Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
© KÉPÚJSÁG 1977. november 25. Megyei serdülő bajnokság Xolna csapata őszi első A serdülő bajnokság élén álló tolnai csapat. Jobbról az edző: Nagy István. A Szekszárdi Sportiskola „A” csapata a táblázat 2. helyén. Jobbról az edző: Szloszár István. Négyen Szekszárdról A Magyar Kerékpáros Szövetség az 1978. évi felkészülés keretében, előalapozó jelleggel november 25. és december 4-e között Dunavar- sányban rendezi a magyar kerékpáros kerettagok edző- táborozását. A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus versenyzői közül Pálinkás Csabát, Halász Lászlót, Halász Zoltánt és Liska Pált hívták meg edzőjükkel, Schneider Konráddal együtt. A válogatottak keretének tagjai Dunavarsányban együtt, de klubszinten, a klubedzők irányításával edzenek az országos szövetség vezető edzője által összehangolt tervek alapján. A négy szekszárdi versenyző és Schneider Konrád edző pénteken délelőtt utazik el az edzőtáborba. UEFA-kupa Frankfurt: Eintracht Frankfurt —Bayern München 4:0 (2:0). Eindhoven: PSV Eindhoven- Eintracht Braunschweig 2:0 (0:0). Bastia: Bastia—Torino 2:1 (1:1). Ipswich: Ipswich Town—Barcelona 3:0 (2:0). Birmingham: Aston Villa—At- letico Bilbao 2:0 (1:0). Befejeződött a megyei serdülő labdarúgó-bajnokság őszi idénye, amelyben a Tolnai VL csapata veretlenül, imponáló gólkülönbséggel szerezte meg az első helyet. Nem forgott veszélyben a 14 pontos Szekszárdi Sí „A” csapatának második helyezése sem. Ugyanakkor mindvégig nagy küzdelem folyt a Fadd és a Dombóvári MSC együttesei között a dobogó harmadik fokára való felkerülésért. Ebből a párharcból végül is az egy ponttal többet szerzett fad- diak kerültek ki győztesen. A bajnokság egyik legörven- detesebb eredményének számít, hogy valamennyi kisorsolt mérkőzés lejátszásra került, a résztvevő tíz csapat pontosan megjelent, így valamennyi találkozó eredménye a pályán dőlt el. A serdülő bajnokság jelentős szerepet vállal magára az utánpótlás-nevelésben. Ezért a tavaszi fordulók során még nagyobb figyelmet, törődést igényel majd a legfiatalabb korosztályú játékosok felkészítése, szakmai munkájának irányítása. Az őszi idény utolsó három fordulójának eredményei: VII. forduló: Szekszárdi Sí „A”—Tolna 3:4. Gólszerzők : Lázár 2, Rostási, illetve Ujj 2, Novák, Kelemen. Paks—Dombóvári MSC 1:1. Gólszerzők: Sárosi, illetve Kovács. Bonyhád— Bátaszék 5:0. Gólszerzők: Boros 2, Krahling, Pusztai, Antal. Tamási—Dunaföld- vár 4:1, Gólszerzők: Szabó 2, Vincze, Táczi, illetve Tuska. Fadd—Szekszárdi Sí „B” 2:0. Góllövő: Vörös 2. VIII. forduló: Dombóvári MSC—Szekszárdi Sí „A” 2:2. Gólszerzők: Nagy, Koósz, illetve Dravecz, Rostási. Tolna—Tamási 13:1. Góllövők: Ujj 4, Ezer II. 2, Bérdi 2, Kelemen 2, Novák, Blesz, Horváth, illetve Táczi. Dunaföldvár—Bonyhád 1:0. Góllövő: Régenbur- ger. Szekszárdi Sí „B”— Bátaszék 4:0. Gólszerzők: Zsók 2, Komáromi, Pék. Paks—Fadd 0:1. Góllövő: Vörös. IX. forduló: Szekszárdi Sí „A”—Paks 0:0. Tamási— Dombóvári MSC 1:4. Gólszerzők: Horváth, illetve- Mátyás és Virág 2—2. Bonyhád—Tolna 1:4. Gólszerzők : Leichner, illetve Ujj 2, Kelemen, Horváth. Szekszárd Sí „B”—Dunaföldvár 9:0. Góllövők: Zsók 5, Tóth 2, Major, Májlin- ger. Bátaszék—Fadd 0:4. Góllövő: Vörös 4. őszi végeredmény: 1. Tolna 9 9 ------- 66-6 18 2 . Sz. Sí „A” 9 6 2 1 41-10 14 3. Fadd 9 6 1 2 34-9 13 4. Dombóvár 9 4 4 1 26-20 12 5. Paks 9 3 3 3 12-10 9 6. Sz. Sí „B” 9 3 2 4 22-17 8 7. Bonyhád 9 3 1 5 25-22 7 8. Bátaszék 9 2 1 6 10-42 5 9. D.-földvár 9 1 — 8 6-55 2 10. Tamási 9 1—8 10-61 2 Góllövőlista: 17 gólos belemen (Tolna) és Vörös (Fadd). 15 gólos: Ujj (Tolna). 12 gólos: Horváth (Tolna) és Zsók (Sz. Sí. „B”). 9 gólos: Novák (Tolna), Dravecz (Sz. Sí „A”)j Wirth (Sz. Sí „A”), Somi (Fadd), Mátyás (DMSC). 8 gólos: Török (Sz. Sí „A”). 7 gólos: Budai (DMSC), Krahling (Bonyhád). 5 gólos: Fláding (Bonyhád). 4 gólos: Rostási (Sz. Sí „A”), Herczeg (Fadd), Komáromi (Sz. Sí „B”), Leichner (Bonyhád), Tuska (Dunaföldvár), Po- zsár (Bátaszék), Boros (Bonyhád), Szabó (Tamási). 3 gólos: Blesz, Ezer (Tolna), Lajtai (Sz. Sí „A”), Fritz, Sárosi (Paks). Felhívás Sportszerűségi díj Az 1967. évben alapított Sportszerűségi díjat a kiemelkedően sportszerű magatartást tanúsító sportemberek (versenyzők, diáksportolók, sportvezetők, edzők, testnevelő tanárok, játékvezetők, társadalmi - aktívák stb.), vagy sportkollektívák (sportegyesületek, diáksportkörök, szakosztályok, csapatok, együttesek stb.) erre irányuló javaslat alapján ez évben is elnyerhetik. A testnevelési és sportszervezetek a területileg illetékes testnevelési és sporthivatalok, a magánszemélyek pedig közvetlenül vagy a sportsajtó útján tehetnek írásban indokolt javaslatot, amelyet az OTSH sajtó- és tájékoztatási önálló csoportjához (1054 Budapest, Rosenberg házaspár u. 1. sz). kell beküldeni. Az oktatási intézmények megindokolt javaslataikat a területileg illetékes művelődésügyi szakigazgatási szervhez küldhetik, amely azokat az Oktatási Minisztérium testnevelési és sport önálló osztályához (1055 Budapest, Szalay u. 10—14. sz.) továbbítja. A beérkezett javaslatokat társadalmi bizottság bírálja el, amely egyúttal dönt az adományozható díjak, plakettek és jutalmak számáról is. Az 1977. évi Sportszerűségi díjra a javaslatoknak legkésőbb 1978. január 15-ig kell beérkezniük a fenti címekre. az Oktatási Minisztérium testnevelési és sport önálló osztálya az Országos Testnevelési és Sporthivatal igazgatási és tájékoztatási főosztálya a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége ,A motoros repülést tisztelni, de a vitorlázórepülést szeretni kell” — hangzik a szállóigévé vált mondás; mutatójául annak a megkülönböztetett helyzetnek, amelyet a vitorlázás a repülésben az idők kezdetétől élvez. Mert az emberiség tán legnagyobb -csodájának igazi titika a motor nélküli repülés. Az embernek a természettel vívott „kétkezi” harca, ahol a technika: a botkormány, a két lábpedál, a néhány egyszerű műszer, s a fa, fém, vagy műanyag géptest kellék csupán, A vitorlázórepüléssel válik valóra Ikarus álma: az ember madár lesz. A HŐSKOR Az ember repülése a vitorlázórepüléssel kezdődött. Leonardo da Vinci a madarak repülését figyelve jött rá a felhajtóerő keletkezésének titkára. A múlt század végén az orosz Mozsajszfkij és a német Liliemthlal, 191il-ben pedig az anígol Wright fivérek végeztek sikeres sikló- repülést. iMagyarországon Farkashegy volt a bölcső, s a magyar úttörők rövid idő alatt európai szintre emelték vitorlázórepülésüket. Hőskor volt a két világháború közötti időszak: klubjainkban elismert pilóták nevelkedtek, mérnökeink sikeres gépeket terveztek. Tasnády László (Nádi) alakja azóta is a fölnövő pilótanemzedék példaképe, Rotter Lajos Karakán és 'Nemere, valamint a később Kossuíh-díjat is kapott Rjulbik Ernő Tücsök, Vöcsök, Pilis és Cimbora elnevezésű gépei a legkorszerűbb igényeknek is megfeleltek. Rotter Lajoshoz és a Nemeréhez fűződik az 1936-os olimpiai távrepülés. A magyar pilóta 336 km-es céltáv világrekordja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NOB a vitorlázórepülést fölvette az olimpiai játékok műsorába. Az 1940-re tervezett „repülő- olimpiát” azonban már nem tartották meg. EGY FELSZÁLLÁS ÁRA A repülés alfája és ómegája ma a vitorlázórepülés, ezzel kezdi minden fiatal a repülés tanulását, ha megfelel az egészségügyi követel- ményeknék. Hiszen a jó látás, hallás, biztos, gyors reflex és az erős fizikum a repülés alapfeltétele. íratlan követelmény a lelkesedés, a munka vállalása, mert a botkormány kezeléséhez nem elég csupán a tudás. Évente 50—100 órát kell' dolgozni a klubházban, hangárban, műhelyben, a repülőtéren. Matematikailag kifejezve: egy- egy felszállásra 6—8 kötelező munkaóra jut. Az MHSZ-klubok feladata ugyanis nem egyszerűen csak a repülés oktatása. Ezekben a közösségekben a repülés a hazafias nevelés, a honvédelmi oktatás, az ifjúságpolitikai és testnevelési célok megvalósításának eszköze. Egyelőre ugyan még csak részben kihasznált eszköze. A legfőbb gátat a repülés technikai kelléktára jellemzi. Egy valamirevaló gép ára ma már 700 000 forint, és drága a kisegítő-technika: rádió, fedélzeti műszer, szállítókocsi is. Különösen, hogy mindezt külföldről kell beszerezni. Magyarországon nincs repülőgépgyártás, utolsóként 1965-ben a Pestvidéki Gépgyár esztergomi üzeme is beszüntette tevékenységét. Pedig terméke, a fémépítésű Góbé R—26, a kezdők oktatására szolgáló, kétkonmá- nyos iskola-vitorlázógép (Rubik Ernő alkotása) még ma, a műanyaggépek forradalma idején is Iparunk keresett gyártmánya lenne a világpiacon. Szakembereink szerint az alumínium értéke repülőgépbe építve megháromszorozódik. Van tehát termék, lenne vevő, de nincs gyártó... Bűvös körforgás ez, amelynek nem csupán a magyar sportrepülés, népgazdaságunk is kárát látja. PÉLDÁUL ŐCSÉNY Mert a sportrepülésnek, túl a fent már említett célokon, napjainkban világszerte gazdaságpolitikai jelentősége van, ebből táplálkozik mindenütt a mezőgazdasági, polgári, katonai és vízügyi repülés. Hazánkban a MALÉV, a MÉM Repülőgépes Szolgálata, a szuperszonikus gépek, a vízügy és a mentőszolgálat pilótáinak többsége egykor sportrepülő volt. A sport- tevékenység mellett klubjaink tudatosan törekszenek a repülő-utánpótlás nevelésére, a repülőszervek pedig egyre inkább fölismerik a sportrepülés jelentőségét munkáikban. Jó példa erre Őcsény. Az elmúlt tíz évben fejlődésnek indult szekszárdi repülőklub első sikereit gazdasági tevékenységgel érte el. Az országban elsőként végeztek talajfényképezést a termelőszövetkezeteknek, segítették fényképezéssel a folyószabályozást, újabban pedig a városi tanács munkáját segítik az engedély nélküli építkezések feltérképezésével. A klub mind gyakrabban „ajándékozza meg” a repülés különböző ágazatait, így érthető, hogy egyre bővül a klub támogatóinak sora. Az MHSZ és a MÉM mellé a MALÉV is társult, közösen rendezték meg a klub már hagyományos versenyét; a gemenci vitorlázórepülő-bajnokságot, amelynek ötszöri emlékezetes lebonyolításával országos hírnévre tettek szert az őcsény iek. A magyar pilóták tudása régóta elismert, ehhez az utóbbi időben gépparkunk és kisegítő technikánk fejlesztése, a felkészülés és versenyzés tudatos tervezése is hozzájárult, Legutóbb, 1976 júniusában a finnországi Rays- kälä-ban rendezett világbajnokságon versenyzőink a legkorszerűbb gépekkel, műanyag lengyel Jantarokkal indultak. Petróczy György figyelmet keltő hatodik helye és Haihner István győzelme a il9 m fesztávú gépek mezőnyében ismét bizonyította: ■nagy lehetőségek vannak a magyar vitorlázórepülő-sportban. A továbblépés ígérete pedig most még inkább előttünk van: klubjaink négy finn PIK 20D érkezését várják. Első alkalommal repülhetnek magyar pilóták a világviszonylatban legmodernebb, világbajnoki aranyérmet nyert géppel. MAJOR ÁRVÁCSKA Egy vitorlázórepülőgép kiszolgálásához 8—19 ember munkája szükséges (MTI Fotó: Várkonyi Péter felvételei —- KS) Műszaki ellenőrzés az MHSZ MÉM ESZ szekszárdi repülőklubjának főhadiszállásán, az őcsényi repülőtéren.
