Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

1977. november 17. "képújság 7 APRÓHIRDETÉSEK Adásvétel Eladó vaseszterga. Érdeklődni: Harc, Fő út 38 _______(241) E ladó 2 db új diagonál gumiab­roncs (155—14 mé­ret) Szekszárd, Hu­nyadi u. 6. I. e. 1 Tel.: 12-959_____(266) H áromszoba-kony- taás családi ház el­adó. Alsónyék, Vi­rág u, 16._______(265) Hároméves, két­szobás, panorámás, szekszárdi Herman lakótelepi örökla­kás, OTF-átvállalás- sal, sürgősen eladó. Igényesnek. Tele­lőn: 12-371. Kovács­né. ______________(264) M özs, Tolnai u. 15 sz. családi ház eladó. Érdeklődni 17 óra után. (263) 120 literes villany- bojler és száraz tölgyfalépcső eladó. Szekszárd, Mikes u. 24 III. e. 303. (261) P—21-es motorke­rékpár eladó. Kö- lesd-Borjád Petőfi u. 91. (267) Vegyes 100 öles kertet vennék vagy bérel­nék „Szekszárdon 131809” sz. jeligére a hirdetőbe._______(262) P ostagarázs felvesz 1 karosszérialakatost. Jelentkezni Szek­szárd, Aranytó u., garázsvezetőnél _________________(247) B alatonfüreden, a Velencei-tónál (Agárdon), Har­kányban épülő tár­sasüdülőben, lakré­szek előjegyezhetők a budapesti 49. sz. Ügyvédi Munkakö­zösségnél, XII., Al­kot«» ii„ 369-338, 351-165. Kérjen tá­jékoztatót. (41) A Budapesti Táv­beszélő Igazgatóság felvételre keres há­lózatépítő szak-, betanított, segéd­munkást. kábelsze­relő szak-, betaní­tott, segédmunkást. A budapesti mun­kavégzés feltételeit biztosítjuk. Jelent­kezni lehet: Buda­pesti Távbeszélő Igazgatóság Bp. vni., Horváth Mi­hály tér 17—19., munkaügyi osztály, vagy a 336-376, 338- 72l-es telefonon (40) Építők figyelem! Bontásból származó nagyméretű tégla, minden méretű épí­tőfaanyag, ajtók,) ablakok nagy meny- nyiségben kaphatók. Paks, Kápolna u. 1/b. (240) Értesítjük tisztelt vásárlóinkéit, hogy november 28-tól december 3-ig leltározás miatt valamennyi egységünk zárva tart. Kérjük vásárlóinkat, hogy a befizetett tüzelő- és építőanya­gokat (gyártelepi téglát is) november 26-ig szállítsák el, mert ezen tételek leltározást követő kiszolgálása zökkenőket okoz. ^.PUhM/Vfo (206) PÉCS Gyász­közlemények Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a szeretett lány, fe­leség, édesanya, nagymama, anyós DURGONITS FERENCNÉ sz. Kelemen Teréz életének 56. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Te­metése 1977. november 18-án, délután 2 órakor lesz az új­városi temetőben. Gyászoló család. ____________ (269) Kös zönetét mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen halottunk SÜTŐ SÁNDOR nyugdíjas tanító temetésén részt vettek, és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. (268) MOZI NOVEMBER 17. DOMBÓVÁR: A szabadság kato­nái. Hl., IV. PAKS: Szerelmem, Moszkva. A tuniszi fiú. SZEKSZÁRD, PANORAMA: A cigánytábor az égbe megy. TAMÁSI: Sherlock Holmes leg­kedvesebb bátyjának kalandjai. CsoptfarogA műhely Pécs középkori kézműves ipa­rának érdekes emléke került elő a belvárosban: 500—600 éves csontfaragó műhely maradvá­nyaira bukkantak a közelmúlt­ban. A Mátyás király utcában — egy öreg ház pincéjének megerő­sítése közben — négy méter mé­lyen a föld alatt, megmunkált csontdarabokat találtak az akna- mélyítők. Kárpáti Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa megállapította, hogy egy pincemúhelyről van szó, amelyben állati csontokból kü­lönféle használati és dísztárgya­kat készítettek. Ítélet emberrablási ügyben összesen több mint száz­hatvan évre ítélte kedden egy Reggio Calabria-i bíróság azt a nyolc férfit, akik augusztus 30-án elrabolták és öt hétig fogva tartották Giuseppe Luppino egyetemi diákot. Az emberrablók 500 millió lírát (570 ezer dollárt) követeltek Luppino családjától, s ami­kor az 70 millió líra (80 ezer dollár) kifizetése után nem volt hajlandó többet fizetni, az emberrablók egvike — egyébként Luppino volt isko­latársa — levágta a fogoly fülcimpáját, s azt fenyegető levél kíséretében elküldték a fiatalember szüleinek. A rendőrség október 4-én sza­badította ki Luppinót és fog­ta el elrablóit. (Reuter) Bánya­szerencsétlenség Szamcshök, dél-koreai város közelében lévő bányában, szer­dán tűz ütött ki és százharminc bányász előtt elzárta a menekü­lés útját. A mentési munkálato­kat azonnal megkezdték, s bát ezeket nehezíti a sűrű füst, re­mélik, hogy hamarosan kihoz­zák a bentmaradt embereket. A tüzet valószínűleg rövidzárlat okozta. (REUTER) Hepatitis elleni oltás Májgyulladás elleni hatékony oltóanyagot kísérletezett ki egy japán kutatóorvos-csoport. Az új vakcinát kipróbálták állatokon, majd embereken is és megállapí­tották, hogy hatása megbízható, nem káros az emberi szervezet­re. Ennek ellenére még egyéves i kísérletsorozat előzi meg az oltó­anyag tömeggyártását. A felfede­zésről a tokiói orvostudományi kutatóintézet november 25-én számol be az egészségügyi világ- szervezet Kuala Lumpur-i ülés­szakán. (UPI) Elégetés, fővétel, vízbefullasztás, megkövezés Boszorkánymáglyák Létezett-e és létezhetett-e olyan ember a világon, akinek természetfölötti hatalma van, s ezért va­rázslatra és egyéb „bűbájosságra” képes? Egyszóval: boszorkány. Nos, már régen tudjuk, hogy boszorkányok csak a mesékben vannak. De volt idő, amikor hittek létezé- zükben... A babona a boszorkányo­kat mündig az ördöggel' hozta kapcsolatba. VIII. Ince pápa ■1484. évi bullája így ír erről: „Tudomásunkra jutott, hogy mindkét nembeliek egész tö­megesen érintkeznek a pokol démonaival, s hogy varázsla­taik által embereket és álla­tokat kínoznak. M'egrontják a házaságyat, megsemmisítik az asszonyok magzatjait és az állatok szaporodását, sem­mivé teszik a gabonát a föl­deken, a termést a szőlőkben, a gyümölcsöt a fákon, és a füvet a mezőkön”. Akikre rá­mondták, 'hogy boszorkány, szörnyű kínvallatásoknak ve­tették alá. hogy bevallja ret­tenetes bűnét. A teljes szi­gorral foganatosított kínval­latások nyomán a vádlottak „csodálatos” egybehangzóság- gal vallottak. FÖORDOG KECSKE ALAKBAN Egyformán vallották, hogy amiikor az ördög őkét meg­látogatta, minit díszes ifjú je­lent meg, toliakkal ékesítve, azután levetkőzött. Ekkor a vádlott megkötötte vele a szövetséget: lemondott Isten­ről és engedelmességet foga­dott az ördögnek. Ekkor meg­keresztelték, nevet kapott, hátgerincét, vagy egyéb test­részén megjelölték. Össze­jöveteleiket erdőkben, fák alatt, akasztófáknál vagy he­gyen tartották. Ilyenkor be­dörzsölték magukat boszor- kánykenőccsel, itták a bo- szonkányitallbói, meztelenül nyargaltak seprőn, gereb- lyén, guzsalyon, főzőkanálon, piszkafán, fekete macskán, kecskén, sfb. 'Néha az ördög jött el ér­tük. A boszorkánysizambati gyülekezetre minden boszor­kány a szeretőjével jelent még. A főördög kecske alak­ban, emberi arccal egy dom­bon ült, körülötte a többiek. Térdhajtással', kezének és hátsó felének megcsókolásá- val kellett hódolni előtte. A legszebb nőboszorkányt a fő- ördög boszorkánykirálynővé nevezte ki. Azután lakmáro- zás következett; az ételt só és kenyér nélkül fogyasztot­ták, a bort lófőből itták. Következett a boszorkány- tánc. A párok egymásnak hátat fordítva járták, a ze­nész ’egy fán ült és kezében hegedű helyett lófejet, síp he­lyett fütyköst vagy macska- farkát tartott. Az ünnepély végén a főördög hamuvá égette magát, ezt szétosztot­ták a boszorkányok között, hogy azzal károkat okozhas­sanak. Ezután a boszorká­nyok eltávoztak. !A kicsikart vallomások alapján Európában ezreket ítéltek máglyahalálra. 14 VÁDLOTTRA: HALÁL A középkori Magyarorszá­gon . is elevenen élt a bo­szorkányságba vetett hit, és számos törvényt hozták elle­nük. Már I. István törvényei elrendelik: „aki varázslással ártott valakinek, adassék át az ártalmat szenvedett fél­nek, s az bánjék vele tetszé­se szeriint”. Az állattá váló boszorkányokról, az ún. stri- gáfcról azt írja elő I. István, hogy vigyék el őket a paphoz, részesítsék vallási oktatás­ban, s csak ha harmadszor is visszaesnek, akkor bánja­nak el velük a bírák. I. László törvénye egy ka­lap alá veszi a strigákat a rossz erkölcsű nőkkel, s el­rendelj hogy a püspök ítél­kezzék felettük belátása sze­rint. Könyves Kálmán törvénye azonban már a következőket rendeli: „A strigák felől pe­dig, akik nincsenek, ne foly­jék vizsgálat”. Ezt — mint Kulcsár Zsuzsa : Inkvizíció és boszorkányperek című mun­kájában olvashatjuk — so­kan arra magyarázták, hogy Kálmán király nem hitt a boszorkányok létezésében, s ezzel több évszázaddal meg­előzte korát. A dolog azon­ban úgy áll, hogy Kálmán is hitt a boszorkányokban, va­rázslókban, de a strigák léte­zését az egyház tagadta, s mint régi pogányvallások maradványát, tiltotta a stri- gákban való hitet. A legrégibb ismert magyar- országi boszorkánypör 1565- ben Kolozsvárott Botzi Klára bábaasszony ellen folyt, Gráz Péter panasza alapján. A vá­rosi hatóság több tanút ki­hallgatott. Az egyik tanú sze­rint Botzi Klára hajlandó volt őt megtanítani egy bű­vös mondásra, amelynek se­gítségével a 'búzavetésekben nem nő gyom. Tanú vallott arról is, hogy a vádlott di­csekedett: ha sikerül meg­érintenie a bíró ruháját, az sohasem tudja elítélni; to­vábbá, hogyha kígyóból italt főz, megérti minden állat beszédét, s a füvek i® elárul­ják neki, mire valók. Egy asszonynak megígérte, ha ve­le kúráltatja magát, tetszése szerint szülhet fiút vagy lányt, vagy akár ikreket is. A vádlottat a városi hatóság a „szokott helyen” való el­égetésre ítélte. •1565 és 1756 között Magyar- országon 554 boszorkánypör zajlott le — legalábbis ennyi pernek az iratai maradtak fenn. A perekben összesen 194 halálos ítéletet hoztak, amely­ből 169 elégetés; 23 fővétel és elégetés, 1 vízbe fullasztás és 1 kővel való agyonverés sze­repei. AZ 1728-AS SZEGEDI POR A leghírhedtebb magyar­országi boszorkánypör 1728- ban zajlott le Szegeden, amelynek iratait hosszú­hosszú időn át titkos anyag­ként kezelte a várost tanács. A súlyos gazdasági és társa­dalmi hátterű port a század­fordulón először Reisner Já­nos Szegeid' története című munkájában ismertette; ugyancsak összefoglalót kö­zöl a nagy perről Kulcsár Zsuzsa is már idézett művé­ben. A nincstelenek, a koldusok és csavargók száma jelentő­sen megnőtt Szegeden az 1700-as évek első évtizedei­ben. A régebbi lakosság és az újonnan betelepültek kö­zött mindennaposak voltak az összetűzések. A kun puszták birtoklása körül perlekedés tört ki a város és a püspök között. A királyi kamara is szüntelenül viszálykodott a városi hatóságokkal. Az adó­kat kíméletlenül emelték. Aszályos évek követték egy­mást, és a rossz gazdaságii helyzet következtében elkese­redett politikai villongások dúlták fel a város békéjét. A papok hangos szóval hirdet­ték: minden baj a nép bűnei­ből fakad, ezek miatt érzi a város az Ur sújtó kezét; gyakrani emlegették az ördö­göt és a vele cimboráló go­nosz embereket. Ezeket a rémihíreket tá­masztotta alá az, hogy az egyik kuruzsló bábaasszonyt, Kökénynét, a pap három. íz­ben is elkergette a gyóntató­székből, de végül mégis áldo­zott. A pletykák szerint ő és még néhány hasonló vén­asszony és koldus varázslást űzött a szent ostyával, ezzel is szolgáltak az ördögnek. Végül is Kökénynét a ható­ság letartóztatta és vallatóra fogta. Az öregasszony taga­dott, de a kihallgatott 32 ta­nú rengeteg vádat hordott össze ellene: sokakat meg­rontott; egy szülő asszonyt, akire haragudott, annyira tönkretett, hogy az gyerme­kestől meghalt; ő okozfta a szárazságot is. A tanúk per­sze másokra is vallottak, így csakhamar újabb letartózta­tások következtek. A városi hatóság vízpróbát rendelt el. (VíZpróba: az ártatlan alá­merül, a bűnös a felszínen marad.) A foglyokat kivitték az Alső-Tisza partra — olvas­suk Kulcsár Zsuzsa könyvé­ben, amelyre a továbbiakban is támaszkodunk —, s a szi­get innenső oldalán, a keske­nyebb és sekélyebb meder­ben összekötözve vízbe már­tották őkét. Három idős asz- szony vízbe fúlt, a többi részben lemerült, részben a felszínen maradt. A vízbe- fúltak holttestét — annak ellenére, hogy a vízpróba ár­tatlanságukat bizonyította — megégették, mint boszorká­nyokat. KOKÉNYNÉ BEISMERŐ VALLOMÁSA A vízpróba után újra ki­hallgatták a rabokat, most már kínzást is alkalmaztak. Ezzel aztán sikerült 'beisme­rő vallomásokat szerezniük. Kökényné négyszeri kínzás után bevallotta, hogy eladta lelkét az ördögnek, eljárt a boszorkányszombatra, rontott és varázsolt Megnevezte tár­sait is, köztük több javas- asszonyt., koldust — és a vá­ros leggazdagabb emberét, Rózsa Dániel volt főbírót, fe­leségével együtt. A vádlottak mind azt vallották: a 82 éves Rózsa Dániel volt a boszor­kánykapitány. A hatóság er­re őket is letartóztatta. A kínzás minden vádlottat „beismerésre” bírt. A .vádlot­tak elmondották, hogy igenis szerződést kötötték az ördög­gel, aki bakkecsfce vagy bika aláfkjában jelent meg előt­tük, megcsókolták a homlo­kát és a farát, megtagadták Istent; az ördög ezután em­beri alakban közösült velük. Azért léptek kapcsolatiba a gonosszal, mert jobb életet, gazdagságot akartak. Sok kárt Okoltak, gyermekeket, terhes asszonyokat rontottak meg, a szentelt ostyát nem tudták lenyelni, ezért kiköp­ték, elásták; háromszor évente a Gellért-hegyre re­pültek. ,jA vallomásokból ki­tűnőik, hogy a bírák azt szed­ték ki a vádlottakból, amit akartak. De még így is sze­get üthetett volna a fejükbe néhány vallomás teljes kép­telensége, továbbá az, hogy semmiféle, a pörben említett tárgyat nem találtak. Az is feltűnhetett volna, hogy a vallomások — noha a bírák kínzás közben a foglyoknak valósággal szájába rágták — részleteikben mégis ellent­mondanak egymásnak...” A vádlottak száma a sze­gedi boszorkányperben tizen­nyolcra emelkedett. Ezek kö­zül majdnem mind szegény koldus, bábaasszony, kegye- lemkenyéren élő öreg; még a dúsgazdag Rózsa Dániel, volt főbíró is szegény juhász- legény volt, s csak később emelkedett Szeged leggazda­gabb emberévé, ezért rend­kívül sok inigye volt, még a városi tanácsban is. KALMAN IS HITT BENNÜK Hamarosan megszületett az ítélet. Tizennégy vádlottra halált szabtak. Kivégzésük előtt még egyszer megkínoz­ták őket, hogy újabb neve­két kúpjainak tőlük. Hogy Rózsa iránt milyen nagy gyű­löletet (vagy féltékenységet) érzett a tanácsosok egy cso­portja; arra jellemző, hogy rtéhányan nyilvános megkín- zásra szavaztak, de kisebb­ségben maradtak. Az ítéletet egy hónap múlva hajtották végre. Egy elítélt kivégzését egyelőre elhalasztották, mert áldott állapotban volt. A töb­bi tizenhármat kivezették a ma is „boszorkányszigetnek” nevezett helyre. Ott már állt a három máglya, jó magasra halmozva, közebükön cölöp­pel. Körösikörül ott tolongott a város apraja-inagyja. Az egyik asszonynál a tanács „kegyelemből” engedélyezte a lefejezést, s csak a .holttestét vetették máglyára. A többie­ket — hát férfit és hat nőt — négyesével a cölöpökhöz kötötték, s csakhamar felcsa­pott a láng. DÉR FERENC KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Schumann kórusműveiből. 8.45: Harsan a kürtszó! 9.15: Haydn operáiból. 10.05: Iskola­rádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.24: Európai otthonok. 11.39: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye. VII. 12.35: Melódiákok­tól. Közben: 13.15: Népművelők fóruma. 13.30: A Melódiákoktól folytatása. 13.57: Irodalmi év­fordulónaptár. 14.26: Magyar ka­maramuzsika. 15.10: Beülni: A kalóz. — Jelenet a II. felvonás­ból. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Népdalcsokor. 17.07: Körmikro­fon. 17.32: Bemutatjuk új felvé­teleinket. 17.55: Külföldről érke­zett... 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: A Rádiószínház bemutató­ja. 20.09: Romantikus kamara- muzsika. 21.14: A magyarországi németek népköltészetéből. 22.20: Szimfonikus zene. Közben: 22.45: Metronom. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Burgolya András kórus­dalaiból. 8.20: Tíz perc külpoliti­ka. (Ism.) 8.33: Indulók fúvós- zenekarra. 8.43: Slágermúzeum. 9.33: Független emberek. Halldór Kiljan Laxness izlandi író regé­nye. 10.03: A zene hullámhosz- szán. 11.55: Gyermekek köny­vespolca. 12.00: Népdalok. 12.33: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55: Magyar előadóművészek felvételeiből. 13.25: Édes anya­nyelvűnk. 13.30: Zenés képes­könyv. 14.00: Válogatott perce­ink. 17.00: Belépés nemcsak tor­nacipőben. 18.00: Mindenki isko­lája. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Egy ha­zában. 21.03: Esti hangverseny. 22.03: Nóták. 22.33: Tíz perc kül­politika. 22.43: A Nóták című mű­sor folytatása. 23.05: Gül baba. Részletek. III. MŰSOR 14.05: Kónya Sándor Puccini­áriákat énekel. 14.45: Két szimfó­nia. 16.03: Versek világa. 16.20: Zúgjon dalunk! Részletek. 16.50: Durkó Zsolt: Ikonográfia. 17.04: ötórai tea. 18.05: Szimfoni­kus zene. 18.50: Kodály és Bar­tók kórusműveiből. 19.15: Iskola­rádió. 19.33: Bemutatjuk új felvé­teleinket. 19.59: Oraüa Domin­guez énekel. 20.21: A Francia Filharmonikus Zepekar hangver­senye. 22.00: Hanglemezgyűjtők­nek. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. — Zenélő Dél-Du- nántúl. Dr. Nádor Tamás össze- | állítása. — Fogyasztók ötperce. — Ormánsági népdalokat énekel Bikfalvy Júlia, Szőkefalvi-Nagy Katalin, Palcsó Sándor és Tiha­nyi József. — öt perc közgazda­ság. Dr. Zeller Gyula előadása. — A Lokomotiv GT új nagyleme­zéről. — 18.00: Dél-dunántúli hír­adó. — 18.30: Szerb-horvát nyel­vű műsor. — 19.00: Német nyel­vű műsor. — 19.30: Műsorzárás. MAGYAR TV 9.54: Tévétorna. (Ism.) (Színes). 10.00: Iskolatévé. Énekeljünk együtt! 10.05: Magyar nyelv és irodalom. (Alt. isk. 3. oszt.) 10.30: Wickle. NSZK rajzfilmso­rozat. (Ism.) 11.00: Stop! (Színes). 11.05: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.). 12.05: Földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) 14.55: Iskolatévé. Énekeljünk együtt. (Ism.) 15Ä): Magyar nyelv és irodalom. (Ism.) 15.20: Stop! (Ism.) (Színes). 15.30: Ké­mia. (Ism.) 15.55: Földrajz. (Ism.) 16.28: Hírek. 16.35: „Még nem elég..." Magyar dokumentum­film. (Színes). 17.00: A Magyar Televízió Szabadegyeteme. (Ism.) (Színes). 17.45: A gótika Portugá­liában. Rövidíilm. (Színes). 18.00: Telesport. 18.25: Reklámműsor. 18.30: Energia. Helyszíni közve­títés. 19.00: Reklámműsor. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. (Szí­nes). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kis- filmek a nagyvilágból. Frédi és Béni. avagy a két kőkorszaki szaki. Amerikai rajzfilmsorozat. VII 20.25: Különös japán spor­tok. Japán rövidfilm. (Szines). 20.40: Franciaország madártávlat­ból. Francia rövidfilmsorozat. XV/H. (Szines). 20.50: A szajánl tajga kutatói. Szovjet rövidfilm. 21.05: Magyar Orfeusz. Rövidfilm. (Színes). 21.20: Panoráma. 21.45: Fiatalok órája. (Színes). 22.45: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 19.00: Francia nyelvtanfolyam. II/4 19.15: Angol nyelvtanfolyam. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Még egy­szer! Ismétlés az októberi műso­rokból. 20.01: „Latiatuc feleym”. A pécsi körzeti stúdió műsora. (Szines). 20.30: Egymillió fontos hangjegy. (Színes). 20.45: Tv-hír­adó. 2. 21.05: Száraz György: Császárlátogatás. Tévéjáték. (Színes). JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Tizenhárom évesek. — Já­téksorozat gyermekeknek. 18.15: Az én otthonom. 18.45: Kérdez­zünk, kérdezzetek. — Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Érvek ’77. 20.50: Kapelai tüzek. — Drámaso­rozat. (ism.) 22.25: Komoly zene. II. MŰSOR 18.45: Válogatás. 19.15: Idő és pihenés. 20.00: Camilla. — Film­sorozat. 20.55: Huszonnégy óra. 21.10: Külföldi dokumentummű­sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents