Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

1977. október 9. "Képújság 9 Autóbuszgyártás - kooperációban Világszerte mindinkább előtérbe kerül a tömegközle­kedés korszerűsítése, mind a városi, mind a távolsági sze­mélyszállításban egyre na­gyobb tért hódít az autóbusz. Ismeretes, hogy hazánk autó­buszgyártó nagyhatalommá fejlődött. 1971—75 között 41 ezer Ikarus autóbusz készült, ebből 32 ezer jutott külföldre, amelyekkel sok országban ta­lálkozhat a magyar turista. A Szovjetunió nagyvárosaiban éppúgy magyar autóbuszok bonyolítják a forgalmat, mint az NDK-ban, de futnak be­lőlük a Közel-Keleten, Dél- Amerikában, Afrikában is. Hamburg egyes vonalain lka rus-'b úszók teljesítenek szolgálatot, a magyar jármű Ausztriában és Svédország­ban is kedvelt. (Létrejött a nemzetközi kooperáció: sokirányú műsza­ki együttműködés eredménye­ként a magyar autóbuszokba szovjet, lengyel és NDK-!beli részegységeket építenek be. A másik terület a közös fejlesz­tés. A szovjet és magyar szak­emberek együttműködésének egyik eredménye a gázturbi­nás autóbusz, amely előre­láthatólag 1978-ban készül el a szovjet járműfejlesztési in­tézet és a magyar Autóipari Kutató Intézet közös munká­jaként. A csehszlovák Avia Művek az Ikarus-Szal együttmű­ködésben úij, kis befogadó- képességű autóbusztípust fej­leszt ki. A 19, illetve 23 ülé­ses autóbuszokat Avia 712 tí­pusú, 80 lóerős motorral lát­ják el. A sorozatgyártást még ebben az évben megkezdik. Próbaúton az új autóbusz prototípusa Vietnam Az építés időszaka „Többet és jobban dolgoz­ni!” — Ma ez a legnépsze­rűbb jelszó Vietnamban. & nem csupán jelszó: emberek milliódnak életprogramja, tár­sadalmi hitvallása. Mint a Nihan Dán című lap közölte, tavaly ezer vállalatnál negy- venezemél több újítási ja­vaslatot fogadtak el, ami az államnak több mint negyven­millió dong megtakarítást hozott. Már ebből az egyetlen kiragadott tényből is kivilág­lik a vietnami .munkásosztály öntudata, érdekeltsége abban, hogy emelje a munka terme­lékenységét, gyorsítsa a szo­cializmus építését. MOZGÓSÍTÁS AZ ÉLETRE A Vietnami Hazafias Front, amelynek Észak és Dél poli­tikai pártjai és haladó társa­dalmi szervezetei a tagjai, nemrégen tartotta alapító kongresszusát. Meghatározta a szervezet központi felada­tát: mozgósítani kell az egész népet a gazdasági élet helyre- állítására és fejlesztésére, meg kell teremteni a szocia­lista ipart, harcolni kell a szegénység és az elmaradott­ság felszámolásáért, a kis­ipart szocialista nagyiparrá kell átalakítani. A Dél gaz­daságának szocialista alapo­kon való átszervezésével és az északi szocialista viszonyok elmélyítésével a vietnami dolgozó nép a proletárdikta­túra államának alapját erő­síti. A kommunista párt köz­ponti bizottságának a IV. kongresszus elé terjesztett be­számolója kiemelte, hogy az anyagi termelés alapjai 1975- ben 5,1-szer voltak nagyob­bak, mint 1960-ban, a válla­latok száma pedig 1955-lhöz képest 16,6-iszeresére emelke­dett. Megszüntették a mun­kanélküliséget, az éhséget, a tömeges írástudatlanságot és a társadalmi igazságtalansá­gokat. Ugyanakkor Délen a fel­szabadulás napjaiban még a kapitalizmus kiirthatatlan be­tegsége, a munkanélküliség, a korrupció, a kábítószer-élve­zet, a prostitúció, a szervezett bandütizmus gyötörték az or­szág népét. Több millió mun­kanélküli és írástudatlan, több százezer elrontott embe­ri sors — ez volt a bá'brend- szer szomorú öröksége. A tör­ténelem — mintegy szem­léltetőeszközként — ugyan­azon a íöldidairábon két rend­szert, két életmódot hozott létre. TÖRTÉNELMI PROGRAM 'Amilyen felfokozott érdek­lődéssel figyelte annak idején a világ az első szocialista for­radalom menetét, egyes állo­másait és beteljesülését, ugyanolyan figyelemmel kí­sérik bolygónk különböző pontjain az emberek, különö­sen a fejlődő országok lako­sai, Vietnamot. És nem azért, mintha Vietnámnak a szocia­lizmus történelmi jogosultsá­gát és igazát kellene bebizo­nyítania. Azt már bebizo­nyította a szocializmus hat évtizedes története a Szov­jetunióban és a testvéri szo­cialista országok tapasztalata. De a vietnami nép győzelme, a vietnami kommunista párt társadalrni-gazdalsági straté­giájának megalapozottsága és realizmusa, az a képessége, hogy tömöríteni és vezetni tudta a tömegeket, újabb nyo­más érv a szocializmus, a marxista—leninista elmélet mellett. A munkásosztály, az egész dolgozó nép akarata, a viet­nami kommunisták másfél milliós pártja, amikor meg­hirdeti a szocializmus anyagi- teöbnikai alapjai megteremté­sének széles programját, nemcsak a testvéri országok történelmi tapasztalatára tá­maszkodhat, de sokoldalú se­gítségükre is. A vietnamiak mellett megfeszítetten dol­goznak a szovjet mérnökök és a lengyel bányászok, a bol­gár szállítómunkások és a kubai állattenyésztők. ÜJ VILÁG ROMANTIKÁJA De Vietnamban jól tudják, hogy az új társadalomba ve­zető út nincs rózisákkal tele­hintve. Nem kevés nehézsé­get kell legyőzni Északon a mezőgazdáságban, gigantikus munkával új gazdasági körze­teket kell létrehozni Délen'. és a rendkívül túlzsúfolt dél- vietnami városokból a lakos­ság hatalmas tömegeit kell áttelepíteni és Visszaadni ne­kik a mezőgazdasági munka lehetőségeit. Olyan társadalmi-politikai struktúrát hoznak létre, amely biztosíltjla a nép rész­vételét az államügyekben, ga­rantálja, hogy tiszteletben tartják az állampolgárok em­beri és társadalmi jogait. A munkás hétköznapokban, amelyeket a szocializmusért vívott harc romantikája szí­nesít, új világ keletkezik és erősödik — az alkotó ember, az úi társadalom aktív építő­jének világa. V. ŐRLIK (APN—KS) A leningrádi Kirov Gyár K—700 és K—701 típusú, nagy teljesítményű traktora KUBÁNAK 3500 kilométer tengerpartja van. Ahol az or­szághatár — ott a tenger. A legközelebbi szomszéd orszá­got is tenger választja el a kubai szigetektől. Kikötőiben a kubai flotta hajói mellett mindig horgo­nyoznak idegen államok zászlói alatt közlekedő hajók. Nem beszélve a halászhajók­ról — ma több mint négyezer korszerű hajó alkotja a ku­bai halászflottát, s mind új, a forradalom győzelme után ugyanis teljesen felújították állományát, s ezzel megszűnt kétkezi munkának lenni az ország gazdasági életében olyan jelentős szerepet játszó halászat. Ugyanebben az idő­ben a világ óceánjait járó téhertWájőflotbát hoztak létre. Az akkori 14 hajó helyett, amelyek összes rakodósúlya 58 000 tonna volt, ma 74 hajó alkotja a teherszállító flottát, mintegy 600 000 tonna rako­dosúllyal. Ezzel a hajókapa­citással Kuba az ötödik he­lyen áll Latin-Amerikában. És a mostani első ötéves tervidőszakban megkétszere­zik a halász- és a teherszál­lító flotta kapacitását. A KIKÖTÖK bővítése, kor­szerűsítése másik olyan cél­kitűzés, amelynek Kuba első ötéves terve különleges jelen­tőséget szentel. így, az 1976— 1980-as időszakban az erre szánt beruházások összege több száz millió pesóra rúg, és magában foglalja mind a meglévő kikötők megnagyob- bítását, korszerűsítését, s a kikötői munkák gépesítését, mind pedig újabb kikötők építését. A kikötőbővítést Kubában két fő tényező is meghatározza: elsősorban a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésének szükségessége, amely magával hozza, hogy a kikötők lényegesen nagyobb mennyiségű felszerelést, épí­tőanyagot, gépeket stb. to­vábbítsanak; másrészt igen fontos követelmény, hogy Kuba külkereskedelmi cse­réi is fokozódjanak. Ebből adódik, hogy az ország párt­ós állami vezetői igen nagy fontosságot tulajdonítanak a kikötői kapacitások növelésé­nek, a kereskedelmi flotta fejlesztésének. HAVANNA kikötője, Ku­ba legfontosabb tengeri ka­puja, máris a nagy építőtele­pek sajátos ritmusában él. Megkezdődtek a munkálatok, amelyeknek során a rakpart egy részét a konténerekkel történő szállítás ki- és bera- kodási szükségletei szerint építik át (egy konténeres szállítóvonalat már tavaly felavattak); épül négy új dokk és raktárak egész háló­zata, amelyek a legkorsze­rűbb feltételek mellett több százezer tonna áru tárolására lesznek alkalmasak. Olcsóbb alapanyagból A raci'bórzi szénelektróda- gyár szakemberei gázkoksz felihasználásával kidolgozták az elemelektródák előállításá­nak új-, eredeti módszerét. Az eddig használt kőolajíkoksz helyett a gázkoksz előállítása kőszénből történik. Ez lehető­vé tette, hogy az általánosan alkalmazott elemelektródák alapanyagának költségeit csaknem hatodára csökkent­sék. S emellett az új techno­lógia szerint készült elektró­dák épp olyan jók, mint azok, amelyek alapanyagául a sok­kal drágább kőolajkoksz szol­gált A bolgár kereskedelmi flot­ta áruszállító kapacitását 9,5 százalékkal, a teljes tengeri forgalmat pedig két és fél­szeresére növelik az 1976—80 közötti tervidőszakban. Ennek megfelelően a keres­kedelmi flottát nagy tonna­súlyú szárazáru-teherhajók- kal és tankjhajjökkal, konté­ner- és komphajókkal gyara­pítják. Korszerűsítik, speciá­lis rakodóterekkel, berende­zésekkel látják el a kikötő­ket is. A Várnai' hajójavító teljesítményét 50 százalékkal növelik. Az üzem rekonstruk­ciójának első szakasza a VII. ötéves terv végére készül el. A belvízi hajózásban az or­szág keleti vonalain 1990-ig teljesen áttérnek a „toló­hajós” szállításra. A rajnai hajózási rendszerhez való csatlakozás után a nyugati vo­nalakon is új tolóhajókon szállítják az árut. A belvízi hájózás folyama­tosságát, hatékonyságát új duzzaísztágátakkal is elősegí­tik". A Dunán tíz gátat építe­nek, s a Rajna—Majna—Duna vízi úthoz csatlakozva a nagy hajók Rotterdamig közleked­hetnek majd. A Moszkvai Állami Traktorgyártási Kutatóintézet kísér­leti példánya — a T—250 típusú traktor, amely bármi­lyen éghajlati viszonyok között üzemel. Nyolchengeres Diesel-motorja 250 lóerős Szovjet traktorújdonságok Az eszéki kukorica Jugoszlávia legrégibb tudo­mányos kutatóintézménye, az Eszéki Mezőgazdasági Intézet, tavaly ünnepelte fennállásá­nak hatvanadik évfordulóját. Az intézet szakem'bereinek fő kutatási területe: új, magas terméshozamú kukoricafajták nemesítése. Az Eszéken elő­állított vetőmagokat Jugo­szláviában 200 ezer hektáron termelik. A Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Magyarorszá­gon, Bulgáriában, Olasz­országban, az NSZK-'ban, Ausztriában, Hollandiában is jól ismertek az eszéki kutatók eredményei. Európában 1976- ban kukoricafajtájukat 600 ezer hektáron honosították meg. Mongol enciklopédia ,A Mongol Népköztársaság Tudományos Akadémiája az országot részletesen ismerte­tő enciklopédia kiadását ké­szíti elő. A mongol enciklopé­dia kiadása nagy jelentőségű vállalkozás. Az alapos mun­kát és sok fáradságot igénylő feladat megvalósítására tudó­sokból és az ország tudomá­nyos és kulturális életének különböző területein dolgozó szakértőkből négyszáz tagú szerkesztő bizottság alakult. A testület elnöke B. Sirendüb, a Mongol Tudományos Aka­démia elnöke. A tematikus címszavak összegyűjtésében ötszáz tudós vett részt. Az előkészületek jelenlegi állása szerint a 6—8 kötetben összesen több mint 40 ezer címszó és 10 ezer il­lusztráció szerepel majd. A lexikonszerű gyűjtemé­nyeknek a XIII. századig visszanyúló hagyományuk van Mongóliában. Napjaink­ban azonban puszta lexikon helyett a mongol nép életé­ben végbement korszakos változásokat is híven tükröző enciklopédia kiadása vált szükségessé. A most készülő enciklopédia feldolgozza a mongol nép történetét, kultú­ráját, a szocialista építés eredményeit, a Mongol Nép- köztársaság nem kapitalista fejlődésének tapasztalatait. A Mongol Népi Forradalmi Pártnak a társadálom életé­ben betöltött vezető szerepé­vel kapcsolatos cikkelyek is helyt kapnak a kötetekben, mivel a párt programja adja meg a nagyszabású mű ideo­lógiai alapját. Cikkek sora foglalkozik a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom és a nemzeti felszaba­dító mozgalmak történelmi tapasztalataival, a marxiz­mus—leninizmu® alapvető kérdéseivel, valamint a szo­cializmus politikai gazdaság­tanával, illetve a gyakorlati közgazdaságtudomány kérdé­seivel, amelyek a szocialista Mongólia gazdasági vezetésé­nek és termelésirányításának tudományos1 alapjait nyújt­ják. Mongólia formájában nem­zeti, tartalmában szocialista kultúrája, valamint korunk tudományos-technikai ered­ményei is széles körű áttekin­tést nyernek az enciklopédiá­ban. Kuba tengeri kapufa Fejlődik a bolgár hajozas

Next

/
Thumbnails
Contents