Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

a Képújság 1977. november 12. CSALÓD-OTTHON Őszi*—téli kosztümök Minden idényben a legál­talánosabb viselet a kosz­tüm. Minden, típus és korosz­tály jól és célszerűen öltö­zött a kosztümben. Természe­tesen a mindenkori divatstí­lus, szín és anyag befolyásol­ja a kosztümdivatot is. A ki­egészítő tartozékok is meg­változtatják a kosztümvise- letet. Ilyen például a szövet­vagy kötöttmellény, az öv és a többféle anyagkombináció és a paszpolozás is. A nadrágkosztüm igen sok nő ruhatárában a kedvenc helyet foglalja el. Minden el­lenkező híresztelés ellenére, ma is divatos. Divat a bő nadrágszár, valamint a „ci­garetta” vonal is, amely igen szűk és tapad a lábszárhoz. Modelljeink leírása: 1. Nadrágkosztüm, twedd-, vagy velúrszövetből. Ha vé­konyabb fésűs szövetből készül, szinte kiskosztümként kabát alatt is viselhető. A felsőrész a legújabb francia divatot követi körvonalaiban és szabásmegoldásában is. A széles vállpánt alatt a hú­zással és a zseb alatti hosz- szanti vágással lehet a mell bőségét biztosítani. Az ujjak kézelőben végződnek; az öv el is hagyható. A horgolt sapka fonással díszített. A nadrág csíoőben testhez álló, lefelé erősen bővül, felhajtó- ban végződik. 2. Azonos színű, halszálkás és egyszínű kártolt szövetből összeállított kosztüm. A kissé karcsúsított, jóval csípő alá érő kabátka gallérja és kéze­lője az öt részből szabott szoknya anyagából van. Di­vatos, részekbe szabott do­bozkalap és vállra akasztha­tó táska a kiegészítői. 3. Ez a „szafari” kosztüm, kekiszínű ballonból (ez eset­ben a kabátka vattázott, tű­zött béléssel) vagy a katonai posztóhoz hasonló anyagból készülhet. Az összes szabás­vonalakat. a gallér és a zse­bek tűzéssel hangsúlyozot­tak. A szoknya elől széles „hóiba” rakott és körben pe­dig kisebb rakásokkal bőví­tett. NÁDOR VERA Gyorsan elkészíthető meleg szendvicsek négy személy részére SONKÄS-BANÄNOS SZENDVICS Elkészítési ideje: 15 perc. Hozzávalók: rozskenyér, vaj vagy margarin, mustár, 2 db banán (nem puha). 4 sze­let ementáli sajt, 13 dkg son­ka, petrezselyem . A kenyérszeleteket megpi­rítjuk, hagyjuk kissé kihűlni, majd megkenjük vajjal vagy margarinnal és vékony réteg mustárral. Majd rátesszük a felkarikázott banánt, 1—1 szelet sajtot és a tetejére a kockára vágott sonkát. Elő­melegített sütőben, vagy grillsütőn átsütjük, hagyjuk, hogy a sajt megolvadjon. Ha kész, a tetejét beszórjuk pet­rezselyemmel. KOLBASZOS SZENDVICS Elkészítési ideje: 20 perc. Hozzávalók: sütőkolbász, zsír, 2 kis alma, 2 kis fej vö­röshagyma, kenyér, 4 szelet ementáli sajt, 2 db paradi­csom. A kolbászokat egészben, kevés zsíron mindkét oldalán serpenyőben megsütjük. Majd kivesszük, és a serpe­nyőben maradt zsírban meg­pároljuk a 1/2 cm vastagra vágott almadarabkákat és a karikára vágott hagymát. Közben a kenyeret megpirít­juk, az almát és hagymaka­rikákat a pirítósra tesszük, majd fölé a kolbászkát, s vé­gül a tetejére 1—1 szelet saj­tot és paradicsomszeleteket helyezünk. Sütőben átsütjük és petrezselyemmel beszór­juk. SZALAMIS SZENDVICS Elkészítés; ideje: 15 perc. Hozzávalók: rozskenyér, vaj vagy margarin, 15 dkg vékony szelet szalámi, 5 dkg friss gomba, petrezselyem, 13 dkg ementáli sajt. A kenyeret enyhén megpi­rítjuk, majd megvajazzuk. A tetejére felgönyölt szalámi- szeleteket teszünk és erre pe­dig a vékony szeletekre vá­gott gombát helyezzük. Pet­rezselyemmel beszórjuk és a tetejére reszelt sajtot szó­runk. Jól előmelegített sütő­ben rövid ideig sütjük. Áruvizsgálat Zeke, szafari, kabát - műbőrből Az árcédula eligazít Új­hullámok A legújabb női frizura a hullámos, lágy esésű. Az új hajviselet az alapja a gyenge tartós hullám. Ezután egy kis ügyességgel mindenki egyedül is elkészítheti frizu­ráját, ha az új vonalak ízlé­sesek és egyéniségének meg­felelnek. Mosás után ajánlatos a ha­jat balzsammal bedörzsölni, így a hullámok esése még lá- gyabb lesz és a haj fénye-' sebb és egészségesebb. Az új formát minden hajhosszból elkészíthetjük. Képeinken néhány új fri­zurát mutatunk be. A műbőrök nem véletlenül váltak oly inépsaerűvé, és kedvel'tségü'k a hűvös őszi napokon csak fokozódik. Egy sor -t u-la j dö n ság u'k-b a n már felveszik a versenyt a valódi bőrökkel, kopásállóságuk jobb ás a természetes anya­goknál, A jó minőségű mű­bőrök rugalmasak, s a maga- s abb-alacsonya-bb hőmérsék­letet is jól bírják: nem vesz­tik el a tartásukat, s nem is repedeznek. A technológia fejlődése tette lehetővé, hogy hovatovább már a szakember sem tudja sokszor egyszerű ránézéssel megállapítani: va­lódi vagy műbőrből készült a holmi. Az árcédula azonban eligazít, hiszen a műbőr lé­nyegesen olcsóbb. A műbőrből készülő külön­féle — szaknyélven szólva — felsőruházati termékek, tehát zeke, zakó és kabát minősé­géről tájékoztat a Nagyító szeptemberi tesztje. Hogy ki, melyiket választja, az a tetszéstől függ. De hogy az alapanyag és a konfekció minősége alapján melyiket érdemes választani, éhhez se­gíthet a teszt, az összehason­lító áruvizsgálat. A kábátok közül az 1220 forintos férfikabát (a Május 1. Ruhagyár terméke) minő­ségét egyenletesen kiválónak tartják a szakemberek. Bár csak „jó” minősítésű, mégis említésre méltó a Béke Ru­házati Szövetkezet kabátja, legfőképpen az ára okán: 795 forintba kerül. Tekintve, hogy a műbőr kabátok között a legolcsóbb, s ez jó minőség­gel párosul — megszolgálja az árát. (Sajnos, az is igaz, hogy szabása több évtizedes divatízlést követ...) iMűvelűnból készül, s diva­tos szabású az 4060 forintos kabát (a Béke Ruhaipari Szö­vetkezet terméke), csakhogy tartóssága a Nagyító minősí­tése szerint csaik „még meg­felelő”, a KERMI laborató­riumi vizsgálatai során a kop­tatópróbával szemben a mű­velúr alapanyag nem bizo­nyult 'túlságosan ellenállónak. Bár e kabát kivitele kiváló, mégis félő, bogy a „rendelte­tésszerű használatban” nem nyeri el gazdája dicséretét a zsebeknél, hajlatoknál köny- nyen megkopó kabát. A sízaflairi — az utóbbi évek egyik legelterjedtebb ruha­darabja. Ezek között is lehet kiválót 'találni, állítja a Na­gyító, hiszen a Május. 1. Ru­hagyár 1400 forintos szafari­ja kiválóan vizsgázott. A Május 1. Ruhagyár egy másik szafari-zakója már nem sze­repelt ilyen jók minősége és minősítése közepes, pedig 100 forinttal többe ikerül! Az ár tehát nem mindig 'tükrözi a minőséget... A Ruhaipari Szö­vetkezet 1100 forintos ka- maszszafarija, illetve 931 fo­rintos balkfiszekéje (hogy a 'lányokról se feledkezzünk meg), csak közepes minőségű, elsősorban viszonylag gyen­gébb 'tartóssága, miatt. Sz. I. öcs a .László Csepelről költözött az anyjával Dunatelepre. Minden­nap borotválkozott, va­salt ingben járt horgászni, magatartásában azonban nem volt semmi feltűnő, kivéve azt, hogy sose fordította el a fejét, amikor oldalt nézett. Mintha rajta akarta volna kapni az embereket, hogy fi­gyelik. Haraszti minden reg­gel találkozott véle a negy- venhármas villamoson, meg­jegyezte magának a dolgot, de nem .tulajdonított neki különösebb jelentőséget, egé­szen addig, amíg Kocsa ud­varolni kezdett a húgának. Haraszti tízéves korától kezd­ve Rikkancsnak szólította a lányt. Irma átkozottul dühös volt ezért, annál inkább, mert a csúfnóv 'rajtamaradt. Kocsa néhány hónap múl­va megkérte Irma kezét. Ha­raszti összezavarodott. Ir- m-ázn-i kezdte a lányt, de majd beletört a nyélve és gyakran elszólta magát Ko­csa ilyenkor ráviilantotta a szemét de hallgatott. Ha­raszti elviselhetetlennek érezte jövendő sógora pillan­tását. Amikor a dunatelepi telek kerítését kötözték, megkérdezte tőle: „Te mondd, merev a nyakad, vagy mi baja van?,...” A telek Irma hozománya volt. Kocsa a szokottnál is kevesebbet be­szélt, amikor a telken dolgoz­tak — annál jobban megné­zett mindent, a virágkarók- tól kezdve az utolsó deszka- darabig, amit évek során oda- hordot't a család. ,JEgyszer majd báz épül itt” mondo­gatta az apjuk. Egyszer. Kocsa válasz 'helyett lesza­kított egy ringlót a fáról. Gondosan megtisztogatta, és ügy emelgette, mintha ennek az egy gyümölcsnek a súlyá­ból akarta volna kiszámítani az egész termés súlyát. Ha­raszti akkor gondolt rá iga­zán először, hogy Kocsáé lesz a tólek és a ház. Mindezek az apróságok kikezdték az idegeit. Apja és az anyja mindha semmit se vettek volna észre. Irma persze el­múlt huszonnégy éves és at­tól féltek, hogy a nyakukon marad. Haraszti egyre dühö­sebb lett. Bár az eljegyzés napján megfogadta; hogy be­fogja a száját, képtelen volt fegyelmezni magát. Az fájt neki a legjobban, 'hogy Irma is 'megváltozott Mintha el­tanulta volna Kocsától sze­mének aizt a hülye rángatá- sá't! Haraszti egy alkalommal olyan dühbe gurult, hogy po­fonvágta a lányt. A dunatelepi építkezésen az egész család dolgozott Ha­raszti még soha nem hajtotta így magát. ,Az összeesésig, a megszakadásig keverte a be­tont, hordta a 'téglát. Egyet­len vigasztalása az volt, hogy Kocsa is alig állt a ilábán. Egyébként meglepően jól bírta a munkát. Szívós fajta, állapította meg Haraszti. iDe lassú, minit a tetű! — Végre valami konkrét hibát talált Kacsa jeliemében. Irma már a hetedik hó­napiban volt és egyre formát­lanabb. lett. Haraszti döb­benten nézegette. Fel fordult a gyomra a látványtól. A leg­nagyobb kétségbeeséssel gon­dolt a jövőre. Az se vigasz­talta, hogy őt igazolták az esemény ék. 'Amint az új ház­ba költöztek a fiatalok, ki­derült, hogy Kocsa nem, segít a házi munkában'. Megszokta, hogy az anyja végez el he­lyette mindent. 'De nem törő­dött a telekkel és a házzal sem. Hamarosan Dunatelepre költözött Kocsa anyja 'is, aki az első pillanattól kezdve gyűlölte Irmát. A gyerek ko­raszülött lett, csípőficamos. Bőgősen kívül oem hagyta el más hang a torkát. Az utcá­ban már mondogatták, hogy néma, pedig nem volt az. Ki­derült, hogy Kocsa anyja ter­jeszti a hírt Harasztit az egészségügyi problémáknál jobban érde­kelte, hogy Ibire hasonlít a gyerek? Szerencsére Irmára ütött, apjától csak a szemét örökölte: Haraszti egyre azt vártai, hogy 'rángatni kezdi, minit az apja. Megkérdezte az üzem orvosától, örökölhető-e az ilyesmi? Az orvos azt mondta', nem. Hát akkor majd teszünk róla, hogy ne tanulja meg! — gondolta Ha­raszti. Elhatározása új értel­met adott az életének. urna, egy év múlva visszaköltözött a gye­rekkel a szülői házba. Megindult a pereske­dés; hogy kié legyen a duna­telepi ház? Kacsa nem vitat­kozott, egy 'régi csepeli ügy­véd .barátja .igazgatta 'helyet­te a dolgait, aki sajnos értet­te a dolgát: egyik fellebbezés a másikat követte Irmának végül is volt helye, a gyere­ket befogadták és úgy nevel­ték, mintha semmi köze se létt volna Kocsához. Egyelő­re nem volt baj a szemével. Szerencsére lány, gondolta Haraszti. Egy lány mégis ne­hezebben tanulja meg az ap­ja hülyeségeit. A kislány sze­rette. Haraszti_ ezt jóindula­túan, de komoran tudomásul vette. Végre jó ügyvédet, fogad­tak, a szódás cigány fiát, aki valamikor Haraszti iskola-tár - sa volt. Vajénak hívták a fiút, és általában 'lenézték a környéken, ugyanúgy, mint az apját. Nagydarab férfi lett 'belőle, keveset mozgott, de 'gyorsan 'beszélt és vágott az esze. Fél év alatt elhalász­ta a házat Kocsától Február­ban megkapták a végzést, hogy Kocssának és az anyjá­nak ki kell 'takarodnia a ház­ból, Irma azonban nem köl­tözött vissza Dunatelepre. A Kertészeti Kutató Intézetben dolgozott, és ez a szülői ház-' hoz esett közelebb. Jóformán csak takarítani jártak 'Duna­telepre az 'asszonyok. Kocsa, meg az ügyvédje új tervet eszelték ki: előbb a gyerek-láttát ás ügyében, aztán a gyeréktartás összege .miatt, végül azért indítottak pert Irma ellen, hogy elvegyék tő­le a gyereket Az utóbbi nyil­ván Kocsa anyjának az ötle­te volt: a kislányt: ugyan' nem szerette, Harasztiakat azon­ban még jobban gyűlölte, mert el akarta adni a duna­telepi házat, hogy Csepelen vegyenek másikat az árából. Valamelyik tárgyaláson ki­derült, bogy már előleget is kapott rá. Harasztiékat me­gint Vajó védte a perben, de ezúttal nehezebb dóiga volt, Irma körül ugyanis valami segédmunkás tegyeskedett a Kertészeti Kutatóban. Irma azt állította, hogy az egésznek nincs jelentősége, de akkor már valamennyien tudták, hogy másképp festenek a té­nyék a periratban, mint a valóságban. Kocsa azzal az indoklással adta be a kerese­tét, 'hogy Irma erkölcstelen életet él és nem alkalmas a gyereknevelésre. Haraszti úgy gondolta, itt az ideje, hogy tegyen valamit. Szólt a •barátjának. Pálosnak és egy délután megvárták Irma fiú­ját a Kertészeti Kutató kapu­jában. Kovácsnak hívták, Ha­raszti már kinyomozta. álos valamikor ifiválo- ij gatott birkózó volt — ő állt elöl és amíg Ha- -- raszti beszélt, a vállát emelgette. Kovács magas, fe­kete fiatalember volt, csak igennel és nemmel válaszolt. Nem tagadott semmit. Azt mondta, hogy komoly szán­dékai vannak Irmával, bár­mikor kész feleségül venni' gyerekestől, de éppen házat épít Érden, ezért nem áll va­lami fényesen anyagilag. Úgy gondolták Irmával, hogy vár­nak egy évet. Mire idáig ju­tottak, Haraszti harci kedve erősen lelohadt, IPálost azon­ban', aki már dél óta hergelte magát, nem lehetett vissza­fogni. Egyre fenyegetőbben emelgette a vállát és végül mégiscsak tekeveri a fiúnak két pofont, mire az hátra­esett a kecskefűz 'bokrok alá. Sápadtan felállt, leporolta a ruháját. Szó nélkül otthagy­ta őket. Két nap múlva ismét .meg­várták Kovácsot és megint kapott két pofont — ezúttal minden kísérőszöveg nélkül, csak azért, 'hogy komolyan vegye a múltkori szavaikat. Ezzel lezárták az ügyet. Pá­los ötlete volt, hogy Kocsát is meggyőzzék: hiábavaló a to­vábbi pisz'kálódása. Azonkí­vül ideje lett volna, hogy el­tűnjön. közösen épített hor- g-ászhelyükről, a hárosi kő­gátról. Továbbra is odajárt pecázni, mintha semmi se történt volna közöttük. Szom­bat délután volt és tudták, hogy Kocsa kint ül a gáton. Haladéktalanul hozzáfogtak a terv kivitelezéséhez, de ami­kor Haraszti átemelte jobb lábát Pálos motorjának hátsó ülése felett, iszonyú fájdalom hasított a derekába. A lum­bágó, gondolta. — Állj meg! — könyörgött Pálosnak. Homlokát és hátát kiverte a víz, didergőit és olyan gyengének érezte ma­gát, hogy attól félt, leesik a motorról. Pálos azonban két napja cserélte ki a motor lökés-gátlóit és büszke volt, hogy milyen jól bírják a stra­pát. Amikor Pálos gázt adott, Haraszti némán, rémült nyu­galommal eleresztette barátja vállát és jobbra dőlt. a víz felé. Ilyen lehet a halál, gon­dolta. Érezte a fű érintését, amely selymes volt, mint Ir­ma haja. Pálos hátranézett. Nagyot csillant1 a fényben a motor mlkkelezett kipufogó- d'öbja. Haraszti már hanyatt feküdt a fűben, félig ájultan a fájdalomtól. Látta maga fe­lett Pálos árnyékát — válla közepén kis dudornak tűnt a feje. Mintha kérdezett volna valamit, amíg a bukósisak szíját babrálta az állán. .Ha­raszti nézte az ujjai között hajladozó szíjat. Feje felett lassan mozogtak a fűzfa- ágai. -Pálos (ledobta mellé a bukó­sisakot: -a tetejére esett és megállt -egy -földhanyáson. Haraszti úgy bámulta, akár egy csodát. Pálos himbálózó járásával megindult a gát felé ocsa mozdulatlanul fi­gyelte őket. Horgász- ootj-a végéről. ,pókháló- szerű -fényes fonal ve­zetett a vízig. Haraszti félre­fordította fejét a fűben-, akár egy -nyúl az alomban. Tudta, hogy Kocsa fél és arra gon­dol, hogy mindjárt megverik. Miért nem fut el?... Én- se futnék, jutott eszébe. Hová is futnék? Csörsz István: 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents