Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

Mai számunkból A VEVŐT NEM SZABAD ELENGEDNI (3. old.) A KAPUŐR (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSÉI (4. old.) MILYEN VÁR VOLT A LEÁNYVÁR? (5. old.) KÖNYVEK A TÉREN (5. old.) Hitelek, feketén KEMÉNYEN megszid­tak egy dolgozót X vál­lalatnál. Jogos volt a fej­mosás. A hónap végi so- kadika előtt az illető ki­szállásához a várható költ­ségeket meghaladó szép kis summát vett fel, úti­előleg gyanánt. Elszámol­ni viszont csak akkor szá­molt el vele, amikor már megkapta havi fizetését- Miért tette mindezt? Át­meneti pénzzavarát siker­rel hárította el a vállalat­tól ily módon felvett hi­tellel. Ugyanez a vállalat part­nerétől egy nagyobb tételt vásárolt, több milliós ösz- szegért. A partner — te­gyük hozzá, X vállalatnál jóval szerényebb méretű cég — határidőre szállí­totta a megrendelt árut. s várta, hogy megkapja érte az ellenértéket. Várt , egy hónapig, két hónapig, háromig. Az átutalás nem történt meg. Mitévők le­gyenek, nekik is szüksé­gük lett volna a pénzre. Több ízben kérték írás­ban X vállalatot, ugyan utalják már át azt a né­hány milliócskát. Ilyenkor mindig kaptak egy udva­rias levelet, amelyben X vállalat megnyugtatta őket, hogy hamarosan egyszámlájukon lesz a kérdéses összeg. Mindez azonban csak írott malaszt volt, nem fizettek. Csak jóval később utalták át nagy kegyesen a várva várt összeget. A kis vál­lalat olykor már-már alig tudott bért fizetni dolgo­zóinak, mert nem volt az egyszámláján elegendő pénz. MIT TETT X vállalat? Gazdálkodott a kis cég pénzével, azaz hitelt vett fel meg nem engedett mó­don. Átmeneti pénzzava­rát hárította így el. Nagy­ban azt csinálta, amit dolgozója is elkövetett. Miért jogtalan az ilyen hitelfelvétel? Nemcsak azért, mert nálunk a Ma­gyar Nemzeti Bank joga, hogy vállalatainknak gaz­dálkodásukhoz hitelt ad­jon. Azért is, mert aka­dályozta ezzel egy másik vállalat munkáját, korlá­tozta fizetőképességét, a szokásos pénzügyi műve­leteinek elvégzését. Mit tesz ilyen és ehhez hasonló esetekben a hite­lezésre kényszerült válla­lat? (Többnyire kis cég, mert a nagyobbikkai nem szívesen húznak ujjat.) Megpróbálja kényszerű böjtöléssel kigazdálkodni a pénzt, s kitartani ad­dig, amíg nem kapja meg jogos tulajdonát. Bíróság­hoz nem szívesen fordul, mert az is hosszú idő, amíg igazát ki tudja ve­rekedni. S A FOLYAMAT vál­lalatok egész soránál megy végig, mindenütt gazdálkodási zavarokat, problémákat okozva. La­vinát indíthat el ily mó­don egy-egy nemfizetés, jogtalan hitelfelvétel! Ez a fő veszélye az ilyen „hiteleknek”, s ezért küz­dünk ellenük. Felügyeleti szerveink ezért üldözik az ilyen „hitelviszonyt”. Ki­rívó esetekben akár gaz­dasági bírság is lehet a fekete hitel kamata. GŐZ JÓZSEF Losonczi Pál Mexikóba érkezett Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Mexikóvárosban Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnö­két (a kép jobb oldalán) a repülőtéren Jose Lopez Por­tillo köztársasági elnök fogadta. (Képtávírónkon érkezett*) Stockholm Púja Frigyes tegnapi programja Mexikóváros. Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csaknem 15 órás repülőút után — magyar idő szerint szerdán éjfélkor — szállt le az IL—62-es különgép Mexikóváros repülőterén: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Jósé Lopez Portillónak, a Mexikói Egyesült Álamok elnökének meghívására hivatalos láto­gatásra Mexikóba érkezett. Losonczi Pált és feleségét elsőként a vendéglátó Jose Lopez Portillo és felesége üdvözölte, ezt követően hangzott el az államfőnek kijáró 21 ágyúlövés, majd a két ország himnusza. Por­tillo elnök üdvözlőbeszédé­ben meleg szavakkal mél­tatta a látogatás jelentősé­gét, hangot adva annak az őszinte törekvésnek, amely Mexikó részéről is megnyil­vánul a két ország kapcso­latainak bővítésére, a sok­oldalú együttműködés el­mélyítésére. Ezt hangsúlyoz­ta válaszában az Elnöki Ta­nács elnöke is. Ezt követően a két ál­lamfő ellépett a díszegység előtt, majd rendőrmotoro­sok díszkíséretében szállásá­ra, az „El Presidente Cha- pultepec”-be indult. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön kezdte meg hi­vatalos tárgyalásait. Tartal­mukról — az eszmecsere so­rán érintendő témák elő­zetes ismerete nélkül is — eligazítanak Losonczi Pál­nak a repülőtéren mondott szavai: „A földrész olyan országába érkeztünk, amely­nek eredményeivel, gondjai­val érdemes és hasznos megismerkednünk”.- Érde­mes és hasznos, hiszen mi­ként Magyarország is mind kiterjedtebb kapcsolatokat keres, ápol a fejlődő világ országaival, úgy Mexikó kontaktusteremtéséhez is jó alapul szolgál a KGST-vel 1975-ben kötött együttmű­ködési megállapodása. Ettől az esztendőtől kezd­ve örvendetesen bővül a magyar—mexikói külkeres­kedelem is: 1975-ben a ma­gyar export 2 millió dol­lárt, az import körülbelül 3 millió dollárt tett ki. Egy év múlva kivitelünk már elérte a 3, behozatalunk pe­dig a 4,7 millió dollárt. Kedvezően alakul az idei mérleg is, és ami a jövőt illeti: a 60 milliós ország felvevőképessége közismer­ten nagy. Jó piaca az im­már hagyományosan szállí­tott magyar gyógyszereknek, gyógyszer-alapanyagoknak, alkatrészeknek és alumí­niumtermékeknek. Az el­múlt hónapban járt Mexi­kóban a Magyar Kereske­delmi Kamara küldöttsége és a szakértők már akkor úgy vélekedtek, hogy az árucsere-forgalom mellett termelési kooperációra is vállalkozhatnak a két or­szág cégei, az iparban, a mezőgazdaságban és a köz­lekedésben. Stockholm. Szászi Júlia, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : Svédországi látogatásának utolsó napján Púja Frigyes külügyminiszter felkereste a Magyar Népköztársaság nagykövetségét és szívélyes beszélgetést folytatott a ma­gyar kolónia tagjaival. Ezután a magyar küldött­ség Uppsalába utazott, ahol felkereste az idén 500 éves egyetemet. Ä legnagyobb észak-euró­pai egyetem hírnevéhez mél­tó könyvtárában található Svédország legnagyobb gyűj­teménye: körülbelül egymil­lió nyomtatott könyv és csak­nem húszezer kézirat. A ma­gyar küldöttség megtekintet­te a könyvtár ritkaságait: így a maga nemében egyedülálló, eredeti gót nyelven íródott V. századbeli ezüstbibliát. A vendéglátók megmutatták a könyvtár magyar emlékeit is, közöttük egy eredeti Corvi­nát. A küldöttség ellátogatott a finnugor tanszékre, ahol egyebek között magyar nyelv- és irodalomoktatás is folyik. Segerstedt rektor délben ebéden látta vendégül a ma­gyar külügyminisztert, aki köszönetét mondott a szívé­lyes vendéglátásért. Stockholmba visszatérve Púja Frigyes sajtóértekezle­ten találkozott a svéd sajtó képviselőivel és a Stockholm­ban akkreditált külföldi tu­dósítókkal. A magyar külügyminiszter és kísérete csütörtök este a Svéd Királyi Operaházban megtekintette Verdi Álarcos­ból című operáját. * Púja Frigyes svédországi hivatalos látogatásáról kö­zös közleményt adtak ki. Púja Frigyes,^, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Karin Sódernek, a Svéd Királyság külügymi­niszterének meghívására, november 8-a és 11-e között hivatalos látogatást tett Svédországban. A magyar külügyminisz­tert fogadta XVI. Károly Gusztáv király és Thorbjörn Tälldin miniszterelnök. Púja Frigyes ellátogatott Uppsa­lába is. A barátságos légkörben le­zajlott tárgyalásokon a kül­ügyminiszterek mélyreható eszmecserét folytattak a magyar—svéd kapcsolatok­ról és a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két or­szág eredményesen fejlődő kapcsolatai jól szolgálják mindkét nép érdekeit, s az európai béke és biztonság ügyét. Egyetértettek abban, hogy az elért eredmények mellett számos lehetőség vár még kihasználásra az együttműködés elmélyítésé­ben. Mindkét kormány el­tökélt szándéka, hogy tö­retlenül folytatja erőfeszí­téseit a kapcsolatok minden téren történő továbbfejlesz­tése érdekében. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere közép­pontjában az enyhülés, az európai biztonság és együtt­működés, a belgrádi talál­kozó, a leszerelés, valamint a közel-keleti és az afrikai helyzet kérdései állottak. Mindkét fél hangsúlyozta, (Folytatás a 2. oldalon). Súlyos áldozatokat követelt az izraeli légitámadás Az általános emberiességi és erkölcsi alapelvek durva megsértésének minősítette a Dél-Libanon ellen szerdán végrehajtott izraeli légitáma­dást Szelim Al-Hossz libano­ni kormányfő. Libanoni sajtó jelentések szerint a tá­madásnak mintegy száz halá­los és százötven sebesült ál­dozata van. Szárkisz libanoni elnök szerdán este egyórás megbe­szélést folytatott Richard Parker bejrúti amerikai nagykövettel, s arra kérte a diplomatát, hogy az Egyesült Államok lépjen, közbe a Li­banon elleni izraeli agresszió folytatásának megakadályo­zása érdekében. Menahem Begin izraeli kormányfő csütörtökön ma­gához kérette Samuel Lewist, az Egyesült Államok nagykö­vetét, s hogy elébe vágjon az amerikai reagálásnak, leszö­gezte: Izrael a jövőben is „imiinden eszközzel védelmez­ni fogja népét”. Az izraeli légierő Dél-Libanon elleni legújabb táma­dásai során több palesztin menekülttábort is lebom­bázott Szekszárdi járás: Huszonkét művelődési ház és tizennyolc könyvtár Az MSZMP szekszárdi Já­rási Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén több fontos kérdést tárgyalt. Ezek közül most a községi művelődési házak tartalmi munkájával kapcsolatos összegezést re­gadjuk ki, annál is inkább, mert 22 művelődési ház és 18 közművelődési könyvtár te­vékenysége a lakosság széles rétegeire van hatással. Első átfogó közművelődési törvényünk, az 1976. évi V. sz. úgy fogalmaz, hogy a köz- művelődésben való részvétel állampolgári jog, de egyben minden állampolgárnak ön­maga és a társadalom iránti kötelessége is. Ennek kielégí­tése változatos, de javuló fel­tételek között történik a szek­szárdi járásban. Vannak ma­gas közművelődési igényeket kielégítő művelődési házak (Fadd, Báta, Decs), vannak olyanok, melyek technikai le­hetőségei a belső átalakítások révén javultak (Tolna, Szed­res, Tengelic), és olyanok is, melyekben a helyzet még mó­dosításra vár. Ezekben az in­tézményekben 18 főhivatású népművelő, 13 könyvtáros — ugyancsak főálásban — és 100 tiszteletdíjas dolgozik. Sikeresnek bizonyultak a különböző szaktanfolyamok (Kölesd, Szedres, Tengelic), az 1969—70-es tanévben kír Bérletként bevezeti és beváít osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamok és a szakközép­iskolai érettségire történő fel­készítést szolgáló. 1974-ben Tolnán indított tanfolyam is. A szocialista brigádok az 1975—76. években különösen Kölesden és Bátán értek el jó eredményeket a „Közös úton” akcióban. Ugyanakkor a szo­cialista brigádok jó része ma még — az egyébként nagyon tiszteletre méltó — „munka­brigád” fokon van. A műve­lődési közösségek kialakítása hosszabb munka eredménye lesz. A televízió által szervezett „Mindenki iskolája” tanulási forma nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Kétségtelen eredmény, hogy a munkahelyeken — elsősor­ban a termelőszövetkezetek­nél — nagy érdeklődést vál­tottak ki a szakmai tanfolya­mok. Példaként Kölesdet, Tengelicet és Bátát lehet idézni. Az eredményes vizs­gázók negyven százaléka nő volt. Tevékeny a klubélet Öcsényben, Decsen, Sióagár- don és Szedresben, kitűnő or­szágjáró kirándulásokat szer­veztek Faddon, Decsen, Bá­tán. Szépen működnek a né­pi hagyományokat ápoló mű­kedvelő csoportok Sióagár- don, Bátán, Decsen, Öcsény­ben, Bogyiszlón és a helytör­téneti szakkörök Tengelicen, Kölesden, Decsen. Lapunkban is hírt adtunk Gyurkó László igazgató nyi­latkozata nyomán a Déryné Színházzal kapcsolatban be­következett szervezeti válto­zásokról. Az új Népszínház teljes társulatai részére csak Bátán és Faddon tudnak megfelelő méretű színpadot biztosítani. Tavaly a járásban 223 mű­soros estnek összesen 41 489 látogatója volt. Az eljövendő feladatok homlokterében elsősorban az áll, hogy a munkások, a szo­cialista brigádok műveltsége emelésének feltételeit kell jobb összefogással biztosítani. Törekedni kell a különböző településeken és település- típusokban még érezhető mű­veltségbeli színvonalkülönb­ségek kiegyenlítésére. A könyvtáraknak továbbra is kezdeményezőknek kell len­niük lehetőségeik kihasználá­sában. A közművelődés helyi tanácsi irányításának színvo­nala is emelendő.

Next

/
Thumbnails
Contents