Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

2 “Képújság 1977. december 22. Sza/Jut-6 Bemutatjuk az új űrruhát A Szadat-Begin találkozó programja Az Izraeli Kommunista Párt véleménye (Nem viselte meg a Szal- jut—6 űrállomás személyze­tét a keddi különleges mun­kanap, a világűrben tett ki­rándulás. Grecsko és Roma- nyenko ugyan csak 88 percet töltött a nyitott űrhajóban, illetve azon kívül, de mun­kájuk több órán át tartott, az előkészületekkel és a normá­lis körülmények helyreállítá­sával összesen három, a Föld körül tett fordulat kellett. A szovjet sajtó a szakem­berek ismertetése alapján szerdán számos érdekes rész­letet közöl az új típusú űr­öltözékről. Amellett, hogy rendkívül könnyen felölthető — gyakorlott űrhajós súlyta­lanul is két-három perc alatt elhelyezkedhet benne —, más előnyei is vannak. Mindjárt az első az, hogy az űrruha felületén nincs semmiféle külső vezeték, amely a világ­űrben végzett munkánál megsérülhetne: valamennyi olyan berendezés, amely a létfenntartáshoz szükséges: a beépített „hátizsákban” talál­ható, amely egyúttal az öltö­zék „ajtaja” is. Az „ajtó” be­zárása után ezek a rendsze­rek az öltözéken belül mű­ködnek. A létfenntartó berendezés gyakorlatilag mindazt magá­ban foglalja kicsinyített for­mában, ami az űrállomás fe­délzetén van, vagyis ugyan­olyan körülményeket biztosít az öltözéken belül, mint ami­lyenben az űrhajósok a Szal- jut—6 munkaszobájában vannak. A levegőcsere folyamatos. A berendezés elnyeli a kelet­kezett gázokat és párát, ál­landóan biztosítja az egyen­letes oxigénadagolást, az űr­ruhán belül valósággal „földi légkör” van. A félmerev űrruha karjait úgy alakították ki, hogy azok­ban szabadon lehessen dol­gozni, ugyancsak biztosítot­ták, hogy az űrhajós „lépe­gethessen” benne: a lábak­nál zsanírok biztosítják a mozgás lehetőségét. Az öltözék képes ellenáll­ni a mikrometeoritok esetle­ges becsapódásának, az üté­seknek. Grecsko tapasztalata sze­rint az űröltözékben könnyen lehet elvégezni a szükséges munkákat. * Szerdán a Föld felszínét és a világóceánokat figyelte a Szaljut—6 űrhajó két utasa, Romanyenko és Grecsko. Most több megfigyelési módszert is kipróbálnak, s tapasztalataikat felhasználják a későbbi űrállomások által végzendő vizsgálatok munka- programjának kidolgozására is. A Kairóban folyó egyipto­mi—izraeli konferencia ne­gyedik plenáris ülését szer­dáról csütörtökre halasztot­ták, hogy az izraeli delegá­ció vezetője, Aliau Ben Eliasszar találkozni tudjon a kedd óta Egyiptomban tar­tózkodó Weizman izraeli had­ügyminiszterrel. A hivatalos egyiptomi jelentés szerint Weizman, aki érkezése nap­ján Gamazi egyiptomi had­ügyminiszterrel és Szadat el­nökkel is tárgyalt, azért uta­zott Egyiptomba, hogy elő­készítse Begin kormányfő va­sárnapi találkozóját Szadat- tal. A kairói Al-Ahram című lap szerdai számában arról tájékoztat, hogy Mose Dajan izraeli külügyminiszter is el­kíséri egyiptomi útjára a kor­mányfőt. A lap szerint Begin felesége is vele utazik. Az Al-Ahram ismerteti a vasár­napi találkozó programját is. Eszerint Begin egy Iszmailia közelében lévő repülőtérre érkezik, ahol Mahmud Sza- lem egyiptomi miniszterelnök köszönti. Helyi idő szerint délelőtt 10 órakor érkezik Iszmailiába, majd onnan Al- furszán („a lovagok”) szigeté­re, ahol Anvar Szadat elnök és Hoszni Mubarak alelnök fogadják. Begin és Szadat munkaülést tartanak, ezt munkavacsora követi. Ezután közös sajtóértekezletet tarta­nak. Az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottsága ked­den este ülést tartott, ame­lyen a legutóbbi helyzettel foglalkozott. Az ülésről ki­adott közlemény megállapít­ja, hogy „az izraeli nép tudni szeretné, vajon a Begin— Szadat megbeszélések való­ban a békéhez vezetnek-e? Hiszen a hangzatos béke­szólamokon kívül az egyetlen konkrétum (a „Begin-féle en­gedmények”) nem szüntette meg a béke valódi akadá­lyait”. A javaslatokban sze­replő „autonómia” „az iz­raeli és az arab telepítések kölcsönös lehetősége” — álla­pítja meg a politikai bizott­ság — annak álcázása csu­pán, hogy Izrael fenn kíván­ja tartani politikai és kato­nai fennhatóságát a Jordán folyó nyugati partján és a Gazai övezetben és folytatni kívánja gyarmatosításjellegű telepítési politikáját. Célja végérvényesen megfosztani a Palesztinái népet önrendelke­zési jogától és az önálló ál­lam megteremtésének a lehe­tőségétől. Az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottsága megállapítja, hogy a békére továbbra is megvan a lehe­tőség. De ennek elérésére egyetlen út lehetséges: a gen­fi tárgyalások útja. Néhány esemény 1977-ben Január 16. Külföldi zsoldo­sok egy csoportja agressziót követett el a Benin Népi Köztársaság ellen. A Cotonou repülőterén lezajlott zsoldos­támadást rövid idő alatt le­verték. (1) Március 4. Rendkívül pusz­tító földrengés Romániában. A 7,2 fok erősségű természeti katasztrófa súlyos áldozato­kat követelt. Meghalt 1570 ember, 11 300 megsérült, 32 900 lakás vált romhalmaz­zá, 763 üzemben keletkeztek súlyos károk. Az anyagi kár meghaladja a 10 milliárd lejt. (2) Március 27. A Kanári­szigetekhez (Sp.) tartozó Te- nerife-szigeten a légiközleke­dés történetének eddigi leg­nagyobb katasztrófája tör­tént. Egy amerikai és egy holland repülőgép összeütkö­zése következtében több mint 600 ember vesztette életét. (3) Április 1. Közigazgatási változások történtek hazánk­ban. Marcali, Bonyhád, Du­nakeszi és Siklós városi rangra emelkedett. A község­összevonások, névváltozások, városkörnyékek létrehozása az adminisztráció egyszerűsí­tését szolgálta. (4) Május 27. Angolában ellen- forradalmi államcsínykísérle­tet hiúsítottak meg. (5) Június 27. A Francia Afar és Issza terület Dzsibuti Köz­társaság néven függetlenné vált. Az új állam Afrika 49. független országa, területe 21 783 km2, lakóinak száma 157 ezer. (6) Július 30. Hivatalosan fel­oszlott a délkelet-ázsiai szer­ződés szervezete, a SEATO. A katonai tömböt 1954-ben az Egyesült Államok javaslatá­ra, a délkelet-ázsiai országok felszabadító mozgalmai ellen hozták létre. (7) Július 5. Pakisztánban a hadsereg vértelen puccsal megfosztotta hatalmától Ali Bhutto miniszterelnököt. (8) Július 19. A szocialista Vi­etnamot 149. tagállamként felvették az ENSZ-be. Az or­szág területe 332 559 km2, la­kóinak száma 54 millió. (9) Július 21. Fegyveres konf­liktus robbant ki Egyiptom és Líbia között. Egyiptomi ka­tonai egységek léptek líbiai területre, s a légierő líbiai is­kolákat, kórházakat, lakó­házakat bombázott. (10) Július 23. Szomália — a nyugat-szomáliai fegyveresek támogatására — támadást in­tézett Etiópia ellen. Hama­rosan elfoglalták az ásványi kincsekben gazdag Ogadent, mely Etiópia kb. 650 ezer knr-es területe. (11) Szeptember 7. Aláírták a Panama-csatorna státuszáról szóló új szerződést és a csa­torna semlegességéről és használatáról szóló okmányt. E szerint Panama 2000-ig fo­kozatosan megszerzi a fenn­hatóságot az amerikai kézen levő fontos vízi út fölött. (12) Október 4. Belgrádban megkezdődött a nagyköveti szintű európai biztonsági és együttműködési találkozó. 32 európai ország mellett az Egyesült Államok és Kanada képviselői is részt vesznek a konferencián. (13) Október 7. Törvénybe ik­tatták az új szovjet alkot­mányt, amely összefoglalja az emberiség legnagyobb tár­sadalmi forradalmában szü­letett össznépi hatalomnak a béke, a munka, a jólét, a tényleges jogegyenlőség, a szocialista demokrácia világá­ban hat évtizede elért kor­szakos vívmányokat és a to­vábbi haladás világos távla­tait. (14) November 7. Moszkvában megünnepelték a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. (15) November 19. Anvar Sza­dat egyiptomi elnök Izraelbe utazott. (16) December 4. Megkezdte munkáját az MPLA I. kong­resszusa, melyen a népi fel- szabadítási mozgalom MPLA —Munkapárt néven marxis­ta—leninista párttá alakult. (17) — TERRA — Olajcsúcs Caracasban Kenyes egyensúly A világ nagy oiajfogyasztó országaiban a kor­mányok immár évek óta nem kis aggodalommal tekintenek az OPEC, az olajexportáló országok kar- telijének konferenciája elé. Az OPEC-miniszterek- nek a venezuelai Caracasban december 20-án kez­dődött értekezletét mégis kevesebb feszültséggel várták, mint a korábbi évek hasonló konferenciáit. A magyarázatot abban lehet megtalálni, hogy az OPEC szervezetén belül a frontok az esztendő folyamán megváltoz. tak. Az OPEC-államok eddig két csoportra oszlottak — még_ pedig tekintet nélkül arra, hogy politikailag és társadalmilag milyen irányzatot képviseltek. Az első csoporthoz azok az államok tartoztak, amelyeket az óriási olajexport mellett a viszonylag alacsony lakosság és a nagyszabású iparosítási tervek hiánya jellemzett. Ennek a csoportnak a vezetője Szaúd-Arábia volt, legfontosabb tagjai pedig az olajsejkségek. E csoport érdekei nem feltétlenül kö­vetelik meg az árak gyors emelését. Számukra sokkal meg­felelőbb a stabil árszint és szükség esetén a termelés csök_ kenése, hogy értékes olajkészleteik minél tovább tartsanak. Az OPEC-államok második csoportjához azok az orszá­gok tartoztak, amelyek különböző társadalmi és politikai kö­rülmények között nagyszabású iparosítási tervet dolgoztak ki. Ezeknek egyrésze párhuzamosan még erőteljes fegyverkezési politikát is folytatott. Ennek a csoportnak az élén a máso_ dik legnagyobb közép-keleti termelő és exportőr: Irán állott. A csoport országai számára a nagyszabású beruházási ter­vek végrehajtása elengedhetetlenné tette az áremelést, mi­után a beruházásokat csak az olajjövedelmekből lehetett fe­dezni. A két csoport harca és kompromisszuma fejeződött ki tavaly abban, hogy a szaúdiak által vezetett csoport csak 5 százalékkal emelte az árakat, míg a többiek tízzel. A má­sodik menetben az első csoport még 5 százalékkal emelt — míg a többiek tartózkodtak az áremeléstől. így sikerült a két csoport manőverezése során 10 százalékos szinten tar_ tani 1977 folyamán az olaj áremelkedését. Ezeknek a klasszikus frontoknak a megoszlásában most annyiban következett be változás, hogy a második csoport vezetője, Irán (legalábbis ideiglenesen) „átállt” a másik tá­borba. A sah Amerikában tett látogatása során megígérte, hogy 1978-ra nem igényel áremelést. Ezt december első fe­lében megerősítette Jamani, szaúdi olajminiszter nyilatkoza­ta. A miniszter közölte, hogy országa „Iránnal és a sejksé­gekkel összhangban” a jövő évben nem akarja emelni az olaj árát. A két tábor erőviszonyai az OPEC szervezetén belül ez­zel — legalábbis az 1978-as kilátások szempontjából — gyö­keresen megváltoztak. Az áremelést követelő tábor elvesz­tette vezérét. Legfontosabb hangadói (Irak, Algéria és újab­ban Venezuela) a nemzetközi olajpiacon nem rendelkeznek elég nagy gazdasági súllyal ahhoz, hogy a legnagyobb ex­portőrökkel szembeszálljanak. Ezért most Caracasban több esély van az olajárak befagyasztására, mint az előző évek_ ben. Elképzelhető tehát, hogy az OPEC év végi tanácskozása három esztendő óta első ízben nem eredményez áremelést. Az exportőr-kartell szervezetében végbement változások­kal egyidőben azonban más problémák merültek fel. Ezek a dollár árfolyamzuhanásával kapcsolatosak. A dollár árfo­lyamesése szándékos, az amerikai gazdaságpolitika által ösz­tönzött és manipulált esés. Célja az, hogy a nagy külkeres­kedelmi mérleghiánnyal küzdő Egyesült Államok legfonto­sabb tőkés partnereivel, mindenekelőtt Japánnal és az NSZK-val szemben javítsa helyzetét a világpiacon. Ennek a küzdelemnek azonban van egy mellékhatása, ami rendkívül élesen érinti az OPEC-országokat. Az olajexportőrök dollárt kapnak az olajért — és ha a dollár árfolyama esik, akkor ugyanannyi exportért a világpiacon kevesebb árut tudnak vásárolni. A dollár esése így voltaképpen az olaj árának burkolt áresésével egyenértékű. A nagy kérdés az — s nyilvánvalóan ez lesz a döntő vitapont Caracasban —, hogy hol van az a határ, ameddig az OPEC-tagállamok elviselik a dollár áresését? E pillanatban úgy fest a helyzet: a dollár árfolyam- esése még nem olyan mértékű, hogy meg kelljen változtatni a Caracas küszöbén létrejött, árstabilizáló megállapodást. E pillanatban úgy tűnik, hogy az OPEC-országok inkább a ter_ melés csökkentésének módszeréhez folyamodnak. Ez a kényes egyensúly azonban bármikor felbillenhet. Így elképzelhető, hogy ha Caracasban nem is történik áremelés, 1978 derekára a dollár esetleges folytatódó esése új helyzetet teremt.-1 -e. LAPZÁRTA BUDAPEST Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán budapesti közműve­lődési intézményeket látoga­tott meg. A látogatásra el­kísérte Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titká­ra. Az I. kerületi pártbizottsá­gon tájékoztatást hallgatott meg a kerület közművelődési munkájáról, majd megtekin­tette a Népművelési Intéze­tet, s beszélgetést folytatott vezetőivel. Ezután látogatást tett a planetáriumban és a TIT budapesti szervezeténél, ahol tájékozódott az intéz­mények munkájáról. Ezt kö­vetően a fővárosi közműve­lődés vezető dolgozóinak a Kossuth-klubban előadást tartott időszerű politikai kér­désekről. * Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán Komárom megyé­be látogatott. Esztergomban Mokri Pál, a megyei párt- bizottság első titkára fogadta, majd felkeresték a SZIM esz­tergomi marógépgyárát. Győ­ri Imre ezután felkereste az esztergomi Keresztény Mú­zeumot. Utjának következő állomá­sa a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát volt, ahol dr. Bür­gert Róbert vezérigazgató is­mertette az idén már több mint 3 milliárd forintos ter­melési értéket előállító kom­binát munkáját. A Központi Bizottság titkárának látoga­tása Tatabányán ért véget, ahol Mokri Pál a megye poli­tikai és gazdasági életéről tájékoztatta. ALGÍR A Nyugat-Szahara felsza­badításáért küzdő Polisario Front szerdán közölte, hogy francia vadászgépek hétfőn egy héten belül immár har­madszor — napalmmal bom­bázták a front egyik alaku­latát. A közlemény szerint a Polisario légelhárítása az egyik támadó Jaguar-gépet lelőtte. HANOI Szerdán zárt ülésen foly­tatta munkáját a vietnami nemzetgyűlés. A parlament az 1978-as költségvetési és nép- gazdasági tervet vitatja meg. Le Thanh Nghi miniszter­elnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke előter­jesztésében hangsúlyozta: a gazdasági munka középpont­jában továbbra is a mező- gazdaság fejlesztése áll, fo­kozott erőfeszítéseket kell tenni az élelmiszer-ellátás biztosítására, és növelni kell a fogyasztási javak terme­lését. Londonban szerdán ülést tartott a szakszervezeti főtanács. Képünk: Len Murray, a főtanács titkára megérkezik az ér­tekezlet színhelyére, ahol sok száz, bérkövetelés miatt sztráj­koló tűzoltó vette körül. (Képtávírónkon érkezett.) Egy szélsőjobboldali terrorszervezet bombát robbantott Isztambulban. A fasiszta akciónak nem voltak áldozatai. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents