Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
e képújság 1977. október 23. —— ---=T— — — — - ..... ................-............ ............. -.......... m mm EZT AZ eseményt nem hirdették plakátok öles betűi, nem előzte meg százakat mozgósító, egész megyére kiterjedő szervezés. Némi túlzással mondhatjuk úgy is, családi esemény volt. Mondhatjuk, mert tetteik eredményeként családdá ko- vácsolódott az a hét szocialista brigád, amelynek tagjai felkeresték és megajándékozták a másik családot, a decsi diákotthon százhat kis lakóját. Csütörtökön délután az OTP Tolna megyei Igazgatósága hét szocialista brigádjának vezetőit látta vendégül a diákotthonban lakó gyereksereg. S a vendégek nem mentek üres kézzel. Jókora csomagokat vittek, közel kétszáz könyvet, amivel a kisdiákok könyvtárát gyarapították. Volt kis műsor, köszöntő, énekeltek a hét hat napját Decsen töltő, egyébként a környéken lévő, az iskolától távoli tanyákon lakó gyerekek. Műsorukról csak felsőfokokban lehet beszélni. Mert ha meg is bi- csaklott a hangjuk, s az énekbe becsúszott egy picinykét hamis hang is, őszintén, szívből énekeltek, úgy, hogy kedves kis előadásuk könnyeket csalt a felnőttek szemébe. De az ünnepség legszebb, legmegkapóbb része az zott a mai rohanó életünkben sajnos egyre ritkább kedves mozzanat. A decsi kisdiákok örömének őszinte megnyilvánulása a könyveket átadó bnigádvezetőknek, és Szigetvári Ernőnek, az OTP Tolna megyei Igazgatósága helyettes vezetőjének Időtlen időkre emlékezetes marad. A történtek azonban bizonyítékként is szolgálnak arra, .hogy az OTP-nél, vagyis a lakosság, és újabban a tanácsok bankjában, az érzéketlen pénz közelében dolgozók igencsak érzékeny emberek. Legtöbbjük egyáltalán nem vált bürokratává, a szó szoros értelmében emlegetett bank- tisztviselővé, hanem az emberek, esetünkben a kisemberek, vagyis a gyermekek gondjával törődő, nekik örömet kereső ember. De a csütörtök délután bizonyítja azt is, hogy a takarékpénztár Tolna megyei igazgatóságán, fiókjainál kiváló kollektívák kovácsolódtak össze. Azonnal csatlakoztak az egyik szocialista brigád felhívásához, s vállalták, hogy megtakarított forintjaikon vásárolt könyvekkel, a személyiséget is formáló hasznos írásokkal ajándékozzák meg a diákokat. A mostani kis ünnepség egyébként rövid időn belül a második. Néhány hete ők rendezték meg a több mint tízezer dolgozót foglalkoztató takarékpénztár sportot szerető fiataljainak sport- vetélkedőjét. Ez azért -is említésre méltó, s úttörő tett, mert a fővárosban lezajlott korábbi országos döntők után először került sor erre a megmozdulásra vidéken, s ez alkalommal a Tolna megyeiek vállalták a rendezést. Egy kezdeményezésnek voltunk tanúi a héten. Ismét fellendült az iskolákat, az iskolák diákjait segítő Az önfeledt öröm pillanatai. A decsi kisdiákok az ÖTP-sek ajándékaival. volt, amikor a fiúk, lányok kibontották a csomagokat, s két összetolt asztalon sorba rakták a seregnyi könyvet. Meséket, útleírásokat, kisebb, s nagyobbacska diákoknak való olvasnivalót. Az előzményekről: Az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatósága számviteli osztályán dolgozó Dobó Katalin szocialista brigád vállalta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő hatvanadik évfordulója tiszteletére könyveket vásárolnak, hogy azokkal gyarapítsák egy iskola könyvtárát. A kezdeményezésnek követői lettek: a megyei igazgatóságon, illetve a megyében lévő OTP-fiókoknál dolgozó szocialista brigádok. Gyűltek a forintok, s az elmúlt héten a százöt brigádtag négyezer forintjáért száznyolcvanhárom könyvet vásároltak. Ezt kapták meg csütörtökön délután a gyerekek. A történések szürke felsorolása mögött rengeteg kedves pillanat marad el- mondatlanul. Percek, melyeket mintegy megkoronámozgalom. Nemes tevékenység, amiről elmondható, hogy nem mások, az állam helyett végzett munka. A kisdiákoknak már másfél ezres könyvtárát bővítik a most átadottak. A szándék az volt, valami többletet adni. Pluszt ahhoz, amit az állam, hivatalból, a holnap társadalmának nevelése által társadalmunkra rótt kötelesség teljesítése során tesz. Ezek az emberek örömet akartak szerezni a fiataloknak. S ez sikerült. S emellett egy speciális kapcsolatot is kialakítottak leendő, sőt, az iskolai takarékbélyegek jóvoltából, már mai ügyfeleikkel. A kapcsolat, a barátság, ami most kötődött, minden bizonnyal tartós lesz. Ezt nemcsak az ajándékok, illetve a gyerekek által faragott, viszonzásként átadott népművészeti motívumokkal díszített fatáblácska pe- tételte meg, hanem már ko- vácsolódnak az újabb tervek, mikor, hol, hogyan találkozhatnak a decsi általános iskola diákotthonának kis lakói az OTP Tolna megyei dolgozóival. Szepesi László közlekedési balesetekről nemcsak divat beszélni, haA nem fontos kötelességünk, hiszen emberek sorsáról van szó. A közlekedési balesetekről szóló hírek megdöbbentenek bennünket. Felkerestük a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság közlekedés-rendészeti osztályának vezetőjét. — A Tolna megyei Rendőr-főkapitányság közlekedés- rendészeti osztályvezetője egyúttal a megyei közlekedés- biztonsági tanács titkára. Arra kérjük Eigner György főhadnagy elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat Tolna megye közlekedési helyzetéről, a gondokról, eredményekről. — Ha a közúti közlekedés három fő összetevője — a pálya, a jármű és az ember — szempontjából vizsgáljuk az elmúlt éveket, megállapíthatjuk, hogy mindhárom tényezőnél folyamatos fejlődés tapasztalható. A megye területén jelentős összegeket igénylő útépítésekre, korszerűsítésekre került sor. Ami a járművet illeti, tovább folytatódik a dinamikus fejlődés. Ezen belül még jelentős a gépjárműállományban bekövetkezett minőségi változás is. Nagyon sok új, nagy teljesítményű, korszerű gépjármű került a forgalomba. Itt figyelembe kell venni az országosan és megyénk területén megnövekedett idegenforgalmat is. Mindezek érthetőbbé teszik, hogy különösen a nyári időszakban egyes útszakaszokon szinte állandósult a csúcsforgalom. Az említett tárgyi tényezők szükségessé teszik, hogy a közlekedésben részt vevők — járművezetők, gyalogosok, utasok — udvarias, előrelátó magatartással alkalmazkodjanak a mindenkori forgalmi helyzetekhez. A közúti közlekedés zavartalan, biztonságos, folyamatos lebonyolítása nem lehetséges a közlekedésben részt vevők fegyelmezett magatartása nélkül. Az elmúlt években országosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma. Ezzel szemben megyénkben 1976- ban 7,3 százalékkal, ez év szeptember 30-ig további 6,7 százalékkal több személysérüléses közúti baleset történt, mint a korábbi években. Az elmúlt évi balesetek elemzését a Népújságban és egyéb kiadványokban közzétettük, így inkább az ez évi tapasztalatainkról szólok. Az idén jelentkező emelkedés elsősorban a halálos kimenetelű baleseteknél mutatkozik. Eddig útjainkon 51 ember vesztette életét, míg tavaly egész évben „csak” 40. A súlyos és könnyű sérüléssel járó baleseteknél nem számottevő a változás. A balesetek a már sokszor említett négy fő okra vezethetők visz - sza: a gyorshajtás, szabálytalan irányváltoztatás és kanyarodás, az elsőbbségi jog meg nem adása, és a szabálytalan előzés. E fő okok miatt következett be az összes baleset 67 százaléka. Ki kell emelnem, hogy megnőtt a gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek száma is. 428 balesetből 43-at ők okoztak. A fő baleseti ok a relatív gyorshajtás. A megengedett legnagyobb sebességet nem lépi ugyan túl a járművezető, de abban követ el mulasztást, hogy nem lassítja kellő időben a járművét olyan mértékig, amely mellett eleget tudna tenni akár megállással is a pillanatnyi forgalmi helyzet adta követelményeknek. Sok baleset következik be az elsőbbségi jog meg nem adásából, melynek belső oka sokszor az önzés, a tolakodás, az agresszivitás. Legfontosabbnak tartom megemlíteni, hogy — kevés kivételtől eltekintve —, a közúti balesetek mögött döntően az emberi felelőtlenség rejlik. Továbbra is gondunk a szeszesital-fogyasztás, az ittas járművezetés. Az évről évre kifejtett jelentős erőfeszítések ellenére sem értünk el eredményt ennek visszaszorításában. Még mindig minden ötödik, hatodik baleset létrejöttében szerepet játszik az alkohol. Különösen veszélyes ez a gép- járművezetők esetében. Példaként említhetném, hogy az elmúlt héten megkezdett fokozott közúti ellenőrzés során 34 ittas gépjárművezetőt és 15 kerékpárost szűrtünk ki a forgalomból. A baleseti okok részletezése nélkül összegezésként elmondhatom, aggasztó jelenség az, hogy a balesetek elsődlegesen nem a szabályok nem ismeréséből következnek be, hanem a durva, tudatos szabályszegések miatt! Pillanatnyi, vagy néhány percnyi előnyért néhányan kockára teszik családjuk, saját és mások életét, testi épségét. A közlekedési szabályok hiányos ismerete, vagy be nem tartása miatt ez évben sajnos több gyermek és idős korú — 60 év feletti — személy vesztette életét közútjainkon, mint tavaly. Végezetül szeretnék néhány szót szólni a közlekedés- biztonsági tanácsok tevékenységéről. Tevékenységük legerősebb oldala az előzőekben már említett propaganda- és nevelő munka, mellyel eredményesen szolgálják a közlekedés általános színvonalemelkedését. Abban, hogy a megye közúti közlekedésében összességében rend van — még az esetenkénti ellentétes tendenciák ellenére is —, a KBT-knek nagy szerepük van. Tevékenységükben kifejeződik a közlekedésért érzett társadalmi és politikai felelősség is. A közúti balesettel, mint reális valószínűséggel a jövőben is számolunk. Várhatóan növekedni fog a veszélyhelyzetek kialakulásának valószínűsége. A közlekedésbiztonsági tanácsok, a rendőri szervek arra törekednek, hogy a veszélyhelyzetek kialakulásának valószínűsége és a ténylegesen bekövetkezett balesetek száma távolodjon egymástól. Nevelő tevékenységünk fő irányát változatlanul és egyértelműen az emberre irányítjuk, nemcsak úgy, mint a forgalom résztvevőjére, hanem olyan értelemben is, mint a közlekedés hatásainak elviselőjére, esetenként szenvedőjére. Alapvető feladatunk a balesetek megelőzése, hogy a közlekedésnek mind kevesebb áldozata és sérültje legyen. A közel két éve hatályos KRESZ a közlekedésben részt vevőktől — legyen az gyalogos, vagy járművezető — magasabb szintű közlekedési kultúrát, nagyobb önfegyelmet követel. Az állandó nevelő és propaganda-tevékenységen túl, azokkal szemben, akik a közlekedési szabályokat durván megsértik, a közúton önző, agresszív magatartást tanúsítanak, a társadalom védelme érdekében a törvény szigorát kell alkalmazni. Pj. A VÉLETLEN régi újságot juttatott a kezembe. A legtekintélyesebb magyar polgári lap, a Pesti Hírlap XLIX. évfolyamának egyik számát, pontosan a 16 177-iket, ami az 1927-es évben jelent meg. Éppen fél évszázados tehát, így híven ahhoz a hajlandóságunkhoz, hogy szeretjük a kerek évszámokkal jelezhető jubileumokat, a szokottnál is nagyobb érdeklődéssel vettem kézbe. Mit tartottak érdemesnek közölni az olvasóval akkori kollégáim, amikor még a világon sem voltam, mert szüleim éppen csak összeházasodtak? A „kollégáim” kifejezést azonban nyomban helyesbíteni kell, egy kissé sok lenne a tiszteletlenségből Gárdonyi Gézával és Kosztolányi Dezsővel szemben, akiknek az írásaival a Pesti Hírlapnak ez a száma elkezdődik. gárdonyi Géza rossz hangulatban lehetett, mert lapindító tárcájában így vélekedett: „Aki az órát meg a kalendáriumot kitalálta, megérdemelte volna, hogy felakasz- szák. Rosszat cselekedett. Szétdarabolta az emberek nyugalmát.” Kosztolányi se volt sokkal derűsebb, de ő rövidebben írt. Igaz, hogy sűrűbben és ami az akkori lapokban még egyáltalán nem volt természetes: — teljes névaláírással. Dr. Légrády Ottó fő- szerkesztő úr ugyanis pontosan tudta mi a reklám, ezért is foglalkoztatott lapjánál annyi kitűnő írót. Persze már feledettebb nevűeket is, miint például Rákosi Jenőt, akinek stílusát talán a vezércikkéből idézett rövid pár mondat is jellemzi: „Tízszer száz esztendő halott magyarjai pihennek ebben a földben a Kárpátoktól le az Adriáig. Meg kellene zörögve rázkódniok csontjaiknak, ha egyszer oly nemzedék taposná felettük _a földet, mely maga helyett a nemzetet akarná sírba fektetni.” A NEMZEDÉKNEK mely 50 éve a Pesti Hírlapra 16 fillért (vasárnaponként 32 fillért) szánt, volt baja épp elég. Akkoriban adták az első fizetéseket pengőben, de egyelőre kevés volt a váltópénz és a korona=pengő számolás sok nehézséget okozott. 5000 régi korona pontosan 40 fillért ért. Sokan voltak ráutalva az Ingyen Kenyér Akcióra. Az akkori • Podmaniczky, ma Rudas László utcáról a következőket írta a tudósító: „Aki a Podmaniczky utca tájékán jár, az néhány nap óta újra láthatja a legsötétebb nyomor türelmes felvonulását : sorakozását azoknak, akik várják az ingyenkenyeret.” Pesti hirup . ■ sgjíg* :.: ""ll Ötve íi I nzem, l V-,.- s «tért n'i.srsz he WßOi f Mih u——- m‘nt ftz faült*, ve .. . .'van a*‘ Kosztolányi D«s Január 1. # |Sí Irta : Gárdon.vl Géza, .ki az «fut iricií a kníendnriiiw rr'fíjpnie.'íe 1 vó! n«, ho^v fi l/*- '■ SZEttEMI 13 ijJgSjn jWWKA rs Ir 2 x MffOjls A várakozók aligha vettek részt a Corv,in-áruház kedvezményes „pengőnap” aukcióján, amikor is például 1 pengőért lehetett kapni két pár női gyapjúharisnyát; 3 pengőért jégsarkantyút, turisták részére, szolid kivitelben; 5 pengőért pedig jó minőségű, juhbőr cigaretta- tárcát. A sifahból készült „Pannónia” pincéring, kemény mellel, de mandzsetták nélkül már nagyon drága volt: — 10 pengő — a Pesti Hírlap 2 és fél havi előfizetési díja. HIRDETÉSEK terén egyébként se szűkölködött a lap. 32 oldal terjedelméből bő 11-et ezek foglaltak el. Álláskeresés számtalan, a kiadó szobák és ágyak tömege. Az álláskeresők többnyire magas összegű óvadékkal ajánlották szolgálataikat, ami magyarán azt a ma már elképzelhetetlen tényt jelenti, hogy ők helyeztek pénzt letétbe csak azért, hogy valahol alkalmazzák őket. Házasságközvetítő 16 esetben ajánlotta szolgálatait, magánnyomozó pedig öt, általában nyugalmazott detektív főfelügyelők személyében. A József körút 10- ben: „Urileányok élő film- jelenetekhez, művészelőadásokra felvétetnek. Kezdőknek gyors karrierlehetőség.” Az apró hírek, hirdetések között eldugva lehetett nyomát találni a kulturális életnek is. Például annak, hogy: „Simonyi Mária Móricz Zsigmond verseit szavalja.” Verne Strogoff Mihálya már az akkori évek filmrendezőit is megihlette. Ivan Mosjoukine főszereplésével a Décsi-mozibain játszották. Ugyanakkor az Urániában A kétarcú dámát Pola Negni- vel, a Fórumban pedig Douglas Fairbanks-szal A yankee királyt. A KÜLPOLITIKA nem szolgált igazi szenzációkkal. Bulgáriában Boris király úgy vélekedett, hogy országa „rohamosan halad előre a belső kiegyensúlyo- zódás útján”. Kínában a kantoni csapatok mintegy 120 kilométerre megközelítették Sangháit, viszont az amerikai egységek elhagyták Nicaraguát. Csak itt-ott maradt őrség „az USA állampolgárok biztonságának megóvására”. Ezzel a kifejezéssel a későbbi évek olvasói még gyakorta találkozhattak. Németország jövőjét illetően Stresemann külügyminiszter volt optimista, Briand kollégája Franciaországban Locarno szellemét emlegette, nem kevésbé derűsen. A MAGYAR MINISZTERELNÖKKEL azonban baj volt. Gróf Bethlen Istvánt megpofozták. Nem is akárhol, hanem Genfben, a Népszövetség palotájában, egy Juszt István nevű hazánkfia. A miniszterelnököt, továbbá néhány hazai politikust most sértettként, illetve tanúként idéztek meg a tárgyalásra. A svájci bíróság azonban azt is közölte, hogy az utazási és egyéb költségeket nem fizeti, azt csak a vádlottól lehet követelni. Éppen ezért: „A megidézettek természetesen még nem döntöttek arról, hogy az idézésnek eleget tegyenek-e?” A bíróságnak egyébként itthon is volt dolga. A királyi ítélőtábla úgy döntött, hogy a 6 milliárdos váltócsalásért lecsukott gróf Keg- levich Pálné előzetes letartóztatását fenntartja és egyelőre a védő által kért elmeorvosi vizsgálatot se rendeli el. Mindez a „Törvényszéki hírek” rovatban szerepelt, nem főhelyen ugyan, de nem is eldugottan. Feltehetően hozzájárult a Pesti Hírlap aznapi számának olvasottságához. ORDAS IVÁN Fotó; Komáromi Zoltán
