Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-18 / 271. szám

a Képújság

1977. november 18.

Önök kérdeztek

Folytatjuk az 1977. október 21 -i sajtókonferenciára beérkezett kérdések és válaszok közlését. Ma Sipőcz Győző, a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, dr. Hegedűs János, Bonyhád város tanácselnöke és Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszol azokra a kérdésekre, amelyek idő hiányában a sajtó- konferencián megválaszolatlanok maradtak.

— Az út megépítése a Dombóvár—ILepsény vasútvonal

megszűnésének függvénye. A vasútvonal felszámolásának vizsgálata folyik. Döntés várhatóan 1978-ban történik.

Ezzel gyorsabbá és biztonságosabbá válik a közlekedés.

— Pakson, a Gyár utca újsorban szeretnénk járdát építeni. Ehhez kérnénk a tanács hozzájárulását. A tanács bármilyen alapanyaggal is tud hozzájárulni, az utca lakói vállalják a járda megépítését társadalmi munkában. Lehetséges ez? (Kindl József, Paks, Gyár utca 32.)

— A járda építéséhez szükséges anyagot a tanács biztosítja. Kérjük, Ihogy a munka 'beindítása céljából szíveskedjék megkeresni a nagyközségi tanács elnökét.

— Felsőnyék, Ma- gyarkeszi, Iregszemcse, ' Nagyszokoly közútjainak állapota rossz. Mikorra várható a felújításuk? (Pávelka József vb-titkár, Nagyszokoly.)

— A Közlekedési és Posta- ügyi Minisztérium szekszárdi közúti igazgatósága a kérdésben szereplő utak szélesítését és felületkezelését 1979-ben tervezi elvégezni.

— Tolna megye üzemei is egyre több hőenergiát igényelnek. Vezetékes gázellátás azonban még nincs. A közeli, vagy távolabbi tervekben szerepel-e legalább a nagyobb települések vezetékes földgázzal való ellátása? (Tolna megyei Népújság.)

— 1977. elején felmérést készítettünk a Pécs ellátására tervezett Ül lés—(Baj a—Pécs

gázvezeték megépítésével kapcsolatban, Tolna megye településeinek gázigényéről. A felmérés alapján összieállí- tott igénybejelentést az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz továbbítottuk. A tervezett gázvezetékre Béta- szék, Decs, Szekszárd, Bonyhád települések kapcsolhatók rá. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt állásfoglalása értelmében az említett települések földgázellátásba történő bekapcsolásának lehetőségét a VI. ötéves terv előkészítése során megvizsgálják. A földgázellátó rendszer .hosszú távú koncepcióját előreláthatólag 1978-ban dolgozzák ki.

— Mikor újítják fel, illetve korszerűsítik a Pincehely—Nagyszékely közötti bekötőutat? Várható-e állami támogatás a lakosság jó ivóvízellátása érdekében, a vezetékes ivóvízhálózat megépítésére? (Fehér Sándor népfrontelnök, Nagyszékely.)

— A Pincehely—'Nagyszékely közötti út folyamatos karbantartása szerepel jelenleg a KBM Közúti Igazgatóság tervében1. Az út 6 méterre történő 'kiszélesítése 1980- ban várható.

— A társulati formában megvalósuló vízmüvek állami támogatásának rendszere továbbra is érvényben van. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítését Nagyszékelyben az V. ötéves tervben nem terveztük.

— Megépül-e a Felsőnyéket Mezőhidvég- gel összekötő út? Ha igen, mikor? (Kiss Imre, Felsőnyék, Béke u. 13.)

— Miért nem lehet egy tejbárt nyitni ’ Bonyhádon — az egyik

szeszes italt árusító helyén — ahol tejet, kakaót, rétest, süteményeket lehetne fogyasztani, vásárolni. (Bonyhádi nők.)

— A bonyhádi Városi Tanács középtávú kereskedelmi fejlesztési programijában szerepel egy tejet, tejterméket és sütőipari terméket árusító szaküzlet létrehozása. Ennek megvalósulási határideje 1980.

— Bonyhádon keresztül Nagymányok, Dombóvár irányába közlekedni nagyon körülményes. Körülményessé teszi ezt főleg az, hogy a Bajcsy- Zsilinszky utca igen keskeny, ha két nagyobb jármű találkozik, a forgalom egyáltalán nem mondható biztonságosnak. Mit kíván tenni a városi tanács a helyzet megváltoztatása érdekében? (Lafferthon László, Bonyhád, József A. u. 27.)

— Bonyihád város közúti forgalmának javítása a Bacsó B. utca mindkét irányú meghosszábbításában épülő átkelő útszakasz megépítésével lehetséges. Az átokelő- utat a KPM építi. A tervidőszak végére a Fáy lakótelep melletti szákasz megépítése várható, amely lehetővé teszi a Bajcsy-Zsilinszlky utcában a forgalom egyirányúsítását.

— Milyen hathatós *•; intézkedéseket terveznek a versenyzők módjára közlekedő kismotorosok ellen, akik egyrészt veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, másrészt igen nagy zajjal közlekednek? Hogyan kívánják kötelezni a kutyatartókat arra, hogy kutyáikat ne engedjék kóborolni? (Dr. Kovács Zoltán, Bonyhád, Somogyi u. 7.)

— Felvettük a kapcsolatot a városii-'járási rendőrkapitánysággal, 'kérve, hogy fokozottabban ellenőrizzék a kismotorral közlekedőket, a motorkerékpárok műszaki állapotát, annak érdekében, hogy a műszakilag átalakított (nagyon hangos) motorkerékpárok ne vehessenek részt a közlekedésben.

— Az egyes szabálysértésekről szőlő 17/1968. Korm. sz. rendelet 13. paragrafus (!) bekezdése szerint: „Aki kutyáját kóborolni hagyja, vagy a város területén felügyelet nélkül 'bocsátja utcára, 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” A szabálysértési hatóság szigorúan eljár a jogsértőkkel szemben, de e probléma teljes értékű rendezéséhez az is szükséges, hogy a lakosság tegyen bejelentést a kóborló kutyák gazdái ellen.

hetik az iskolai tapulók, a sportolók és a tömegsportban részt vevők. A sportcsarnokban 13 sportágat lehet majd űzni: ászt a li tenis zezn i, atle- tizálni, cselgáncsozni, kosárlabdázni, röplabdázni, teniszezni, súlyt emelni, tornászni, birkózni, vívni, tollas- labdázmi! ökölvívó- és kispályás labdarúgó-mérkőzéseket lebonyolítani. Ugyancsak itt tarthatók edző jellegű kézilabda-mérkőzések is.

— Az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalomban a pontszerzésre Bonylhádon igen sok, lehetőség van. Futásra a sporttelepen, valamint a háztömbök körül, ke- .rékpározásra közutakon, erő- számokra a tornatermekben, szabadtéren egyaránt van .mód’ a meghirdetett pontversenyek lebonyolítására. A tö- jmegspo lóversenyeken rendszeresen részt véhetnek, a szabad időben egyénileg is sportolhatnak, erre a célra nyitva állnak a bonyhádi sportpályák.

— Simontornyán sokat tettek már az idegenforgalom érdekében. Milyen elképzelések vannak Simontornya idegenforgalmi fejlesztésében? (Zalai Hírlap.)

— Simontornya idegenforgalma most van kialakulóban. A helyreállított várat 1976-ban 24 ezren, 1977-ben, eddig több mint 70 ezren keresték fel. Az eddigi tapasztalatokból már megállapítható, hogy a forgalom átmenő és kiránduló jellegű. Hosszabb időre nem maradnak itt a látogatók. Ezért szállodát e célra nem építünk. Az idegenforgalmat is szolgáló több létesítményt: lovas- .pályát, sportpályát, ABC- árúházat, kisvendéglőt viszont építünk a tervidőszakban.

m

— A Bonyhádon épülő tornacsarnokot mikor vehetik igénybe a sportolók, és hány sportágban? Az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalomban milyen lehetőség van a pontszerzésre? (Ritzel Márton, Bonyhád, Mező I. u. 3.)

működési területein (Szek- szárdon, Bonyhádon, Pakson, Tolnán) sem teszik lehetővé az összes jogos fejlesztési igény megvalósítását. Távlatban elképzelhető, hogy különféle támogatásokkal az építési lehetőség megteremthető a vállalat részére.

— A szekszárdi Ott- Mi{ hon Áruház bútorszál- litási tarifája magas. Mi ennek az oka? (Rózsa György, a Magyar Rádió déldunántúli tudósitója.)

— Az Otthon Áruház a 19/1975. KPM—ÁH. számú rendelet alapján kiadott díjtáblázat szerint végzi a házhoz szállítást. Kedvezményként 25 kilométer távolságba ingyenesen, szállítja a hűtőszekrényt, a televízfiót, a villanytűzhelyet, a varrógépet, a kötőgépet, a gáztűzhelyet, a gázbojlert, a termény- darálót, a szekrényes morzso- lót. A bútorokat a díjtáblázatban meghatározott térítésért szállítja. Ez fajtánként külön-'küíön darafoszámra és k'ilométerkörzetre határozza meg a fizetendő összeget. A szállítási költség valóban magals, főleg távolabbi területre, ezért 1977. szeptember 1-től a vállalat engedményt ad: 5—20 kilométer távolságra 20; 21—60 kilométer távolságra pedig 30 százalékot. Helyben a díj változatlan, azonban csak az első emeletig számolnak el pótlékot.

— Miért nem épit a Népbolt Dombóváron ruházati és iparcikk- áruházat? (Galgóczi Gyuláné, Dombóvár.)

— Több ok milatt nem szerepel a vállalat rövid- és középtávú tervében ruházati és iparciikkáruház építése. Egyrészt azért, mert a helyi ÁFÉSZ általános áruháza és szaküzliefhálózata az e cik- — A bonyhádi városi sport- kekben jelentkező fogyasztói csarnok építésének befejezési keresletet képes kielégíteni, határideje 1978. január 31. másrészt a vállalat fejleszté- Blkészülte után igénybe ve- si pénzeszközei a korábbi

— Miért nem lehet Mini-Kalor olajkályhát kapni? (Feil Józsefné, Paks, Kurcz György u. 78.)

— Az olajkáiyha-értékesí- tés az elmúlt években — 1975-től 1977. január 1-ig korlátozva volt. Emiatt a gyár is csökkentette a termelést és más cikkeket gyártott helyettük. 1977. január 1-től szabadon, korlátozás nélkül lehet vásárolni olajkályhát. A kereslet nagymértékben megnövekedett. A gyártás újbóli beindítása; illetve a termelés nem tudta követni a keresletet. Tudomásunk szerint Törökbálinton megkezdték a Miini-Kalor olajkályha gyártását. Ezzel javul az ellátás. A IV. negyedévben folyamatosan várható olaj- kályhák érkezése a kiskereskedelemihez, ennek ellenére ellátási problémák így is lesznék.

a megye vezetői válaszéinak

Hol

a korhatár?

Abban mindenki egyetért, hogy a diákok a nyáron mind az építőtáborokban, mind a hosszabb-rö- videbb ideig tartó munka- vállalás alatt — megállták a helyüket, becsületesen dolgoztak.

A megyei tanács munkaügyi osztálya elkészítette az idei összegzést a tapasztalatokról. A pályaválasztási , tanácsadóval közösen negyvenkét munkahelyén jártak ellenőrzés és tapasztalatszerzés céljából. Megállapították, hogy a diákok valóságos munkát végeztek. Koruknak megfelelő feladatokkal bízták meg őket, néhol közvetlenül a termelőmunkában is részt vettek, mint például a PATEX tolnai gyárában.

Változatlanul tisztázatlan, hogy foglalkoztathatók-e hetedik- és nyolcadikosok, vagyis 14 éven aluliak? A Munka Törvénykönyve, valamint a foglalkoztatásnál irányadó OM. és Mü. M. együttes rendelet a 14 éves korhatárt írja elő, ezzel szemben az új, egyben végleges iskolai rendtartás, szintén az Oktatási Minisztérium tollából, 12 év felett szabja meg a foglalkoztatási korhatárt. A tárgyalások még folynak, mert a SZOT nem járult hozzá a 14 éven aluliak foglalkoztatásához.

A nyári munka, a saját kereset nevelési hatásáról már nem is kell ismétlésekbe bocsátkozni, olyan nyilvánvaló a hasznossága. A tilalom a pályaválasztást sem segíti elő. A bátaszéki ÁFÉSZ-nél például évek óta a nyáron foglalkoztatott gyerekeket iskolázták be szakmunkástanulónak.

A munkavállalási engedélyt az iskolák adják ki. Tolnán és Mözsön kiadták tizennégy éven aluliaknak, nem is szabályosan, mert többnyire hiányzott a munkahelyek választéka. A ZÖLDÉRT " Vállalat mözsi telepe nem kapott foglalkoztatási engedélyt a munkaügyi osztálytól, mégis dolgoztak náluk a nyáron legalább hetvenen.

A számbavehető általános iskolás korúak 95,9 százaléka dolgozott az idén. A középiskolásoknak több mint a fele vállalt munkát a nyáron. A Tolna megyei fiatalok közül 1850 dolgozott ezenkívül a nyári építőtáborokban is.

— i —

5.

A szomszédja, egy idősebb hölgy, rögtön elaludt, alighogy elhagyták Moszkvát.

— A szüleihez utazik? — kérdezte Szem jón.

— A szüléimhez — erősítette meg a hadnagy.

— Az apja örülni fog, hogy a fia tiszt.

— Nincs apám, a háború után meghalt. Sebesülten jött haza. Állandóan köhögött, átlőtték a tüdejét. Csak anyám maradt, meg a húgaim. Ikrek. Most érettségiztek.

— Az anyja dolgozik? — kérdezte Szemjon.

— Ki más dolgozna? A kolhozban könyvelő. Mostanában a lábát fájlalja. Estére megdagad. El kellene mennie egy jó orvoshoz. A lányokat is tovább kellene taníttatni. Nekem kell ezt magamra vállalnom — folytatta a hadnagy, már egy felnőtt komolyságával.

Biztosan a főiskola valamelyik tisztjének szavajá- rását ismétli — gondolta Szemjon. Ránézett a sebességmérő mutatójára: a 100-as körül mozgott. Lassan előbukkant egy város, és Szemjon csökkentette a sebességet. A lámpák fénylő pontjai nyomán kirajzolódtak az utcák és a ter^k.

Az utastérből valaki kopogott a vezetőfülke ajtaján. Szemjon bólintott. A tükörben látta az idős asz- szony figyelmes arcát. Lehet, hogy a férje réges-rég meghalt, hiszen a háborúban sokan elestek. Meghaltak a fiatal férfiak, és a nők már nélkülük öregedtek meg. Ma már az anyja is több mint ötven éves lenne.

.-.Sokáig szaladt az autó után, aztán az aszfalton eltűntek a nyomok. Már sötétedett, amikor a faluba ért. Trágyaszag és kéményből bodorodó füst illata terjengett. Kongott a sajtár, ahogy a tehén felrúgta; a bádog hangja az egész faluban visszhangzott.

— Hogy dögölnél meg! — kiáltotta egy asszony.

Nagyon szeretett volna egy kis vajas kenyeret

enni, és most sajnálta igazán, hogy egyszer, amikor már nem bírta megenni, egy nagy darabot eldobott.

Senki sem figyelt rá, csak a falu legvégén szólította meg egy öregember a ház melletti földhányásról. Az öreg sokáig faggata.

— A nagyapád Kirill, azt mondod? És anyádat, hogy hívják?

— Anna Kirillovnának.

— Tehát Nyurka. És az apád kicsoda?

— Komisszár — büszkélkedett Szemjon.

— Manapság mindenki egyformán sorkatona — mondta az öreg, és behívta Szemjont a házba.

Tejet és egy nagy karéj vajaskenyeret kapott, meleg, fekete kenyérből. A vaj olvadozőtt a kenyéren. Szemjon mindent elmesélt részletesen- A háziasszony kötényével törölte ki a könnyeit, és hirtelen hangosan felzokogott; az öreg ráripakodott.

Másnap reggel az öreg befogta a lovat.

— A nagyapád a mostani hatalomban nagy ember — mondta az öreg és hümmögött még valamit.

Este a nagyapjával tért meg. Szemjon a. nagyapjának is mindent elmondott részletesen az anyjáról, meg arról a hadnagyról is, aki pisztollyal járkált a veteményesben. Nagyapának Is volt pisztolya, csillogó, sárga pisztolytáskában, a karszalagján oroszul és németül volt valami felírva.

Az öregek egész éjszaka vitáztak, " Szemjon felébredt, és hallotta, amikor az öreg azt mondta:

— Oroszország nagy, Kirill, az egészet nem tudják elfoglalni.

— Majd meglátjuk.

— Visszajönnek a mieink.

— Egyszer élünk — mondta Kirill nagyapa.

— Áruló gazember vagy!

— Mindjárt lekeverek egyet! — ígérte Kirill nagyapa.

— Nehéz lenne ellenállni. Hiszen Hitler áll mögötted !

— Ne bőszíts — fenyegetőzött Kirill nagyapa.

— Megjön a vejed, majd számonkéri tőled.-.

Az öregek végül egymásnak estek, aztán lemosták a vért a mosdóban, és másnap reggel Szemjon a nagyapjával együtt elutazott a faluból.

A városban a rendőrségre mentek. Mindenkinek olyan karszalag volt a karján, mint a nagyapjának. Az ügyeletes szobájában Hitler portréja függött, alatta egy állványos géppuska, a lövegtalp emelőkarral felfelé.

Szemjon itt találkozott először Oszipovval. Oszi- pov aranyfogait kivillantva mosolygott és közben minden ropogott rajta: a csizmája, a vállszíja, a bőrzubbonya. A nagyapja félrehívta.

Aztán elmentek a tábori csendőrségre, és Szemjon sokáig ücsörgött a váróban, a plüssdíványon. Az ajtó mögött telefonáltak, és Szemjon néhányszor az anyja nevét hallotta: Buszlajeva Anna Kirillovna. Nagyapával és Oszipovval egy tiszt lépett ki a szobából, a váll-lapja csavart volt, mint a krém a süteményen, megpaskolta Szemjon arcát, egy tábla csokoládét adott neki és mosolygott:

— Fiú, meglátod, minden jó lesz majd.

— Ennél már jobb nem Is lehet — dörmögte a

nagyapja. (Folytatjuk.)

fh OTtó

SSSySsw®? <y z t ^-.jttv A C^jt v y * h V jSOBhcÍ

,y,f3 ?jt~x,Tf §st^yzÁ d^SS

Sv * F ó y c i * * * Jt a /* * / m. ."y it y >»

§8 KT-f g g í i o~ J a í ~jf ^X0 A Ö~/ «ffi