Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
A ^PÜJSÁG 1977. november 19. CSALÁD-OTTHON Valamikor nagyon régen az én gyermekikorom öregeitől hallottam, hogy a fognak három ünnepe van: az első amikor kibúvik és örülnek néki, a méisadik amikor cseré lődiilk és nevetnek rajta', a harmadik1, amikor kihullik és sajnálkoznak miatta. Elgondolkozhatunk ezen a régi megái lapít ásóin és hozzátehetjük, hogy a második és harmadik ünnep között van még egy nem emlegetett gyásznap, az amikor a fog kilyukad, de egy ünnep is, amikor a szuvas fogat megcsináltatják, meggyógyítják. Sőt egy egész életre szóló ünnepsoiro- zat, amikor a fogromlást megakadályozzák, amikor az egyik legelt erjedtehb bajt, a ma már népbetegségnek számító fogszuvasodást megelőzik. Mert a fogromlás megelőzhető. Rendszeres, gondos, folyamatos és időben elkezdett fogápolással az egészséges fogazat megtartható. iA táplálkozásnak, az élvezetet is adó étkezésnek első üteme a rágás. Ezt nemcsak az orvos mondja, hanem mindenki bizonyíthatja, akit fogfájás gyötör, az gyakran már az evéstől is v.iszoílyog, a fájdalom megkeseríti a szájában- még a legjobb falatokat is. .Lássuk röviden ml is a fogszuvasodás? Kórélettani folyamat. A fogra féltapadó étel, — elsősoriban a szénhidrát — bomlik és legelőször a fogzománcot károsítja. A szinte láthatatlan, zománcrepedéseken át bejutott kórokozók megtámadják a fogálloményt, ott üreget, lyukat marnak, amiben ha rágós közben a felette lévő zománcréteg beszakad, kialakul, a szaknyelven kariesznek nevezett fogszuvasodás. Ez halad a fogból felé. Ha eléri, fogbélgyutladást okoz. Amennyiben gennyes, és a csonthártyára- is ráterjed, sőt, ha a ifoggyökér csúcsán gennytasakot, úgynevezett „góc”-ot képez, akkor nemcsak a fogat, hanem az egész szervezetet megfoetegííheti. A góc — mint a germ yk el tő kórokozók búvóhelye, ahonnét bármikor eláraszthatják a szervezetet — veszélyt jelent a szívre, a vesére és az ízületekre is, és hosszasan elhúzódó komoly betegségeket okozhat. A szuvas fog az „ellenség” tanyája a szervezeten belül és minél .gyorsabban meg kell gyógyítani. Nemcsak a maradandó fogakét, a tejfogakét is. Van rá mód! Az iskola- fogászat és a felnőtt fogszakrendelés ma már mindenkinek a rendelkezésére áll. A fogszuvasodás, ha népbetegség is, ha egyesek szerint népünk 85—90 százalékát is .kínozza — igenis! — megelőzhető. Ennek az eléggé soha sem hangoztatott és kellően nem ismertetett veszélynek a legelső lépése a felvilágosítás, a tájékoztatás. A fogápolásról, a „száljkozmeti- káról" beszélnek, de sokan azt hiszik, hogy kereskedelmi reklámról van szó. Én magam jártaim olyan fürdőszobában, ahol a fogmosópohárban gyönyörű fogkefe díszelgett, de nem használta senki. Vették, mert „a fürdőszobába fogkefe dukál*” —, de a szerencsétlen eszköz még Vizes sem volt soha. Ez — persze a legkirívóbb példa, de az már gyakoribb, hogy az esti fáradtság elnapolja a — még a reggelinél is fontosabb — estéli fog- és száj- mos-ást. Hogyan mossunk fogat? Mik a korszerű fogápolás követelményei? A legfontosabb az időpont. Reggel is tanácsos, mert jobb szájízt, kellemesebb lehelletet biztosít, de este kötelező. Egyesek minden étkezés után, javasolják, de az miár túlzás. Azelőtt divatos volt a fogpor. Ma azt mondják, dörzsöl, helyette inkább a fogpaszta járja. Gyermekeknek gyümölcsízű. Felnőtteknek inkább az illatos, .vagy a fogkőoldö tulajdonságú. Mindenkinek ízlése szerint. A fogpaszta olyan, mint az illatszer. Legyen egyéni. Ilyen legyen a szájvíz is, ami olyan mint a második portörlés, nagytakarítás után. A fogkefe pedig ne 'karcolja a foghútt. Ennyi az egész. No, de mindennap folyamatosan. És megéri. Nagyon megéri! ...De ha már megvan a báj? Akkor .irány a fogászat. Fogtömés, győkérkeze- lés, gócfels zámotás, húzás, hídpótflás és .protézis is van a világon. Sajnos ezek már csak pótlásai az élő, egészséges fogazatnák, de mégis vannak. Élni kell velük! DR. BUGA LÁSZLÓ Játék és személyiség A játékot sajnos az emberek többsége kizárólag olyan tevékenységnek fogja fel, amelyben feloldódhat, elfeledheti a gondokat, s amely pihentet, üdít, szórakoztat, felfrissít. A játéknak azonban olyan rejtettebb tulajdonságai is vannak, amelyek észrevétlenül hatnak a személyiségre. Ha például 10—20 fiú futballmérkőzést játszik a téren, a látszat az, hogy a gyerekek csupán szórakoznak, játszadoznak. A labda- kergetés közben azonban a fiúk egy gondosan kimunkált, bonyolult szabályrendszert sajátítanak el, tanulnak meg. Az így begyakorolt szabályokat azután élőszóval is sokkal jobban el tudják mondani, mintha pusztán bemagoltatták volna velük, hiszen játék közben észrevétlenül fogadták magukba a szabályokat. A gyermek játékának fontos eleme az is, hogy szemében az összeg tevékenység között a játék áll az első helyen. A gyermek úgy adja át magát a játéknak, mint élete legkomolyabb — s az összes erőit leginkább. mozgósító — tevékenységnek. A játéknak ezeket a tulajdonságait szeretnék hasznosítani azok a pedagógusok, akik az oktatójáték gyakoribb alkalmazása mellett érvelnek. Az a cél, hogy a tanulók begyakorolják, alkalmazzák és rögzítsék az előzőleg tanult ismereteket — a játékkal. Őszi divat Divatos átmeneti kabát. Viselhető övvel és öv nélkül. Fotó: — kz — A rizs holy os elkészítése Rizs főzéséhez bőséges mennyiségű vizet tegyünk fel forralni. Közben a rizst szitán, folyó vízzel addig mossuk, míg a lecsurgó víz tiszta, átlátszó nem lesz. Ha a víz forr, beletesszük a megmosott rizst. Kb. 15—30 percig kell főzni. Vigyázzunk, nem szabad túlfőzni, mert akkor kásaszerű lesz. A megfőzött rizsnek szemesnek kell maradnia. Főzés után a rizst szitára tesszük és forró csapvízzel leöblítjük, addig öblítjük, míg a víz tiszta és átlátszó nem lesz. Végül sózzuk. (Ha hideg vízzel öblítjük le főzés után a rizst, akkor 2—3 evőkanyálni forró zsírban utólag felmelegítjük. Másik főzési mód: a rizst folyó vízzel megmossuk és lábasba tesszük, annyi vizet öntünk hozzá, hogy jól ellepje. A víz mennyiségének a rizs kétszeresének kell lennie. (Víz helyett húslevesben is főzhetjük.) A rizs főzés után kétszeresére dagad. EGY RIZSES RECEPT Szíriái csirke: Hozzávalók: 1 csirke, 1/2 kg rizs, dióbél. A rizst megfőzzük és sózzuk. A csirkét nagyobb darabokra vágjuk és zsíron mindkét oldalán barnára sütjük. A diót apróra vágjuk és megpirítjuk. A rizst egy tálba tesz- szük, felpúpozzuk, majd rátesszük a csforfcéhlúst és megszórj uk dióval. Salátát fogyaszthatunk hozzá. Szemjon csökkentette a sebességet. Falu következett. Az autóbusz két perc alatt haladt át a falun. Szemjon már régen kiszámolta: a falu egyik végétől a másikig mindössze négy kilométer- Most a kilométerórán is ellenőrizte: épp négy kilométer. Visszafelé, nappal ment a falun. Sokakat ismert Szemjon ezen az útvonalon. Az autóbusz-megállónál egy öregember lakott. Szemjonnal hat év óta mindig üdvözölték egymást. Az öreg várta a buszt, odament, szemügyre vette az utasokat halványkék, az öregségtől már fakó szemével. Az öreg lélen-nyáron ugyanazt a szürke köpenyposztóból készült zubbonyt viselte. Egy fél éve nem jött többet a buszállomásra. Szemjon néhány útja alkalmával' még várta, azután elment a házába-. — Meghalt az öreg — mondta egy gondozatlan külsejű nő, és megkönnyebbülten sóhajtott. — öregségére elment az esze. Állandóan utazni akart valahova. Meghalt. De kije maga neki? Szemjon nem kezdte el magyarázni, hiszen nem is volt mit magyarázni. Az asszony mindaddig gyanús szemmel nézegette, amíg Szemjon be nem csukta maga mögött'az ajtót. ...Kirill nagyapával kettesben éltek. Nagyapja hajnalban kelt, megfejte a tehenet és kicsapta a mezőre. A nagyanyja még a háború előtt meghalt. Maguk főzték a ikúposztaleveSlt. Szemjon segített nagyapjának tekerni a húsdarálót. Esténként a nagyapja az életéről .mesélt Szemjonnak. Kiderült, hogy a nagyapja hős volt, hiszen harcolt a fehérek ellen, parancsnok volt. — Félsz a németektől? — kérdezte a nagyapja. ’— Félek vallotta be Szemjon. — Hát ne félj, és kész — nyugtatta meg a nagyapja. — A német se hülye, ö sem akar meghalni. Láttad a tankjainkat ? — Láttam. — Hát akkor, ne félj. Nekünk is vannak tankjaink. Még kapnak tőlük a... alá — nagyapa káromkodott egyet. — Miért ...alá? — kérdezte Szemjon. — Csak... — A nagyapja gondolkodott, mit is válaszoljon. — Te azért ne használj ronda szavakat, ez kulturálatlanság. Még elkapjuk őket, az anyjuk... Egyszer eljött Oszipov. — Le Méné lőni őket, én meg gabonát gyűjtőik néklik! — 'kesergétt a nagyapja. — Hallgass! — .kiabált rá Oszipov. — Felelősségteljes imurtk'ával bíztak meg! — Én meg... erre a munkára! — és a nagyapja megint kedívenc kifejezését használta. — Vörös parancsnok -vagy, fegyelmezd magad! — kiabált Oszipov. — Én meg... az ilyen fegyelemre! — a nagyapja a ■fegyelmet is kedívenc kifejezésével illette. Oszipov még egyszer eljött, sokáig suttogtak a nagyapjával, éjszaka együtt utaZtaJk el, reggel a nagyapa egy ponyvába tekert valamit hozott haza. Egész ■nagy deszkákat gyalult, estére elkészült a koporsóval. Éjszaka elvitték a koporsót, és néhány nap múlva a nagyapja kivitte Szemjont a temetőbe. Az új sír előtt lemelte a sapkáját, és azt mondta: — Itt nyugszik a te anyád, az én lányom... —Nagyapa szakálla nedves lett a könnyektől. Szipogott és .még hozzátette: — Le fogjuk lőni őket, mint a kutyákat. Ezeknek mi nem vagyunk emberek. • 'Néhány nap múlva egy teherautó jött a falúba, egy tiszt és három katona ült rajta. A tiszt bement a házba, sokáig böngészte <a listákat, aztán a nagyapjára ordít ott: — Részeg disznó! Ha 'két óra .múlva nem lesz meg •a gyapjú, levágom a sza'kálladat. — Lehet, hogy ő... az anyádat? — kérdezte nagyapa, amikor a tiszt elment. — Az kövér volt — válaszolt Szemjon. — Na és mi a különbség? — mondta maga elé a nagyapja. Frissen .mosott, tiszta inget vett fel, és magához vette a géppisztolyát. Csettintett egyet a závár- ral, kinyitotta a dobtárat, megszámolta a töltényeket és odaintetfe magához Szemijont. ■Marja .Trófiimovnáná! fogsz lakni. Ha történne valami. Megértetted? — Értettem. — Ne gyere utánam! De Szemjon a kerítés mellett lopakodva követte. A nagyapja a teherautóhoz ment. levette a válláról a géppisztolyt, és elkezdett lőni. Az egyik katona rögtön elesett, a másik a hűtő mögé igyekezett bújni, de nem sikerült neki, a kerék mellett esett el. a harmadik megpróbálta kivenni az autóból a puskáját. Nagyapa közel ment hozzá, és 'közvetlen közeliről egy tölténnyel lelőtte. A tiiszt a tanácsházáról 'rohant ki pisztollyal a kezében. (Nagyapja felemelte a géppisztolyt, és Szemjon .meghallotta, hogy üresen csattan a závár. Eldobta a géppisztolyt, a pisztolyát próbálta a tokjából kirántani, de a tiszt megelőzte. Nagyapja térdre esett. A tiszt .még egyszer lőtt. A nagyapja az oldalára dőlt, majd nehezen felemelkedett, a keréknek támaszkodott*, béhajlította bal 'kezét és megtámasztotta rajta a pisztolyát. A tiszt újabb három, golyót lőtt ki, kiabálni kezdett, és a tanácslháza felé rohant, ékkor dördült a nagyapja lövése. A faluban egyszerre minden elcsendesedett. '* A reflektorok fénye 'megvilágította a cölöpkerftést. A sötétből egy cementszürtke katona alakja bontakozott ki, géppisztoly lapult a cement sátorlap-köpeny alatt. Közös sír. Grodno alatt ugyanilyen cementkatona áll. A talapzaton, a csizmája alatt, egy bronz emléktábla. Százhúsz bronznév sorakozik rajta. Felülről az első az apja — iBuszlajév. ö volt a rangidős, ezért őt 'Illette az első hély. Három évvel1 ezelőtt járt ott Szemjon. Kis .városka, új, cseréptetős iskolával, oszlopokkal díszített klubbal, és egy régi katolikus templommal, rajta karcolások, a gyorstüzelő légvédelmi ágyú lövedékéinek .nyomai. A templom az egyetlen, ami még emlékeztet a háborúra. Jóllakott tehenek jöttek hazafelé a legelőről. Az utcán biciklis gyerekek kergétöztek. iBuszlajev leült a szobornál, rágyújtott. Nagyon szerette volna, ha valaki odamegy az emlékműhöz. Elmesélhetné, hogy az apja .is itt fekszik, Buszlajev ezredkomisszár. 'Ezen az estén gondolta először végig igazán, hányán is halhattak meg a háborúban, és ő maga is hány halált látott. Ismét felelevenedett az a nap, amikor a nagyapja megölte a németeket. Ez az esemény különösen élénken maradt meg az emlékezetében. ...'Erősen sütött a Nap. Szemjon füle először bedugult a lövésektől, aztán egy agyonrémült .kölyökkutya szű'kölését hallotta, majd Váratlanul harsányat kukorékolt egy kakas. Még sokáig kuporgott a kerítés tövében —. félt 'hazamenni. Sehogyan sem bírta rászánni .magát, hogy feladjon és elinduljon. A nagyapja bátyja, Trofim bácsi kúszott oda hozzá, és együtt futottak Marja Trofimovna .házáig, Trofim lánya .portájáig. (■Folytatjuk)
