Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
1977. november 2. KÉPÚJSÁG 3 Egy utasítás sorsa A Népújság kérdez - Válaszol a megyei rendelőintézet igazgatója Dr. Erdősi Mániát, a Tolna megyei Kórház—Rendelőintézet igazgató főorvosát (kerestük fel, 'hogy 'tőle egy szeptember hó folyamán kiadott egészségügyi miniszteri utasítás sorsa felől érdeklődjünk. Ez az utasítás olyan ügyeleti rendszer megszervezését írta elő az egészségügyi alapellátásban, mely a nap munkaidőn (túli szakában szavatolni képes a folyamatos orvosi ellátást városainkban csakúgy, mint falvaínkban. — Főorvos asszony, egy nappal a „premier” után beszélhetnénk arról, hogy házunk táján, a megyében miben változott az egészségügyi alapellátásban tevékenykedő orvosok ügyeleti rendje? — Üj ügyeleti rendszerünk valóban 'hatályba lépett november elsejével1. A megyében három féle ügyeletet szerveztünk. Első a központi ügyeleti forrna orvossal, nővérrel és gépkbcsival. Központi ügyeleté van Szekszárd- nák, 'Dombóvárnak Bonyhád- nak és Paiksnak. A második forma az összevont készenléti ügyelet, melyben több egymáshoz közel eső település orvosa teljesít szolgálatot hétfőtől szombat délig, természetesen felváltva. — Ez az ügyeleti forma tudomásunk szerint eddig is előfordult helyi kezdeményezésre, a Tolna megyei mondjuk receptet íratni. Szóval, azt kérjük, hogy helyesen, céljának megfelelően éljenek az ügyeleti rendszerrel. Fontos még az is, hogy mindenkor az ügyeletes orvoshoz forduljanak, mert a személyhez való ragaszkodásukkal zavart okoznák, ugyanakkor körzeti orvosukat is megfosztják a pihenés tehetőségétől. Az ügyeleti rendet, mint azt már mondtam, a 'Népújságban tesszük közzé, de ez a beosztás ott lesz Olvasható minden 'körzeti orvos 'rendelőjének ajtaján ás. Kísérjék figyelemmel az érdekeltek. — Mit tehetünk azt tapasztalva, hogy a megadott ügyeleti rend sorozatosan nem teljesül, ami ok lehet az összekoccanásokra, a pro és kontra sértődésekre? — Régi tapasztalat, hogy a helyi problémákat legjobb helyben rendezni, így azt ja-- vaslom, hogy a netánii panaszosok ne a központi szervekhez forduljanak sérelmeik orvoslásáért. Dombóvár kivételével Szeles zárd város és járás felügyeletét én látom el, megosztva az említett helyek városi-járási főorvosaival. Ide kérjük a jelzéseket, hogy intézkedni tudjunk. Még egy lényeges dolgot szeretnék megjegyezni. Elvileg nem akadályozhatja semmi, hogy jól működjék a létrehozott ügyeleti rendszer, pert ebbe bevontuk a felnőtt körzeti orTanács főorvosának hozzájárulásával. — Valóban így van, noha ezért nem járt külön juttatás. Mi most a hétközi ügyeletet ott is megcsináltuk, ahol csak 2—3 orvos van. — Megoszlik tehát a folyamatos ellátás terhe? — Ez is az egyik oél Különben a harmadik ügyeleti megoldás a hétvégi összevont ügyelet, ami egyrészt biztosítja több község lakosságának ellátását, ugyamákkor azt is, hogy nem ügyelő orvosaink élhessenek zavartalanul a pihenés jogával. Szándékunk az, hogy a Népújság segítségével rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot az ügyeletek rendjéről és helyéről. — Lévén az orvos is ember, mi történik akkor, ha közbe jön valami, és mégsem a kiírt személy tart szolgálatot a megadott helyen? — Előfordulhat, hogy cserét kell alkalmazni, de a 'helyettesítő orvos ott köteles adni az ügyeletet, ahova az ügyeletet meghirdettük. — Teljes megértés fogadta ezt az intézkedést? — Egyáltalán, nem merném állítani. Az volt viszont az álláspontunk, és a viták ellenére is az maradt, hogy az orvos van az emberért, és nem fordítva. Nem engedhetjük, hogy a betegek tömege járjon (búcsút, ki milyen járművel tud, fusson orvos után esetleg a harmadik faluba. Véleményünk szerint a kollégáik meg fogják gondolni az elkerülhető cseréket, a községi 'tanácsoknak pedig 'be kell valahova állítaniuk egy fekhelyet, hogy a helyettesítő ügyeletesnek legyen hol éjszakáznia — Tulajdonképpen a miniszteri utasítás nyomán született intézkedés rendet csinál végre egy számunkra igen fontos dologban. Mit tehet cserében a 'lakoság azért, hogy az érdekében létrehozott folyamatos szolgálat jól működhessék ? — Mindenkit arra 'kérünk, hogy az ügyeleteket, legyen szó bármely formáról, csak indokolt esetben vegye igényibe a lakosság. E tekintetben sajnos nem lettünk sokkal' fegyelmezettebbek, mint voltunk ezelőtt néhány évveL Ne várjanak például éjszakáig egy már három nap óta észlelt bajukkal az emberek, vagy csengessenek be éjfél után kettőkor az ügyeletre vosok mellett az üzemi orvosókat és gyermekszakorvosokat is. — Nem tudjuk, másutt mi a helyzet, de a megye- székhelynek sok éves gondja volt, hogy a délelőtti és délutáni rendelés közötti időben nem volt orvos, és reggel is számolnunk kellett ilyen üres idővel, minek következtében megnőtt a mentő kihívások száma — egyebek között. Mi lesz ezután? — Gondoskodtunk erről is, amennyiben itt, a rendelőintézetben (biztosítjuk a felnőtt körzeti és gyermekszakorvosi készenlétet déli 12 és 13 óra között. Jó azonban tudni, hogy ez nem megtoldott rendelési idő, hanem készenléti szolgálat, ami sürgősségi eseteket lát el. — Köszönettel továbbítjuk olvasóinknak a kapott információt. — li — Tanácsok és tanácstagok K a k a s d Kozma Szilveszter már másfél évtizede Kakasd tanácselnöke. Egy kis község kevés pénzét jól beosztani nem csekély feladat. Körül kell nézni a 6-os fő közlekedési út menti faluban és bárki meggyőződhet arról, hogy jól birkóznak vele. A tanács vezetőit 26 tanácstag segíti és hogy miilyen aktívan, arról furcsa módon listák segítségével lehet meggyőződni. Az emberek nemcsak születnek, hanem meg is halnak és — a tanácselnököt idézzük — „végső ideje volt már, hogy kulturált körülmények közt temetkezzünk”. Ka- kasdon tehát most a ravatalozó építése a legnagyobb közgond és a listák a falu összefogásáról vallanak. Idézzünk néhány számot. Az 1970 lelkes község évi 120 ezer forinttal gazdálkodhat. A ravatalozóhoz szükséges 400 négyzetméteres területet az egyház ingyen engedte át a községnek, de az átírás időt vett igénybe. A terveket a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat márciusra (határidőre) elkészítette. Az építkezés 400 ezer forintba kerül, azaz kerülne. A tanácstagok ugyanis végigjárták a falut és a teljes önkéntesség jegyében 120 ezer forint erejéig nyíltak meg a pénztárcák. Ezt megközelíti a szakemberek munkafelajánlásának értéke. Kakasd esetében beszélhetünk azonban vidámabb dolgokról is. Társadalmi munka segítségével és helyi anyag felhasználásával tavaszra elkészül egy óvodai öltöző. A közeli, sőt legközelebbi évek a falu közvetlen közelében „természetátalakítást” is hoztak. A sötétvölgyi horgász és csónakázótóra gondolunk és magára Sötétvölgyre, melyet a kakasdiak a rendbehozatala, megnyitása óta valósággal újra felfedeztek. A sikeres aratás végén itt volt az aratási ünnepség és bál. Teljesítették exporttervüket A felvételik tapasztalatai Már meg is kezdődött az Oktatás a főiskolákon és egyetemeken, de hivatalos és részletes statisztika még nem készült a felvettekről. Ez majd csak januárban jelenik meg. A megyei tanács művelődésügyi osztályának középiskolai csoportja azonban minden évben megkéri a középiskolák igazgatóitól a felvételik adatait. Az idei visz- szajelzésekből megállapítható, hogy a szakközépiskolákból most is kevesebben jelentkeztek és a jelentkezőkből alacsonyabb arányban vették fel felsőoktatási intézménybe a tanulókat. A legtöbben a Rózsa Ferenc szakközépiskolából nyertek felvételt, valószínű, hogy a szakiránynak megfelelő egyetemeken, főiskolákon. Az idei számokból le lehet vonni a következtetést, hogy a kis iskolák nem maradnak el a nagyok mögött. Megyei összességben a jelentkezőknek megközelítően a hatvan százalékát vették fel. Az elmúlt évben a megyei átlag 47 százalék volt, az országos pedig 45,6. Bizonyos, hogy a kis középiskolák kiegyenlítődésének — tavaly volt 26 százalékos arány is — és a megemelkedett felvételi arányszámnak is oka a szekszárdi főiskola léte. Az a száz Tolna megyei fiatal javítja a statisztikát, akik itt a főiskolán kezdték meg a tanévet. — i — Nem. sokiat gondolkodtak, hogy mi legyen a brigád neve. 1971-ben a szekszárdi műszergyár szereldéjében a Szovjetunió részére dolgoztak teljes egészében, Tyeres- kova akkor repült az űrben, a brigád az ő nevét vette fel. A brigád az év elején vállalásában azt ígérte, hogy november 20-ra befejezik az éves tervet. Aztán jött a csepeli felhívás, s ők is módosították eredeti vállalásukat. — Csak mi, önmagunkban nem tudtuk volna feladatunkat teljesíteni. De az alkatrészgyártás célgépes csoportjának jó és lelkes munkája segített bennünket. Ha ők — három asszony — nem segítenek, akkor nekünk sincs meg a tervünk — mondja Hekfusz Ferencné, a 20 fős brigád vezetője. A művezetővel és brigádvezetővel nézzük a névsort: Kovács Imréné, Hosnyászki Jánosné, Dömyei Jánosné, Hajdú Istvánná, Takács Józsefeié, Imre Jánosné, Sebestyén Andrásné, Balogh Sán- domé törzsgárdatagok. Angyal Ferencné most szalag- vezető, a gyár beindulásának napjától a műhelyben dolgozik, ők a siker fő részesei. Az MMG—AM szekszárdi műszergyárában tegnap délben a szerelde Tyereskova aranykoszorús szocialista brigádja teljesítette éves tervét. Háromszázezer tömlő- feszmérőt küldtek ebben az évben a Szovjetunióba a Lada személygépkocsikhoz. H. J. Fotó: Galló A tsz-szövetség megtárgyalta Eredményes két évet zártak Megyénk termelőszövetkezeteinek szövetsége megtárgyalta az elmúlt két év munkáját. Az eredmény értékes: a tsz-ek a kedvezőtlen időjárás és egyéb okok ellenére politikai, gazdasági vonatkozásban továbbfejlődtek, erősödtek. A termelési szerkezetben lényeges változás nem következett be. A növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban kiegyensúlyozott, a népgazdasági igényeknek megfelelő volt a terület-átcsoportosítás, a fejlesztés. A megye szántó- területének megközelítően kétharmad részét a kalászosok és a kukorica foglalják el. A kalászosok, különösen a búza terméseredményei az elmúlt két év során dinamikusan fejlődtek, míg kukoricából az 1976-os aszályos időjárás következtében termésátlagvisszaesés következett be. Az előzetes termésbecslések alapján az idén kukoricából ismét rekordterméssel számolnak a mező- gazdasági üzemek. Az ipari növények közül a legnagyobb területet a napraforgó foglalja el. A szárazságtűrő képesség, a javuló fajtaösszetétel és az agrotechnikai fegyelem pontos betartása következtében a termésátlag az utóbbi két évben ugrásszerűen emelkedett. A cukorrépa vetésterülete a népgazdasági elvárásokkal azonos szinten alakult és lényeges változás a termőterületben az utóbbi években nem következettbe. A termesztés technológiai fejlődése és az árrendezés következtében a legtöbb termelőüzem mint stabil, jól jövedelmező ágazattal számol a cukorrépa-termeléssel. A kedvező időjárás és a kertészeti dolgozók lelki- ismeretes munkája következtében a lakosság friss zöldségellátásához és a feldolgozó ipar kapacitásának maximális kihasználáshoz az árualapokat megteremtették, sőt, egyes áruféleségekből túltermelés következett be. Az idei év „kellemes gondja” alapján, jogosan várják el a termelők a felvásárló szervektől, hogy megfelelően készüljenek fel az esetleges túlkínálatok levezetésére, összességében az 1976-os átmeneti visszaesés után a termelőszövetkezetek a növénytermesztésben az V. ötéves terv időarányos részét teljesítették, sőt, egyes területen túlteljesítették. Az V. ötéves terv megyei előirányzata az állat- tenyésztésben gyorsabb ütemű fejlesztést irányzott elő, mint a növénytermesztésben. A szarvasmarha-tenyésztésben növekedett a tehénlétszám (1975-höz viszonyítva várhatóan év végére 1251 darabbal lesz több). A tejirányú keresztezést az állomány 52 százalékára terjesztették ki. Gyors ütemben emelkedik a tejtermelés és a tejértékesítés. (A tejtermelés közel 20 százalékkal emelkedik megyei szinten.) A kedvező eredmények mellett gondok és problémák is vannak. Csökkent a vágómarha-termelés, nagy a differenciáltság a termelőszövetkezetek tej-1 termelésében. A sertéslétszám ugrásszerűen megemelkedett. Az 1975-ös mélyponthoz viszonyítva ez év végéig várhatóan 14 százalékkal nő a szövetkezetek hízósertés- kibocsátása. Tovább nő a battériás nevelésre áttért termelőszövetkezetek száma és így várhatóan biztosítható lesz az épülő húskombinát alapanyag-ellátása. Két év munkáját értékelte a tsz-szövetség. A végeredmény : eredményes két évet zártak megyénk termelőszövetkezetei. A kedvezőtlen talajviszonyok sok esetben adnak gondot a termelőszövetkezeteknek. Kismórágyon is megművelik a dimbes-dombos földeket. Fotó: Müller (ordas) A brigád
