Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
12 IIépújság 1977. november 27. Százszor visszatér MAGAZIN* o MAGAZIN ■ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN • • ■ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN : MAGAZIN‘1 MAGAZIN Elektromos gyertyafény Svédországban olyan elektromos lámpát készítettek, amelynek fénye a lobogó gyertyákat idézi. A lámpát ingával látták el, amely szabályos időközökben elektromos impulzusokat bocsát ki magából: ennek nyomán keletkezik a „lobogó” fény. A lámpát történelmi épületek megvilágítására használják — illúziót kelt, ugyanakkor azonban jóval biztonságosabb a valódi gyertyáknál. Beszélő karóra Az amerikai Intersonics cég „beszélő” karórát szabadalmaztatott. A Sonati- memark nevű digitális (számjegyes jelzésű) kvarcóra erősen látható, sőt, hallható formában is tudtul adja viselőjének, hogy menynyi az idő, ez pedig különösen a gyenge látásúak és világtalanok számára előnyös. Az óra viselője megnyomja az erre a célra szolgáló kis gombot, a folyadékkristályos kijelzőn felvillannak a pontos időt megjelenítő számjegyek. Ugyanakkor gyenge, de jól érthető hang hallatszik ^_a beépített miniatűr hangszóróból, elsorolván a kijelzőn látható értékeket. A beszélő karóra csak annyival nagyobb szokásos társainál, amennyi helyre a kis hangszóró és az órát működtető kis akkumulátor elhelyezésére szükség van. Az 1980-as évek űrkutatásának új, jellemző eszköze az űrrepülőgép lesz. Ebben az évben már második próbaút- ját tette meg Amerikában egy Boeing 747-es óriásgép hátáról indulva a Space Shutte űrrepülőgép. Nevében a Shuttle szó az angol „to shuttle” igéből származik — azt jelenti: ide-oda jár, pendlizik. Jól kifejezi ez az űrrepülőgép lényegét: olyan űreszközről van szó, amely — a rakétákkal ellentétben: — nemcsak egyszer, hanem százszor is felhasználható. A manapság szokásos rakéta- költség heted-, sőt tizedré- széért juttat majd a Föld körüli pályára hasznos terhet, mesterséges holdat, vagy lát el más feladatokat. Az alumínium—titán ötvözetből készült űrjármű leginkább a TU—144-es repülőgépekhez hasonlít, főleg alsó elhelyezésű, delta alakú formáját tekintve, csak jóval zömökebb annál. Súlya üresen 68 tonna, hossza 37.3 méter, fesztávolsága 23,8 méter. összekapcsoló szerkezettel is ellátják, amellyel a felkeresett űrállomásokhoz csatlakozhat. Háromfőnyi személyzete (a parancsnok, a pilóta és a feladatnak megfelelő szakértő) légkondicionált pilótafülkében tartózkodik és összesen 3—4 hétig utazik az űrben, mégpedig űrruha nélkül, hiszen sem az indulásnál, sem a visszatérésnél nem hat rájuk különösen nagy gyorsulás. A pilótafülke mögött van a 18,8 méter hosszú, 4,75 méter széles és majdnem 30 tonna hasznos teher szállítására alkalmas rakodótér, amelybe a pilótafülkéből irányítható manipulátorok nyúlnak. Mivel az űrrepülőgépnek a légtérben is kell manővereznie, a törzs hátsó részéből kiemelkedő függőleges vezérsíkon oldalkiormányt, a két szárnyon pedig magassági kormányt helyeztek el. A leszálláshoz behúzható futóművet alkalmaznak. Az amerikai tervekben 1981. és 1991. között az űrkutatást a Spacelab űrállomásról folytatják. Az űrállomás és a Föld között a kapcsolatot, űrhajósok cseréjét, anyagutánpótlást az űrrepülőgép fogja lebonyolítani. Tíz év alatt összesen 337 repülést hajtanak végre az űrállomásra. Az egyes nyugat-európai országok közreműködésével készülő űrlaboratóriumot 1979. közepéig le kell szállítani, amely 1980. vagy 1981. közepe táján indul útnak. Adatbank a betegségekről Évente több mint ötszáz új betegséget fedeznek fel az orvosok világszerte. Az utóbbi 50 év alatt megtízszereződött a betegségek (szindrómák) száma. Dr. Bernfried Leiber frankfurti orvosprofesszor szerint ennek magyarázata egyrészt a diagnosztikai eljárások nagyarányú feljődésében, másrészt pedig valóban új betegségek fellépésében rejlik. A nemzetközi szakirodalom ma több mint 30 ezer különféle betegséget ismer, ami azt jelenti, hogy az egyes betegségek helyes megállapítása még szakcsoportok számára is elég nehéz . feladat. Ez vitte rá aztán az illetékeseket arra, hogy az NSZK-ban létrehozzák a világ első szindróma-azonosító és információs rendszerét. A frankfurti egyetemen Leiber profesz- szor vezetésével működik az új intézmény, amely különböző feladatokat igyekszik ellátni. Elsősorban is minden elérhető adatot és információt összegyűjtenek egy adatbankban, majd ezeket feldolgozzák, csoportosítják és tárolják. Az adatok aztán rendelkezésére állnak az orvosoknak. Az orvos felhívhatja az intézetet és ott megtudhatja, milyen betegséggel áll szemben. A nő és az egér Amerikai pszichológusok kísérleteket végeztek azzal kapcsolatban, hogy reagálnak a nők az egerek megjelenésére. Az első kísérlet folyamán több száz nő elájult, amikor észrevette az egeret. A második kísérlet során a nők csak akkor ájultak el, ha férjük is velük volt. A harmadik esetben, amikor a nők egyedül „találkoztak” az egérrel, egyikük sem ájult el! A tenger alatti alagút Mintegy 72 kilométer hosszú lesz az a tenger alatti alagút, amely Honshu és Hokkaido japán szigeteket fogja összekötni. Az alagút megjavítja az összeköttetést Japán négy legfontosabb szigete között és segítségével megszüntethető az eddigi kompközlekedés. Az új alagút jelentősen lerövidíti az útvonalat Tokió és Sapporo között. Az egyik szigettől a másikig komppal 20 órán át tartott az út, amit az alagúton át gépkocsival sokkal rövidebb idő alatt meg lehet tenni. Bányászmúzeum Rudabányán, az ősi bányásztelepülésen rendezték be a központi bányászmúzeumot. A nagy értékű gyűjtemény az őskortól napjainkig bemutatja a magyar bányászat fejlődését, érdekes műszaki berendezéseit, valamint a bányászok személyes használati tárgyait. Képünkön: bányamérnöki műszerek a XIX. századból El a nagyvárosokból Hivatalos statisztikai adatok szerint 1976 októberében Japán lakossága 113 086 000 fő volt. A lakosság egy év alatt 149 000-rel nőtt. Valamivel csökkent a falvak korábbi nagyfokú elhagyása, a vidéki lakosok vándorlása a városokba. Ugyanakkor egyre többen költöznek el a sűrűn lakott központi területek nagyvárosaiból, például Tokióból, Oszakából és Nagoyából. Zöld juhok Egyes afrikai sztyeppékén halványzölddé vált a juhok bundája. Keresve e szokatlan jelenség ojcát, megállapították, hogy az elszíneződést olyan baktériumok okozták, amelyek nyirkos időben gyorsan szaporodnak, és a lelegelt fűvel együtt jutnak be "az állati szervezetbe. A tv meghatározza a szókincset Felmérés az NSZK-ban A müinsteri főiskolai kutatócsoportjának vizsgálati eredményeiből kiderült, hogy a gyermekiek ma szemmel láthatólag nem kis miértékben a televiziöbóli bővítik szókincsüket. 'Mindeddig természetesnek számított, hogy nyelvtehet- Séggel rendelkező szülők gyermekei alz iskolában ’könnyebben boldogulnak, mimt miások, a televízió azonban most legalább is meny- nyiségileg kiegyenlítette az ilyen, származásból fakadó különbségeket. A munkás és egyetemi végzettségű családokból származó iskoliakez- dők egyaránt meglepték a kutatási terv munkatársait, főiként a televízió rektóm- és krimiiadiásaiiból származó szóo zömükkel. Egy müinsteri általános iskola diákjainlak szisztematikus kikérdezése kiderítette, hogy már a hatéveseknek is lényegesen nagyobb szókincsük yain, mint a tanárok eddig feltételezték. A „televí- ziórayelv” pedig egyértelműen uralkodó volt a szülői ház egykor meghatározó „anyanyelviével” szemben. A kutatás vezetője szerint egymásba ütköznek a beszélt és írott nyelvek. Míg az iskolában tanított írott nyelv még viszonylag „egészséges világot” közvetít, a televízió beszélt nyelvét elsősorban- a társadalmi életből merítik. Erről tanúSkodinak főként az egyáltalában nem gyermeki „erőszak-kifejezések” és , ,-reklá ms'zavaik”, valamint a kritikátlanul átvett, előregyártott állítások és vélemények. A hót karikatúrája Tyükesz ilgy nevezik azt az új játékot, amellyel London lakói szórakoznak. Az International Herald Tribune adatai szerint férfiak és nők, gyerekek és felnőttek egyaránt játSz- Sízák. A játékautomata üvege mögött egy tyú'k sétál. Miután a játékos 20 pennyt bedobott a nyílásba, eg” magokat szóró kislány jelenik meg a sarokban. A tyúk odamegy hozzá és ezzel kezdetét veszi a játék. Miniden sízem felszedése után, e°v szám gyullad kd a játéklalsztallon. A játékos ugyanazt a számjegyet lenyomja az előtte lévő számsoron. Ha eZt százszor sikerül megcsinálni, nyert és visszakapja a pénzét. Több mint negyven éve gyűjti a különböző katonai és polgári kitüntetéseket a képen látható dán férfi: Olaus Nielsson nyugdíjas mérnök. A hatalmas gyűjtemény ma már nyilvános múzeum. Országos mocslcokíallítas — Ki jön a házamba? Sokszorosan „kitüntetve” A második Országos macskakiállítást a napokban a Ganz-MÁVAG Kultúrházban rendezte meg a dísz- macskatenyésztők és macskabarátok szakosztálya. A kiállítás sztárjait, a perzsa-, sziámi és európai házimacskákat több ezer látogató tekintette meg.
