Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

2 ‘rlÉPÚJSÁG 1977. november 16. Losonczi Pál Ecuadorban Az Elnöki Tanács elnöke quitói tartózkodásának első napján a legfelsőbb kormányzótanács tagjaival találko­zott. A képen középen: Alfredo Poveda Burbano alten­gernagy, Ecuador államfője. Szomáliából visszahívják a szovjet szakértőket A Szarnál! Demokratikus Köztársaság kormánya beje- lenltétte, hogy nem tartja szükségesnek a szovjet szak­emberek további' ott-tairtóz- •kodását, és megszünteti az 19714. július. 11-i szovjet—Szo­máliái barátsági és együtt­működési szerződés érvényét. A Szomáliái kormány ezt a lépést egyoldalúan és egy olyan .tényleges háború kö­rülményei között tette meg, amelyet ő indított a szomszé­dos Etiópia ellen. A lépést lényegében az az elégedet­lenség idézte elő, hogy a Szovjetunió nem támogatta Szomáliának a szomszédos állammal szembeni, területi igényeit, és nem volt hajlan­dó közreműködni a testvér- háború felszívásában Afrika szarvában. Ismeretes, hogy a szovjet szakemberek a Szomáliái kor­mány kérésére .tartózkodnak Szomáliában. A Szomáliái kormány több ízben is kife­jezte köszönetét az általuk nyújtott segítségért. A Szo­máliái fél töibb alkalommal magasan értékelte a .barátsá­gi és együttműködési szerző­dés. jelentőségét Szomália szempontjából. A jelenlegi lé­pésekből ítélve, a Szomáliái kormányban soviniszta és ex- pánZionisita beállítottság ke­rekedett a józan ész fölé. A szovjet fél tudomásul vette a Szomáliái kormány elhatározását és ezért min­den felelősség a Szomáliái félre hárul. A szovjet kor­mány úgy döntött, hogy min­den szovjet szakértőt vissza­hív Szomáliából. Nyugati csúcs tavasszal Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 1976 tavaszán Washingtonba összehívja a vezető tőkés országok újabb csúcsértekezletét — értesült mértékadó amerikai kor­mányforrásból az MiTI wa­shingtoni tudósítója. A Carter-koirmány, a többi közölt belpolitikai nehézsé­geinek ellensúlyozására is, előnyben részesíti a .látvá­nyos .külpolitikai lépéseket. Ezek sorában kedvező hazai és nemzetközi visszhangot várnak egy washingtoni csúcskonferenciától, amely egyszerre lenne hivatott kife­jezésre juttatni az új ameri­kai kormány világpolitikai aktivitását és vezető szerepét. A Fehér Ház egyébként most azon fáradozik, hogy Carter elnök .végül is1 teljesí­teni .tudja idei utazási .terveit. Mint ismeretes, az elnök no­vember végén .indult volna kilenc országot magába fog­laló útjára, amelyet azonban az energiatörvények körüli hazai viták miatt kénytelen volt elhalasztani. Értesülések szerint Carter tervezett útjá­ra a december végétől január 8-lg terjedő időszakban ke­rülne sor. PANORÁMA MADRID Nyugat-Szahara partjai mentén hétfőn ismeretlen tá­madók akna- és géppuskatűz alá vettek egy spanyol ha­lászhajót és három halászt túszul ejtettek. A spanyol külügyminisztérium bejelen­tette a kormány döntését, mi­szerint tengeri védelmet biz­tosít a térségben halászó ha­jóknak. Kedden már meg is jelent az első spanyol hadi­hajó az övezetben. A támadásért eddig egyet­len szervezet sem vállalta a felelősséget. A Polisario Front képviselői Madridban úgy nyilatkoztak, hogy nincs tudomásuk a merényletről. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottsága megvitatta azt a jelentést, amely Izraelnek a megszállt arab területeken az emberi jogokat sértő politikájáról szól. A jelentés szerint Tel- Aviv annexiós politikája kö­vetkeztében már eddig 84 ka­tonai jellegű település léte­sült a megszállt területeken és körülbelül tízezer izraeli költözött ide törvénytelenül. Ugyanakkor több százezer arab — főként palesztinaj — él menekültként szülőföldjé­től távol, megfosztva a haza­térés lehetőségétől. BELGRAD Jugoszlávia több vidékén Szlovéniában, Horvátország­ban és Boszniában — leesett az első hó. Az osztrák—jugo­szláv határon húzódó Kreda- rica hegységben 40 cm-es, Goszpics környékén 15 cm-es, a Szarajevó és Sabac körüli hegyekben 10 cm-es hó hul­lott. Szlovénia több közútján a hóesés megnehezíti a köz­lekedést. WASHINGTON Mohammed Reza Pahlavi iráni sah kedden kezdte meg hivatalos washingtoni látoga­tását, amelytől óriási ameri­kai fegyverszállításokat vár — mérsékelt olajár fejében. Washingtonban egyébként a vietnami háború óta nem lá­tott méretű tüntetések vol­tak: Az Amerikában tanuló iráni diákok ezrei a sah dik­tatúrája ellen tüntettek, míg a teheráni kormány ellen­tüntetéseket szervezett. BUDAPEST Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagy­követe a belga nemzeti ün­nep alkalmából kedden fo­gadás* adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Sá- gny Vilmos belkereskedelmi miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedel­mi miniszterhelyettes, vala­mint a gazdasági, a kulturá­lis és a társadalmi élet szá­mos más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja is. Harmathi Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székhazában fogad­ta a szovjet afro-ázsiai szolidaritási bizottság küldöttsé­gét, amelyet Grigorij Zarmairovics Ioaniszjan, a bizottság titkára vezet. Képünk a találkozón készült, középen balról Harmathi Sándor, vele szemben a szovjet küldöttség veze­tője. (Képtávírónkon érkezett). Barátságtalan lépés Kedd esti kommentárunk. „AFRIKA SZARVÁBAN”, a Szomáli Demokratikus Köz- ' társaságban Abdikaszim Szalad Hasszán tájékoztatásügyi miniszter bejelentette: tizenkilenc órás tanácskozás után az ország vezetői úgy döntöttek, hogy felbontják a Szovjetunió­val 1974-ben kötött barátsági szerződést és ezzel egyidejű­leg megszakítják a diplomáciai kapcsolatot a Kubai Köztár­sasággal. A bejelentés másnapján Sziad Barre köztársasági elnök próbálta hosszú beszédben megindokolni e rendkívül barátságtalan lépést. Maga az a tény, hogy Szomáliái bejelentés szerint is csaknem húszórás tanácskozás előzte meg a döntést, jól ér­zékelteti : a mogadishui kabinet tisztában van a döntés hord- erejével és várhatóan negatív visszhangjával nemcsak a szocialista országok, hanem a fejlődő államok, az afrikai kontinens közvéleményében is. Voltaképpen miért szánta el magát mégis Sziad Barre elnök kormánya erre a lépésre? A választ a legilletékesebb részről, Moszkvában — TASZSZ-kommentár formájában — így fogalmazták meg: „A jelenlegi lépésekből ítélve a Szomáliái kormányban so­viniszta és expanzionista beállítottság kerekedett a józan ész fölé”. EZ A TELJES IGAZSÁG. Szomália sokat köszönhet a Szovjetuniónak, amely minden formában segített leküzdeni a fiatal ország rendkívüli nehézségeit. Amikor azonban Sziad Barre környezetében felülkerekedett a soviniszta „nagy-Szomália” területrablásra berendezkedő koncepciója, Moszkvában és Havannában egyáltalán nem titkolták, hogy több okból aggodalommal figyelik az ezzel kapcsolatos fej­leményeket. Az okok a következők: 1. Olyan időpontban, amikor világszerte fokozódik az utolsó afrikai fajüldöző rezsimek elleni küzdelem, egy Szo­máliái támadás a szomszéd ország ellen csak az imperialis­ta pozíciók erősödését szolgálhatja. 2. Etiópia, az agresszió áldozata, súlyos örökséggel néz szembe és most teszi meg az első, nagyon nehéz lépéseket egy igazságosabb társadalmi rend kiépítésére. 3. Minden területi igény egy olyan kontinensen, ame­lyen a határok többségét „vonalzóval” húzták meg a gyar­matosítók, veszélyes precedens. 4. Szomália mögött az arab és a nemzetközi reakció anyagi-politikai támogatása áll. Ennek az erőnek „Afrika szarvában” ugyanaz a célja, mint a Közel-Keleten és má­sutt: a haladás állásainak ostroma. MINDEZEK fényében több mint érthető, ha Afrika iga­zi barátai úgy látják: Mogadishu minősíthetetlen lépéséért egyedül a Szomáliái vezetésnek kell viselnie a történelmi fe­lelősséget. HARMAT ENDRE Izraelbe várják Szadatot „Ha Szadat elnök óhajtja, november 24-én, csütörtökön ellátogathat Izraelbe” — nyi­latkozta Menahem Begin iz­raeli kormányfő a Jediot Aharonot című napilapnak. Hozzátette, igenlő válasz ese­tén „megrövidíti nagy-bri- tanniai és svájci látogatását, hogy fogadja az egyiptomi államfőt”. „Szent feladatnak” minő­sítette tervezett izraeli uta­zását Anvar Szadat egyipto­mi elnök — ezúttal kedden délután amerikai kongresz- szusi képviselőkkel folyta­tott beszélgetésén. „Amint megkapom a hivatalos meg­hívást, késedelem nélkül utazom” — jelentette ki az egyiptomi államfő. Az izraeli parlament (Knesszet) kedden este hoz­zájárult ahhoz, hogy Begin miniszterelnök izraeli láto­gatásra hívja meg Szadat egyiptomi államfőt. A Knesszet ülésén az iz­raeli miniszterelnök szóbeli mehívást intézett Asszad Szí­riái és Szárkisz libanoni el­nökhöz, valamint Husszein jordániai királyhoz: látogas­sanak el ők is Jeruzsálembe és üljenek tárgyalóasztalhoz az ziraeli vezetőkkel. Bonni útkereszteződések Az NSZK a kormányzó koalíció két pártjának kong­resszusi napjait éli. A kiseb bik partner, a Szabad De­mokrata Párt, (FDP) már ta­nácskozott, a vezető párt, a szociáldemokrata SPD em­berei pedig most üléseznek Hamburgban. Függetlenül at­tól, hogy mi történik végül a tanácskozáson — annyi bizo­nyos, hogy a nyugatnémet politika nehéz keresztúhoz érkezett. Az útjelző táblák egyszerre sokfelé mutatnak. Preparált közvélemény A legdöntőbb kérdés, amely minden mást beárnyékol, a terrorizmus problémája. Még pontosabban: annak a kérdé­se, hogy a terrorista merény­letek által keltett általános felháborodást a háttérben működő politikai erők mi­lyen mélyebb változásokra akarják felhasználni. A nyu­gatnémet politikai életben ezt ma azzal a kissé ködös formulával fejezik ki, hogy mi képpen lehet „a terroriz­mus elleni hatásos küzdelmet összeegyeztetni a liberális jogállam fennmaradásával”. (Jelenleg egyértelműen úgy tűnik, hogy az NSZK-ban kialakult polgári demokrácia kereteit az alkotmány adta lehetőségek körén belül to­vább fogják szűkíteni.) A vita voltaképpen csak a szűkítés mértékéről folyik. A szociáldemokrata párt centru­ma, élén Schmidt kancellár­ral, egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy ne vezes­sen be bizonyos politikai kor­látozó rendszabályokat. A nyugatnémet sajtó felett ugyanis nem rendelkeznek a szociáldemokraták — a bul­vársajtó pedig egyenesen a felelőtlen jobboldal Sprige­rék .kezében van. Az ország­ban ezért meglehetősen „pre­parált” a közvélemény. Ez önmagában nyomást jelent a kormányra. Tovább szűkíti az SPD mozgási lehetőségeit ebben a kérdésben az ellen­zék, a CDU és a CSU offen- zívája. Ilyen körülmények között számolni kell azzal, hogy az eddig is meglévő korlátozó törvényeket — például azt, amely megtiltja következete­sen baloldali meggyőződésű- ek alkalmazását az állami hi­vatalokban és a közoktatás­ban — ezentúl élesebben és határozottabban alkalmaz­zák. Frontális összecsapás? A terrorizmus által meg­mérgezett és a jobboldal által messzemenően manipulált és kihasznált politikai légkör új kombinációkat tett lehetővé a po'itikai élet csúcsain is. Magában a szociáldemok­rata pártban Schmidt kancel­lár és a centrum — a jobb­oldal hallgatólagos támoga­tásával — felhasználja ezt a légkört arra, hogy elhallgat­tassa a párt radikális balol­dalát, amely aggodalmait hangoztatja az említett, vár­ható korlátozások politikai kihatásai miatt. Az érv igen egyszerű: a baloldalnak meg kell hajolnia és el kell fogad­nia a szükséges intézkedése­ket, hiszen a másik oldalon ugrásra készen várnak az uniópártok, hogy az 1978-as tartományi választásokon, majd az 1980-as parlamenti választásokon vereséget mér­jenek a kormánykoalícióra és végül is megragadhassák a kormányaidat. Ami az ellenzék pártjait illeti, az ő táborukban gya­korlatilag két fő irányzatot lehet megkülönböztetni. Az egyik irányzat abban bízik, hogy lehetségessé válhat a kormánytöbbség megszerzése és ezért szorosabbra kell vonni a sokszor egymással is viszálykodó két uniópárt so­rait. Ez az irányzat a frontá­lis választási összecsapás hí­ve a szociáldemokratákkal szemben. A második irányzatot két elgondolás mozgatja. Az egyik a pesszimizmus. Neve­zetesen az, hogy a CDU— CSU a választásokon nem tud majd fölülkerekedni. A má­sik mozgatóerő az az ellen­tét, amely a rendkívül becsvágyó CSU-pártvezért, Strausst Kohllal szembeállít­ja. Ez a két tényező szülte azt a kombinációt, hogy eset­leg meg lehet kísérelni a régi „nagykoalíció” vissza­állítását. Azzal a különbség­gel, hogy ezúttal a szociálde­mokraták lennének a nagy- koalíció uralkodó pártja és az uniópártok elfogadnák az Ezekből a kombinációkból is kitűnik, hogy az utóbbi néhány hónapban a terroriz­mus problémájának politikai visszahatásaképpen megvál­tozott a nyugatnémet politi­„ifjabb partner” szerepét. (Ez Strauss számára azt jelente­né, hogy minden bizonnyal miniszteri tárcához juthatna Bonnban — ugyanakkor le­hetetlenné tenné Kohl szá­mára, hogy a kancellári tisztségre pályázhasson.) kai atmoszféra. Az igazi, el­sősorban gazdasági jellegű kérdések a második vonalba szorultak. Holott valójában a tőkés Nyugat-Európa leg­erősebb országában is szá­mos gazdasági probléma megoldatlan. A gazdasági nö­vekedés üteme idén a várt és a kormány által előre jelzett 5—5,5 százalék helyett előre­láthatóan mindössze 3 száza­lék lesz. A munkanélküliek száma makacsul egymillió fö­lött van és az energiapoliti­ka (tehát az atomerőművek létesítése) ügyében az egyes pártokon belül is óriási el­lentétek vannak. Az új hely­zetben mindez a politikai színpad kulisszái mögé szo­rult. A színpad előterében pártpolitikai-hatalmi küzde­lem folyik. A szembenálló erők már a jövő évben és 1980-ban esedékes választá­sok felé tekintenek.-i -e Az NSZK-beli Oldenburgban konferenciát rendeztek a baloldaliak elhelyezkedését tiltó rendelkezések ellen. A rendezvény végén a konferencia résztvevői a város utcáin felvonulással tiltakoztak a rendszabályok ellen. (Kcplávírónkon érkezett). A kulisszák mögött

Next

/
Thumbnails
Contents