Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
1917. november 24. ■Képújság 3 Szolgálati lakások Sorozatunk eddigi részeiben, a mítoszról és a vallásról szólva, kiemeltük, hogy ezek eszmei és gyakorlati-hétköznapi eszközök egy adott valóság elfogadtatására. Egy uralmi rend igazolására, a vele való társadalmi méretű azonosuláskészség kialakítására. Látni fogjuk, hogy ezek a funkciók a polgári filozófiák esetében sokkal áttételesebb formában vannak jelen. Elég arra a tényre utalnunk, hogy például az újkor nagy filozófiái magányos gondolkodók művei (Descartes-től Kantig), akik ráadásul egy kifejezetten arisztokratikus, tehát a hétköznapoktól és a köznyelvtől igencsak eltávolodó formában fejezték ki magukat. De utalhatnánk arra is, hogy a polgári filozófiák majd mindig kimerültek valamilyen szemlélődő jellegben. A valóság magyarázatát kívánták szolgálni, ám — Fichtét idézve —, ha ez a valóság ellent mondott elképzeléseiknek, akkor úgy vélték, hogy ez: a valóságra nézve rossz. 3. A filozófia funkciója Somogy határában, Tolna megye nyugati csücskében dolgozik a naki termelőszövetkezet. A község Dombóvártól légvonalban alig tizenöt kilométerre van, viszont aki személygépkocsival akar Nakra eljutni, harminchat kilométert kell autóznia. Nem csoda, hogy a község termelőszövetkezete nem egyszer szakembergondokkal küzd. A mezőgazdasági szakemberek letelepedését igyekeznek elősegíteni azzal is, hogy a termelőszövetkezet 1974 óta rendszeresen épít szolgálati lakásokat. A tsz első szolgálati lakása egy háromszobás kertes ház volt. A lakások száma a következő évben újabb kettő, egyenként háromszobás szolgálati lakás sál gyarapodott. A termelőszövetkezet miután megvásárolta a régi parasztházakat, mindegyikbe bevezette a vizet, fürdőszobát alakított ki, majd így adta át a fiatal szakembereknek. Az idén szeptember 1. óta a naki gyerekek Szakcsra járnak iskolába. Az üresen maradt iskolaépületet a termelőszövetkezet átvette a tanácstól, és jelentős anyagi ráfordítással az épületben kialakítottak három, háromszobás szolgálati lakást, és egy szoba, konyha, zuhanyozófülkés gyakornoki lakrészt. Az átépítést a tsz házilagos brigádja végezte, de így is közel hatszázezer forintba került. Két lakás jelenleg üresen áll, de harmadikba már beköltözött a termelőszövetkezet egyik szakembere. Ebben a beállítottságban azonban egy olyan nagymérvű rezignáció van jelen, ami fényt derít a polgári filozófiák egyik közös, ráadásul evilági forrására. Arra, hogy a XVIII. századtól kezdődően majd valameny- nyien a kapitalizmussal kiterebélyesedő emberi tehetetlenség és kiszolgáltatottság körülményeire, egyszóval: az elidegenedésre próbáltak „elméleti vigaszt” találni. A mítosznak — más lapra tartozó okokból — még „alig” volt dolga az elidegenedéssel, s a vallás pedig maga nem volt egyéb, mint ennek az emberi elidegenedésnek a kifejeződése. A polgári filozófiák — jórészt isten nélkül, tehát evilági kiindulásból — megpróbálták a maguk eszközeivel „bemérni” ezt a körülményt, s többnyire arra jutottak, hogy szükség- szerűnek és megváltoztathatatlannak állították be az emberi evilági tehetetlenségét. Gondoljunk Hegelre, a klasszikus német filozófia legnagyobb alakjára, aki egy szellemi lény, egy „abszolút ész” megnyilvánulásaként írta le a természetet és a társadalmat. Miért? Nagyon is földi okokból. Mert választ keresett az ember történelmi szenvedéseinek és megcsalatásainak problémájára. A válasz? Az „abszolút ész” — írja Hegel — kormányozza a világot és befolyásolja az emberek cselekedeteit. Az emberek ennek nincsenek tudatában: nem tudják, hogy egy „fölöttük” működő szellem közkatonái, akiket ez a „szellem” harcba küld, elpusztít és feláldoz, csak azért, hogy eközben ő — a „szellem” — jusson megvalósuláshoz. Az „ész csele” — mondta —, hogy ő maga nem bocsátkozik harcba az evilági porondon, hanem az egyes embereket pusztítja el — saját céljai érdekében. Egy másik példát kiragadva a Hegel utáni filozófia történetéből, említsük meg a napjainkban újra divatos dán Kierkegaard pozícióját. Élesen szembefordult Hegel „döly- fös” és „pöffeszkedő” világszellemével, és az ember evilági önértékűségét, jogait és életlehetőségeit hirdette. Az emberi kiszolgáltatottság és esendőség körülményére éppen az emberi önállóság és egyéniség, az emberi autonómia és öncélú- ság kiemelésével — és mértéktelen túlhangsúlyozásával — válaszolt. A polgári filozófiákban jelen van az adott tőkés világ szemlélődő és rezignált tudomásulvétele. Jelen van persze a morális felháborodás és a menekülés igénye is — vagy éppen a pasz- szív belesüllyedésé. Utaljunk az elmúlt száz év polgári filozófiatörténetének egyik legkiemelkedőbb időszakára: a német századfordulóra. Milyen filozófiai pozíciókkal találkozunk itt? Olyanokkal, amelyek abszolút értékeket szegeznek szembe a környező világgal — a Jót, a Szépet, az Igazat, csupa nagy betűvel (értékfilozófiák). Találunk olyanokat, amelyek — szó szerint! — zárójelbe teszik az ember rutinszerű hétköznapi életét és a techni- kai-manipulatív feeladato- kat ellátó tudományt. Hogy végül az ember tudatában — a „tiszta”, „bűntelen” tudatban — leljenek „egyedül bizonyos” fogódzó pontokat. És találunk olyanokat, amelyek az ember szűkösségének és semmire- valóságának örökkönvaló- ságát hirdetik (egzisztencializmus). Közös vonásuk: valamilyen nagyon elvont válasz és megoldáskísérlet az emberi élet kapitalizmusbeli elidegenültségének és válságának tényére. Vagy értékeket, humán tulajdonságokat abszolutizáltak, vagy — túlsó végletként — az emberi élet elértéktelenedésének megmásíthatatlan- ságát vallották. Emeljük ki még egyszer: ezek a polgári filozófiák, bár evilági fogantatásúak voltak, passzív-szemlélődő jelleget mutattak, elvont és arisztokratikus nyelvezeten íródtak és a tanítványok- érdeklődők viszonylag szűk körére terjedtek ki. Következik, hogy nem tudták ellátni sem a mítosz, sem a valláá elemzett funkcióit: bár esetenként hozzájárultak az adott uralmi rendszer igenléséhez, köznapi és tömeges méretekben mégsem szolgáltak arra, hogy a társadalomban élő ember általuk fogadja el az adott állapotokat. A filozófia mellett, majd helyett ezért megjelennek azok a beállítódás- és eszmerendszerek, amelyek ellátják ezt a funkciót: a tőkés magánerkölcs és a polgári ideológiák. S persze ne felejtsük azt sem, hogy a filozófiák újkori jelentkezése, bizonyos mérvű szembefordulásuk a vallással és vitájuk egymással azt mutatta, hogy az emberiség kiszabadult a megváltozhatatlan és dogmatikus világképek uralma alól. A világ: vita tárgyává lett, addig soha nem tapasztalt élességgel. A történeti fejlődés útja: a mítosz megkérdőjelezhetetlenségétől a vallás megfel- lebbezhetetlenségéig, ennek kiterebélyesedő önigazolási kényszerűségétől a polgári filozófiák eltérő és rivalizáló magyarázat-kísérleteiig vezet. Ez az út mindenképpen az ember öntudatra ébredésének, szellemi nagy- korúsodásának és önállósulásának feltartóztathatatlan folyamata. Ebben a folyamatban megkülönböztetett helyet mondhat magáénak a marxista—leninista filozófia. Nézzünk egy gyors összevetést a polgári filozófiák- kel. A marxizmus leszámolt azok passzív és szemlélődő jellegével, és a reális világból kíván kiindulni: a változás és változtatás elmélete kíván lenni. Leszámolt a korábbi filozófiák (jórészt látszólagos) pártatlanságával, és tudatosan egy társadalmi osztályhoz, a proletáriátushóz kötötte a maga igazságának megvalósulását. Igazságot és pártosságot egy nevezőre hozva: vállalt egy osztályalapot. A marxizmus leszámolt a filozófiák elkülönült és arisztokratikus jellegével: elvetette a filozófiai tolvajnyelvet, mert a hétköznapi élet emberéhez akar szólni. Ezért is válhatott a marxizmus korunk legelterjedtebb filozófiai áramlatává és legbefolyásosabb eszmei irányzatává. Nem lezárt rendszerekre és passzív társadalmi azonosulás kialakítására törekszik, hanem állandó mozgásban, kritikai és önmegújító készenlétben veszi fel magába az emberi gyakorlat problémáit, éppúgy, mint a tudomány eredményeit. Dialektikát, tudományosságot és történelmiséget kapcsolva össze egy gyakorlatátalakító elkötelezettséggel. PAPP ZSOLT (Következik: A magánerkölcs és funkciója.) Új forgácslapüzem Felavatták Szombathelyen a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát új cement kötésű faforgácslap-üzemét. A 326 millió forintos beruházásból épült üzem modern automata gépei évente 30 ezer négyzetméter faforgácslapot állítanak elő. Az üzem három hónappal határidő előtt kezdte meg a termelést. (MTI fotó, Rózsás Sándor felvétele — KS) ISV-tervek alapján A tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet az ISV tervei alapján korszerűsíti a nagyszékelyi kerületében lévő sertéstelepet. A munkát előreláthatóan az év végéig befejezik és a korszerűsítéssel 426 hízóférőhelyet állítanak termelésbe. A korszerűsítés tervezett bekerülési költsége 891 ezer forint, a biztosított állami támogatás pedig 297 ezer forint. A korszerűsítéssel a termelőszövetkezetben fokozódik a hízókibocsátás, csökken az élőmunka-ráfordítás és javul az üzem sertéstenyésztésének gazdaságossága. A paksi Dunamenti Egyesülés Termelőszövetkezet 161 hektáron termeszt szőlőt. Szőlőterületének nagyobb .része csemege. A szövetkezet most 66 hektáros borszőlő- ültetvényét korszerűsíti. A korszerűsítés hétmillióba kerül, amelyhez 2 millió 800 ezer forint állami támogatás igénybevételét tervezi a termelőszövetkezet. A korszerűsítéssel az ültetvény 20— 30 évig gazdaságosan üzemeltethető. A beruházás üzemi szintű megtérülési ideje 3,6 év. Tudósítóink írják Biztosítékok exportra Sok múlik az embereken Kinn hideg őszi eső esik, benn csendesen duruzsol az olajkályha. Vicze József németkéri agronómus arcáról a hideg, szeles idő ellenére is meleg mosoly sugárzik. Nem véletlenül. November 14-én befejeződött mindennemű betakarítás a tsz-ben. A szán- tartivaló is csak néhány napig tart még. Szófián, halk szavú a nemrég Németkérre került szakember. Mégis sikerül egy s mást „kiszedni” belőle. Számokat és mondatokat, amelyek a tsz-ről, emberekről, az ott folyó munkáról vallanak. Nincs dicsekvés egyetlen, szavában sem, s az eredményeket, sikereket sem tulajdonítja önmagának. A tagságé, a dolgozó embereké az érdem, hogy feljövőben van a tsz. A tsz munkaerejét jónak ítéli, dicséri az emberek munkaszeretetét, szakismeretét. Nem rajtuk múlott, hogy az eltelt években, jó természeti adottságokkal rendelkezve sem dicsekedhettek eredményességükkel. Idén harminchat új tag kérte a felvételét. Zömmel fiatalok. Az emberek hamar megérzik, hogy érdemes-e ezen a munkahelyen dolgozni. Sokan itthon maradnak és sokan hazajönnek. Miért? Egyszerű a titka. Számolnak. S látva a számokat, hisznek és bíznak. Az átlagok emelkedésének alapjai biztosítva vannak. Talán még többet is megtudhatnánk ettől az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő embertől, ha nem igyekezne most is az emberek közé, szervezni, irányítani, ellenőrizni. A tagok véleménye az, hogy nagy érdeme van abban, hogy sokat javult a tsz munkafegyelme, más lett a határ képe és több az emberek keresete. Igaz, idén az időjárás is kedvező volt, de az eredményességben nem ez volt az elsődleges. Sok múlik az embereken. Ezt egyre többen ismerik fel Németkéren is. Nagyfalusi Albert • • Öregek napja Iregszemcsén Ajándékműsort rendezett az iregi öregeknek a községi tanács és termelőszövetkezet a község művelődési házában. Több mint kétszáz meghívott nagy- és dédszülő tapsolhatott az óvodások és az iskolások egyórás műsorának, ami után a meghívottakat vendég® is látták a rendezők. Ezt követően az „öregek” saját zenékaruk ritmusaira táncolhattak. A családias találkozón a község vezetői közül Varga János a termelőszövetkezet elnöke köszöntötte az idő embereket. Tácsik Attila műv. h. ig. Iregszemcse Igénylik a törődést Színes, nyüzsgő élet folyik az őcsényi nyugdíjasok klubjában. A tagság hetenként kétszer jön össze a művelődési házban, mintegy 45—50 fő. Előadásokon kívül szabad foglalkozások, közös kirándulások szerepelnek a programban. Időnként más klubokat látogatnak meg, tapasztalatcsere céljából. Ezek az idős emberek igénylik a törődést, az együttlétét, ki- kapcsolódást. Itt elmondhatják egymásnak gondjaikat, örömeiket, szinte egy nagy családot alkotnak. Kevésbé érzik az öregséget, a magányt. iA napokban Langfelder Sándorné, a budapesti diétás- nővér-képző igazgatója látogatta meg a kis közösséget. Előadása az idős emberek egészséges, olcsó táplálkozásáról szólt A nyugdíjasok érdeklődéssel hallgatták, majd több hozzászólás és kérdés következett. A klub vezetője, Baka Sándor hozzáértéssel látja el feladatát, amit a lelkes, közösség bizonyít. A község vezetői minden segítséget megadnak a klubnak. Szívesen segít a Vöröskereszt helyi vezetője is egy-egy szervezésnél. Varga Istvánná A Villamos Berendezés és Készülék Művek világítástechnikai gyárában az idén 1 millió 600 ezer darab nagy teljesítményű olvadó biztosíiékot gyártanak. E mennyiség 40 százalékát a fejlődő országokba szállítják. A gyár nemrég — Siemens-licenc alapján — új típusú, korszerű árammegszakítók gyártását kezdte meg. Képünk: készülnek az árammegszakítók. (MTI fotó — Balaton József felvétele — KS) Korszerűbb szőlőültetvény
