknek nagyobb helyet sürgetett fordítás révén a világirodalomban, de természetesen mindenekelőtt az enyhülés folyamatának továbbfejlesztését, az európai együttműködés bővítését szolgáló kezdeményezésekkel élt. A belgrádi találkozó előkészítő jellegű konferencia, s nem olyan, amely egymaga is meghatározó lehetne a földrész béke és biztonsága dolgában. Minden bizonnyal hasonló jellegű értekezletre kerül sor utána — hogy hol és mikor, azt éppen Belgrádban kell eldönteni a karácsonyi szünet után. Bécset és Madridot hallottam emlegetni, mint a következő konferencia esetleges színhelyét. Időpontnak pedig az 1980-as esztendőt. Ezt csak annak jelzésére idézem, hogy érzékeltessem: az európai béke és biztonság szavatolására, az öreg földrész népeinek, államainak együttműködésére egy döntő fontosságú folyamat kezdődött el Helsinkiben, amely most Belgrádnál tart, aztán újabb és újabb szakaszokba ér el. pAlfy József A világpolitikai érdeklődés előterében volt a héten Izrael és Egyiptom különtárgyalása, illetőleg a többi arab ország nélkül és azok ellenére készülő különmeg- állapodása. Képünkön a különegyezkedés egyik főszereplője, Begin izraeli kormányfő, amint a hét elején Carter amerikai elnökkel tárgyal. (Képtávírónkon érkezett.) Kölcsönös kompromisszumok (Folytatás az 1. oldalról) ülésszakát, amely gyakorlatilag a Szovjetunió és a szocialista országok áltál javasolt leszerelési világkonferencia konkrét előkészítésének szakaszává válhat. Púja Frigyes külügyminiszternek az általános politikai vitában elhangzott megállapítása szellemében, amely szerint „a Magyar Népköztársaság külön súlyt helyez arra, hogy a maga szerény eszközeivel elősegítse a fegyverkezési verseny megfékezését, újabb leszerelési intézkedések kidolgozását”, a magyar diplomácia is több ízben vállalt kezdeményező szerepet az ülésszakon — közös szovjet— magyar—NDK javaslat alapján született meg például az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének betiltását szorgalmazó ENSZ-ha- tározat. A nemzetközi élet „válsággócainak”, elsősorban a közel-keleti feszültségforrásoknak a felszámolása mindvégig az érdeklődés középpontjában volt. Reményekre jogosította a tagállamokat az október 1-én kiadott szovjet— amerikai közös nyilatkozat, majd hideg zuhanyként érte őket a külön tárgyalásokat és külön érdekeket előtérbe helyező, az arab egység és más arab országok, a palesztinai nép érdekeivel ellentétes egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó. Ilyen bonyolult körülmények között egyértelműen kedvező jelenség, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége a közel-keleti megoldást keresve, a szocialista országok álláspontjában foglalt fő elveket tette magáévá: a konfliktus átfogó rendezése mellett foglalt állást, egységesen és határozottan lépett fel a közgyűlés a dél-afrikai fejüldöző rendszerek elmarasztalásában. Figyelemre méltó változás következett be a vezető tőkés hatalmak álláspontjában, amelyek — sok év óta most először — lényegében elismerték a fajüldöző rezsimek katonai elszigetelésének szükségességét és megszavazták az ilyen céllal elfogadott konkrét intézkedéseket. Előtérbe kerültek az ülésszakon a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, különösen a fejlődő és a fejlett országok közötti egyenjogú kapcsolatok problémái. Fontosságukat jelzi, hogy a világszervezet hatáskörébe tartozó gazdasági kérdések koordinálására külön főtitkárhelyettest választottak. A szocialista országok kifejezésre juttatták azt az álláspontjukat, hogy lehetőségeik arányában a legnagyobb mértékben készek támogatni a fejlődő országok gazdasági fellendítését. Kudarcot vallott a 32. ülésszakon az Egyesült Államok és más tőkés országok törekvése, hogy az „emberi jogok” kérdésében indított kampányt az ENSZ-re is kiterjesszék. A tagállamok szótöbbséggel elvetették azt a nyugati indítványt, hogy nevezzenek ki főbiztost az emberi jogok helyzetének vizsgálatára. ami egyfelől a tagállamok bel- ügyeibe való beavatkozást jelentette volna, másfelől elvonta volna a világszervezet figyelmét a béke és biztonság elsőrendű fontosságú kérdéseiről. Végezetül az ülésszak pozitív mérlegéhez tartozik az a tény, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság az egyesült nemzetek szervezetének teljes jogú Tagjává vált. PANORÁMA KAIRÓ Egy nappal Szadat és Begin iszmailiai találkozója előtt az egyiptomi államfő a nemzetbiztonsági tanáccsal (legfőbb politikai tanácsadóival), az izraeli kormányfő pedig — két nap alatt másodszor — a parlamenti külügyi és hadügyi bizottsággal tárgyalta meg, milyen álláspontot képviseljen a vasárnapi megbeszélésen. HAVANNA Befejezte kubai látogatását a Szergej Gorskov flottatengernagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a szovjet hadiflotta főparancsnoka vezetése alatt álló szovjet katonai küldöttség, amely Raul Castro tábornoknak, a Kubai KP KB másodtitkárának, az államtanács és a minisztertanács elnökhelyettesének, a forradalmi fegyveres erők miniszterének meghívására érkezett Havannába. Elnökcsere Most egy nyelven beszélnek a tsz-ben Elnökcsere volt március elején a kajdacsi Aranykalász Tsz-ben, lemondott az előző elnök, mielőtt lemondatták volna. Nehéz gazdasági helyzetbe került a szövetkezet, és nagyon megromlottak az emberi viszonyok is. A tűrhetetlen körülmények után a 30 éves párttitkár, Vaszari István elnökké választásával kezdődött az újabb időszak, amitől erőteljes változást várnak a kajdacsi emberek. Felkerestünk három vezetőt, mondják el véleményüket az eddig megtett útról, a mostani helyzetről. Vaszari Istvántól mindenekelőtt azt kérdeztük, mi volt a legnagyobb baj az elmúlt években? Vaszari István úgy is joggal alkothat véleményt, mint a járási párt végrehajtó bizottság tagja. A vb többször elemezte a kajdacsi helyzetet annak idején, de az akkori elnök figyelmen kívül hagyta a javaslatokat, figyelmeztetéseket. Vaszari István: — 1970-től volt elnök az elődöm, három évig jól tevékenykedett, de aztán mindenben ő akgrt intézkedni, és megromlott a viszonya a többi vezetővel. A hibákat nem ismerte el. csak magyarázta. Felelősséget nem vállalt. A legfőbb hibája az volt szerintem a korábbi vezetésnek, hogy Kajda- cson kevés a szakvezető. Nehezen jött ide jó szakember, mert a szövetkezet híre visz- szatartotta őket. Beszélgetésünkön jelen van Geresdi József párttitkár, így summázza az akkori viszonyokat: — Senki nem volt biztos abban, mit mondanak a szemébe, és mit a háta mögött. Amikor elkezdtünk dolgozni az új fölállásban, nagy kérdés volt, legyen-e erős rostálás a vezetésben, vagy adjunk próbaEzt hozta a hét a külpolitikában
