Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

e ^pújság 1977. december 15. Alsótengelic az élen Befejeződött a szekszárdi já­rásban a labdarúgó őszi idény. A Szedres miatt azonban van­nak elmaradt méskőzések, mi­vel az elmúlt héten Sióagárdra nem utaztak el, vasárnap ha­zai pályán nem álltak ki Az Alsótengelic az első helyen áll, de Sióagárdnak — mely a má­sodik — egy mérkőzéssel keve­sebb van. Pillanatnyilag nem tudni, a járási szövetség mi­lyen döntést hoz az elmaradt mérkőzések ügyében. Abban az esetben, ha a Sióagárd meg­kapja a Szedres elleni két pon­tot, máris megváltozik a táblá­zat és a Sióagárd kerül az élre, az Alsótengelic lesz a má­sodik. Ezek szerint az őszi el­sőség — várhatóan — zöld asz­tal mellett dől el. Az ifjúsági banokságban fel­tétlen dicséretet érdemel az őcsényi gárda, mely veretlenül áll az élen és a négy kapott góllal szemben kilencvennyolcat lőtt. A bajnokság állása annak fi­gyelembe vételével, hogy Szed­resnek 2, Kölesdnek és Sió­agárdnak egy-egy elmaradt mér­kőzése van. Felnőttek: 1. Alsót. 12 9 1 2 41-14 19 2. Sióagárd 11 8 2 1 30-12 18 3. öcsény 12 6 2 4 30-16 14 4. Kölesd 11 4 2 5 22-26 10 5. Szedres 10 4 1 5 14-21 9 6. Várdomb 12 3 — 9 19-36 6 7. Báta 12 2—10 11-42 4 Ifjúságiak: 1. öcsény 12 11 1 — 98-4 23 2. Alsót. 12 9 1 2 75-15 19 3. Várdomb 12 5 2 5 39-34 12 4. Szedres 10 4 1 5 23^37 9 5. Kölesd 11 4 — 7 25-59 8 6. Báta 12 2 1 9 17-71 5 7. Sióagárd 11 2 — 9 10-67 4 A DMSC csapata. Álló sor balról jobbra: Bancsi Ferenc edző, Csatári, Szíj jártó, Vég­vári, Porcsa, Nagy, Vida, Dobos. Alsó sor: G. Kiss, Hertelendi, Banai és Lakos. riak a 3. helyen álltaik a táb­lázaton. A szezon utolsó for­dulójában a Bonyhádot fo­gadták. Változatos, jó iramú mérkőzésen — mely bővelke­dett izgalmakban — 3:2-es dombóvári győzelem szüle­tett. Az őszi szezon a csapat­kereséssel telt. Szám szerint huszonhármán lépték pályá­ra, közülük csak hárman (Dobos, Vida, Banai) játszott valamennyi mérkőzésen. Bancsi edző osztályozása alapján ez a sorrend: Vida, Dobos, Nagy, Szijjártó, Por­csa és Banai, bár a többi játékos is dicséretesen küz­dött. Nem volt baj a sportszerű­séggel a dombóváriaknál: mindössze egy játékost állí­tottak ki. A csapa 44 gólját tizenegy játékos szerezte, mely azt mutatja, hogy nincs a csapatnak igazi csatára. Legeredményesebbnek Por­csa bizonyult, 11 gólt szer­zett. A Dombóvár mellett csak a Paks könyvelheti el magának azt a szép sikert, hogy az őszi szezonban hazai pályán veretlen maradt. Amikor beszélgettünk a csapat edzőjével, Bancsi Fe­renccel, a következőket mondta: azt szeretnénk elér­ni, hogy a jövőben szurko­lóink ne azt számolgassák hány volt a Spartacus, illet­ve a Vasút játékosa a pályá­ra lépők közül, hanem egy­ségesen buzdítsák, serkentsék a csapatot minél jobb ered­mény elérése érdekében. Dombóváron sokan kétel­kedtek — elsősorban a szur­kolók, hogy sikerüljön rövid idő alatt jó szellemű, egész­séges, egvben eredményesen helytálló csapatot kialakíta­ni. Az eredmények azt bizo­nyítják: a város párt- és ál­lami vezetőinek igaza lett, kell és lehet Dombóvárott olyan labdarúgócsapat, mely alapját képezi egy későbbi magasabb osztályú együttes­nek. Félidő a labdarúgó-bajnokságban ŐSZI VÉGEREDMÉNY: 1. 2. 3. Paks Bonyhád Dombóvár 17 17 17 12 12 10 2 1 4 3 44-21 26 4 46-15 25 3 44-16 24 4. Bátaszék 17 10 3 4 36-19 23 5. N.-mányok 17 11 — 6 28-26 2? 6. Klsdorog 17 8 4 5 34-22 20 7. Aparhant 17 8 3 6 32-25 19 8. Bogyiszló 17 9 1 7 26-27 19 9. Tevel 17 6 4 7 26-31 16 10. Nagy dörög • 17 6 4 7 29-38 16 11. TÁÉV SK 17 7 1 9 40-37 15 12. Pincehely 17 6 3 8 28-35 15 13. Fadd 17 5 4 8 31-33 14 14. Zomba 17 5 4 8 24-30 14 15. Tolna 17 5 3 9 24-36 13 ir>. Tengelic 17 4 3 10 25-47 11 17. S.-tornya 17 2 3 12 24-50 7 18. B. Pan. 17 2 3 12 10-43 7 A Dombóvári VSE és ' a Dombóvári Spartacus labda­rúgócsapatának fúziójából alakult a Dombóvári MSC, mely ebben a bajnokságban már egyedül képviseli Dom­bóvár színeit. A cél az volt, hogy a két együttesből egy olyan ütőképes csapat ala­kuljon ki, mely eredménye­sen tudja képviselni Dombó­vár várost és megteremti a minőségi labdarúgás alap­ját. így érthető, hogy a DMSC elnöksége, illetve a szakosztály vezetés nem állí­totta azt célul, hogy bajnok­ságot kell nyerni. Az őszi szezon azt igazolja, hogy a célkitűzést végrehajtották; kialakult a jó szellemű csa­pat és a megyebajnokságban az élmezőnyben vannak. Bancsi Ferenc edző sok játékost kapott, de már a rajtnál kitűnt, hogy többsé­gük védő, illetve középpá­lyás, viszont kevés a csatár. Á rajtnál egy teljesen újjá­alakult csapat, egymás gon­dolatát a pályán nem ismerő játékosai találkoztak, hiány­zott az összeszokottság, így 2:l~es vereséget szenvedtek Faddon. A második forduló­ban a Bátaszék látogatott Dombóvárra. Kitűnő játék­kal 3:0-ra nyert a dombóvá­ri gárda. A harmadik for­dulóra Aparhanton került sor, ahol a DMSC 1 :l-es dön­tetlent ért el. A negyedik forduló visszaadta a dombó­vári játékosoknak az önbi­Kialakult a jó szellemű csapat Dombóvárott zalmat: Tengelicen 7:1 arány­ban diadalmaskodtak. Egy héttel később Pincehely lá­togatott Dombóvárra, de ők is fél'tucat góllal voltak kény­telenek hazatérni. A hatodik fordulóban Simontomyán győztek l:0-ra, majd hazai pályán — amikor a Paks volt a vendégcsapat — nyer­tek 1:0 arányban. Nagydoro- gon csák gól nélküli döntet­lent tudtak elérni, de a kö­rülményeket figyelembe vé­ve ez is jó eredmény volt. Egy héttel később Dombó- várott a Bonyhádi Pannónia ellen 4:0-ás győzelem után tartották otthon a két pontot. A tizedik fordulóban Tolnán ismét gól nélküli döntetlennel végzett a Dombóvár. Októ­ber 16-án ragyogó győzelem született a dombóvári pályán: " a kisdorogiakat küldték ha­za 6:2-es vereséggel. Ekkor már a dombóváriak Bony- háddal azonos pontszámmal, minimális gólkülönbséggel a második helyen álltak. Ne­héz mérkőzésnek ígérkezett a bogyiszlói találkozó. A dombóváriak kitűnő taktiká­val azonban — a hazai pá­lyán mindig veszélyes — Bogyiszlót 4:2 aránvban le­győzték. Október 30-án is­mét egy kisiklásnak beillő döntetlent ért el a Dombó­vár: hazai pályán nehezen tudta az egyik pontot otthon tartani a Zombával szemben. Ami az érdekesség: az egy pont elvesztése ellenére is a dombóvári csapat került a táblázaton az első helyre. November 6-án Nagymányo- kon a félidőben 1:0-ra vezet­ték a dombóváriak, de a ta­lálkozót a hazaiak nyerték 2:l-re. Amikor a teveliek lá­togattak Dombóvárra vi­szonylag könnyen nyertek a hazaiak. Úgy nézett ki, hogy egy hét múlva Szekszárdon, a TÁÉV SK ellen is ered­ményesen veszik fel a küz­delmet. Nagy küzdelem után, de végül a szekszárdiak bi­zonyultak 2:1 arányban jobbnak. Ekkor a dombóvá­A Szekszárdi Sportiskola munkáját értékelték munkaértekezlet A megyei sporthivatal ap­parátusértekezletére Szek­szárdon került sor, melyén a járási sportfelügyelők is részt vettek. A városi taná­csot Sztárcsevity Ervin, el­nökhelyettes képviselte. A megyei sporthivatal vezető­helyettese, Kardos György megnyitója után Várkonyi Béla, Szekszárd város sport­felügyelője adott tájékozta­tót, amelyben elsősorban a Szekszárdi Sportiskolával, az utánpótlás-neveléssel fog­lalkozott. Szekszárdon, mivel a fel­tételek nem voltak meg, kö­zel tíz év késéssel kezdte meg munkáját a sportiskola — kezdődött a beszámoló, melyből a következők de­rültek ki: négyszáznyolcvan- hétezer forint költségvetés­sel, három szakosztállyal in­dult a sportiskola. Jelenleg közel másfél millió áll a sportiskola rendelkezésére, a .zavartalan működéshez. Több mint négyszáz fiatal részére biztosítja a Sí — kitűnő szakemberekkel — a tanulást, a továbbfejlődést. Tizenkilenc edző foglalkozik rendszeresen fiatalokkal, kö­zülük hatan főfoglalkozás­ként, a többi mellék-, illet­ve másodállásban dolgozik. A legtöbb fiatalt az atléti­ka; szakosztály foglalkoztat­ja, bár számszerűleg a nem­rég indult labdarúgó-szak­osztály tagjainak száma is megközelíti ezt. Súlyemelés­ben és ökölvívásban ötven körül mozog a létszám. Leg­kevesebb tagja a tornaszak­osztálynak van, de ez rövid időn belül a sportiskolától átkerül a Kórház SK-hoz. Az új sporttelep megfelelő otthont adott a SI-nek, ahol további létesítmény-bővíté­sek várhatók. Változatlanul fennáll a tornatermekkel kap­csolatos gond, de megközelí­tően sem olyan nagy ez, mint néhány éve volt. Az Sí új vezetése következetes munkával igyekszik meg­oldani a feladatokat. A továbbiakban Várkonyi Béla arról beszélt, hogy a kiválasztás még mindig nem a legjobb. Igaz, vari fejlő­dés: már az óvodákban fi­gyelik a szakemberek a gye­rekeket. Akik kitűntek, azo­kat meghívták és az óvó­nők jelenlétében figyelték őket, mérték a teljesítmé­nyüket a szakemberek. En­nek alapján került nyolcvan óvodás gyerekből ötvenegy a tagozatos iskolába. Felve­tődött a kérdés: kinek „ter­mel” a sportiskola. Egyértel­mű, hogy Szekszárd város sportjának — elsősorban a Szekszárdi Dózsának bizto­sítja az utánpótlást, de ha az egyesület nem tart a ver­senyzőre igényt, visszaiga­zolható oda, ahonnan jött. A városi sportfelügyelő sze­rint a sportiskola a szakmai vezetéssel összefogva meg­oldja azt a feladatot, melyet a vb megszabott számára. A beszámoló a továbbiak­ban a város sportját érin­tette. Ebből kiderül: Szek­szárdon tizenkilenc sportág­ban, negyvenegy szakosz­tályban van lehetőség a sportolásra. Hatvankét edző biztosítja a felkészülést, a szakmai irányítást. Az egye­sületek elsődleges feladata az évfolyamrendszerű után­pótlás nevelése. Sajnos, gyakran előfordul, hogy az edzők egymástól csalogatják el a tehetséges fiatalokat. Ami érdekesség: a tizenki­lenc sportág mellé helyet követel magának — husza­dikként — a tollaslabda is. Várkony; Béla tájékozta­tóját, melyet csak kivonato­san ismertethettünk, élénk vita követte. A sportfelügye­lők, illetve az apparátus dolgozói olyan kérdéseket tettek fel, melyek közérdek­lődésre tarthatnak számot. Ezekből néhány: Milyen az edzők továbbképzése a sport­iskolánál és nyáron milyen formában biztosítják a fog­lalkoztatást a fiatalok szá­mára? Az Sí létszáma az előírtaknak, megfelel-e év­járatonként? Az alkalmat­lanokat vajon átirányítják-e nem tagozatos osztályba és helyettük vesznek-e fel má­sokat? Délelőtt és délután ugyanazok a testnevelők fog­lalkoznak a fiatalokkal? Megszűnt-e a városban a szakosztályok közötti versen­gés, rivalizálás? Alkalmas-e az Sí szakvezető gárdája, hogy szakmai-elméleti bázis legyen, el tudják-e látni a megye edzőit szakirodalom­mal? A kérdésekre elhangzot­tak a válaszok, majd ismét élénk vita alakult ki. Mint a felszólalók elmondták, an­nak ellenére, hogy közvetlen nincsenek érdekelve, mégis sok hasznos dolgot tudtak meg a sportiskola működé­séről, annak gondjairól, de eredményeiről is. Pillanat­nyilag Dombóváron van sportiskola, de mint a paksi és a bonyhádi sportfelügyelő elmondta: egy-két éven be­lül náluk is létrejön az, és az itt elhangzottak segítsé­get adnak munkájukhoz. Sztárcsevity Ervin . elnök- helyettes is elmondta véle­ményét: örömmel hallgatta a beszámolót és az azt kö­vető' vitát, mely minden szempontból hasznos volt. Szekszárd sportja szempont­jából jelentős a sportiskola működése, de kell, hogy a jövőben még jobban bevon­ják a vonzási körzetbe tar­tozó községeket is. Az a cél­szerű, hogy a sportiskola a körzeté legyen, nem cél, hogy megyeivé alakuljon át. Nem lehet feladata a sport­iskolának, hogy az összes sportág számára biztosítsa az utánpótlást. Az elkövet­kező időszakban nem lesz a sportágösszetételben válto­zás. Egészségesebb, ha a ke­rékpárosok, valamint a ka­jak-kenusok saját maguk biztosítják az utánpótlást. A sportiskola a minőségi szak­osztályok számára — a köz­ponti irányelveknek megfe­lelően — biztosítsa az utári- pótlást. Az egyesületeknek is nagy a feladata, felelős­sége az utánpótlás-nevelés terén. Ami a teremgondot illeti: van a városban elég tornaterem, sportolásra al­kalmas helyiség, csak meg kell oldani, hogy kölcsönö­sen jó kapcsolat legyen az iskolák és az egyesületek között. Végül a városi ta­nács elnökhelyettese néhány olyan távlati tervet ismerte­tett, mely a következő évek­ben kerül a megyeszékhe­lyen megvalósításra. Kardos György a vitában elhangzottakra reagált. Töb­bek közt kijelentette: a sportiskola soha sem tudja az utánpótlást teljesen biz­tosítani. Senki ne várja hogy az Sí az egyesületek­től az utánpótlás-nevelési teljesen átveszi. Bejelentet­te: ma már az óvodákbar napi egy óra testnevelés var a kicsiknek. Beszélt arról i lehetetlen helyzetről, melj szerint éppen a fiatalokká foglalkoznak azok, akik szak mai téren nem a legjob bak. Kérte: lehetőleg olyat sporttal foglalkozzanak a: általános iskolákban, ami lyen sportág az adott helyei megtalálható. Is*nét bebizonyosodott rendkívül hasznosak, ered ményesek ezek a szakma viták, melyen a legilletéke sebbek tanácskoznak egy-eg sportágról, vagy mint — je len esetben — az utánpót lás-nevelésről. — kas — A sportiskola „B” csapata, mely a megye; serdülő baj­nokságban játszik. A képen balról Újvári Mihály test­nevelő, aki az elmúlt 10 évben Kisdorogon nevelt sok tehetséges labdarúgót.

Next

/
Thumbnails
Contents