Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

A ^PÜJSÁG 1977. november 19. CSALÁD-OTTHON Valamikor nagyon régen az én gyermekikorom öregeitől hallottam, hogy a fognak há­rom ünnepe van: az első amikor kibúvik és örülnek néki, a méisadik amikor cse­ré lődiilk és nevetnek rajta', a harmadik1, amikor kihullik és sajnálkoznak miatta. Elgon­dolkozhatunk ezen a régi megái lapít ásóin és hozzátehet­jük, hogy a második és har­madik ünnep között van még egy nem emlegetett gyász­nap, az amikor a fog kilyu­kad, de egy ünnep is, amikor a szuvas fogat megcsináltat­ják, meggyógyítják. Sőt egy egész életre szóló ünnepsoiro- zat, amikor a fogromlást megakadályozzák, amikor az egyik legelt erjedtehb bajt, a ma már népbetegségnek szá­mító fogszuvasodást megelő­zik. Mert a fogromlás meg­előzhető. Rendszeres, gondos, folyamatos és időben elkez­dett fogápolással az egészsé­ges fogazat megtartható. iA táplálkozásnak, az élve­zetet is adó étkezésnek első üteme a rágás. Ezt nemcsak az orvos mondja, hanem mindenki bizonyíthatja, akit fogfájás gyötör, az gyakran már az evéstől is v.iszoílyog, a fájdalom megkeseríti a szá­jában- még a legjobb falato­kat is. .Lássuk röviden ml is a fogszuvasodás? Kórélettani folyamat. A fogra féltapadó étel, — elsősoriban a szén­hidrát — bomlik és legelő­ször a fogzománcot károsít­ja. A szinte láthatatlan, zo­máncrepedéseken át bejutott kórokozók megtámadják a fogálloményt, ott üreget, lyu­kat marnak, amiben ha rágós közben a felette lévő zománc­réteg beszakad, kialakul, a szaknyelven kariesznek ne­vezett fogszuvasodás. Ez ha­lad a fogból felé. Ha eléri, fogbélgyutladást okoz. Amennyiben gennyes, és a csonthártyára- is ráterjed, sőt, ha a ifoggyökér csúcsán gennytasakot, úgynevezett „góc”-ot képez, akkor nem­csak a fogat, hanem az egész szervezetet megfoetegííheti. A góc — mint a germ yk el tő kórokozók búvóhelye, ahon­nét bármikor eláraszthatják a szervezetet — veszélyt je­lent a szívre, a vesére és az ízületekre is, és hosszasan el­húzódó komoly betegségeket okozhat. A szuvas fog az „ellenség” tanyája a szervezeten belül és minél .gyorsabban meg kell gyógyítani. Nemcsak a mara­dandó fogakét, a tejfogakét is. Van rá mód! Az iskola- fogászat és a felnőtt fogszak­rendelés ma már mindenki­nek a rendelkezésére áll. A fogszuvasodás, ha nép­betegség is, ha egyesek sze­rint népünk 85—90 százalé­kát is .kínozza — igenis! — megelőzhető. Ennek az eléggé soha sem hangoztatott és kel­lően nem ismertetett veszély­nek a legelső lépése a felvi­lágosítás, a tájékoztatás. A fogápolásról, a „száljkozmeti- káról" beszélnek, de sokan azt hiszik, hogy kereskedel­mi reklámról van szó. Én magam jártaim olyan fürdő­szobában, ahol a fogmosó­pohárban gyönyörű fogkefe díszelgett, de nem használta senki. Vették, mert „a fürdő­szobába fogkefe dukál*” —, de a szerencsétlen eszköz még Vizes sem volt soha. Ez — persze a legkirívóbb példa, de az már gyakoribb, hogy az esti fáradtság elnapolja a — még a reggelinél is fon­tosabb — estéli fog- és száj- mos-ást. Hogyan mossunk fogat? Mik a korszerű fogápolás kö­vetelményei? A legfontosabb az időpont. Reggel is taná­csos, mert jobb szájízt, kel­lemesebb lehelletet biztosít, de este kötelező. Egyesek minden étkezés után, javasol­ják, de az miár túlzás. Az­előtt divatos volt a fogpor. Ma azt mondják, dörzsöl, he­lyette inkább a fogpaszta jár­ja. Gyermekeknek gyümölcs­ízű. Felnőtteknek inkább az illatos, .vagy a fogkőoldö tu­lajdonságú. Mindenkinek íz­lése szerint. A fogpaszta olyan, mint az illatszer. Le­gyen egyéni. Ilyen legyen a szájvíz is, ami olyan mint a második portörlés, nagytaka­rítás után. A fogkefe pedig ne 'karcolja a foghútt. Ennyi az egész. No, de mindennap folyamatosan. És megéri. Nagyon megéri! ...De ha már megvan a báj? Akkor .irány a fogá­szat. Fogtömés, győkérkeze- lés, gócfels zámotás, húzás, hídpótflás és .protézis is van a világon. Sajnos ezek már csak pótlásai az élő, egészsé­ges fogazatnák, de mégis van­nak. Élni kell velük! DR. BUGA LÁSZLÓ Játék és személyiség A játékot sajnos az embe­rek többsége kizárólag olyan tevékenységnek fogja fel, amelyben feloldódhat, elfe­ledheti a gondokat, s amely pihentet, üdít, szórakoztat, felfrissít. A játéknak azonban olyan rejtettebb tulajdonsá­gai is vannak, amelyek ész­revétlenül hatnak a szemé­lyiségre. Ha például 10—20 fiú futballmérkőzést játszik a téren, a látszat az, hogy a gyerekek csupán szórakoz­nak, játszadoznak. A labda- kergetés közben azonban a fiúk egy gondosan kimun­kált, bonyolult szabályrend­szert sajátítanak el, tanulnak meg. Az így begyakorolt sza­bályokat azután élőszóval is sokkal jobban el tudják mon­dani, mintha pusztán bema­goltatták volna velük, hiszen játék közben észrevétlenül fogadták magukba a szabá­lyokat. A gyermek játékának fon­tos eleme az is, hogy szemé­ben az összeg tevékenység kö­zött a játék áll az első helyen. A gyermek úgy adja át ma­gát a játéknak, mint élete legkomolyabb — s az összes erőit leginkább. mozgósító — tevékenységnek. A játéknak ezeket a tulaj­donságait szeretnék hasznosí­tani azok a pedagógusok, akik az oktatójáték gyakoribb alkalmazása mellett érvel­nek. Az a cél, hogy a tanulók begyakorolják, alkalmazzák és rögzítsék az előzőleg ta­nult ismereteket — a játék­kal. Őszi divat Divatos átmeneti kabát. Viselhető övvel és öv nélkül. Fotó: — kz — A rizs holy os elkészítése Rizs főzéséhez bőséges mennyiségű vizet tegyünk fel forralni. Közben a rizst szitán, folyó vízzel addig mossuk, míg a lecsurgó víz tiszta, átlátszó nem lesz. Ha a víz forr, beletesszük a meg­mosott rizst. Kb. 15—30 per­cig kell főzni. Vigyázzunk, nem szabad túlfőzni, mert akkor kásaszerű lesz. A meg­főzött rizsnek szemesnek kell maradnia. Főzés után a rizst szitára tesszük és forró csap­vízzel leöblítjük, addig öblít­jük, míg a víz tiszta és át­látszó nem lesz. Végül sóz­zuk. (Ha hideg vízzel öblítjük le főzés után a rizst, akkor 2—3 evőkanyálni forró zsír­ban utólag felmelegítjük. Másik főzési mód: a rizst folyó vízzel megmossuk és lábasba tesszük, annyi vizet öntünk hozzá, hogy jól ellep­je. A víz mennyiségének a rizs kétszeresének kell lennie. (Víz helyett húslevesben is főzhetjük.) A rizs főzés után kétszere­sére dagad. EGY RIZSES RECEPT Szíriái csirke: Hozzávalók: 1 csirke, 1/2 kg rizs, dióbél. A rizst megfőzzük és sóz­zuk. A csirkét nagyobb dara­bokra vágjuk és zsíron mind­két oldalán barnára sütjük. A diót apróra vágjuk és megpi­rítjuk. A rizst egy tálba tesz- szük, felpúpozzuk, majd rá­tesszük a csforfcéhlúst és meg­szórj uk dióval. Salátát fo­gyaszthatunk hozzá. Szemjon csökkentette a sebességet. Falu követke­zett. Az autóbusz két perc alatt haladt át a falun. Szemjon már régen kiszámolta: a falu egyik végétől a másikig mindössze négy kilométer- Most a kilomé­terórán is ellenőrizte: épp négy kilométer. Visszafelé, nappal ment a falun. Sokakat ismert Szemjon ezen az útvonalon. Az autóbusz-megállónál egy öregember lakott. Szemjonnal hat év óta mindig üdvözölték egy­mást. Az öreg várta a buszt, odament, szemügyre vette az utasokat halványkék, az öregségtől már fakó szemével. Az öreg lélen-nyáron ugyanazt a szürke köpenyposztóból készült zubbonyt viselte. Egy fél éve nem jött többet a buszállomásra. Szemjon néhány út­ja alkalmával' még várta, azután elment a házába-. — Meghalt az öreg — mondta egy gondozatlan külsejű nő, és megkönnyebbülten sóhajtott. — öreg­ségére elment az esze. Állandóan utazni akart vala­hova. Meghalt. De kije maga neki? Szemjon nem kezdte el magyarázni, hiszen nem is volt mit magyarázni. Az asszony mindaddig gyanús szemmel nézegette, amíg Szemjon be nem csukta ma­ga mögött'az ajtót. ...Kirill nagyapával kettesben éltek. Nagyapja hajnalban kelt, megfejte a tehenet és kicsapta a me­zőre. A nagyanyja még a háború előtt meghalt. Maguk főzték a ikúposztaleveSlt. Szemjon segített nagyapjának tekerni a húsdarálót. Esténként a nagy­apja az életéről .mesélt Szemjonnak. Kiderült, hogy a nagyapja hős volt, hiszen harcolt a fehérek ellen, parancsnok volt. — Félsz a németektől? — kérdezte a nagyapja. ’— Félek vallotta be Szemjon. — Hát ne félj, és kész — nyugtatta meg a nagy­apja. — A német se hülye, ö sem akar meghalni. Láttad a tankjainkat ? — Láttam. — Hát akkor, ne félj. Nekünk is vannak tank­jaink. Még kapnak tőlük a... alá — nagyapa károm­kodott egyet. — Miért ...alá? — kérdezte Szemjon. — Csak... — A nagyapja gondolkodott, mit is válaszoljon. — Te azért ne használj ronda szavakat, ez kulturálatlanság. Még elkapjuk őket, az anyjuk... Egyszer eljött Oszipov. — Le Méné lőni őket, én meg gabonát gyűjtőik néklik! — 'kesergétt a nagyapja. — Hallgass! — .kiabált rá Oszipov. — Felelősség­teljes imurtk'ával bíztak meg! — Én meg... erre a munkára! — és a nagyapja megint kedívenc kifejezését használta. — Vörös parancsnok -vagy, fegyelmezd magad! — kiabált Oszipov. — Én meg... az ilyen fegyelemre! — a nagyapja a ■fegyelmet is kedívenc kifejezésével illette. Oszipov még egyszer eljött, sokáig suttogtak a nagyapjával, éjszaka együtt utaZtaJk el, reggel a nagy­apa egy ponyvába tekert valamit hozott haza. Egész ■nagy deszkákat gyalult, estére elkészült a koporsóval. Éjszaka elvitték a koporsót, és néhány nap múlva a nagyapja kivitte Szemjont a temetőbe. Az új sír előtt lemelte a sapkáját, és azt mondta: — Itt nyugszik a te anyád, az én lányom... —Nagy­apa szakálla nedves lett a könnyektől. Szipogott és .még hozzátette: — Le fogjuk lőni őket, mint a kutyá­kat. Ezeknek mi nem vagyunk emberek. • 'Néhány nap múlva egy teherautó jött a falúba, egy tiszt és három katona ült rajta. A tiszt bement a ház­ba, sokáig böngészte <a listákat, aztán a nagyapjára ordít ott: — Részeg disznó! Ha 'két óra .múlva nem lesz meg •a gyapjú, levágom a sza'kálladat. — Lehet, hogy ő... az anyádat? — kérdezte nagy­apa, amikor a tiszt elment. — Az kövér volt — válaszolt Szemjon. — Na és mi a különbség? — mondta maga elé a nagyapja. Frissen .mosott, tiszta inget vett fel, és ma­gához vette a géppisztolyát. Csettintett egyet a závár- ral, kinyitotta a dobtárat, megszámolta a töltényeket és odaintetfe magához Szemijont. ■Marja .Trófiimovnáná! fogsz lakni. Ha történne va­lami. Megértetted? — Értettem. — Ne gyere utánam! De Szemjon a kerítés mellett lopakodva követte. A nagyapja a teherautóhoz ment. levette a válláról a gép­pisztolyt, és elkezdett lőni. Az egyik katona rögtön elesett, a másik a hűtő mögé igyekezett bújni, de nem sikerült neki, a kerék mellett esett el. a harmadik megpróbálta kivenni az autóból a puskáját. Nagyapa közel ment hozzá, és 'köz­vetlen közeliről egy tölténnyel lelőtte. A tiiszt a tanácsházáról 'rohant ki pisztollyal a kezé­ben. (Nagyapja felemelte a géppisztolyt, és Szemjon .meghallotta, hogy üresen csattan a závár. Eldobta a géppisztolyt, a pisztolyát próbálta a tok­jából kirántani, de a tiszt megelőzte. Nagyapja térdre esett. A tiszt .még egyszer lőtt. A nagyapja az oldalára dőlt, majd nehezen felemelkedett, a keréknek támasz­kodott*, béhajlította bal 'kezét és megtámasztotta rajta a pisztolyát. A tiszt újabb három, golyót lőtt ki, kiabál­ni kezdett, és a tanácslháza felé rohant, ékkor dördült a nagyapja lövése. A faluban egyszerre minden elcsendesedett. '* A reflektorok fénye 'megvilágította a cölöpkerftést. A sötétből egy cementszürtke katona alakja bontakozott ki, géppisztoly lapult a cement sátorlap-köpeny alatt. Közös sír. Grodno alatt ugyanilyen cementkatona áll. A talapzaton, a csizmája alatt, egy bronz emléktábla. Százhúsz bronznév sorakozik rajta. Felülről az első az apja — iBuszlajév. ö volt a rangidős, ezért őt 'Illette az első hély. Három évvel1 ezelőtt járt ott Szemjon. Kis .városka, új, cseréptetős iskolával, oszlopokkal díszített klubbal, és egy régi katolikus templommal, raj­ta karcolások, a gyorstüzelő légvédelmi ágyú lövedé­kéinek .nyomai. A templom az egyetlen, ami még em­lékeztet a háborúra. Jóllakott tehenek jöttek hazafelé a legelőről. Az utcán biciklis gyerekek kergétöztek. iBuszlajev leült a szobornál, rágyújtott. Nagyon szerette volna, ha valaki odamegy az emlékműhöz. Elmesélhetné, hogy az apja .is itt fekszik, Buszlajev ezredkomisszár. 'Ezen az estén gondolta először végig igazán, há­nyán is halhattak meg a háborúban, és ő maga is hány halált látott. Ismét felelevenedett az a nap, amikor a nagyapja megölte a németeket. Ez az esemény különö­sen élénken maradt meg az emlékezetében. ...'Erősen sütött a Nap. Szemjon füle először bedu­gult a lövésektől, aztán egy agyonrémült .kölyökkutya szű'kölését hallotta, majd Váratlanul harsányat kuko­rékolt egy kakas. Még sokáig kuporgott a kerítés tövé­ben —. félt 'hazamenni. Sehogyan sem bírta rászánni .magát, hogy feladjon és elinduljon. A nagyapja bátyja, Trofim bácsi kúszott oda hoz­zá, és együtt futottak Marja Trofimovna .házáig, Tro­fim lánya .portájáig. (■Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents