Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. december 21. Képújság 5 Nem fizetnek villanyt, lakbért... Senki földje Csatáron 3000 kilométer ingyen benzinnel Csikorog a hó a talpunk alatt. Itt kint Csatáron leg­alább egy-két fokkal több mínusznak kell ellenállni. Fü­leinket dörzsölgetjük. A tég­lagyár környéke kihalt, min­denki behúzódott, meg hát a többség dolgozni van. Az el- hagyatottság érzése kerít be bennünket. A kémény mellett a volt irodából átalakított la­kás kéménye pipál. Az ud­varon hatalmas kutya. Nem tek. Az asszonyok itt, a ke­rámiában dolgoznak — mond­ja. Később bekopogtatunk Pe- rényi János lakásába. Öt bíz­ták meg annak idején az itt maradt értékek őrzésével. Felesége az ebéddel foglala­toskodik. Cziráki György égetőmester pedig átugrott egy kis eszmecserére. Perényi bácsi hét éve volt itt üzemvezető: Azóta nyug­Az égetőkemence mellett húzódik meg Böjtösék lakása. Mindent elvittek, de a szállítószalag ittfelejtődött. Szárítók — ruhaszárítók lát pedig disznóólnak csinál­ták meg. Itt-ott toldozgatás, a konyha mostanában készül­hetett, de a füstölő még tel­jesen új, az idén kerül bele először sonka, kolbász. A ku­tya ugatására a háziak is kijönnek. Disznótorra készül­nek, azért vannak itthon. — Az utolsó üzemvezető mondta, hogy alakítsam át ezt az épületet lakásnak. Nem volt más választásom — mondja Bojtos Ferenc. A fe­lesége szól közbe. — 1968 óta bent. van a la­kásigénylésünk Szekszárdon, de még itt vagyunk. — Senki földje ez kérem. Nem törődnek velünk. A lak­bért is visszaküldték. Pécs­ről is és Szekszárdról a vá­rosgazdálkodásitól is. Vil­lanyt sem fizetünk. Én már többször kértem, hogy adják ide a fürdőt, vagy a munkás- szállót, átalakítom és akkor lesz rendes lakásom. Azt a választ kaptam, hogy azt nem lehet — mondja Bojtos és le­gyint. Cziráki György kalauzol tovább. Benézünk a kemen­cébe. Végigsimítja a falakat. „'Nem értem miért pont ezt állították le, hiszen itt van főd, Palánkra pedig úgy kell hordani”. Az épület állapota még jó, csak az élet hiányzik belőle. Következő állomás a volt gépterem. Az ablakok kitörve, a gyerekek egész nyarakat itt játszanak. Bent fémhulladékok, egy hatalmas ékszíjtárcsa, vagy lendítő­kerék, még jónak látszik, csapágyain a zsír még erede­ti színében, kevésszer hasz­nálhatták. Kint még állnak a vályogot védő építmények. Itt-ott elő- meredeznek a sínek is az iszap alól. A völgyre ráült a kihaltság. A volt bánya hold­béli kráterre hasonlít, itt- ott a dudva, a kóró azért megtelepedett. — Azt mondják, hogy a kerámia megvett egy-két szárítót, de többet nem tu­dunk. Ezek lassan már ve­szélyesek lesznek a gyerekek­re. Le kellene bontani akkor Cziráki György égetömester — mondja az égetőmester kissé indulatosan, harminc évig dolgozott itt. A csatári téglagyár Szek- szárdtól két kilométerre van. Megszüntették, az ott lakók szerint értelmetlenül. A la­kásokban maradtak az em­berek. Senki sem törődik ve­lük. Nem fizetnek lakbért, mert sehol sem akarják eze­ket a lakásokat, mert azt ta­tarozni is kellene. A kilenc család magára hagyatott, vannak öregek, nyugdíjasok, akik jogosan sérelmezik, hogy sok évtizednyi munkájukat így fizették meg. Kérték a fürdőt, a munkásszállót, sen­ki sem adja nekik. Pedig Böjtösék egészségtelen körül­mények között élnek. Senki földje 1977-ben. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly díjas. Az idő kissé megvisel­te. Nehezen beszél. — Három éve szereltek le itt mindent. Engenj bíztak meg az őrzéssel. Eleinte kis pénzt is küldtek, de egy éve már, hogy felénk se néztek. Itt maradtunk magunkra 38 évi szolgálat után, a tető lassan a fejünkre szakad. Valamikor húsz éve, de jó kis lakások voltak ezek. Örül­tek a gyár dolgozói a koló­niának, hiszen sokkal rosz- szabb körülmények között éltek. Ma meg a villanynak egész nap égni kell, mert máskülönben a konyhában sötét lenne. Azóta a veran­dát beüvegezték, így a szoba is sötét, de ott csak úgy is éjjel vannak. Cziráki György vállalkozik, hogy végigkalazul bennünket a volt gyár területén. Köz­ben elmondja, hogy kik is laknak itt. 'Bojtos Ferenc, Csekey Sándor, Pászti László, Gáspár Antal, Bíró Bálint, Gáspár János, Berta József- né, Csibor István és család­ja. Mindenki a gyárban dol­gozott valamikor. Ma csak Cziráki György téglagyári, Palánkon dolgozik. A többiek meg kerestek jobb munkát. — Ez volt a fürdő, ott meg a legényszállás. Lakat van mindegyiken, mióta bezárták a gyárat — mondja. — Maguk szerint miért hagyták itt abba a munkát? — Akkor épült Bátaszéken a cserépgyár és azt mond­ták, hogy ilyen téglára már nem lesz szükség. Közben odaérünk a ke­mencéhez. A nagy kémény mellett a már említett kis ház. „Itt laknak a Böjtösék”. A volt irodát átalakították lakásnak. A kemence olda­is próbálkozunk a bemenetel­ei. Megpillantunk egy em­bert. Érdeklődve néz ben- íünket. Odamegyünk Gáspár Sándor szívesen beszélget a gyárról. — Három éve, vagy talán légy, hogy máról holnapra isszepakolták a gépeket és ílköltözött a gyár. Az itt dol­gozók gyorsan elhelyezked­Böjtös Ferenc Lakos helyett az utcát fiítjtík ? Kint az utcán dermesztő lidegben, fagyosan összehú- :ódó emberek gyors léptei nellett is feltekinthetnek a akótelepek, az irodaházak blakára. Nyitott, esetleg sar_ üg kitárt „szellőztetést” pil- anthatnak meg. Megszokott :ép. Sokba kerül ez nekünk. Energia, olaj, bányászat, üzelő: ezeket a szavakat 973 óta mindenki mélyen az igyába véste. A válságot kö- retően bebizonyosodott, hogy z energia árának felemelése íélyen a „húsba” vágó ügyek :özé tartozik. Csak ha a szá­nokat nézzük, akkor láthat- ak, milyen nagy változás kö- etkezett. 1971-ben a szaúd- irábiai olaj 13 dollár volt, lapjainkban már 90 dollárba :erül. Nem kell különösen bi- onygatni, hogy az olajjal, az nergiával kapcsolatos taka- ékosság közügy. Magyaror- zág köztudottan szegény iyersanyagban és energiá­in. Behozatalra szorulunk, ennek évente olyan nagy nérvű kihatása van, hogy 15 ezer lakást építhetnénk belő. le. (Szekszárdon összesen nincs ennyi.) Ezért kell ész­szerűen takarékoskodni. Jogosan vetődik fel az a kérdés, hogy mit tehetnek az egyes emberek, mit tehet a lakosság? Azt is kérdezheti mindenki, hogy ő csak évente 5—600 liter olajat használ el, mi van azon takarékoskodni való? Pedig lehet tenni, mi­vel az ország fogyasztásának egyötöd része a lakosság ré­vén fogy el. Ez annyit jelent, hogy vehetnénk helyette 40 ezer személygépkocsit, vagy 150 ezer színes televíziót ál­líthatnánk szobánkba. És eb_ bői a nagy számból lehet ta­karékoskodni. Miből tevődik össze egy la­kás energiaszükséglete? „A legnagyobb részét a fű­tés jelenti. Kellemes belső hőmérséklet biztosítására olyan fűtőberendezéseket üzemeltetünk, melyek egy­részt a falakon, ajtókon, ab­lakokon, mennyezeten és a padlón keresztül távozó hő­energiát pótolják, másrészt felmelegítik az ajtók-ablakok nyitásakor vagy résein be­áramló hideg levegőt” — részlet az Energiatakarékos­sági lxl című füzetből. A to. vábbi összetevők a főzéshez, meleg víz készítéséhez, a vi­lágítás és a háztartási gépek­hez szükséges energiából adódnak. A fentieken a szakemberek szerint, annyit lehet takaré­koskodni, hogy 6—8 ezer ki­lométert utazhatnánk sze­mélyautóval, évente ingyen. Már a családi ház alapozá­sánál lehet gondolni az ener­giatakarékosságra. Nem mindegy, hogy szabadon áll, vagy zártabb településben építjük fel. Érthető, hiszen a szabadon álló ház hőigénye sokkal nagyobb. Lényeges a tervezésnél, hogy az ajtók, az ablakok milyen irányba esnek. A jól tájolt, tehát déli fekvésű épület ablakainak napsugárzást tartalékoló ha­tása főleg ősszel és tavasszal jelentkezik. Az épület geo­metriai alapja is befolyásoló tényező. A kocka alakú lakó­ház falainak összfelülete ki­sebb. Minél inkább eltérünk a kocka alaktól, annál na­gyobb lesz az egy négyzet- méterre eső külső felület (le­hűlő feiuiet) nagysága. Sokat nyom a latba a falak vas­tagsága, minősége is. Az előbbiek elterjedését gátolja, hogy a hőszigetelés növelése növeli -az építési költségeket. Viszont ha jó a lakás hőszi- geteltsége, akkor csökken a fűtőberendezés költsége. Ami az épület magasságát illeti, kedvezőbb az emeletes megoldás, mint a nagyobb alapterületű földszintes épü­let. Lényeges, hogy a garázs lehetőleg ne különálló épület legyen, hanem a földszinten helyezkedjen el. Földszintes háznál sokat segít, ha pincét építünk alája. Hőtechnikai szempontból a nyílászárók elhelyezése, mi­nősége sokat javíthat az energiatakarékosság szem­pontjából. Sokan most azt kérdezhetik, hogy néha olyan ajtókat kapunk, hogy tegnap még rigó fütyült a fán? Ezek a szerkezetek később össze­száradnak és a réseken öm­lik ki a meleg. Igazuk van. Ezen majd az iparnak kell segíteni. Addig is a réseket nemezszalaggal, műanyaghab- csík felszerelésével, vagy a Vindifix-szel, Sziloplast kit­tel tömíteni kell. Ezeknek a költsége viszonylag csekély, kevés szakértelmet igényel­nek. Nem lényegtelen a külső falak, a tető, illetve a pad­lásfödém hőszigetelésének meghatározása. Ezeknek nem csak a térelválasztás a fel­adatuk, hanem az is, hogy az épület belsejét jobban füg­getlenítsük a külső hőmér­séklet-ingadozástól, hogy ke­vés fűtéssel normális hőmér­sékletet tudjunk elérni. Ré­gebben ezekkel viszonylag keveset törődtünk. Általáno­san elterjedt a 38 centiméter vastag tömör téglafal, vagy a B 30 jelű üreges téglából készült falazat alkalmazása. A korszerű hőtechnikai szer­vezés ezekkel már nem elég­Huszonöt év munkában (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Láng Gépgyár . dombó­vári gyáregységének még az alapjait rakták, mikor Szajkó János az első hívó szóra ide­jött dolgozni. 1970. január 19-én lépett be a Lángba, és amíg nem indult meg a ter­melés, addig a törzsgyárban ismerkedett a rá váró felada­tokkal. Bízott benne, hogy Dombóváron egy komoly üzem lesz és biztos megélhe­tést biztosít majd számára. Nem csalódott. Csaknem nyolc évet töltött már el itt, és a nyugdíjig hátralévő ti­zennégyet is itt szeretné meg­érni. Munkájáért 1971-ben Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott, és sokszor részesült jó munkája eredményeként jutalomban. Nem fél a munkától, ha kell, megfogja a nehezebbik végét. (így aztán a tisztára mosott munkaruha pár óra alatt igencsak bepiszkolódik. Nehéz szóra bírni, mert min­dig siet, és a munkahelyén nem szereti mással tölteni a drága időt, mint munkával. Jól érzi magát a Lángban. Szereti munkatársait, úgy ér­zi megbecsülik, és a számí­tását is megtalálja itt. 'Főművezetőjének vélemé­nye, hogy a Szajkó csoport végzi a legjobb minőségű munkát. Jó munkatársi és bensőséges emberi kapcsolat van köztük és a vezetők kö­zött. Szajkó János már feszeng­ve ül a széken, amelyen el sem helyezkedett kényelme­sen, hiszen őt nem lehet so­káig feltartani a munkában. Elköszönt és sietett vissza munkahelyére, mert év vé­géig még gőzhűtőket és kon- denzgyűjtő tartályokat kell gyártani, és a csoportja is megteszi, amit várnak tőlük az éves terv teljesítéséhez. Jani bácsi néhány perc múlva már dolgozott. Irányí­totta fiatal munkatársait, pe­dig ünnepelnie kellene. Most kapta meg a jubileumi jutalmat 25, munkában eltöl­tött éve után. Ünnepelni ráér majd szil­veszterkor, de addig még so­kat kell dolgoznia — mondja. Gratulálunk. Oszlánczi János szik meg. Vannak olyan anyagok, melyekkel lényege, sen csökkenteni lehet a fű­tési költségeket. Elsősorban a műanyag hab, a műanyag kötésű kőzetgyapot alkalmas erre. Néhány év alatt megtérül a befektetés, a tüzelőfogyasz­tás csökkenni fog. A központi fűtésnél is lehet takarékoskodni. Gyártanak ma már radiátorszelepeket, amelyek mindig a kívánt hő­mérsékleten tartják a lakást. Sokan kérdezhetik, hogy mit tehetnek ők, hiszen bérlakás­ban laknak, a fűtés eleve adott, hol hideg van, hol me. leg. Tényleg így van. Saját példából tudom, van amikor 32 Celsius fok van a lakás­ban és csak az ablak nyitá­sával lehet ezen segíteni. Ez a feladat mindenképpen az építők, a tervezők és laká­sokat fenntartó szervek fel­adata. Annyit mi is tudunk segíteni, hogy a nyílászárók tömítését sajátkezűleg meg­csináljuk. Takarékosság. Nagyon megismertük ezt a szót az utóbbi években. Az energia ára várhatóan csak nőni fog. Érdemes gondolkodni a taka. rékosságon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents