Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

XXVII. évfolyam, 277. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. november 25., péntek Mai számunkból A közoktatás KÉRDÉSEI (4. old.) MIELŐTT ÜTRA KELNÉNK (5. old.) MEGYEI MINDENT TUDÓ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG BETONELEMGYÄR ÉPÜL PAKSON (6. old.) (3. old.) Hidegtálak ELRONTOTTAK egy bí­ráló cikkem tervét. Néhány napja ugyanis hidegtálak ügyében indultam felderítő útra. Pontosabban azt sze­rettem volna megtudni, s utána tudatni az olvasók­kal, vajon mi oka lehet, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar évekkel ez­előtt tett ígéretét egyálta­lán nem tartja be, sőt... Akkor ugyanis azt mond­ták, ha elkészül a szekszár­di ö»' iszolgáló étterem az Arr- János utcában, a bojjC&íc pultjai roskadozni fognak a hidegtálaktól, a franciasalátától a svéd gombasalátán keresztül a legfantasztikusabb konyha­remekekig mindent megta­lálhatunk majd. Mi vár­tunk. S az évek alatt csu­pán az történt, hogy az a kevés — a korszerű étkezé­si szokások elterjedését elő­segítő — hidegkonyhai ké­szítmény is eltűnt a boltok­ból, ami régebben kapható volt. Ugyanis a Mecseki Vendéglátó Vállalat — ért­hető módon — nem találta érdemesnek, hogy néhány tál franciasalátával inga­járatban futtassa Pécs és Szekszárd között a kocsiját, a Sió csárdában, ahol még készítettek ilyen dolgokat, alapvető higiéniás feltéte­lek hiánya miatt a KÖJÁL betiltotta a gyártást. MOST, érthető módon, az új önkiszolgáló étteremben kezdtem kíváncsiskodni. A vezetők elmondták, hogy bár munkaerő-gondokkal küszködnek, bizonyos fel­tételek mellett készítenének más üzletek részére is fran­ciasalátát, s hasonló dol­gokat. Már indultam volna a boltvezetőkhöz, segíteni az üzlet létrejöttét, amikor megtudtam: a Gemenc konyhája és a szekszárdi 160 lakásos épület alatti ÁFÉSZ élelmiszerbolt meg­egyezett. A Gemenc a hi­degkonyhai készítmények parádés választékát kínál­ja fel a boltnak, s ott ezt örömmel elfogadták. Lesz tehát mégis — legalább egy szekszárdi boltban — franciasaláta, marinírozott ponty, és a hétvégeken svéd gombasaláta, meg egy sereg hasonló készítmény, olyan, amilyent a vásárlók óhajtanak. Jelen voltam a bolt és a Gemenc vezetőinek leg­utóbbi megbeszélésén. Érez­ni lehetett: arra töreksze­nek, hogy a megyeszékhe­lyen a kolbászos, szalonnás vacsorák, a nehéz, zsíros ételek helyett egészsége­sebb étkek is kerülhessenek néha az asztalra. Most úgy néz ki, a sokáig elfelejtett ügy, ha nem is azoknak a jóvoltából, akik évekkel ez­előtt erre ígérgettek, sínre került. A Gemencben ha­gyománya van a hidegtá­laknak, a vállalat, a Pan­nónia pedig igazán nagy praxist mondhat magáé­nak, ők látják el ugyanis ilyen készítményekkel a pesti bisztrók javarészét. NÉHÁNY napon belül te­hát egy szekszárdi boltban lesznek hidegtálak. Remél­hetően ez egy egészséges táplálkozási folyamat kez­dete. — szepesi — A közel-keleti kérdés az ENSZ-közgyűlés előtt Hollai Imre ismertette a magyar álláspontot Az ENSZ-közgyűlés kö­zel-keleti vitáján szerdán felszólalt Holiai Imre nagy­követ, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Rámutatott arra, hogy az arab országok és Izrael kö­zötti konfliktus egyik fő kérdése az arab területek izraeli megszállása. Az iz­raeli vezetők nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy nincs szándé­kukban visszavonni csapa­taikat 1967-es határaik mö­gé, éppen ellenkezőleg: ha­tékony lépéseket tettek e te­rületek bekebelezésére. A magyar álláspont szerint a Közel-Keleten csak akkor érhető el tényleges béke, ha visszavonják az izraeli csapatokat az 1967-ben meg­szállt területekről — mon­dotta. — A közel-keleti konflik­tus másik eleme — folytat­ta — Holiai Imre nagykö­vet — a palesztin kérdés. Megfelelő megoldást jelente­nének ebben a tekintetben az eltelt években elfogadott ENSZ-határozatok, helyte­lenítjük, hogy ezeknek a határozatoknak a megvaló­sulását bizonyos államok megakadályozzák. Ugyan­ennyire helytelenítjük azo­kat a kísérleteket, amelyek — a genfi konferencia ösz- szehívását késleltetve — az arab népek megosztására tö­rekednek a palesztin képvi­selet ügyében. Ezután leszögezte, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan: a közel-keleti békéhez vezető út a genfi konferencia. Meggyőződé­sünk szerint a konfliktus­nak a genfi konferencia megkerülésével történő ren­dezésére adott különféle biztosítékok és ígéretek a valóságban külön megegye­Az ENSZ-közgyűlés fóru- . mán zajló vitához kapcsoló­dik a világsajtóban folyó vita Szadat egyiptomi elnök jeruzsálemi látogatásának várható következményei­ről. A nyugati lapok és fő­leg Egyiptom továbbra is „békeküldetésről” áradozik. Ugyanakkor Szadat egyip­tomi elnök jeruzsálemi tár­gyalásait kommentálva a zésekhez vezetnek, és kés­leltetik az általános rende­zést. A magyar ENSZ-nagy- követ végezetül hangoztatta, hogy kormányunk támogat­ja a közel-keleti rendezés­ről október 1-én kiadott szovjet—amerikai nyilatko­zatot. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán folyó közel-keleti vita felszólalói többségük­ben úgy vélik, hogy a tér­ség népeinek érdekei, akár­csak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításá­nak érdekei, megkövetelik a közel-keleti konfliktus igaz­ságos és tartós rendezését. Moszkovszkaja Pravda cí­mű szovjet lap megállapít­ja: „A jeruzsálemi találkozó a süketek párbeszéde volt. A legfontosabb benne nem is az, amiről beszéltek, ha­nem az, amit elhallgattak. Szadat gondosan elkerülte, hogy a knesszetben elmon­dott beszédében megemlítse (Folytatás a 2. oldalon) A Szadat-látogatás értékelése Budapestre érkezett Georges Marchais Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására csü­törtökön Budapestre érkezett Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Jean Kanapa, a Politikai Bizottság tagja. Georges Marchais-t és kísé­retét a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. (Képtávírónkon érkezett.) Megyei tanácsülés Szekszárdon Jóváhagyták a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet Tegnap tartotta negyedik negyedévi ülését a Tolna megyei Tanács, mely ön­álló napirendkét ez alka­lommal foglalkozott először a tanács és nem tanácsi szer­vek együttműködése tapasz­talatainak számbavételé­vel. Az együttműködés gya­korlatának alakulásáról dr. Szabópál Antal elnök ter­jesztett írásos beszámolót a Tolna megyei Tanács elé, kiegészítve ezt szóbeli tá­jékoztatással is a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga megbízásának megfele­lően. Az ülésen egyébként tanácskozási joggal vettek részt a nem tanácsi szer­vek vezetői, de több ország- gyűlési képviselőnk is jelen volt. Vitatott kérdés a napi­rend vitája során nem adó­dott, a hozzászólók a ta­nácskozás alapját képező je­lentést gazdagították felszó­lalásaikkal. Császár Józsefnek, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének előterjeszté­sében foglalkozott ezután a testület a megye tanácsai­nak 1978. évi költségvetése és fejlesztési alap tervének tervezetével. Ebben az év­ben két hónappal a koráb­ban megszokott időpont előtt került a megyei ta­nács elé jóváhagyásra a költségvetési és fejlesztési terv tervezete. így, a helyi tanácsok is korábban tud­ják majd elkészíteni éves költségvetésüket és fejlesz­tési tervüket. Ha figyelem­be vesszük, hogy az V. öt­éves tervidőszaknak 1978 a harmadik, egyben a felada­tok teljesítése szempontjá­ból döntő éve lesz, akkor tudjuk igazán értékelni a kéthónapos előnyt. Egyéb­ként, 1978-ban is fő célki­tűzés marad a termelés te­rületén a fejlődés minőségi tényezőinek fokozása, erősí­tése: a termelési szerkezet korszerűsítése: a termékek piacképességének javítása. A nemzeti jövedelem ugyan a terv szerint nö­vekszik, a belföldi felhasz­nálás azonban — elsősorban a beruházási célú kiadások tekintetében — mérséklődik. A társadalmi fogyasztás te­rületét érintő fejlesztési — 1978-ra tervezett — célkitű­zések megvalósítására en­nek ellenére adottak a le­hetőségek. Javul a gyógy­szer- és eszközellátás, je­lentős minőségi színvonal­emelkedés valósulhat meg az egészségügyi és kulturá­lis ágazatban. A Tolna megyei Tanács egyhangúan hagyta jóvá a jövő évi költségvetést és fejlesztési tervet, majd el­fogadta 1978. évi munka­tervét, továbbá a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának, végül a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak a munkatervét. A megyei tanács végül a bejelentések címszó alatt előterjesztett időszerű dön­tésekkel foglalkozott. Fontos kérdéseket tárgyalt az SZMI elnöksége Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen több fontos kér­désről esett szó. A további munkára, annak fejlesztésé­re az elnökség megfelelő ha­tározatokot hozott. Az elnökségnek Sifter Jó­zsef né, az agitációs és pro­pagandaosztály vezetője tett jelentést a szakszervezetek politikai nevelő munkájának tapasztalatairól. Egyed De­zsőnek, a közgazdasági osz­tály vezetőjének előterjeszté­sében jelentést vitattak meg a szakszervezetek termelést segítő tevékenységéről, a 60. évforduló tiszteletére kezde­ményezett szocialista mun­kaverseny, a brigádmozgalom helyzetéről. Az egészségügyi intézményekben bevezetett „in tegrá c ió’ ’ tap as zta l at ai ról Kelemen Józsefné, az Orvos— Egészségügyi Dolgozók' Szak- szervezete megyei bizottsá­gának titkára tájékoztatta az elnökség tagjait. Ugyancsak ezen az elnök­ségi ülésen hagytál* jóvá Egyed Dezsőné SZMT-üdül­tetési felelős előterjesztése alapján, az 1978. évi szak- szervezeti üdülőjegyek fel­osztását. Az SZMT elnöksége, októ­ber 29-én tárgyalta azt a SZOT-elnökségi határozatot, amely a munkavédelem kér­déseivel foglalkozott. Most az SZMT elnöksége, a határo­zat maradéktalan végrehaj­tása érdekében több határo­zatot hozott. A megy« tanács ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents