Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
a Képújság 1977. november 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Sertéseladás Rühl Gyula tolnai olvasónk arra szeretne választ kapni, hogy sertéseladáskor milyen szempontok befolyásolják az átvételi árat. Kérdésére Horváth József, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeték Tolna megyei Szövetségének titkára válaszol: „ön a termelőszövetkezeten keresztül ez ideig 20 sertést adott le az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, két részletben 1977. június 24-én és augusztus 22-én. A megbízotti szervezésben bonyolított hízottsertés-felvásár- lásnál a követendő eljárás az. hogy az átvételnél 1,— Ft/kg mennyiségi felárat fizet a vállalat a megbízottnak (a termelőszövetkezetnek), ha egy alkalommal legalább 20 sertés kerül átadásra. A rendelkezések értelmében a megbízott ezen mennyiségi felárat köteles a termelővel megosztani. A megosztás mértéke általában 50 százalékos, ezt az arányt követi a tolnai Aranykalász Mgtsz is. A termelő, aki egyénileg értékesít, ezen belül 20 hízott sertést a gazdasági év folyamán — mint ahogy ön is — külön részesül 0,50 Ft/kg mennyiségi felár kiegészítésben a 20 sertés átadása után (ezt önnek 1977. szeptember 7-én 1439,— forint összegben a termelőszövetkezet kifizette.) A kistermelő így két részletben jut az 1 forint meny- nyiségi felárhoz, ötven fillért az értékesítéskor kap kézhez, míg a másik ötven fillért a 20 sertés átadása után. Ha 20 sertés felett ad el a termelő — a megbízotton keresztül — a vállalatnak, az átvétel alkalmával fizet a vállalat ötven fillér felárat, amit a termelőszövetkezet teljes egészében továbbít a kistermelő részére. A fentiek alapján 1977-ben, többéves szerződés keretében — a termelőszövetkezeten keresztül leadott 20 sertés átadása esetén az ár a következőkből tevődik össze: 25,50 Ft/kg alapár; 0,50 Ft/kg többéves felár; 1,— Ft/kg időszaki felár; 0,50 Ft/kg mennyiségi felár I. részlet; 0,50 Ft/kg mennyiségi felár II. részlet. Mely összesen 28,— Ft/kg.” Intézményes szemétszállítás Bajkó Lajosné nyugdíjas, bonyhádi olvasónk az iránt érdeklődött lapunktól, hogyan mentesülhet a szemét- szállítási költség kötelezettsége alól. Kérdésére Müller József Bonyhád város Tanácsának műszaki osztályvezetője válaszol : „A bonyhádi Városi Tanács 4/1977. számú rendeletével kötelezővé tette a szemét és háztartási hulladék intézményes elszállítását. A tanács végrehajtó bizottsága határozta meg azokat az utcákat, amelyek az intézményes szemétszállításba be vannak kapcsolva. Az intézményes szemétszállítás csak azokra nézve kötelező, akiknek ingatlanai a vb által meghatározott utcákban vannak. A rendelet lehetőséget ad az intézményes szemétszállítás alóli felmentésre. A műszaki osztály mérlegelte a felmentési lehetőségeket és arra az álláspontra jutott, hogy kizárólag az egyedülálló és minimális nyugdíjjal, illetve anyagiakkal rendelkező személyeket mentesíti a kötelezettség alól szemét- Lajosnét a kötelező szemét- szállítás alól mentesítettük.” Jár-e pótszabadság? Munkakönyvi „kilépett” bejegyzés után jár-e pótszabadság? — erre a kérdésre kér választ Lovász Gábor hőgyé- szi olvasónk. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész tájékoztat a. „kilépett” bejegyzésre vonatkozó jogszabályokról: „A 12/1967. (X. 20.) Mü. M. számú rendelet 12. §-a szerint a munkakönyvnek „a munkaviszony megszűnésének módja” rovatába „kilépett” szöveget kell bejegyezni, ha a dolgozó felmondás nélkül kilép, vagy a munka- viszony felmondását követően az előírt felmondási időt nem tölti ki. A Munka Törvénykönyve 31. § (2) bekezdése pedig ekként rendelkezik: „Ha a munkaviszonyt a dolgozó jogszabály rendelkezéseinek megszegésével felmondás nélkül vagy a munkaviszony megszűnésére meghatározott időpont előtt szünteti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg.” Végül utalunk még a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletére, amely szerint pedig elbocsátás büntetés jogerőre emelkedése után mindazokban az esetekben, amikor munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő (pl. hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi jutalom, stb.) 3 évig az elbocsátás előtti időt számításon kívül kell hagyni. összegezve: Jelenlegi munkáltatója jogszabálysértés nélkül járt el, amikor az ön részére munkaviszonya alapján pótszabadságot nem állapított meg, törvénysértően éppen akkor járt volna el, ha a munkakönyvi „kilépett” bejegyzést figyelmen kívül hagyta volna. A fentiek szempontjából nincs jelentősége annak, hogy munkaviszonyának kilépéssel történő megszüntetése kinek a sugallatára rábeszélésére történt. Amennyiben azonban a fentiek ellenére továbbra is vitatja munkáltatója eljárásának helyességét, tájékoztatásul közöljük, hogy panaszával az állam igazdaság munkaügyi döntőbizottságához fordulhat.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK MBogibqra _ • - ! XlkflEgy erkiflcsösi éjsxalcci Örkény István, az író és Makk Károly, a rendező vonzzák egymást és nincsenek szinkronban. Örkény ír Makk számára egy forgató- könyvet — Macskajáték a címe —, Makk nem foglalkozik vele. A film csak akkor készül el, amikor a forgatókönyv után született kisregény és dráma elérte világra szóló karrierjét. Örkény István Bacsó Péterrel ír egy másik forgatókönyvet Makk Károlynak, Hu- nyady Sándor A Vöröslámpás ház című novellája alapján. Ez is a fiókba kerül, hogy a rendező vagy két évtized múlva fújja le a port róla. Most, 1977-ben. Vajon miért érezte Makk, hogy elérkezett az a pillanat, amikor az Egy erkölcsös éjszakát meg kell alkotnia? Tőle aligha tudjuk meg. A forgatás közben nyilatkozta a következőket: „...Nem szeretek evidens dolgokat körmönfont spekulációval megtámogatni. Különben is úgy érzem, az »elvieskedés«, a spekuláció annyira eluralkodott a gondolkodásmódunkban, hogy még ha netalán módom és alkalmam nyílna is rá, akkor se vállalkoznék az »alkotói vízió«, meg. »ilyenolyan koncepció« fejtegetésére. Az örökös, magasztos »művészi hitvallásokat« nekem olvasni is fárasztó, nemhogy kitalálni.” Fogadjuk hát el, egy Kossuth-díjas, Balázs Béla- díjas, Érdemes Művész készíthet filmet akkor is, ha nem hajlandó „megmagyarázni. ..” Az Egy erkölcsös éjszaka némely tekintetben igazolja önmagát. Például szép közönségsikere van, jólesően megkomponált alkotás, és gyönyörűen fényképezte Tóth János. Aztán bír nem csekély ismeretterjesztői küldetéssel is. A fiatalabb nemzedékek — és az idősebbek közül a nőneműek — honnan tudhatnák, hogy milyen volt egy század elejei originál nyilvánosház; valamint hogy a hivatásos rosszlányoknak, és az ő Mutterkájuknak milyen volt az érző lelke? Komolyabb dolgok is kiderülnek: hogyan mulat a magyar, ha nobilitásnak számít, miként viselkedik egy tüchtig vidéki úriasz- szony, ha a sors baljós sodra kuplerájba vezérli? A film hivatalosan megjelölt műfaja társadalmi dráma. Ha valaki nem a rosszlányok szép és pucér idomai, valamint a pajkos jelenetek miatt vált rá jegyet a moziba, elégedett a film végén csak akkor lesz, ha éppen érzelgősre van hangolva és képes átérezni annak a drámaiságát, amit egy tucat prostituált él át, ha az „erkölcsösség” látszatát kell keltenie. VIRÁG F. ÉVA Jövő héten a Piedone Hong-Kongban című filmről írunk jegyzetet Irodalmi est Illyés Gyula születésnapján Tolna megye egy évszázadon belül két világirodalmi jelentőségű költőt indított útnak, s mindaz, amit Babits és Illyés művészetébe foglalt a tolnai tájból, Szekszárdból, immáron végérvényesen a világirodalom elidegeníthetetlen része. Ez adott külön is hangsúlyt annak az irodalmi estnek, amit a megyei tanács és a művelődési központ rendezett Illyés Gyula születésnapjának tiszteletére. Czine Mihály irodalom- történész szeretettel és nagy erudicióval vázolta föl Illyés művészi útját, hangsúlyozva, hogy az irodalom minden ágában újat és maradandót alkotott. Ezután Béres Ferenc, Horváth Ferenc, Jancsó Adrienn, Ko- hut Magda, Selley Zoltán és Szelecsényi Norbert szólaltatta meg Illyés verseit, s közben népdalok is elhangzottak, valamint egy Bartók- és egy Liszt-mű. A műsort Balázs János állította össze, s amit kifogásolunk kell: nem fogta át a rendkívül gazdag illyési életmű egészét, csupán a versekből válogatott. Pedig Illyés a magyar próza megújítója is, s nem feledkezhetünk meg arról, hogy a drámában is maradandó alkotások jelzik Illyés Gyula művészetének teljességét. Valóban csak a legnagyobbakkal mérhető ez az életmű, s neve hallatán Goethe, vagy Tolsztoj jut eszünkbe, éppen ezért egy irodalmi est műsorából kár kihagyni olyan műveket, amelyek nemcsak Illyés pályáját, hanem az egész magyar irodalmat gazdagítják. A versek nem egyforma színvonalon szólaltak meg. Legjobban Jancsó Adrienn tetszett, ő érezte meg legjobban az Illyés-versek lényegét. Cs. L. Ünnepi hétvége Mindhárom napon volt közvetítés Moszkváiból, először az SZKiP Központi Bizottságánaík, a Legfelsőbb Tanácsnak és ŐSZ SZSZK .Legfelsőbb Tanácsának ünnep üléséről, majd a díszszemle, egyenesen a szovjet fővárosból, a Televízió történetében először műhold segítségével, majd pedig hétfőn este az ünnepi hangverseny. Az események, beleértve a budapesti megemlékezést is, impozánsak és ünnepélyesek voltak. Az Erkel Színházból közvetített műsor szép és gondolatgazdag volt. Tetszett a Hét műsora is, mert a megszólaló művészek, 'tudósok, közéleti emberek okos dolgokat mondtak szépen, az októberi forradalomról és annak világtörténelmi hatásáról. De ha megkérdezik, hogy mit adott a három napon az események közvetítésén kívül a Televízió, akkor azt válaszolhatjuk: alig valamit. Szombaton délután a Kérek egy emléket kedves do- kumentumfilm volt, kár hogy az ötlet nem eredeti, a Népszabadság évék óta csinálja, Kérek egy történetet címmel. Az Ötödik pecsét, ha vitatható is, de jó film, csupán azt keli megemlíteni, hogy ezt sem a Televízió csinálta. Az (Elismerés című kétrészes filmnél biztosan tucatjával akadnak jobb szovjet filmek. A Párizs, 'Lenin út című dokumentumfilm ismétlés volt, ugyancsak Ismétlésekből állt össze az Emlékezetes pillanatok is. Nem világos, hogy milyen meggondolásokból ismételték meg a Kőszívű ember fiai című kétrészes, egyébként jól sikerült mozifilmet, ami ráadásul szélesvásznú, tehát „a képernyőn alul és felül, fekete csílk látható”. Végezetül csak egy megjegyzés: a szovjet irodalom gazdag tárháza kínálja az akár több részes tévéjátéknak feldolgozható regényeket és novellákat. Kár, hogy egy sem készült az ünnepi alkalomra. IHÁROSI Könyv Magyar fisterténeti tanulmányok Rádió Koktélba keverve Szerencsés ötlet a Kossuth rádió szerkesztőitől a csütörtöki Melódiakoktél „keverése”. íA közel másfél órás 'hangulatos zenei műsort az elmúlt héten is megszakították egy lényegesen kevésbé vidámmal. Ezúttal Bakonyi, Péter vette szemügyre a lakosság és a tanács kapcsolatát Salgótarjánban. így megfogalmazva a téma unalmas általánosítások képzetét kelti, pedig (korántsem volt az. A tizenöt percbe belefért az, hogy a népi ellenőröknek kellett vizsgálniuk egy visszásságot. Salgótarjánban új lakótelepet akarnak építeni egy kertes családi házakból álló negyed- ben, ahol a házak szintén nem régiek. Kisemberek nagy anyagi erőfeszítések árán épült otthonairól van szó. Az új városrész építését komoly népgazdasági szempontok indokolják. Azt azonban semmi nem indokolta1, bogy a tulajdonosoknak a helyzetet senki nem magyarázta meg, és szinte a riport elhangzásáig mindenki bizonytalanságban is tartotta őket. A salgótarjáni vezetők „Ejnye, ejnye, gondolhattunk volna rá!” mosakodása még eső utáni köpönyegnek se volt elég. Ilyen és hasonló komoly témákkal megtörni a melódiák — az is lehet, hogy — unalmát, jó ötlet. 'Biztosan sokan felfigyeltek rá, remélhetőleg nemcsak Salgótarjánban. (ordas) Kiállítás a levéltárban November 4-én délután nyílt meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Tolna megyében című kiállítás a Tolna megyei Levéltár folyosóján. A szép számmal megjelent érdeklődők számára a rendezők közül K, Balog János levéltárigazgató tartott előadást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, dr. Kisasszondy Éva levéltáros pedig tárlatvezetésen mutatta be a kiállított iratokat, a Béri Balogh Ádám Múzeumból kölcsönvett tárgyi emlékeket. Mint a kiállítás rendezői elmondották, a cél kettős volt az anyag összeállításánál: az októberi forradalom bemutatása mellett azt is tükrözni kívánták, hogyan értek meg az itthoni forradalom feltételei is. így a tizennégy tárolóban és a falakon elhelyezett anyag bemutatja a történelmi eseményeket az I. világháborútól kezdődően a Tanács- köztársaság propagandaanyagáig. A falakat korabeli plakátok díszítik, külön értéket képviselnek Kapitány Ferenc nagyításai egy világ- háborús fotóalbumból, melyet Dombóváron találtak. A kiállítás az egész téli időszakban megtekinthető, előzetes kérés alapján csoportok számára biztosítják a tárlatvezetést is. A jól áttekinthető, gondosan rendezett kiállítás értékei közé tartoznak a falakon elhelyezett Ady-idézetek is. — herczeg — A 'történészek számára egyik legizgalmasabb tudományos kérdés az eredet kérdése. Honnan jöttünk, milyen hatásokra lettünk azzá, amik vagyunk? Hol volt az a terület, ahol elődeink magyarrá váltak, ahol már magyarként éltek? Ezekre a kérdésekre már a középkori geszták és krónikák is próbáltak magyarázatot adni. A tényleges tudományos 'kutatás azonban csalk a XIX. században indult meg, amikor keresni kezdték a magyarság őshazáját és rokon népeit. Egyes kutatók, Rieguly Antal, Vámbéry Ármin, Munkácsi Bernát útnak und'ultak, hogy megtalálják a magyarok távol élő rokonait, és összegyűjtsék a még meglévő hagyományokat. Mások, Hunfalvy Pál, Gombocz Zoltán elsősorban az összehasonlító nyelvészet segítségével próbáltak elérni eredményeket. Történelmünk talán egyik kérdése sem váltott ki annyi és olyan éles vitát, mint éppen az eredet, és az őshaza kérdése. Ezek a viták időről időre fellángolnak, néha a leg képtelenebb ötleteket dobva a felszínre. Ilyenkor a szakemberek és laikusok egyaránt ínyd'lvánítanak véleményt. Az Akadémiai Kiadó által most megjelentetett „Magyar őstörténeti tanulmányok” című kötet nem minden igényt kielégítő összegzést akar adni. A könyv elsősorban körképet nyújt a magyar őstörténeti kutatás legújabb eredményeiről, és ismerteti azokat a módszereket, amelyeket kutatóink ailkalimazn'ak. Neves történészek, régészek, nyelvészék, néprajzosok, antropológusok egy-egy tanulmányban összegzik szakágukban elért eredményeiket. A Bariba Antal, Czeglédy Károly, Róna- Tas András által szerkesztett könyv szerzői vallják és bizonyítják, hogy a finn-ugor eredetű magyarság őstörténete egész Kelet-Európa történelmének jelentős része, amelynek kutatása igen fontos feladat. KISASSZONDY ÉVA
