Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 298. szám ARA: 0,80 Ft 1977. december 20., kedd Mai számunkból HAT TSZ GAZDÁLKODÁSÁNAK UTÖVIZSGÄLATA (3. old.) IRÁNYÍTÁSSAL A ZSÚFOLTSÁG ELLEN (3. old.) SZ. DÓZSA— VARPALOTA 1:0 (5. old.) A FORRADALOM MÜZEUMA LENINGRADBAN (4. old.) Vágyunk és pénzünk A PARLAMENTI költségvetési vita — s talán ez már hagyomány az utóbbi esztendőkben —, az őszinte­ség, a gondok nyílt felvetésének jegyében zajlott le. Az államháztartás helyzetéről, 1978-as tervéről tanács­kozva a tisztelt ház legfőképpen változtatnivalóinkat tette a vizsgálat tárgyasztalára, a visszahúzó erők for­rását és a gondok megoldását kereste. Madarasi Attila államtitkár expozéjából kiderült, hogy a gazdaság fejlődése felgyorsult, a növekedési ütem jóval meghaladta a tervezettet — mintegy 8 szá­zalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem. Igen örven­detes, hogy az 1977-es terv céljai szerint haladtunk; dinamikusan javult a termelékenység. Mind a terme­lésbővülés, mind pedig az életszínvonal gyarapodása összhangban áll az ötödik ötéves tervben foglalt irá­nyokkal. Az ipar és építőanyag termelése nagyobb az előirányzatnál, úgyszintén a mezőgazdaság produktuma is, amely utóbbiról csak annyit: még az igen feszített előirányzatot is túlteljesítve jelentékenyen hozzájárult népgazdaságunk fejlődéséhez. Erőteljesen bővült a ki­vitel, a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásából kive­hető: igyekeznek alkalmazkodni a külföldi és a hazai követelményekhez. Ennek is köszönhető, hogy a gazda­ság hatékonysága is javulást mutat — bár nem olyan mértékűt, mint amilyent elvárnánk, amilyenre szükség lenne. ÉS EZ AZ A PONT, amelynél érdemes időzni. Hi­szen a hatékonyság színvonala képes legmegfelelőb­ben minősíteni erőfeszítéseinket, eredményeinket. Nos, mit mutat a képlet „végösszege”? A pénzügyminiszté­riumi államtitkár előterjesztéséből csakúgy, mint Hu­szár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének — a parlamenti vita szinte valamennyi felszólalásának végkövetkezte­téséből az csendült ki, hogy a most záruló esztendőben nem mindéi) kedvezett a hatékonyság gyarapításához. Van a mérlegnek — a sok előnyös változással szemben —, kedvezőtlen oldala is. Itt van például a külkereskedelmünkben elszenve­dett cserearányromlás, amely a népgazdaságot jelentős bevételtől fosztotta meg. A nem rubel elszámolású for­galomban az 1977-es terv előirányzatai nem valósultak meg, mivel a kivitel értéke nem éri el azt a szintet, amire számítottunk. Ráadásul a behozatal mértéke fe­lülmúlta a tervezettet — így alakult ki a tekintélyes passzívum. AZ IDEI TAPASZTALATOK tükrében immár két- ségbevonhatatlanul látjuk, hogy a világgazdaság 1974— 75-ben elkezdődött — számunkra hátrányos — átrende­ződése nem gyorsan lefutó dekonjunktúra-hullám, ha­nem tartós folyamat. Éppen ezért van annak különös jelentősége, hogy az országgyűlés is részletesen elemez­te e gondok okait. Annak, hogy a nem rubel elszámo­lású kivitel értéke — a tervezettől elmaradva —, las­sabban nőtt a behozatalénál — részint tőlünk független külső, ám nagyrészt belső okai vannak. Romlott a cserearány és ez egyaránt jelenti azt, hogy meghatározó nyersanyagok — ilyen a szénhidrogén, a kávé — ára tartósan, erőteljesen nőtt az elmúlt években, és azt is, hogy a magyar gazdaság még nem tud kellő mennyi­ségben előállítani jó áron eladható exportterméket. Az árveszteséget mérsékelhette volna a termelők és kül­kereskedők jobb együttműködése, ármunkája, a rugal­masabb piaci tevékenység. ■Ugyancsak a gazdálkodás további javítandóinak lis­táján szerepel a túlfutott beruházási és a célszerűnél jóval nagyobb támogatási tevékenység. Mindezek együt­tesen szolgáltatnak újabb és szigorúbban veendő fel­adatokat. Ennek jegyében született az 1978-as költség- vetés is, amelynek legfontosabb követelménye: nem a gazdasági növekedés gyorsítása a feladat, hanem telje­sítményünk minőségének javítása. Az erő koncentrálásának szándékát példázza, hogy a beruházások körében elsősorban a befejezésre kíván­ja a rendelkezésre álló anyagi erőnket összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy jövőre mind a vállalatoknak, mind az illetékes főhatóságoknak nagyon meg kell fontolni, hogy hol, milyen célra adjanak ki pénzt, hiszen az 1977-ben kialakult beruházási feszültség levezetése ter­mészetesen nemcsak az építőiparban hozhat kedvező változást, hanem az egész gazdaságban. A JÖVÖ ESZTENDEI költségyetés fontos eleme a támogatási szabályok szigorítása is: 1978-ban nem sza­bad megengedni, hogy az állam és a vállalatok osztoz­kodásából ismét az állam húzza a rövidebbet. Ennek megfelelően — differenciáltan — az 1978-ban érvénybe lépő módosított szabályozók nagy mértékben korlátoz­zák az állami támogatásokat, az ilyen-olyan célra jut­tatott ingyen pénzeket. És mit ígér az állampolgárnak, az ország lakossá­gának a költségvetés jövőre? A nyilvánosságra hozott adatokból mindez jól kiolvasható, a rend kedvéért azonban érdemes fölidézni, hogy a terv a fogyasztói ár­színvonal 4 százalékos növekedésével számolva az egy lakosra jutó jövedelem emelkedését 7—7,4 százalékra teszi, tehát a reáljövedelem mintegy 3—3,4 százalékkal gyarapodhat. (Ezek az értékek közel vannak az idén elért hasonló értékekhez.) TERMÉSZETESEN mindez csak úgy válhat valóra — ahogy a költségvetési vita egyik fölszólalója hang­súlyozta —, ha a reális számvetés ismeretében saját magunkkal szemben szigorúbbak leszünk. Ha minden ember saját munkájával, életvitelében érvényre juttat­ja annak fölismerését, hogy igényeinket, vágyainkat tel­jesítményünkhöz, pénzünkhöz kell igazítanunk. MATKÓ ISTVÁN Kádár János találkozott Luis Corval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát. Az elvtársi, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről és pártjaik tevékenységé­ről. Véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom Belgrád, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó hétfőn délelőtt plenáris ülést tartott. Ezen a 35 részt­vevő állam küldöttsége el­fogadta négy semleges ország — Ausztria, Finnország, Svéd­ország és Svájc — közös munkaprogram-javaslatát. Az elfogadott program sze­rint a találkozó december 22-én, csütörtökön megszakít­ja tanácskozásait, amelyek folytatására a jövő év január néhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítet­ték az MSZMP és a Chilei KIP hagyományosan jó kap­csolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfej­lesztésében. Kádár János az MSZMP, a magyar nép szolidaritásá­ról biztosította a chilei kom­munistákat, demokratákat, minden hazafit abban a harc­ban, amelyet a fasiszta junta megdöntéséért folytatnak. Luis Corvalán köszönetét fe­17-én kerül sor. A találkozó — záródokumentum elfoga­dásával — február 10-én fe­jeződik majd be. A találkozó mostantól kezd­ve alapvetően plenáris ülése­ken tárgyal. A plénumok munkáját 2 szerkesztő bizott­ság és 3 szerkesztői albizott­ság segíti. A küldöttségek megálla­podtak abban, hogy a negye­dik napirendi pontról, vagyis a helsinki záróokmány végre­hajtásáról folytatott vitát be­fejezettnek tekintik, s áttér­nek az ötödik és hatodik na­jezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek azért a szolidaritá­sért, támogatásért, amelyet a fasizmus ellen harcoló chilei kommunistáknak, népnek nyújt. A találkozón részt vett Vo- lodia Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára, Gladys Marin, a politikai bizottság tagja, a Chilei KISZ főtitkára. Jelen volt Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője. pirendi pontra: a belgrádi találkozó záródokumentumá­nak kidolgozására, valamint a következő, belgrádi típusú értekezlet helyének és idő­pontjának meghatározására. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok delegációi már hosszabb ideje szorgalmaz­ták, hogy lássanak hozzá e feladatok megoldásához. Hétfőn délután megtartotta első ülését a két szerkesztő bizottság. Kedden délelőtt a szerkesztői albizottságok dol­goznak. Magyar-román árucsere­egyezmény Tordai Jenő és Marin Traistaru külkereskedelmi miniszterhelyettesek vasár­nap Bukarestben aláírták az 1978. évi magyar—román árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az 1978. évi jegyzőkönyv az előző évihez mérten 16 százalékos emelkedést rögzít az áruforgalomban, amelynek értéke megközelíti jövőre a 400 millió rubeles összeget. A megállapodás tükrözi a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság ajánlásait. Fi­gyelemre méltóan növekedik a gépipari termékek kölcsö­nös szállítása, melynek ré­szesedése eléri az 57 százalé­kot. Jelentősen emelkedik a kooperációs és szakosítási megállapodások alapján szál­lításra kerülő áruk aránya is. A kölcsönös fogyasztási cikk szállítások figyelemre méltó volumene mindkét or­szágban elősegíti az áruvá­laszték bővítését. A belkeres­kedelmi választékcsere olda­lanként több mint 12 millió rubelt tesz ki. Magyarorszá­gon Dácia személygépkocsi, román bútor, kötöttáru kerül értékesítésre, míg a magyar fogyasztási termékek közül pamutszövettel, cipővel, sport- és kempingcikkel ta­lálkoznak a román vásárlók. Belgrádi találkozó Döntés a munkaprogramról JL. Ünnepi turkálósdi Én még nem tolakszom ,.. Képes riport a 3. oldalon Brezsnyev üdvözlete Leonyid Brezsnyev üzenet­ben köszöntötte a 60 évvel ezelőtt létrehozott állambiz­tonsági szervek munkatársa­it. Mint ismeretes, az állam- biztongági szerveket 1917-ben Lenin utasítására, az ellen- forradalmi aknamunka le­küzdésére hozták létre. A kedden közzétett üzenet hangsúlyozza, hogy az állam­biztonsági szervek mai tevé­kenységét a Szovjetunió új alkotmánya szabályozza. A nagy felelősséggel járó mun­kájukat az SZKP irányítja és annak alapja a szocialista törvényesség legszigorúbb tiszteletben tartása. NB ll-ben a Botond női kosárlabdacsapata A Bonyhádi Botond női kosárlabdacsapata Balatonboglár el­len játszott osztályozót az NB II-be jutásért. A bonyhádi lá­nyoknak sikerült kiharcolni a magasabb osztályba kerülést. (Tudósítás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents