Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

1977. november 10. yÍÉPÚJSÁG 5 Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Az úttörőház programjából A szekszárdi út törőház ok­tóberi munkájáról kérdeztük meg Bíró Mártonná igazgató- hélyettest. Elmondta, hogy október a forradalmi tettek jegyében zajlott le. Pályázati felhívásit adtak ki az úttörő- csapatok részére: Példaképe­ink a kommunisták címmel. A jelentkezési feltétel ripor­tok és írásibeli anyagoik elké­szítése volt. Sajinos a rajveze- fcők nem minden iskolában állták úgy hozzá ehhez a munkához, ahogy ezt az úttö­rőház szakemberei elvárták volna. Ezt mutatja az is, hogy a versenyző négy csoport kö­zül három úttörőiházi csapat vélt. Legalább tíz csoport je­lentkezésére számítottak. Ebben a hónapban rendez­tek meg egy Ady-emlékmű- sont, ahol az úttörők vers­szemlét tartottak. Az október 30-ra tervezett Tambov—Tol­na, Népek barátsága című ki­állítást a sűrű programok mi­att november 5-én nyitották meg. A november egészség- nevelési és fogászati hónap. Ennek keretében öt foglalko­zást tartanak a kisdobosok és úttörők részére dr. Szórni' Éva vezetésével. A Nagy Októbe­ri Szocialista 'Forradalom 60. A „Téli Palota” ostroma - Ocsénvben A három parlamenter magasra tartott fehér zászlóval, piros úttörő­nyakkendőben elindult a „Téli Palota” felé. A forradalmárok üzenetét vitték. — Adjátok meg magato­kat, az épületet körbezártuk. Ha nem nyitjátok meg a kapukat, erőszakkal hato­lunk be — hangzott a fel­szólítás. Válaszul rövid gép­pisztolysorozat kelepelt fel. Néhány perc múlva vörös rakéta röppent az égre és megkezdődött a támadás. Trombiták rivalgása, dobok dübörgése, a géppisztolyok csövéből előtörő láng, puk- kancsok hangos durrogása és színes ködgyertyák, pi­ros, fehér, kékes gomolygó füstje kísérte a „forradal­márok” támadását. Roham­ra indult kétszáz kisdobos és úttörő. ♦ A „Riadó ’77” országos játék hazánk minden úttö­rője előtt ismert. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatvanadik évfordu­lójának tiszteletére hirde­tett játék összetett felada­tot tűzött minden úttörő elé. Nem egy nap, és nem is egy hét a játék, a felké­szülés ideje. Az úttörőra­jok, -őrsök átalakultak osz­tagokká, a pajtások forra­dalmi tettekkel készültek az évforduló méltó megünnep­lésére. Rendbehozták, fel­újították az őrsi zászlókat, azok az őrsök, akiknek még nem volt, zászlót készítet­tek. Újjászervezték, több­ször kipróbálták az őrsi ri­adóláncot, több helyen tár­sadalmi munkaakciókon — parképítéseken — vettek • részt. Az úttörőcsapatok for­radalmi szótár készítésével segítették, hogy pajtásaik a ma már történelmi fogal­makat — mint dekrétum, bolsevik, mensevik, illegális — megértsék. Sokáig lehet­ne sorolni azokat a vállalá­sokat, forradalmi tetteket, amelyekkel megyénk úttö­rői is készültek az ünnepre. * Decsen a munkásmozgal­mi állomás előtt fiatal ta­nár áll távcsővel. Figyeli az utca végét. Amikor a gya­nútlan úttörőosztag befordul a sarkon, jegyzetelni kezdi a gyerekek homlokán virí­tó számokat. Aztán valaki észreveszi. Az osztagparancs­nok rövid parancsára, min­denki hátrafelé lépkedve folytatja az útját. Több szá­mot nem lehet leolvasni. A veszteség azonban így is nagy. Az osztag öt tagja „elvérzett”. A decsi általános iskola „Lenin osztaga” most már csak a szellemi agytornán szépíthet. Ez fényesen sike­rül. Az asztalon fekvő fényké­pekéről kapásból sorolják, hogy kit ábrázol. Ságvári Endre, Lenin, Csapajev, Landler Jenő, Kun Béla — mondják egymás szavába vágva. Aztán Till Zoli, az osztag parancsnoka röviden ismerteti névadójuk életraj­zát. Valamennyi fontosabb dátumot napra pontosan mond. * Az égen sötét felhők ker­getik egymást, a földön a szürke sárban itt-ott pocso­lyák vize csillog. Sokan szemlélik aggódva az eget. A tegnapi eső így is sokat rontott, kár lenne, ha telje­sen tönkre tenné a játékot. Megyünk a „Szmolnij”, az őcsényi általános iskola fe­lé. Az őcsényi úttörők együtt rendezték meg harci játékukat a szálkaiakkal. Az udvaron hangos énekszó fo­gad. Sorra felcsendülnek' a forradalmi dalok. Arrébb az egyik osztag tagjai harci kiáltásukat gyakorolják. A fal mellett szorgos gyerek­kezek építik a razlivi kuny­hót, Lenin egykori lakhelyét. — Nem fogjuk lebontani ezt a nádkunyhót a riadó­játék után sem. Örsi búvó­helynek használjuk majd — mondja az egyik kis úttörő, miközben nyalábnyi ná­dat igyekszik elhelyezni a kunyhó oldalán. Pontosan, szépen megy a munka. Kí­vülről még az oldalfalakat erősítik, amikor az egyik pajtás söprűvel már a kunyhó belsejét takarítja. * A Téli Palota — ami hét­köznap az átépítés alatt álló őcsényi régi általános isko­la — védői pukkancsokat, ködgyertyákat dobálnak ki, hogy elijesszék a támadó­kat. Azonban nem tudnak ellenállni. Hiába a géppisz­tolyok vaktöltényeinek félel­metes durrogása, a mindent beborító füst, a pajtások előre törnek. Először a bal­szárnyon sikerül az egyik ablakon behatolni, aztán másutt is. Végül már csak az épület padlásáról hallat­szik elszórt durrogás, je­lezvén, hogy ott még folyik a harc. Az ajtókban pedig téglaporos, füstös, boldog gyerekarcók jelennek meg. Maguk előtt kísérik a palo­ta védőit — az egyik alaku­lat katonái segítettek be a játékba. Valamennyi védő lefegyverezve, magasra tar­tott kézzel vonul. Néha még egy-egy alattomban el­szórt puffancs hangos dur­ranása és felcsapó lángja szétrebbenti a győzőket, de a győzelmet már nem lehet elvenni tőlük. A körben csoportokba ve­rődött felnőttek kezéből visszakerülnek tokjaikba a fényképezőgépek, felszáll a füst és az előbbi harci zajt felváltja a győztesek önfe­ledt öröme. Az osztag­parancsnokok kiadják az új jelszót: — Győzelmi szemlére fel­készülni! Tamási János A szekszárdi II. számú általános iskolában az Edzett ifjú­ságért mozgalom keretében játékos sportvetélkedőt ren­deztek. Az iskola tornatermében rendezett vetélkedőn a rádió munkatársai felvételt készítettek. A riportot néhány nappal később a Belépés nemcsak tornacipőben adásban közvetítették, amelyben elhangzott a verseny győzteseivel készített rövid interjú is. A II. számú iskolában is nagy készülődés előzte meg a „Riadó ’77” országos játékot. Múlt hét végén, szombat reggel az iskolában a „Forradalmi parancsnokságon” fo­gadták a riadólánccal mozgósított pajtásokat. A gyülekező után minden osztaggá alakult őrs megkapta harci felada­tát, amit utána becsülettel végre is hajtott. Fotó: Rehák Róbert évfordulója 'tiszteletére hang­versenyt tartottak a zeneisko­la 'hallgatói az úttörőházban és a bőrdíszműben. Nagy ér­deklődéssel várják a novem­ber :12-én megrendezésre ke­rülő hangversenyt, japán óvó­nők és az úttörőház óvónői KISZ-kórusának részvételé­vel. (Az úttörőház a vezető- képzés országos módszertani központjának bázisa is. Al­kalmanként hát hetes tanfo­lyamokat rendeznek, rajtitká­rok, őrsvezetők, 'krónikások ■részére. Ünnepséggel egybekötött, nagyszabású harcitúrát ren­dezett a pálfai úttörőcsapat, a fegyveres erők napja tiszte­letére. A százhúsz kisdobos és úttörő becsülettel leküzdötte a különböző kadályokat. Kiváló eredményeikkel bizonyították, hogy iskolájuk­ban nem elhanyagolt tantárgy a honvédelmi nevelés. A meghívott vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak, a pajtások versenyéről. Az útttörő munkásőr szakraj tagjai késő délután virágcsokorral kedveskedtek a felnőtt mun­kásőröknek. (S. J.) tudósító Úttörő munkásőrszakasz alakult a regölyi általános iskolában. A gárdatagok ünnepé­lyes fogadalmat tettek az úttörő-csapatzászló előtt. Az ünnepségen megjelentek a fa­lu vezetői és Lukács Sándor, a tamási járási munkásőrparancsnok. Ezután a művelő­dési házban az úttörők ünnepi műsort adtak a falu lakói részére. A jól sikerült sze­replést követően a kis úttörő munkásőröket várta az uzsonna, melyet a falu vezetői készítettek és tálaltak fel. A falatozások közben mesélték el a kispajtások a napi él­ményeiket és a harci riadójuk eredményeit. KÖNYE IVÁN tudósító A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az ozorai általános iskola 857-es számú Csapó Vilmos úttörő- csapata 'kibővítetté a sportpá­lyát. A munka jelentős részét az őrsök, rajok, az egyéni válla­lások alapján úttörőcsapatunk végezte. Emellett sok segítsé­get' ifcaptunk a helyi Egyetér­tés Mgtsz 'tagjaitól!, szocialista brigádjaitól. A szülői munka- közösség szervezte a szülők társadalmi munkáját. A bővítés során kialakítot­tunk egy újabb kézilabdái- és egy teniszpályát. Természete­sen így ez egyszerűnek lát­szik, de a tereprendezés pél­dául azt jelentette, hogy 45 akácfát ki kellett vágni, szed­ni, és 250 köbméter földet meg kellett mozgatni. A sporttelepet 4 méter magas dróthálóval vettük körül. 54 dróthálóbartó vasoszlopot be­tonoztunk a talajba. Az elmúlt években kialakí­tott kézilabdapályát tebitume- neztünk, és betonszegéllyel vettük körül. Elkészült a pá­lya korszerű világítása, amelyhez nagy segítséget adott a DÉDÁSZ szocialista brigádja. Az .úttörőmozgal­munkat az Együtt—egymásért cél vezeti. Azt hisszük, erről külön nem iis kell beszélnünk, mert a szülők, a felnőttek, üzemeik, szocialista brigádok és az úttörők összefogását az előbbiek igazolják. Persze, nem ülünk ezután a babérja­inkon, mert további terveink vannak: szeretnénk az újon­nan létesített pályákat szegé­lyezni, sail'akozni, a 300 méte­res', kör alakú futópályát be­tonszegéllyel ellátni. Sajnos tornatermünk nincs, ezért a szabadtéri létesítmények ki­alakítása fontos. A munkála­tok irányítója és szervezője Szappanos József testnevelő tanárunk, akii éppen a napok­ban kapta meg a kiváló dol­gozó kitüntetést, valamint Schlauch Ede igazgató bácsi. Az Edzett ifjúságért tömeg­sport mozgalomhoz így .terem­tettük meg a megfelelő felté­telekéit. Azokat az őrsöket, akik a társadalmi munka­végzésben kiemelkedő telje­sítményt nyújtottak, az úttö­rőtanács dicséretben, és év végén jutalomban részesíti. 857. sz. Csapó Vilmos Úttörőcsapat úttörőtanácsa inevében Katona Vera titkár Úttörő riporterek a Riadó *77-ről Verőfényes őszi napra vir­radtunk. Mintha a természet is a nagy ünnep és az úttörő­riadó előtt tisztelegne. Izga­lommal vártuk a riadó jel­adását. Ifjú riportereink ré­sen álltak a város két általá­nos iskolájában. Délután 12 óra 39 perckor a rádióban felharsant a jel... kezdi be­számolóját Hautmann Edit pajtás, a bonyhádi Vörösmar­ty Általános Isíkola riportere. Vörös Gárdáink és „Vörös Matróz” csoportjaink a ka­pott parancsnak megfelelően megkezdték feladataikat. Ügyességi és szellemi aka­dályok jelentették a „har­cot”. Felnőtt politikai bizto­sak segítették a sikeres telje­sítést. Osztagaink a riadó előtt forradalmi tettként 600 óra társadalmi munkát vé­geztek az ugyancsak 60. év­fordulót ünneplő cipőgyár­ban. Programunk színfoltja a munkásőrszakasz ünnepi es­kütétele volt. A kapott paranccsal — írja Swarcz Gyöngyvér a II. sz. iskola tudósítója — osztaga­ink „elfoglalták” a postát és a város fontosabb létesítmé­nyeit. A pajtásak információ­kat gyűjtöttek a létesítmé­nyek fontosabb adatiról és erről jelentést tettek a Forra­dalmi Bizottságnak. Isko­lánkban gazdag képanyagot, sok ügyes rajzot, gyermek- munkát bemutató kiállítást állítottak össze pajtásaink. Szovjet dalokkal és az év­fordulóhoz kapcsolódó vers­anyaggal tarkítottuk azt a változatos és gazdag tábortűzi műsort, mely az egész napos programot zárta. Ha kigyullad az iskola A „Riadó 77” országos játék során 'az egyik 'tanuló azt a feladatot kapta, mondja el, mit tenne, ha az iskola ki­gyulladna. Barátunk nem vádolható azzal, hogy rajong az iskola nevű intézményért, de szív­ügyének 'tekinti sorstársainak életét. Azonnal közölte, hogy ő bizony kizavarná az egész társaságot az utcára^ ahova természetesen ő maga is ki­mé nne, és nézné a nem min­dennapi eseményt. Amikor 'azt kérdezték tőle, hogy ezenkívül még mit ten­ne, csa'k 'annyit mondott: — Őrizném, a lángot. — bakó — MHHÍiÍÍ8H^^ÍÉS Páifai túra Sportudvar .t\\\\vAWA\\UuvA\^\l** **•• •; -:;• •:■ • •:' •: • ‘ Úttörő munkásőrök Regölyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents