Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

re Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 294. szám ARA: 0,80 Ft 1977. december 15., csütörtök Mai számunkból RÁKSZŰRÉS dombövar KÖRNYÉKÉN (3. old.) GYÁRTANI VAGY „BÜTYKÖLNI” (5. old.) MAGYAR INTERNACIONALISTÁK NYOMABAN (II.) (4. old.) ÜZEMEKBEN járva-tájékozódva gyakran tapaszta­lom, hogy a szakszervezet legszorgalmasabb tisztség- viselője a gazdasági felelős. Fizetés után ellentmondást nem tűrően bekasszírozza a jövedelemnek megfelelő tagdíjat. Eszerint a szakszervezet és a tagság között a legfőbb érdemi kapcsolat a tagdíj? Igen is, meg nem is. A kérdezettek válasza meglehetősen egyhangú: „be­léptem, mert mindenki belép”. Hogy mit várnak a tag­díj ellenében? Alkalmasint üdülési beutalót, segélyt vagy azt sem, semmit. Nyilvánvaló, hogy ez a jelenség ott érzékelhető, ahol a dolgozók nem érzik annak le­hetőségét, hogy vitás kérdésekben számíthatnak a szak- szervezetükre. Mi lehet ennek az oka? Az semmi esetre sem, hogy a dolgozónak, ahogy hallani itt-ott még, soha nincs igaza. De az sem, hogy a szakszervezet nem érvényesít­heti jogait a vállalatvezetés ellenében. ; Az indokolatlanul és méltánytalanul sok túlórát felhasználó, év eleji, évközi, év végi hajrázó vállalatok igyekeznek olyan színben feltüntetni szervezési, lebo­nyolítási, vezetési fogyatékosságaikat, hogy a túlórák révén nagylelkűen többletjövedelemhez juttatják dol­gozóikat. KÜLÖNÖSEN a kis fizetésűek kapva kapnak az alkalmakon, s a vastagabb borítékkal rendre csillapít­hatatlan fáradtságukat viszik családjukhoz, kedvesük­höz ^haza... Pedig különösen balesetveszélyes munka­helyeken fokozottan indokolt, hogy a dolgozók műszak­ról műszakra kipihenten vegyék fel a munkát. Nem­egy tragikus kimenetelű üzemi baleset történt már, amely után a vizsgálat égyértelműen kiderítette, hogy a dolgozók védelmét fokozottabban kellett volna bizto­sítani. Áttanulmányoztam több baleset kimenetelét, amelyeknél a szakszervezetek megyei tanácsa munka- védelmi felügyelőjének jelentéséből teljesen nyilván­való a vállalat mulasztása, mi több — vétkessége, s a helyi munkavédelmi felelős mégis hallgatott, egyikük a szemembe mondta: „mi is a vállalattól kapjuk a fize­tésünket...” Nem egy helyen ma is túlságosan magasan van a szakszervezeti bizottság. Tisztségviselői, ha sor kerül rá, úgy mondják: „lemegyünk az üzembe”. A nyelvnek ez a szójátéka sajnos nem véletlen. Ahogy jó néhány bi­zalmi mandátumát csak azért újítják meg, mert az­előtt is ő volt a bizalmi. Pedig egy-egy ilyen jóember, aki meglehet, tisztességes munkás, a hozzá nem értésé­vel, a mindig rutinszerű tevékenységével, döntéseivel elmondhatatlan dugulásokat okozhat fölfelé és lefelé egyaránt. A SZAKSZERVEZETNEK, s valamennyi tisztség- viselőjének újra és újra bizonyítania kell elhivatottsá­gát. Ismerni kell az üzem vagy a részleg dolgozóinak gondját-baját, még azt is, amelynek orvoslásáról már maguk a károsultak régesrég lemondtak. Ha ehetetlen az ebéd, ha szűkös az óvoda, ha a gyerekes anyák még mindig két-három műszakban dolgoznak. Múltkoriban az egyik textilipari nagyüzem szakszervezeti bizottságán újságolták nekem, hogy náluk az anyák mennyire sze­retnek éjszakai műszakban dolgozni. Olyan mintha egy műszak lenne, hazafelé menet bevásárolnak, s még ar­ra is marad idejük, hogy a gyereket elindítsák az isko­lába. S csak azután alszanak egy keveset. ■Ott van tekintélye a szakszervezetnek, ahol a kol­lektíva jogait és kötelességeit summázza; ahol szorgal­mazzák a biztonsági berendezések felszerelését, kultúr­terem, üdülő, sportlétesítmény létrehozását; ahol nem nézik tétlenül a mértéktelen túlóráztatást, még akkor sem, ha ez nem minden esetben nyeri el a notórius túlórázók tetszését; ahol nyíltan kimondják a gazdasági vezetők tévedéseit, méghozzá a dolgozók füle hallatára... Ott van becsülete a szakszervezetnek — szeren­csére ilyen példából nagy a kínálat — ahol a dolgozók minden túlzás és pátosz nélkül érdekképviseleti szer­vezetüknek érzik, vallják. Ahol, ha úgy adódik, a vál­lalatvezetés ellenében is igazságot szolgáltat a szak- szervezet. ALIGHA KÉTSÉGES, hogy ahol ennek a kapcsolat­nak tényleges és érzelmi megnyilvánulásai vannak, ott mindenki büszke arra, hogy szervezett dolgozó, s nem éri be annyival, hogy hónapról hónapra a gazdasági fe­lelős unszolására leszurkolja a tagdíjat. KERTÉSZ PÉTER Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XX. ülés­szakáról. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint a mun­kaügyi miniszter javaslatára a kormány í-endeletekben módosította a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti Az újbelgrádi „Száva” kongresszusi központban szerdán délelőtt teljes ülés­sel, délután pedig bizottsá­gokban folytatta tanácskozá­sát az európai biztonsági és együttműködési találkozó. A tanácskozáson a jelenle­gi szakaszban egyre inkább előtérbe kerül a záródoku­mentum konkrét szerkesztési munkája. Ismeretes, hogy az előzetes megállapodás értel­mében a találkozó 5 munka- bizottsága december 16-án befejezi tevékenységét. Ezt Szeks/.urd város Tanucsa Végrehajtó Bizottsága tegna­pi ülésén, első napirendi pontként, Péterfi Kálmán igazgatási osztályvezető adott számot az igazgatási, szak- igazgatási szerv munkájáról. Ez ilyen fogalmazásban túl­ságosan hivatalosan hangzik. Fontossága abban van, hogy talán ez a városi tanácsnak az az osztálya, mely a legsű­rűbben kerül kapcsolatba a szekszárdiak mindennapi életével. Itt történik az ügy- iratkezelés, itt zajlanak a szabálysértési ügyek, a lakás­ügyek, a gyámügy, a kisajá­títások, az anyakönyvezés, a népesség-nyilvántartás, az egyesületek felügyelete, a birtokvédelem, a tartási, rendszeres emeléséről szóló és a társadalombiztosítást érintő egyes korábbi rendel­kezéseit. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kor­mány áttekintette az állami és szövetkezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben sza­bályozta a továbbfejlesztés feladatait, ugyancsak meg­tárgyalta és elfogadta a köz­ponti népi ellenőrzési bi­zottság elnökének előter­jesztését és határozatot ho­zott az ellenőrzési munka továbbfejlesztéséről. Az Országos Műszaki Fej­követően a tanácskozás fő feladata az lesz, hogy az egyeztetett javaslatok alap­ján kidolgozza és elfogadja a záródokumentumot. Az európai biztonság téma­körével foglalkozó 1. számú bizottságban sor került a mpnkához való jogról beter­jesztett magyar javaslat meg­vitatására. A vitában felszó­laló küldöttek döntő többsége figyelemre méltónak értékel­te a magyar indítványt, s tá­mogatásáról biztosította az abban foglalt elgondolásokat. eleljaiadeki es öröklési szer­ződések felülvizsgálata. A sok részterület körül csak egyet emelünk ki. A szabály­sértési eljárások során legna­gyobb gond a társadalmi tu­lajdon védelme. A szankciók súlyosbodtak. Tavaly 84 eset átlagában 30 forint volt az eltulajdonított javak átlaga, ugyanakkor a bírságátlag 1134 forint volt. 394 forint­tal több, mint az egyéb bír­ságók átlaga. (Érdemes vé­teni a társadalmi tulajdon ellen? — kérdezheti joggal az olvasó. Jó lenne hinni, hogy ezt a kérdést elsősor­ban a notórius vétők teszik fel — önmaguknak.) lesztési Bizottság elnöke és a külkereskedelmi miniszter előterjesztésében a licencek igénybevételének jelenlegi helyzetét elemezte, egvben javaslatot tett a fejlesztés irányelveire. A kormány az előterejsztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését az V. ötéves terv időszakára elha­tározott műszaki fejlesztési fő irányok érvényre jutásá­nak tapasztalatairól. A Minisztertanács ezután egyéb ügyöket tárgyalt. A bizottság ugyancsak esz­mecserét folytatott a közös bolgár—NDK, a vatikáni, va­lamint a INATO-államok ja­vaslatáról is. A gazdasági együttműkö­désről tárgyaló 2. számú bi­zottságban számos delegáció biztosította támogatásáról a gyógyszerek és orvosi műsze­rek nemzetközi kereskedelmét megkönnyítő intézkedésekről szóló magyar javaslatot. Ez a bizottság egyébként már je­(Folytatás a 2. oldalon.) A városi közegészségügyi feladatok ellátásáról a továb­biakban dr. Kiss Mária tett jelentést. A sok jó közül, egy kevéssé hízelgő adat. A köz­egészségügyi szolgálat 1976- ban 1339, az idén 3275 sze­mélynél végzett tetvességi vizsgálatot. „Ennék ellenére a tetves személyek száma év­ről évre nő. 1974-ben 16, 1975-iben 24, 1976-ban 36, 1977-ben 64” volt, amibe ne­héz belenyugodni. A közhasznú társadalmi munkák végzésével, ezek szervezésével és koordinálá­sával Gallai Ferenc főmérnök foglalkozott. Ezután a vég­rehajtó bizottság folyó ügye­ket tárgyalt. Az őszi csúcsforgalom tapasztalatai Tegnap Szekszárdon tar­totta ülését a megyei szál­lítási bizottság Császár Jó­zsefnek, a megyei tanács el­nökhelyettesének, a bizott­ság elnökének elnökletével. A szállítási bizottság első­nek dr. Szabó Tibor, a Pé­csi Vasútigazgatóság vezető­je beszámolóját hallgatta meg, majd Tóth Pál, a me­gyei szállítási bizottság ad­minisztratív titkára ismer­tette a szállítással kapcsola­tosan végzett munkákat. A bizottság megállapította, hogy a beszámolók jól tükrözték az őszi szállítási feladatokat. A fuvarozók és a fuvaroz­tatók jól készültek fel a munkákra és az előkészítés, valamint a végrehajtás jobb volt, mint az elmúlt évben. Ebben nagymértékben se­gített az őszi jó idő is. Me­gyénkben a megtermelt ter­mények begyűjtésre kerültek és nem volt szükség a bi­zottság közbelépésére. A vasúti vagonhiányt pótolta a Volán átcsoportosítása, így tudták biztosítani a szüksé­ges kapacitást a szállítások­ra. Ezután a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat pályázatát vitatták meg és javasolják, hogy Nagydoro- gon a közeljövőben épülő gabonatároló és a hozzá szükséges iparvágányokra a minisztérium a szükséges támogatást adja meg. A 14 millió forintos beruházás jól fogja szolgálni a fejlett köz­lekedést és a rakodás kor­szerű normáit. így a kör­nyező kis állomások árufor­galmát Nagydorogra kon­centrálja egy korszerű ter­ménytároló. A tanácskozás programjában szerepelt a jö­vő év szállítási feladatainak kidolgozása is. Itt meghatá­rozták, hogy a szállítási fel­adatok folyamatosak legye­nek 1978-ban. Az első ne­gyedévben előszállításra hívták fel az érdekeltek fi­gyelmét, amelyhez a szállí­tó vállalatok fuvarköltség­kedvezményt ajánlottak fel. Színes tv-közvetítés a Szaljut-6-ról Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Jurij Romanyenko, a Szo­juz—26. és a Szál jut—6. pa­rancsnoka helyszíni rádió- és színes televíziós közvetí­tést adott az új űrállomásról a szovjet közönségnek. Elmondotta, hogy a sze­mélyzet most már minden berendezést üzembe helye­zett. Érdekesség, hogy az űr­hajó rádiótelex-kapcsolatban van a földi irányító központ­tal, a rádión és a televízión kívül. A televízió persze csak „egyirányú”, az űrhajóról közvetít a Földre. A telex vi­szont mindkét irányba dolgo­zik, s az űrállomás személy­zetének például rendszere­sen továbbítják a Földről a legfrissebb híreket, „kozmi­kus újságot” szerkesztenek számukra. A Szaljut—6 űrállomás ha­talmas objektum — összsúlya 26 tonna. Hossza körülbelül 21 méter, köbtartalma meg­haladja a 100 köbmétert. Sok ügyben adnak felvilágosítást az ügyfélszolgálati iroda munkatársai Belgrad Finis a munkabizottságokban Közéletünk táwsi tanács Yb lésének napirendién

Next

/
Thumbnails
Contents