Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
12 ^PÜJSÁG 1977. október 9. Melyik szám az esélyesebb? Randevú hatvanná/ A hármas nyolcvannégyszer szerepelt MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 1 Tilos a bemenet A görög parlament nemrég azzal a nem mindennapi kérdéssel foglalkozott, hogy megszüntessék-e azt a rendelkezést, amely megtiltja a nőknek a belépést az úgynevezett „szerzetes köztársaságba”. Ez a hely, amelyen húsz kolostor van, az ország északi részében található, az Athos félszigeten. A középkor óta nők egyáltalán nem jelenhetnek meg ott. A parlamentben heves vita folyt a felvetett kérdéssel kapcsolatban, de végül is a tilalom fenntartása mellett döntöttek. Ideges emberek —* Maga lesz itt a hivatal- segéd. Én vagyok a főnök. Ideges ember vagyok, ha intek, maga azonnal idejön. — Értem. Én leszek a hivatalsegéd, maga pedig a főnök. De én is ideges ember vagyok. Ha intek, akkor nem megyek. AZ IDEI harmincnegyedik heti húzással 5400-ra emelkedett a lottó megindulása óta kihúzott nyerőszámok meny- nyisége. Az eddigi 1080 húzás alkalmával tehát a lottószelvény 90 száma közül egyre- egyre pontosan hatvan húzás esett. Érdekes, hogy három olyain szám is van, amely éppen hatvanszor jött el eddig: a 14-es, a 46-os és az 50-es. E „példásan pontos” számok mellett több mint húsz olyat találunk, amely csekély eltéréssel szintén szabályosan viselkedett: 61-szer volt nyerő a 37, a 64, és 82 és az a 35-ös, amely éppen a 34. húzásnál hagyta el a 60-at és lépett a 61-esek közé. 62-szer nem kevesebb, mint 9 számot húztak — az össz-számok 10 százalékát. Ezek: a 7, a 18, a 19, a 21, a 36, a 41, az 53, a 60 és a 81. ötvennyolc, illetve 59 esetben volt nyerőszám a 20, a 25, a 44, a 66, a 72, a 74. a 76 és a 90. Ha a „szabályos” 60-tól tíz zel elmegyünk vissza, azt látjuk, hogy viszonylag sok szám került a rájuk arányosan jutó hatvan közelébe, mégpedig harmincnyolc. Hasonlóan sok számot találunk a hatvanassal szomszédos tízes mezőben is: 61—70- szer húztak ki eddig harminckét számot. A FENTIEKBŐL következik, hogy kevés olyan szám van, amely egyáltalán nem engedelmeskedett eddig a nagy számok törvényének, s túlzottan előreszaladt vagy erősen lemaradt. Kilenc szám akadt, amely már több mint 70-szer szerepelt; közülük a hármas a csúcstartó, 84 alkalommal volt egyike az öt nyertes számnak! Mindössze nyolc olyan számot tartanak nyilván a lottóstatisztikák, amelyek kevesebb, mint 49 alkalommal szerepeltek. Ezek közül is a ,leglustább” a 30- as, amely mindössze 43-szor került elő eddig. További néhány érdekesség, amely ékesen bizonyítja Fortuna szeszélyes természetét: három számot húztak 51-szer, s ezek szomszédjai egymásnak: az 57-est, az 58-ast és az 59-est. Azok közül a számok közül, amelyekhez hiedelmek fűződnek, a hetes a szabályosan szereplők közé tartozik: eddig 62-szer húzták ki. A kártyások nyerőszáma, a 21-es ugyancsak pont 62- szer volt a nyerők között. Egyébként a 21-est néhány héten belül háromszor is kihúzták, nyerőszám volt a 26., a 28. és a 33. héten. Tegyük hozzá, hogy a' háromból 'két esetben a 18-as társaságában. A 18-as volt az utóbbi húzások másik „hőse”: júliusban háromszor húzták; elsején, 15-én és 29-én — s kiváló formáját továbbra is megőrizte: a nyerők között volt augusztus 26-án és szeptember 2-án is! Szólni kell még a 13-asról, amely szerencsétlen szám hírében áll. Nos, az átlagosnál többször volt nyerő, eddig 71-szer váltotta be a benne bízok reményeit. VÉGÜL álljon itt az az öt szám, amelyet eddig legritkábban húztak, vagyis a leg- letöbb behoznivalója van. A már említett. 43-szor nyerő 30- as mellett talán érdemes megjátszani a felzárkózás reményében a 46-szor szerepelt 31- est és 62-est, valamint a 47-szer kihúzott 27-est és 88- ast. Cs. B. A hét karikatúrái RHODESIÁI HELYZETKÉP A fodrászat krónikájából Figaro mindenütt Sokasodnak a palackok, Smith helyzete egyre reménytelenebb... (A Die Welt karikatúrája — KS) AZ ELNÖK MOSOLYA Nagy János karikatúrája A fodrászok ősidők óta megbecsült tagjai a társadalomnak. A borbélyok — ahogy annak idején nevezték őket — már a sumér és az egyiptomi udvarokban megjelentek, ahol nemcsak a hajvágást és a borotvá- lást ismerték, hanem már az olyan specialitásokat is, mint a pedikűr és a manikűr. Görög földön körülbelül időszámításunk előtt 400- ban tűntek fel az első hivatásos fodrászok, Itáliában viszont Róma megalapítása után körülbelül 454 évvel. A gazdag római nőknek külön házifodrászuk volt, aki minden reggel megfésülte őket. Az egyszerűbb római nőknek a város különböző pontjain elhelyezett kis fodrászüzletek álltak rendelkezésükre. Ebben a korszakban egy fodrász azzal tette híressé magát, hogy megmentette Julius Caesar életét, figyelmeztetve őt egy ellene készülő merényletre. A fodrászok társadalmi rangja még jobban megnőtt a rokokó és a barokk korszakában, amikor a több emeletes, díszes frizurák elkészítése valósággal művészi képességeket igényelt. Az olló és a fésű akkori mestereit szinte a művészekkel és költőkkel egyenrangúnak tartották. A történelem sok híres fodrász nevét számontartja ezekből az időkből. Ducrest például arról volt ismert, hogy élete végéig fizetést kapott a kormánytól csak azért, mert D’Artois gróf lányának udvari fodrásza volt, azt a körülményt, hogy a grófkisasszony korábban meghalt, mintsem, hogy Ducrest szolgáltatásait igénybe vehette volna, egyáltalán nem vették figyelembe. Binet arról vált híressé, hogy ő volt az egyetlen ember, aki paróka nélkül láthatta XIV. Lajost. Aubryt az a megtiszteltetés érte, hogy ő tehette Maria Ludwika fejére a koronát IV. Wladys- law-val tartott esküvője alkalmából. Lengyelországban Mary- sienka Sobieska királynő uralkodása alatt jelentek meg az első fodrászművészek. Közöttük Caliremont állt a legnagyobb becsben: egy magára valamit adó hölgy semmiképpen nem jelent volna meg az udvarban vagy a bálon egy általa formázott frizura nélkül. Korunk leghíresebb fodrászai közé tartozott a hollywoodi Sebring, valamint a San Francisco-i Palace Hotel fodrásza, Acherland, akinek 84 éves korában bekövetkezett halála után Antoine lett „a frizura királya” (a lengyel származású Antoni Cierpli- kowski), majd őt követően legkiválóbb tanítványa, Alexander. A művészvilágnak sok olyan kiemelkedő egyénisége van, aki fodrászként kezdte, például Perry Como az énekes — aki egyébként soha nem vált meg teljesen kedvelt eredeti szakmájától, Pascalé Petit, Greta Gustafsson, aki Greta Garbo néven vált híres színésznővé, vagy az 1964- ben világ-szépségversenyt nyert Ann Sidney. Eredetileg Yves Montand is fodrász volt, mielőtt gépkocsivezető, majd énekes, és később színész lett belőle. Az irodalom területén is találkozhatunk volt fodrásszal, például Domenico di Giovannival, az olasz költővel. Ifjú éveiben fodrász volt a később világhírűvé vált müncheni anatómus, Ruediger professzor is. Figaro bosszúja Egy milánói fodrász egyik vendégének fél fejét kopaszra nyírta, s ezért bíróság előtt kellett felelnie. „Bosszúból tettem” — magyarázta a fodrász. „A panaszos testületi táncrendezvényünkön fél estén keresztül a menyasszonyommal táncolt.” Találkozás — Ezer éve nem láttalak. — Külföldön élek. — Hol? — Baden-ÍBadenben. — 'Nem kell ismételni, nem vagyok süket! A terroristáktól rettegő nyugatnémet gazdagok napi 1300 márkáért bérelhetnek egy ilyen páncélozott gépkocsit, felfegyverzett sofőrrel és testőrrel. (Képtávírónkon érkezett.) Páncélautó bérelhető Soha nem tudhatjuk, mit hoz a múlt. (Breffort) Az élet olyan, mint a fa — amíg csak nézegeted a törzsét, minden egyszerűnek látszik. (Slavomir Wróblewski) A nehéz idők mindig azok, amelyekben éppen élünk. (Krecia P.) Az irodalom a banalitások megzenésítése. (Thornton Wilder) A férfiak halásznak, a nők vadásznak. * (Victor Hugo) Nem lehet tudni, hogy mostanában hol tartjuk a szívünket: a mellünkben, a tenyerünkön vagy a pénztárcánkban. (R. Nowak) Romlott almák közül nehéz választani. (Shakespeare) Az állatok talán azért engednek bennünket a ketreceik előtt sétálni, hogy szórakoztassák őket. (André Birabeau) Mint általában minden anyag, a kígyóméreg összetételének megismerése is csak kémiai vegyelemzéssel, tanulmányozással lehetséges. A kígyóméreg titka már évszázadok óta foglalkoztatja az ember fantáziáját, de sajnos napjainkban sem tekinthető teljesen kiderítettelek. A kígyók méregmirigyének váladéka nagy molekulájú, mérgező és nem mérgező hatású, szinte fajonként változó összetételű fehérjék keverékéből áll; mellettük 65—80 százalék vízen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szervetlen anyagok is előfordulhatnak. Méreghatást kiváltó, halált okozó anyagai mérgező fehérjék, amelyek közül eddig — ha nem is teljesen tisztán — mindössze négyet állítottak elő kristályos formában. A méregmirigyek módosult nyálmirigyek. Váladékuk is eredetileg csak a táplálék lenyelését elősegítő — és kisebb mértékben annak lebontására, emésztésének kémiai előkészítésére alkalmas enzimeket is tartalmazó folyadék. A kígyók törzsfejlődésében közreműködő összes tényezők, elsősorban a végtag nélküliség és a rágó fogazat hiánya miatt fellépő hatások jöttek létre azok a változások, amelyek a fogak alaki és a nyálmirigyek működésbeli átalakulását eredményezték. Olyan mechanizmus alakult ki, amely egyrészt a zsákmány megszerzését, másrészt annak megemésztését — feldarabo- latlanul is — lehetővé teszi. - A nyálmirigyek váladéka a méregfogakon keresztül olyan kémiailag hatékony anyagokat juttat a zsákmányba, amelyek gyorsan végeznek vele (nehogy elmenekülhessen) és mint emésztőnedvek azt felszívódásra alkalmas ve- gyületekre bontják le. A tünetek legtöbbje tehát, amelyek a megmart szervezetre végzetessé válhatnak, a kígyóméreg emésztőnedv szerepére vezethetők vissza. Aforizmák Képünkön a méreg mesterséges elvétele a kígyó mcreg- mirigyéből, hogy annak összetételét, hatását, az ellene való védekezést tanulmányozhassák a kutatók
