Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

© KÉPÚJSÁG 1977. november 25. Megyei serdülő bajnokság Xolna csapata őszi első A serdülő bajnokság élén álló tolnai csapat. Jobbról az edző: Nagy István. A Szekszárdi Sportiskola „A” csapata a táblázat 2. helyén. Jobbról az edző: Szloszár István. Négyen Szekszárdról A Magyar Kerékpáros Szö­vetség az 1978. évi felkészü­lés keretében, előalapozó jel­leggel november 25. és de­cember 4-e között Dunavar- sányban rendezi a magyar kerékpáros kerettagok edző- táborozását. A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus ver­senyzői közül Pálinkás Csa­bát, Halász Lászlót, Halász Zoltánt és Liska Pált hívták meg edzőjükkel, Schneider Konráddal együtt. A válogatottak keretének tagjai Dunavarsányban együtt, de klubszinten, a klubedzők irányításával edze­nek az országos szövetség ve­zető edzője által összehangolt tervek alapján. A négy szekszárdi verseny­ző és Schneider Konrád edző pénteken délelőtt utazik el az edzőtáborba. UEFA-kupa Frankfurt: Eintracht Frankfurt —Bayern München 4:0 (2:0). Eindhoven: PSV Eindhoven- Eintracht Braunschweig 2:0 (0:0). Bastia: Bastia—Torino 2:1 (1:1). Ipswich: Ipswich Town—Barce­lona 3:0 (2:0). Birmingham: Aston Villa—At- letico Bilbao 2:0 (1:0). Befejeződött a megyei serdülő labdarúgó-bajnok­ság őszi idénye, amelyben a Tolnai VL csapata veret­lenül, imponáló gólkülönb­séggel szerezte meg az első helyet. Nem forgott ve­szélyben a 14 pontos Szek­szárdi Sí „A” csapatának második helyezése sem. Ugyanakkor mindvégig nagy küzdelem folyt a Fadd és a Dombóvári MSC együttesei között a dobogó harmadik fokára való fel­kerülésért. Ebből a pár­harcból végül is az egy ponttal többet szerzett fad- diak kerültek ki győztesen. A bajnokság egyik legörven- detesebb eredményének szá­mít, hogy valamennyi ki­sorsolt mérkőzés lejátszásra került, a résztvevő tíz csa­pat pontosan megjelent, így valamennyi találkozó ered­ménye a pályán dőlt el. A serdülő bajnokság je­lentős szerepet vállal ma­gára az utánpótlás-nevelés­ben. Ezért a tavaszi for­dulók során még nagyobb figyelmet, törődést igényel majd a legfiatalabb kor­osztályú játékosok felkészí­tése, szakmai munkájának irányítása. Az őszi idény utolsó há­rom fordulójának eredmé­nyei: VII. forduló: Szekszárdi Sí „A”—Tolna 3:4. Gólszer­zők : Lázár 2, Rostási, il­letve Ujj 2, Novák, Kele­men. Paks—Dombóvári MSC 1:1. Gólszerzők: Sárosi, illetve Kovács. Bonyhád— Bátaszék 5:0. Gólszerzők: Boros 2, Krahling, Pusztai, Antal. Tamási—Dunaföld- vár 4:1, Gólszerzők: Szabó 2, Vincze, Táczi, illetve Tus­ka. Fadd—Szekszárdi Sí „B” 2:0. Góllövő: Vörös 2. VIII. forduló: Dombóvári MSC—Szekszárdi Sí „A” 2:2. Gólszerzők: Nagy, Koósz, illetve Dravecz, Ros­tási. Tolna—Tamási 13:1. Góllövők: Ujj 4, Ezer II. 2, Bérdi 2, Kelemen 2, No­vák, Blesz, Horváth, illetve Táczi. Dunaföldvár—Bony­hád 1:0. Góllövő: Régenbur- ger. Szekszárdi Sí „B”— Bátaszék 4:0. Gólszerzők: Zsók 2, Komáromi, Pék. Paks—Fadd 0:1. Góllövő: Vörös. IX. forduló: Szekszárdi Sí „A”—Paks 0:0. Tamási— Dombóvári MSC 1:4. Gól­szerzők: Horváth, illetve- Mátyás és Virág 2—2. Bonyhád—Tolna 1:4. Gól­szerzők : Leichner, illetve Ujj 2, Kelemen, Horváth. Szekszárd Sí „B”—Duna­földvár 9:0. Góllövők: Zsók 5, Tóth 2, Major, Májlin- ger. Bátaszék—Fadd 0:4. Góllövő: Vörös 4. őszi végeredmény: 1. Tolna 9 9 ------- 66-6 18 2 . Sz. Sí „A” 9 6 2 1 41-10 14 3. Fadd 9 6 1 2 34-9 13 4. Dombóvár 9 4 4 1 26-20 12 5. Paks 9 3 3 3 12-10 9 6. Sz. Sí „B” 9 3 2 4 22-17 8 7. Bonyhád 9 3 1 5 25-22 7 8. Bátaszék 9 2 1 6 10-42 5 9. D.-földvár 9 1 — 8 6-55 2 10. Tamási 9 1—8 10-61 2 Góllövőlista: 17 gólos be­lemen (Tolna) és Vörös (Fadd). 15 gólos: Ujj (Tol­na). 12 gólos: Horváth (Tol­na) és Zsók (Sz. Sí. „B”). 9 gólos: Novák (Tolna), Dravecz (Sz. Sí „A”)j Wirth (Sz. Sí „A”), Somi (Fadd), Mátyás (DMSC). 8 gólos: Török (Sz. Sí „A”). 7 gó­los: Budai (DMSC), Krahling (Bonyhád). 5 gólos: Fláding (Bonyhád). 4 gólos: Rostási (Sz. Sí „A”), Herczeg (Fadd), Komáromi (Sz. Sí „B”), Leichner (Bonyhád), Tuska (Dunaföldvár), Po- zsár (Bátaszék), Boros (Bonyhád), Szabó (Tamási). 3 gólos: Blesz, Ezer (Tolna), Lajtai (Sz. Sí „A”), Fritz, Sárosi (Paks). Felhívás Sportszerűségi díj Az 1967. évben alapított Sportszerűségi díjat a kiemel­kedően sportszerű magatar­tást tanúsító sportemberek (versenyzők, diáksportolók, sportvezetők, edzők, testne­velő tanárok, játékvezetők, társadalmi - aktívák stb.), vagy sportkollektívák (sport­egyesületek, diáksportkörök, szakosztályok, csapatok, együttesek stb.) erre irányu­ló javaslat alapján ez évben is elnyerhetik. A testnevelési és sportszer­vezetek a területileg illeté­kes testnevelési és sporthiva­talok, a magánszemélyek pe­dig közvetlenül vagy a sport­sajtó útján tehetnek írásban indokolt javaslatot, amelyet az OTSH sajtó- és tájékozta­tási önálló csoportjához (1054 Budapest, Rosenberg házas­pár u. 1. sz). kell beküldeni. Az oktatási intézmények megindokolt javaslataikat a területileg illetékes művelő­désügyi szakigazgatási szerv­hez küldhetik, amely azokat az Oktatási Minisztérium testnevelési és sport önálló osztályához (1055 Budapest, Szalay u. 10—14. sz.) továb­bítja. A beérkezett javaslatokat társadalmi bizottság bírálja el, amely egyúttal dönt az adományozható díjak, plaket­tek és jutalmak számáról is. Az 1977. évi Sportszerűsé­gi díjra a javaslatoknak leg­később 1978. január 15-ig kell beérkezniük a fenti címekre. az Oktatási Minisztérium testnevelési és sport önálló osztálya az Országos Testnevelési és Sporthivatal igazgatási és tájékoztatási főosztálya a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége ,A motoros repülést tisz­telni, de a vitorlázórepülést szeretni kell” — hangzik a szállóigévé vált mondás; mu­tatójául annak a megkülön­böztetett helyzetnek, amelyet a vitorlázás a repülésben az idők kezdetétől élvez. Mert az emberiség tán legnagyobb -csodájának igazi titika a mo­tor nélküli repülés. Az em­bernek a természettel vívott „kétkezi” harca, ahol a tech­nika: a botkormány, a két lábpedál, a néhány egyszerű műszer, s a fa, fém, vagy műanyag géptest kellék csu­pán, A vitorlázórepüléssel válik valóra Ikarus álma: az ember madár lesz. A HŐSKOR Az ember repülése a vitor­lázórepüléssel kezdődött. Leo­nardo da Vinci a madarak repülését figyelve jött rá a felhajtóerő keletkezésének titkára. A múlt század végén az orosz Mozsajszfkij és a német Liliemthlal, 191il-ben pedig az anígol Wright fivé­rek végeztek sikeres sikló- repülést. iMagyarországon Farkas­hegy volt a bölcső, s a ma­gyar úttörők rövid idő alatt európai szintre emelték vi­torlázórepülésüket. Hőskor volt a két világháború kö­zötti időszak: klubjainkban elismert pilóták nevelkedtek, mérnökeink sikeres gépeket terveztek. Tasnády László (Nádi) alakja azóta is a föl­növő pilótanemzedék példa­képe, Rotter Lajos Karakán és 'Nemere, valamint a ké­sőbb Kossuíh-díjat is kapott Rjulbik Ernő Tücsök, Vöcsök, Pilis és Cimbora elnevezésű gépei a legkorszerűbb igé­nyeknek is megfeleltek. Rot­ter Lajoshoz és a Nemeréhez fűződik az 1936-os olimpiai távrepülés. A magyar pilóta 336 km-es céltáv világ­rekordja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NOB a vitor­lázórepülést fölvette az olim­piai játékok műsorába. Az 1940-re tervezett „repülő- olimpiát” azonban már nem tartották meg. EGY FELSZÁLLÁS ÁRA A repülés alfája és óme­gája ma a vitorlázórepülés, ezzel kezdi minden fiatal a repülés tanulását, ha megfe­lel az egészségügyi követel- ményeknék. Hiszen a jó lá­tás, hallás, biztos, gyors ref­lex és az erős fizikum a re­pülés alapfeltétele. íratlan követelmény a lelkesedés, a munka vállalása, mert a bot­kormány kezeléséhez nem elég csupán a tudás. Évente 50—100 órát kell' dolgozni a klubházban, hangárban, mű­helyben, a repülőtéren. Ma­tematikailag kifejezve: egy- egy felszállásra 6—8 kötele­ző munkaóra jut. Az MHSZ-klubok feladata ugyanis nem egyszerűen csak a repülés oktatása. Ezekben a közösségekben a repülés a hazafias nevelés, a honvé­delmi oktatás, az ifjúságpoli­tikai és testnevelési célok megvalósításának eszköze. Egyelőre ugyan még csak részben kihasznált eszköze. A legfőbb gátat a repülés technikai kelléktára jellem­zi. Egy valamirevaló gép ára ma már 700 000 forint, és drága a kisegítő-technika: rádió, fedélzeti műszer, szál­lítókocsi is. Különösen, hogy mindezt külföldről kell be­szerezni. Magyarországon nincs repülőgépgyártás, utol­sóként 1965-ben a Pestvidéki Gépgyár esztergomi üzeme is beszüntette tevékenységét. Pedig terméke, a fémépítésű Góbé R—26, a kezdők okta­tására szolgáló, kétkonmá- nyos iskola-vitorlázógép (Ru­bik Ernő alkotása) még ma, a műanyaggépek forradalma idején is Iparunk keresett gyártmánya lenne a világ­piacon. Szakembereink sze­rint az alumínium értéke re­pülőgépbe építve meghárom­szorozódik. Van tehát ter­mék, lenne vevő, de nincs gyártó... Bűvös körforgás ez, amelynek nem csupán a ma­gyar sportrepülés, népgazda­ságunk is kárát látja. PÉLDÁUL ŐCSÉNY Mert a sportrepülésnek, túl a fent már említett célokon, napjainkban világszerte gaz­daságpolitikai jelentősége van, ebből táplálkozik min­denütt a mezőgazdasági, pol­gári, katonai és vízügyi re­pülés. Hazánkban a MALÉV, a MÉM Repülőgépes Szolgá­lata, a szuperszonikus gépek, a vízügy és a mentőszolgá­lat pilótáinak többsége egy­kor sportrepülő volt. A sport- tevékenység mellett klubja­ink tudatosan törekszenek a repülő-utánpótlás nevelésé­re, a repülőszervek pedig egyre inkább fölismerik a sportrepülés jelentőségét munkáikban. Jó példa erre Őcsény. Az elmúlt tíz évben fejlő­désnek indult szekszárdi re­pülőklub első sikereit gazda­sági tevékenységgel érte el. Az országban elsőként vé­geztek talajfényképezést a termelőszövetkezeteknek, se­gítették fényképezéssel a folyószabályozást, újabban pedig a városi tanács mun­káját segítik az engedély nél­küli építkezések feltérképe­zésével. A klub mind gyak­rabban „ajándékozza meg” a repülés különböző ágazatait, így érthető, hogy egyre bő­vül a klub támogatóinak sora. Az MHSZ és a MÉM mellé a MALÉV is társult, közösen rendezték meg a klub már hagyományos ver­senyét; a gemenci vitorlázó­repülő-bajnokságot, amely­nek ötszöri emlékezetes le­bonyolításával országos hír­névre tettek szert az őcsé­ny iek. A magyar pilóták tudása régóta elismert, ehhez az utóbbi időben gépparkunk és kisegítő technikánk fejleszté­se, a felkészülés és verseny­zés tudatos tervezése is hoz­zájárult, Legutóbb, 1976 jú­niusában a finnországi Rays- kälä-ban rendezett világ­bajnokságon versenyzőink a legkorszerűbb gépekkel, mű­anyag lengyel Jantarokkal in­dultak. Petróczy György fi­gyelmet keltő hatodik helye és Haihner István győzelme a il9 m fesztávú gépek mező­nyében ismét bizonyította: ■nagy lehetőségek vannak a magyar vitorlázórepülő-sport­ban. A továbblépés ígérete pedig most még inkább előt­tünk van: klubjaink négy finn PIK 20D érkezését vár­ják. Első alkalommal repül­hetnek magyar pilóták a vi­lágviszonylatban legmoder­nebb, világbajnoki arany­érmet nyert géppel. MAJOR ÁRVÁCSKA Egy vitorlázórepülőgép kiszolgálásához 8—19 ember munkája szükséges (MTI Fotó: Várkonyi Péter felvételei —- KS) Műszaki ellenőrzés az MHSZ MÉM ESZ szekszárdi repülőklubjának főhadiszállá­sán, az őcsényi repülőtéren.

Next

/
Thumbnails
Contents