Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. december 21. iÍÉPÚJSÁG 3 A város alatt: %JFmm mm* » mjJémm CM m mm pincéi A TAÉV KISZ-lakás tőszomszédságában romokat lep a hó. Az összedőlt ház mögött pince húzódott, a szomszédok se tudják, hogy milyen mélységig. I. Lidérces ébredés volt. Oda- kinn úgy szakadt az eső, mintha lajtos kocsiból öntötték volna és közben valahol a szomszédban alacsonytá_ madó repülőgép lőtte a háztetőket. A gépzúgás nem hallatszott ugyan, de a cserepek épp úgy hullottak, mint hasonló esetben valamikor a háború alatt. Csakhogy mindez nem a háború idején történt, hanem 1964 tavaszán, Szekszárdon a Kapisztrán utcában: — amiként az a Tolna megyei Népújság egyik akkori számában olvasható. Ébredés után. az utcára ro_ hanva még szemtanúja lehettem annak, hogyan nyel el a föld egy kisebb gazdasági épületet. A felhőszakadás fel- töltött egy senki által nem sejtett pincét, megnyitotta a föld kérgét és igazán csak a jó szerencsének volt köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. Egyelőre még eltömetlen pincék nyílnak a Mérey utcai bölcsőde udvaráról. Fölöttük épületek és út. Ez a kép nemcsak az emlékezés szeszélyéből éled újra. A pincékre Szekszárdon ugyanis nem emlékezni, hanem gondolni, méghozzá so_ kát. Koltai Péterrel, a városi tanács csoportvezető mérnökével beszélgetünk erről. — Legutóbb a Mérey utca 5. számú ház pincéjében jártam, — meséli. — Tán 10 méteres lehet, a végében szabályos téglafal. Szabályos? Megkocogtattam, kongott. Áttörtük: — a pince mögötte még jó darabig folytatódott, egészen az omlásig. Felette már közterület... Aki ezek után azt hinné, hogy az ottani ház lakóit vádolni lehet, az alaposan téved. A szekszárdi pincékkel — pontosabban pincerendsze. rekkel — kapcsolatban senkit nem illet vád. Egy nagymúltú kultúrtáj talán másfél ezer éves gazdálkodási rendszerét nemcsak bajos, nanem nevetséges is lenne vád alá helyezni. Ahol a környező dombokon szőlőtermesztés folyt, ott előbb-utóbb présházak épültek és szorgos kezek kisebb-nagyobb pincéket vájtak az ilyen munkát kitűnően tűrő löszbe. Nemzedékek jöttek és mentek, telkek, házak, tanyák, szőlők cseréltek gazdát. Volt pince, amelyik részben beomlott, tehát elfalazták és másfelé nyitottak újat. Volt, amelyikről elfeledkeztek, a másikból oldalszárnyat hajtottak. Természetesen előzetes tervezés és főleg térképezés nélkül. Több emelet magasságú pin, celabirintusok alakultak ki, például a Kadarka utca alól ma is akadálytalanul el lehet jutni a Herman Ottó utca alá. Közben a táj képe is változott. A présházak körül keskenyebb-szélesebb teraszok jöttek létre, ezeken utak, az építtetők kedve és a pillanatnyi tulajdonviszonyok rendje szerint. — Ma ott tartunk, — mondja a mérnök —, hogy mintegy 400 többszintes házban lévő lakás alatt részben már tudunk pincékről. Semmi nem zárja ki azonban, hogy ez az ismeretünk ne gyarapodjon. Talán 160—200 további lakás alatti pince felderítésével... Legyünk pontosabbak. A későbbi beszélgetés során kiderült, hogy ezt az ismeret- szerzést egyelőre még valami kizárja. A pénz. Nem akármilyen összegben, amiként arról szó lesz. Mégis, mielőtt erre térnénk, egy valamit célszerű elöljáróban leszögezni. Szekszárd fölött nem Damokles kardja lóg, ami miatt azonnal meg kellene fújni a riadókürtöket. Eloszlatásra váró gond azonban a sejtettnél sokkal nagyobb tömegben (és az el- képzeltnél sürgősebb elintézést követelve!) halmozódik, melyről a lakosságot tájékoztatni kötelesség. Ennek telje, sítéséhez segített hozzá bennünket a megfelelő adatok rendelkezésre bocsátásával a városi tanács. A pinceveszedelem cső, portosítható. Sorrend: 1. A közvetlen életveszélyt jelentő épületek. Mindössze 10 ilyen van, ezekből a lakók kiköltöztetése már megtörtént, illetve a Pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalat megkezdte a szakszerű be. avatkozást. (Kadarka-köz 4/A sz. ház.) 2. A lakótelepek tökéletes és maradandó biztonságának megteremtése. 3. A város fejlesztését és a közművesítést akadályozó tényezők kiküszöbölése. Ez elsősorban a Séd-völgyére vonatkozik, ahol a VI. ötéves tervben elkezdeni szánt 2000 lakás építéséhez mindaddig vétek lenne hozzáfogni, amíg a pincerendszereket hitelt ér. demlően fel nem tárták. Az olvasó ne kérdezze, hogy ez máshol miért nem történt meg korábban, mert ez a kérdés az idézett beszélgetés során már elhangzott. — Megtörtént! Csakhogy ahol az akkori ismeretek szerint teljesen megnyugtató volt mondjuk 7 méter mélységig próbafúrást végezni, ott előfordulhat, hogy további 3—4 méterrel alább elfeledett pince van ... Ez csakugyan előfordulhat és bizony nem megnyugtató. Ugyanis amilyen stabil a szá. ráz lösz, olyan kellemetlenül változtatja meg tulajdonságait, ha vízzel érintkezik. Ezzel kapcsolatban azonban már ne az újságíró mondja el fél-laikus véleményét, hanem idézzük azt a két dorogi bányamérnököt, akiket a városi tanács szakvélemény készítésével bízott meg. (Folytatjuk) ORDAS IVAN Fotó: Komáromi Zoltán. A Kadarka utca alá nyúló pincék bejárata. Altalanos iskolai felnőttoktatás (Folytatás az 1- oldalról) Az üzemeknek is egyre inkább érdeke dolgozóiknak ilyen szintű oktatása, mivel a szakmásító és egyéb tanfolyamok alapfeltétele, hogy a dolgozó rendelkezzen az alap- műveltséget biztosító általános iskolai végzettséggel. BONYHÁD A felnőttoktatás Bonyhá- don már 8—10 éve folyik. Az évtizedes tapasztalat szerint az egyéni felkészülés nehézséget jelent a tanulóknak. Igénylik a segítséget. Előfordult olyan eset, hogy a kérelmező két hét alatt kívánt levizsgázni, mert autóvezetéshez szükséges az általános iskolai végzettség. Természetesen nem járt sikerrel. Már több éve működik előkészítő tanfolyam, ahol az oktatási munkát Bonyhád két iskolájának nevelői végzik, Dávid Teréz igazgatóhelyettes irányításával. A nevelő- testületnek ez többletmunkát jelent, de itt mutatkozik meg a nemes pedagógus hivatás- tudat, hogy vállalták ezt a munkát. Az eddigi tapasztalat szerint a lemorzsolódás az iskolában kevés. Aki rászánta magát az iskola elvégzésére, többnyire sikerrel veszi az akadályokat. Tavaly harminc jelentkező közül 27-en tettek sikeres vizsgát. Mindazok, akiknek az ötödik, hatodik osztály elvégzéséről nincs bizonyítványuk, „szintvizsgát” tehetnek, s ha ez sikerül, akkor hetedikbe iratkozhatnak. Komoly gondot jelent a helyhiány. A napközisek elhagyják a termet, jóformán szellőztetni sem lehet, máris érkezik a felnőtt csoport. A felkészülést heti konzultációk segítik. A járási művelődési központ az üzemekkel közösen szervezi az oktatást. Az iskolának az üzemekkel, vállalatokkal jó a kapcsolata. A tantestület, ha szorgalmas, dicséretes vizsgázója van, úgy munkaadóját, az üzemet levélben értesíti erről. Jó lenne, ha az üzemben, vállalatnál jobban figyelemmel kísérnék, hogy alakult tanuló dolgozójuk útja, nem akadt-e el, vagy nem maradt-e le valahol. Sajnos előfordul, hogy a tanulónak nincs helyettese a délutános műszakban. Ilyen esetben többet kellene tennie a munkahelynek, mert az ő érdeke is, hogy a dolgozók megszerezzék az általános iskolai végzettséget. A tervezés idejekorán elkezdődött, s a vasárnapi lapok közölték a népgazdaság 1978. évi tervét. Előzőleg az országgyűlés téli ülésszakán törvényerőre emelte az új állami költségvetést. Idei eredmények és jövő évi kilátások, lehetőségek és tennivalók — december vége, megkezdődött a visszaszámlálás. A múlt és a jövő, a finis és a start izgalmai szinte kita- pinthatóan találkoznak most. Eredményekben gazdag esztendőt zárunk. Családi és személyes teljesítményekből, a kisebb-nagyobb közösségek gyarapodásából adódik össze az országos kép, melyből két eredmény ötlik szembe. Az egyik: a termelékenység valamennyi népgazdasági ágban — az idén először az építőiparban is — gyorsabban nőtt mint a termelés. A másik: a mezőgazdasági rekord. Esztendeje még sokan irreálisnak tartották az idei előirányzatot. Hiszen nemcsak az 1976-os aszály okozta hullámvölgyet kellett áthidalni, hanem a megtépázott háztáji termelőkedvet és családi ambíciókat kellett helyrehozni. És a kétkedések, nehézségek ellenére sikerült nemcsak teljesíteni, hanem jelentősen túl is teljesíteni az előirányzottakat. A zöldségfélékből egy év alatt negyven százalékkal nőtt a termelés. Mindez meggyőzően bizonyítja társadalmunk, gazdaságunk, politikánk erejét, lehetőségeit. A FEJLŐDÉS TARTÓS ALAPJA A tervekből a közeljövő biztos körvonalai is kirajzolódnak: 1978 dolgos, szorgalmas, küzdelmes esztendőt ígér. A népgazdasági terv céljai reálisak, mértéktartóak, megfogalmazásai kerülik a nagy szavakat, a látványos fordulatokat. A mostani bizonytalan világgazdaságban sokra becsülhetjük a töretlen „ létbiztonságot, a gazdaság és az életszínvonal szerény, de megalapozott fejlesztését. Tovább gyarapszik, előrelép az ország. Egyebek között üzembe helyezik Kazincbarcikán a pvc-gyárat, Leninvárosban a polipropilénüzemet, a nyírád —deáki bauxitbányát, a 750 kilovoltos magyar—szovjet távvezetéket és részlegesen az adriai kőolajvezeték magyar szakaszát. Elkészül 90 ezer lakás, 710 általános iskolai tanterem, az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a kórházi ágyaké 7—8 százzal növekszik. Bízunk a megtervezett jövőben, bízunk felszabadult népünk alkotó erejében. Gazdasági építőmunkánk belső és külső feltételei 1978-ban sem lesznek könnyűek, sőt. A feladatok önmagukban abszolút számokban keveset mondanak. Az összehasonlítás, a viszonyítás teszi őket meg- mérhetővé. Ha az újév tervszámait az óév várható eredményeivel összevetjük, a legszembetűnőbb, hogy mérséklődik a gazdasági növekedés üteme. Ez a változás azonban nem fékezés vagy visszakapcsolás következménye. A két év nemzeti jövedelmének jelentős, 3 százalékos különbségét döntően az okozza, hogy a tavalyi mélypontot, visszaesést követő idei rekord jövőre nem ismételhető meg a mezőgazdaságban. A mérsékelt gazdasági növekedés senkit ne tévesszen meg. Mit várunk a középső, a harmadik esztendőtől? Az első két év nagy gazdasági eredménye, hogy a vártnál, a tervezettnél kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek közepette is fenntarthatóak az ötödik ötéves terv gazdaság- politikai céljai. E célok elérése azonban fokozott erőfeszítéseket, határozott lépéseket igényel. Döntő fontosságú, hogy mielőbb létrejöjjön a kiegyensúlyozott fejlődés tartós alapja: a hatékony és jó minőségű munka, a belső és a külső szükségletekhez alkalmazkodó korszerű termelési szerkezet. HATÉKONYSÁG, MINŐSÉG, KORSZERŰSÉG! E követelményeket 1974 óta újra és újra hangsúlyozzuk, jelezve, hogy nincs más választás a világgazdasági kihívásra, nincs más út a megbomlott gazdasági egyensúly helyreállítására. A követelmények ismétlése a bírálat jele, a beidegzés eszköze. A felhalmozott gyakorlati tapasztalatok és a Központi Bizottság idei október 20-i ülésének nagy jelentőségű elvi útmutatásai lehetővé teszik a hatékonyság és a minőség immár hagyományos követelményének érvényesítését. Tudjuk, hogy a hatékonyság- növelés eddig elért szintje, üteme bármilyen jelentős, mégsem elegendő a szükséges gazdasági növekedéshez, társadalompolitikai céljaink eléréséhez. Tudjuk, hogy a hatékonyságnövelés eddig elért szintje, üteme-bármilyen jelentős, mégsem elegendő a szükséges gazdasági növekedéshez, társadalompolitikai céljaink eléréséhez. Tudjuk, hogy számszerű mennyiségeredmények is csak akkor születhetnek, ha a munka a gazdálkodás minőségét a kor követelményeinek szintjére emeljük. A mennyiség és a minőség kapcsolatára íme egy konkrét példa az 1978-as tervből: a nemzeti jövedelem a sok évi átlagnál mérsékeltebben, 5 százalékkal növekszik, s e feladat könnyű rutinmunkának tűnhet. De közelebbről nézve kiderül, hogy e szerény növekmény is csak akkor érhető el, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének romlása nélkül, ha 12—13 százalékkal nő a tőkés országokba irányuló kivitel, méghozzá úgy, hogy az import ugyanebből a régióból legfeljebb csak 3—5 százalékkal bővül. S a prognózisok szerint termékeinknek az ideinél is kedvezőtlenebb világpiaci helyzetben kell állniok a versenyt. Az egyensúlyi helyzet javítása az V. ötéves terv alapfeladata. A középső, a harmadik esztendő különösen fontos célja is egyben, mivel az idei eredmények szépséghibája, hogy a kedvezőtlen külgazdasági feltételek miatt népgazdaságunk egyensúlyi helyzete a tavalyinál is, és a tervezettnél is rosszabbul alakult. Akad tehát korrigálni, pótolni való népgazdasági szinten és a vállalatoknál egyaránt. Az MSZMP Központi Bizottságának októberi határozata még az élenjáró vállalatokat is önvizsgálásra, kisebb-nagyobb pályamódosításra készteti. Az átlagos és elmaradott vállalatoknál pedig különösen határozott lépések szükségesek a verseny- képesség fokozására, a nem gazdaságos termelés visszaszorítására, a korszerű technika kiaknázására, a tudományos vívmányok, licencek alkalmazására, stb. KITARTÓ MUNKÁVAL A világgazdasági korszak- váltással megváltozott a nemzetek közötti sorrend. Előbbre léptek a kőolaj- és nyersanyagtermelő országok, s rövid idő alatt megszilárdították vezető pozícióikat a legfejlettebb tőkés gazdasági hatalmak. Hazánk pedig soksok nemzettel egyetemben lejjebb csúszott a világranglistán. A pozíciók javításáért széles körben rendkívül éles harc indult. Az MSZMP bevált, több mint húszéves politikája, az immár 10 éves gazdasági irányítási rendszer és mindenekelőtt a szocialista terv- gazdálkodás kedvező kereteket teremt népünk alkotó munkájához, a tehetség, a kezdeményezőkészség kibontakozásához. Kitartó munkával mind feljebb küzdhetjük magunkat a nemzetek ranglétráján, ha a hazai mezőnyben megfelelő szintre fejlesztjük a küzdőképességet, a versenyszellemet. Ha megteremtjük a teljesítmény, az alkotó munka, a vezetői kezdeményezés, a vállalkozás társadalmi presztízsét, fokozott erkölcsi és anyagi elismerését. A kiemelkedő munka, a nagyobb teljesítmény fokozott megbecsülése legyen 1978-as terveink sikeres teljesítésének döntő láncszeme, jövő záloga. KOVÁCS JÓZSEF A harmadik esztendő
