Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

a Képújság 1977. november 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Sertéseladás Rühl Gyula tolnai olvasónk arra szeretne választ kapni, hogy sertéseladáskor milyen szempontok befolyásolják az átvételi árat. Kérdésére Horváth József, a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezeték Tolna megyei Szövetségének titkára vála­szol: „ön a termelőszövetkeze­ten keresztül ez ideig 20 ser­tést adott le az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, két részletben 1977. június 24-én és augusztus 22-én. A megbí­zotti szervezésben bonyolí­tott hízottsertés-felvásár- lásnál a követendő eljárás az. hogy az átvételnél 1,— Ft/kg mennyiségi felárat fizet a vállalat a megbízottnak (a termelőszövetkezetnek), ha egy alkalommal legalább 20 sertés kerül átadásra. A ren­delkezések értelmében a megbízott ezen mennyiségi felárat köteles a termelővel megosztani. A megosztás mér­téke általában 50 százalékos, ezt az arányt követi a tolnai Aranykalász Mgtsz is. A termelő, aki egyénileg érté­kesít, ezen belül 20 hízott ser­tést a gazdasági év folyamán — mint ahogy ön is — külön részesül 0,50 Ft/kg mennyisé­gi felár kiegészítésben a 20 sertés átadása után (ezt ön­nek 1977. szeptember 7-én 1439,— forint összegben a ter­melőszövetkezet kifizette.) A kistermelő így két rész­letben jut az 1 forint meny- nyiségi felárhoz, ötven fil­lért az értékesítéskor kap kézhez, míg a másik ötven fillért a 20 sertés átadása után. Ha 20 sertés felett ad el a termelő — a megbízot­ton keresztül — a vállalat­nak, az átvétel alkalmával fizet a vállalat ötven fillér felárat, amit a termelőszö­vetkezet teljes egészében to­vábbít a kistermelő részére. A fentiek alapján 1977-ben, többéves szerződés keretében — a termelőszövetkezeten ke­resztül leadott 20 sertés át­adása esetén az ár a követ­kezőkből tevődik össze: 25,50 Ft/kg alapár; 0,50 Ft/kg több­éves felár; 1,— Ft/kg időszaki felár; 0,50 Ft/kg mennyiségi felár I. részlet; 0,50 Ft/kg mennyiségi felár II. részlet. Mely összesen 28,— Ft/kg.” Intézményes szemétszállítás Bajkó Lajosné nyugdíjas, bonyhádi olvasónk az iránt érdeklődött lapunktól, ho­gyan mentesülhet a szemét- szállítási költség kötelezettsé­ge alól. Kérdésére Müller József Bonyhád város Tanácsának műszaki osztályvezetője vá­laszol : „A bonyhádi Városi Ta­nács 4/1977. számú rendeleté­vel kötelezővé tette a szemét és háztartási hulladék intéz­ményes elszállítását. A tanács végrehajtó bizottsága hatá­rozta meg azokat az utcákat, amelyek az intézményes sze­métszállításba be vannak kapcsolva. Az intézményes szemétszállítás csak azokra nézve kötelező, akiknek in­gatlanai a vb által meghatá­rozott utcákban vannak. A rendelet lehetőséget ad az intézményes szemétszállí­tás alóli felmentésre. A mű­szaki osztály mérlegelte a felmentési lehetőségeket és arra az álláspontra jutott, hogy kizárólag az egyedül­álló és minimális nyugdíjjal, illetve anyagiakkal rendel­kező személyeket mentesíti a kötelezettség alól szemét- Lajosnét a kötelező szemét- szállítás alól mentesítettük.” Jár-e pótszabadság? Munkakönyvi „kilépett” be­jegyzés után jár-e pótszabad­ság? — erre a kérdésre kér választ Lovász Gábor hőgyé- szi olvasónk. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész tájékoztat a. „kilépett” bejegyzésre vonat­kozó jogszabályokról: „A 12/1967. (X. 20.) Mü. M. számú rendelet 12. §-a sze­rint a munkakönyvnek „a munkaviszony megszűnésé­nek módja” rovatába „kilé­pett” szöveget kell bejegyez­ni, ha a dolgozó felmondás nélkül kilép, vagy a munka- viszony felmondását követő­en az előírt felmondási időt nem tölti ki. A Munka Tör­vénykönyve 31. § (2) bekez­dése pedig ekként rendelke­zik: „Ha a munkaviszonyt a dolgozó jogszabály rendelke­zéseinek megszegésével fel­mondás nélkül vagy a mun­kaviszony megszűnésére meg­határozott időpont előtt szün­teti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyel­mi elbocsátás folytán szűnt volna meg.” Végül utalunk még a Munka Törvényköny­ve végrehajtási rendeletére, amely szerint pedig elbocsá­tás büntetés jogerőre emelke­dése után mindazokban az esetekben, amikor munkavi­szonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő (pl. hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi juta­lom, stb.) 3 évig az elbocsá­tás előtti időt számításon kí­vül kell hagyni. összegezve: Jelenlegi mun­káltatója jogszabálysértés nélkül járt el, amikor az ön részére munkaviszonya alap­ján pótszabadságot nem álla­pított meg, törvénysértően éppen akkor járt volna el, ha a munkakönyvi „kilépett” be­jegyzést figyelmen kívül hagyta volna. A fentiek szem­pontjából nincs jelentősége annak, hogy munkaviszonyá­nak kilépéssel történő meg­szüntetése kinek a sugalla­tára rábeszélésére történt. Amennyiben azonban a fentiek ellenére továbbra is vitatja munkáltatója eljárá­sának helyességét, tájékozta­tásul közöljük, hogy panaszá­val az állam igazdaság mun­kaügyi döntőbizottságához fordulhat.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK MBogibqra _ • - ! XlkflEgy erkiflcsösi éjsxalcci Örkény István, az író és Makk Károly, a rendező vonzzák egymást és nincse­nek szinkronban. Örkény ír Makk számára egy forgató- könyvet — Macskajáték a címe —, Makk nem foglal­kozik vele. A film csak ak­kor készül el, amikor a forgatókönyv után született kisregény és dráma elérte világra szóló karrierjét. Ör­kény István Bacsó Péterrel ír egy másik forgatóköny­vet Makk Károlynak, Hu- nyady Sándor A Vöröslám­pás ház című novellája alapján. Ez is a fiókba ke­rül, hogy a rendező vagy két évtized múlva fújja le a port róla. Most, 1977-ben. Vajon miért érezte Makk, hogy elérkezett az a pilla­nat, amikor az Egy erköl­csös éjszakát meg kell al­kotnia? Tőle aligha tudjuk meg. A forgatás közben nyilatkozta a következőket: „...Nem szeretek evidens dolgokat körmönfont spe­kulációval megtámogatni. Különben is úgy érzem, az »elvieskedés«, a spekuláció annyira eluralkodott a gon­dolkodásmódunkban, hogy még ha netalán módom és alkalmam nyílna is rá, ak­kor se vállalkoznék az »al­kotói vízió«, meg. »ilyen­olyan koncepció« fejtegeté­sére. Az örökös, magasztos »művészi hitvallásokat« ne­kem olvasni is fárasztó, nemhogy kitalálni.” Fogadjuk hát el, egy Kossuth-díjas, Balázs Béla- díjas, Érdemes Művész ké­szíthet filmet akkor is, ha nem hajlandó „megmagya­rázni. ..” Az Egy erkölcsös éjszaka némely tekintetben igazolja önmagát. Például szép kö­zönségsikere van, jólesően megkomponált alkotás, és gyönyörűen fényképezte Tóth János. Aztán bír nem csekély is­meretterjesztői küldetéssel is. A fiatalabb nemzedékek — és az idősebbek közül a nőneműek — honnan tud­hatnák, hogy milyen volt egy század elejei originál nyilvánosház; valamint hogy a hivatásos rosszlányoknak, és az ő Mutterkájuknak milyen volt az érző lelke? Komolyabb dolgok is kide­rülnek: hogyan mulat a magyar, ha nobilitásnak számít, miként viselkedik egy tüchtig vidéki úriasz- szony, ha a sors baljós sod­ra kuplerájba vezérli? A film hivatalosan meg­jelölt műfaja társadalmi dráma. Ha valaki nem a rosszlányok szép és pucér idomai, valamint a pajkos jelenetek miatt vált rá je­gyet a moziba, elégedett a film végén csak akkor lesz, ha éppen érzelgősre van hangolva és képes átérezni annak a drámaiságát, amit egy tucat prostituált él át, ha az „erkölcsösség” lát­szatát kell keltenie. VIRÁG F. ÉVA Jövő héten a Piedone Hong-Kongban című filmről írunk jegyzetet Irodalmi est Illyés Gyula születésnapján Tolna megye egy évszáza­don belül két világirodalmi jelentőségű költőt indított útnak, s mindaz, amit Ba­bits és Illyés művészetébe foglalt a tolnai tájból, Szekszárdból, immáron vég­érvényesen a világirodalom elidegeníthetetlen része. Ez adott külön is hangsúlyt annak az irodalmi estnek, amit a megyei tanács és a művelődési központ rende­zett Illyés Gyula születés­napjának tiszteletére. Czine Mihály irodalom- történész szeretettel és nagy erudicióval vázolta föl Illyés művészi útját, hang­súlyozva, hogy az irodalom minden ágában újat és ma­radandót alkotott. Ezután Béres Ferenc, Horváth Fe­renc, Jancsó Adrienn, Ko- hut Magda, Selley Zoltán és Szelecsényi Norbert szólal­tatta meg Illyés verseit, s közben népdalok is elhang­zottak, valamint egy Bar­tók- és egy Liszt-mű. A műsort Balázs János állította össze, s amit ki­fogásolunk kell: nem fog­ta át a rendkívül gazdag illyési életmű egészét, csu­pán a versekből válogatott. Pedig Illyés a magyar pró­za megújítója is, s nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy a drámában is ma­radandó alkotások jelzik Illyés Gyula művészetének teljességét. Valóban csak a legnagyobbakkal mérhető ez az életmű, s neve halla­tán Goethe, vagy Tolsztoj jut eszünkbe, éppen ezért egy irodalmi est műsorából kár kihagyni olyan műve­ket, amelyek nemcsak Illyés pályáját, hanem az egész magyar irodalmat gazdagít­ják. A versek nem egyforma színvonalon szólaltak meg. Legjobban Jancsó Adrienn tetszett, ő érezte meg leg­jobban az Illyés-versek lé­nyegét. Cs. L. Ünnepi hétvége Mindhárom napon volt közvetítés Moszkváiból, elő­ször az SZKiP Központi Bizottságánaík, a Legfelsőbb Tanácsnak és ŐSZ SZSZK .Legfelsőbb Tanácsának ün­nep üléséről, majd a díszszemle, egyenesen a szovjet fő­városból, a Televízió történetében először műhold segít­ségével, majd pedig hétfőn este az ünnepi hangverseny. Az események, beleértve a budapesti megemlékezést is, impozánsak és ünnepélyesek voltak. Az Erkel Színház­ból közvetített műsor szép és gondolatgazdag volt. Tet­szett a Hét műsora is, mert a megszólaló művészek, 'tu­dósok, közéleti emberek okos dolgokat mondtak szépen, az októberi forradalomról és annak világtörténelmi ha­tásáról. De ha megkérdezik, hogy mit adott a három napon az események közvetítésén kívül a Televízió, akkor azt válaszolhatjuk: alig valamit. Szombaton délután a Kérek egy emléket kedves do- kumentumfilm volt, kár hogy az ötlet nem eredeti, a Népszabadság évék óta csinálja, Kérek egy történetet címmel. Az Ötödik pecsét, ha vitatható is, de jó film, csupán azt keli megemlíteni, hogy ezt sem a Televízió csinálta. Az (Elismerés című kétrészes filmnél biztosan tucatjá­val akadnak jobb szovjet filmek. A Párizs, 'Lenin út cí­mű dokumentumfilm ismétlés volt, ugyancsak Ismétlé­sekből állt össze az Emlékezetes pillanatok is. Nem világos, hogy milyen meggondolásokból ismétel­ték meg a Kőszívű ember fiai című kétrészes, egyébként jól sikerült mozifilmet, ami ráadásul szélesvásznú, tehát „a képernyőn alul és felül, fekete csílk látható”. Végezetül csak egy megjegyzés: a szovjet irodalom gazdag tárháza kínálja az akár több részes tévéjátéknak feldolgozható regényeket és novellákat. Kár, hogy egy sem készült az ünnepi alkalomra. IHÁROSI Könyv Magyar fisterténeti tanulmányok Rádió Koktélba keverve Szerencsés ötlet a Kossuth rádió szerkesztőitől a csütör­töki Melódiakoktél „keveré­se”. íA közel másfél órás 'han­gulatos zenei műsort az el­múlt héten is megszakították egy lényegesen kevésbé vi­dámmal. Ezúttal Bakonyi, Pé­ter vette szemügyre a lakos­ság és a tanács kapcsolatát Salgótarjánban. így megfo­galmazva a téma unalmas ál­talánosítások képzetét kelti, pedig (korántsem volt az. A ti­zenöt percbe belefért az, hogy a népi ellenőröknek kellett vizsgálniuk egy visszásságot. Salgótarjánban új lakótelepet akarnak építeni egy kertes családi házakból álló negyed- ben, ahol a házak szintén nem régiek. Kisemberek nagy anyagi erőfeszítések árán épült otthonairól van szó. Az új városrész építését komoly népgazdasági szempontok in­dokolják. Azt azonban semmi nem indokolta1, bogy a tulaj­donosoknak a helyzetet senki nem magyarázta meg, és szin­te a riport elhangzásáig min­denki bizonytalanságban is tartotta őket. A salgótarjáni vezetők „Ejnye, ejnye, gon­dolhattunk volna rá!” mosa­kodása még eső utáni köpö­nyegnek se volt elég. Ilyen és hasonló komoly témákkal megtörni a melódiák — az is lehet, hogy — unalmát, jó öt­let. 'Biztosan sokan felfigyel­tek rá, remélhetőleg nemcsak Salgótarjánban. (ordas) Kiállítás a levéltárban November 4-én délután nyílt meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Tol­na megyében című kiállí­tás a Tolna megyei Levél­tár folyosóján. A szép szám­mal megjelent érdeklődők számára a rendezők közül K, Balog János levéltár­igazgató tartott előadást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, dr. Kisasszondy Éva levél­táros pedig tárlatvezetésen mutatta be a kiállított ira­tokat, a Béri Balogh Ádám Múzeumból kölcsönvett tár­gyi emlékeket. Mint a kiállítás rendezői elmondották, a cél kettős volt az anyag összeállításá­nál: az októberi forradalom bemutatása mellett azt is tükrözni kívánták, hogyan értek meg az itthoni forra­dalom feltételei is. így a tizennégy tárolóban és a fa­lakon elhelyezett anyag be­mutatja a történelmi ese­ményeket az I. világhábo­rútól kezdődően a Tanács- köztársaság propaganda­anyagáig. A falakat korabeli plaká­tok díszítik, külön értéket képviselnek Kapitány Fe­renc nagyításai egy világ- háborús fotóalbumból, me­lyet Dombóváron találtak. A kiállítás az egész téli időszakban megtekinthető, előzetes kérés alapján cso­portok számára biztosítják a tárlatvezetést is. A jól át­tekinthető, gondosan rende­zett kiállítás értékei közé tartoznak a falakon elhe­lyezett Ady-idézetek is. — herczeg — A 'történészek számára egyik legizgalmasabb tudo­mányos kérdés az eredet kér­dése. Honnan jöttünk, milyen hatásokra lettünk azzá, amik vagyunk? Hol volt az a terü­let, ahol elődeink magyarrá váltak, ahol már magyarként éltek? Ezekre a kérdésekre már a középkori geszták és krónikák is próbáltak magya­rázatot adni. A tényleges tu­dományos 'kutatás azonban csalk a XIX. században indult meg, amikor keresni kezdték a magyarság őshazáját és ro­kon népeit. Egyes kutatók, Rieguly Antal, Vámbéry Ár­min, Munkácsi Bernát útnak und'ultak, hogy megtalálják a magyarok távol élő rokonait, és összegyűjtsék a még meg­lévő hagyományokat. Mások, Hunfalvy Pál, Gombocz Zol­tán elsősorban az összehason­lító nyelvészet segítségével próbáltak elérni eredménye­ket. Történelmünk talán egyik kérdése sem váltott ki annyi és olyan éles vitát, mint ép­pen az eredet, és az őshaza kérdése. Ezek a viták időről időre fellángolnak, néha a leg képtelenebb ötleteket dob­va a felszínre. Ilyenkor a szakemberek és laikusok egy­aránt ínyd'lvánítanak véle­ményt. Az Akadémiai Kiadó által most megjelentetett „Magyar őstörténeti tanulmányok” cí­mű kötet nem minden igényt kielégítő összegzést akar ad­ni. A könyv elsősorban kör­képet nyújt a magyar őstör­téneti kutatás legújabb ered­ményeiről, és ismerteti azokat a módszereket, amelyeket ku­tatóink ailkalimazn'ak. Neves történészek, régészek, nyelvé­szék, néprajzosok, antropoló­gusok egy-egy tanulmányban összegzik szakágukban elért eredményeiket. A Bariba An­tal, Czeglédy Károly, Róna- Tas András által szerkesztett könyv szerzői vallják és bi­zonyítják, hogy a finn-ugor eredetű magyarság őstörténe­te egész Kelet-Európa törté­nelmének jelentős része, amelynek kutatása igen fon­tos feladat. KISASSZONDY ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents