Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

a Képújság 1977. október 6. A Mojszejev-együttes A Mojszejev-együttest — vagy ahogy Szovjetunió-szer- te nevezik, a Táncszínházát — ismerősként lehet bemutat­ni Magyarországon is. Az együttes azt az esztétikát hir­deti, amelynek lényege a harmónia, a szépség, az em­berség. A művészcsoport népszerű­ségének legszebb bizonyítékai a vendégszereplő körutak. De a szovjet közönség ismeri legjobban táncművészetüket: az együttes a Szovjetunió mind a 15 köztársaságában fel­lépett — gyáraktjan, üzemek­ben, építőtáborokban és fa­lusi klubokban, öt-hat alka­lommal táncoltak minden ba­ráti szocialista országban. Hét turnén vettek részt- az Ame­rikai Egyesült Államokban, ötször voltak Franciaország­ban. A vendégkörutak össiz- távolsága kiteszi a Földtől a Holdig tartó utat oda-vissza. Az együttes műsorai ellen­tétes jellegű alkotásokat tar­talmaznak: líra és tempera­mentum, tréfa és nőiesség, szóló- és tömegtánc. A kore­ográfus fő célja mindig olyan színházi forma keresése volt, amely a szovjet haza, Orosz­ország művészi megfogalma­Ifj. Benedek Jenő festőmű­vész kiállítása nyílik meg ma délután Szegeden, a Gulácsy Lajos teremben. Az október húszadikáig látható bemuta­tón az utóbbi négy esztendő alatt született alkotások vá­logatását láthatja a közönség A művész, aki a főiskolán zása lehet; érzékeltetve a be­láthatatlan mezőket, a barát­ságban együtt élő népeket, s az emberek lelki gazdagságát. Műsorukon ma 300 produkció szerepel, s a száztagú együt­tes táncai 60 nemzetiség mű­vészetét képviselik. Mojszejevék fő ereje ter­mészetesen a tömegtánc. A nézőt minden alkalommal megragadja a színpadon jelen lévő hatalmas együttes moz­gásának rendezettsége, ösz- szefogása. Még a hivatásos művészeket is lenyűgözi az ember föletti ritmus. Színházi kritikusok szerint nincs még egy olyan balettkar, amely kibírná ezt a ritmust. A próbateremben mindig ott vannak az elmúlt 40 év művésznemzedékének képvi­selői, s maga a 70 éves Moj- szejev is. Minden egyes tánc legapróbb részletével is fog­lalkozik, magyaráz, megmu­tat. Igor Mojszejev érdeme, hogy egyedülálló művészi stí­lussal rendelkező együttest teremtett; egyengette a mű­vész egyéniségének útját, elő­segítette az egyes táncosok eredetiségének kibontakozá­sát, a soha nem szűnő alkotó hangulatot. Bernáth ' Aurél tanítványa volt, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, tanul­mányúton Bulgáriában, á Szovjetunióban, Görögország­ban és a nyugat-európai or­szágokban járt. Képünkön a kiállítás anya­gából az Uszály című mű. Népművészeti szakiskolák A népművészet mesterei­nek alkotásai az embernek a szépről való elképzeléseit gazdagítják, ezért érthető, hogy egyre fokozódó érdek­lődés mutatkozik irántuk. A népi alkotóművészet folyta­tásának biztosítására a Szov­jetunió minden köztársaságá­ban tucatnyi különleges szak­iskola működik. Ilyen a Ka- liny inról elnevezett Moszk­vai Iparművészeti Középis­kola is, ahol szövet- és sző­nyegszövőket, hímzőket, csip­keverőket, szobrászokat ké­peznek. Természetesen nem minden ember képes az élet alkotó megfigyelésére, ezért a jelölteknek szigorú felvéte­li vizsgát kell tenniük. A szakiskolások a Szovjetunió többi középiskolás tanulójá­hoz hasonlóan foglalkoznak fizikával, kémiával, földrajz­zal, és idegen nyelveket is tanulnak. A tanulók sok időt töltenek a műhelyekben, ahol megta­nulják a választott szak fo­gásait, az ott dolgozó meste­rek munkáján keresztül [sé­dig bepillantást nyerhetnek az alkotó munka világába. Évente hosszú hónapokat töl­tenek a híres népművészeti központokban, Palehben, Haohlomában, Dimkovóban, Vologdában. A középiskolát eddig közel ötezren végezték el. Gyermekfilm­stúdió Az év elején a csehszlová­kiai Gotwaldovban önálló filmstúdiót hoztak létre. A stúdió fő célja, hogy önálló, egész előadást betöltő filme­ket készítsen — gyermekek­nek. Karel Zeman már be is fejezte egész előadást betöl­tő animációs filmjét, a Ránc című luzsicei szerb mese fel­dolgozását. Játékfilmeket is készít a stúdió. Ilyen lesz An­tonin Mása: Miért nem sza­bad hinni a csodákban című alkotása, amely 1945 esemé­nyeihez nyúl vissza, amikor a szovjet hadsereg felszaba­dította Csehszlovákiát. További évék programjá­ban szerepel Irena Charváto- vá Uvegház című műve, amely a gyermekotthonok problematikájából meríti té­máját. § THMBOBCKdSI npnBan Szovjetunióbeli testvér- lapunk, a Tambovszkaja Pravda egyik közelmúltban megjelent számában arról tu­dósít, hogy szeptember 13-án a tambovi olajbázison kigyul­ladt egy benzinszállító kocsi. Fennállt a veszély, hogy a lángok átterjednek a benzin- szivattyú-állomásra és a tar­tályokra. Négy perocel az­után, hogy telefonáltak a tűz­oltóknak, azok a helyszínen megkezdték a tűz elszigetelé­sét. A korszerű tűzoltó esz­közökkel és módszerekkel si­került megakadályozni a tűz továbbterjedését és ezzel el­kerülni a katasztrófát. A benzinszállító kocsi egyébként nem teljesen vélet­lenül gyulladt ki: közreját­szott a tűzbiztonsági rendsza­bályok be nem tartása is. Az állami tűzbiztonsági felügye­lőség utasította az olajbázisok vezetőit, hogy még szigorúb­ban tartsák be a megfelelő előírásokat. Erre annál is in­kább szükség van, mert a fentihez hasonló eset már elő­fordult Inzsavinban és Pet- rovsZkban is. PETŐFI NÉPE Az idén másodszor keltet­nek a kecskeméti libatenyész­tési társulás törzstelepein. A természetestől eltérő utód­neveléssel a libatartás szezo­nális jellegének megszünteté­sére törekszenek. Cél, hogy az egyéb baromfifélékhez ha- ’sonlóan, a libafarmok is fo­lyamatos árutermelő üzemmé váljanak. Köztudott, hogy a libák tojástermelése február­tól áprilisig tartóan, az év meghatározott időszakában ismétlődik. Az utódokból nyá­ron, illetve ősszel lesz áru. A jövőben a folyamatos tojatás- sal egész évben foglalkoztat­ni tudják a májlibahizlalókaf és a pecsenyeliba-nevelő há­zakat. Az új tenyésztési módszert, az eredményes kísérletek után az ipar és 13 mezőgaz­dasági üzem által létrehozott libatenyésztési társulás hasz­nosítja. A vállalkozás szapo­rítótelepein — a kiskunfél- I egyházi Vörös Csillag Tsz-ben és a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat rácalmási telepén — néhány hét múlva várják az év másodszori kel­tetésének első kislibáit. A vízi szárnyasoknál a gyakori utód­nevelési ösztönt horínonser- kentő takarmányozással és fényhatással érik el. A luda- kat, a kívánt tojástermelés megkezdése előtt, hat hétig tartják sötétzárkában, s ez­után napi 12 órás mesterséges napfényihatással érik el a so­ron kívüli párzástajlamot. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a téli tojásoknak megfe­lelő a csíraképessége és élet­képesek a kislibák. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag az év bármelyik időszakában termelésre „bírtatok” a libák, ami elősegíti az ágazat nagy- üzemesítbetőségét, jövedel­mezőségét, FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Csaknem kétszáz embert mozgat az Agárdi Mezőgazda-, sági Kombinátban a nagy őszi betakarítási kampány a kukorica „aratása”. Traktoro­sok, komibáj nosok, gépkocsi- vezetők, de az agronómusok is napi 12 órát dolgoznak, reg­gel héttől este hétig, máskor pedig éjszaka. — A nyár elején még mind­annyian azt hittük, ismét olyan rekordtermésünk lesz, mint két éve: hetvenöt mázsa hektáronként — mondja Hege Ottó, a kombinát növényter­mesztési ágazatának vezető- helyettese. — Augusztusban azután már kezdtük alább adni, mert nagyon nagy volt az aszály egész nyáron, kikerült minket minden nagyobb eső. Két műszakban, éjljel-nap- pál tizenkét kombájn „ha­rapja” a kukoricát, ebből hat darab Claas 105-ös típusú új gép. Most „vizsgáznak” elő­ször az agárdi táblákon. A betakarítás időtartamát 45 munkanapban határozták meg. Ötvenöt nap a szántás, mivel az őszi munkálatok •komplex módon folynak. Ahol levágják a kukoricát, azonnal szántanak, majd műtrágyáz­nák. Somomi Néplap A Kaposfői Általános Isko­la tanulóinak a munkáiból módszertani gyermekrajz­kiállítás nyílt a Killián György Úttörő és Ifjúsági Művelődési Központban. Sörös József rajztanár így beszélt a bemutató céljairól: — A rajztanításban új mód­szereket vezettünk be. Része­sei vagyunk annak a kísér­letnek, amely évekkel ezelőtt Pécsen kezdődött. Ma .már or­szágosan kibontakozott ez az Új szemlélet, mely a meg­ismerés folyamatában nagy szerepet szán a rajzolásnak. A kiállítás erről a folyamat­ról káván képet adni, első­sorban azoknak a pedagógu­soknak, akik hasonló módon dolgozzák fel a tananyagot. A kaposvári bemutatóra több helyről érkeztek rajz­tanárok, hogy eszmecserét folytassanak a rajztamítás új módszeréről. Mit láttunk? A .megszokot­taktól merőben eltérő gyer­mekrajzokat. Az egyik tablón — eZen több rajzon — például a krumpli a téma. A rajzok szépsége érzékeltet! hogy a gyerekek élvezik az efféle „ujjgyakorlatokat”. A csopor­tos munka örömét és gazdag­ságát két nagy méretű kép is jól mutatja. Az egyik a Ten­ger és világa, a második egy dekoratív papírrelief. Ezeket a rajzszakkörben készítették a tanulók. A kiállításon a kaposvári és a Kaposvárra látogató szü­lők 'betekintést nyerhetnek arról a munkáról, mely az is­kolai oktatás megújulását jel­zi. S megtudhatják, mire ösz­tönözhetik otthon gyermekei­ket, hogy hasznosan töltsék el szabad idejüket. Dunántúlt napló Svédországban mindén' ját­szótér füves, de nem is kell olyan messzire menni — jegy­zi meg egy ismerősöm, amikor a beton játszóterékről kérdem véleményét. Óvodás korú gyermekiét vezeti, átkozódik, hogy a házuk előtti csöpp te­ret éppen most terítették be aszfaltszőnyeggel, betonla­pokká! Játszóhelyeink döntő több­ségben arc- és félsővégtag- sérüléseket okoznák, az orvos szerint ha a bőr felfeslik, még nem is olyan nagy baj, kis kozmetikával el lehet intézni. Sokkál gonoszabbak a töré­sek. A homok jó megoldás len­ne, de hamar fertőződik. A közegészségügyi -jelentés sze­rint két hét alatt maximáli­san telítődik — a gyerék bele­pisil — és ki kell cserélni. „A fűre lépni tilos” táblák azonban furdsa paradoxon­ként festenének. VC Gerencsér Mik lés A holnap elébe Ady Endre élettörténete 4. E munkájával végképp megalapozta vezérpoéta tekin­télyét, és a hetedik gimháziurni tanévet — diákéletében először és utoljára — színjelesen végezte. Nagy ambíció­val szépirodalmi diáklapot indítottak „Ifjúság” elneve­zéssel, ezt a lapot szinte teleírta, s a klasszikus költők hatására Muzsafytak nevezte magát. A lapot Jákó Sán­dor barátja lakásán szerkesztették, dé hamar megszűnt, mert a szerkesztésbe szánt időt kártyázással pazarolták el. Azonban a „Szilágyság”-ba, az igazi újságba válto­zatlan szorgalommal írta Verseit, aminek köszönhetően elismert helyi költőként tartotta számon' a közvélemény. A felnőtt társasági élet jó benyomást 'keltő érdékes alak­ja ltett. Szombat esténként örömmel borozgattak vele a városka hivatalnokai, iparosai a zenés vendéglőkben, annál is inkább, mert nemcsak az ivásban, társalgásban bizonyult vonzónak, hanem a muzsika melletti dalolás- ban is. Ekkor még szép baritonja volt, hangja később vált rekedtté, süttogóvá. Zilahra kerülése után gyorsan erősödött tovább fizikuma, megfénfiasodott, élénken ér­deklődött a nők iránt, nem éppen sikertelenül1. Érzelmi­leg mély nyomot hagyott 'benne egy Zsóka .nevű hely­béli úrilánylhbz fűződő plátói szerelme, első erotikus él­ményeit pedig egy kötetlen felfogású szebb lánynál sze- rézte. Nem' véletlen, hogy éppen Márkó szebb király balladája ihlette a hosszú önképzökori poéma meg­írására. Mindent összevetve, cseppet sem állítható, hogy Ady Endre Zilahi diákoslkodásának extrém vonásai pél­daképül szolgálhatnának a középiskolások számára. De igenis példát .lehet venni akaraterejéről, szorgalmáról, a komoly kötelességek iránti felelősségtudatáról. Mert ha bohémül kocsmázott is, felnőtt módijára fogta fel az életet: di'ákoskodásával egy időben tanulta meg a, kenyér- kereső munkát. Érdemjegyei alapján kiérdemelte az ösztöndíjat, írásaival részben fedezte önfenntartó költ­ségeit, amellett igen lelkiismeretesen korrepetálta a gondjaira bízott kisdiákokat. Egyike volt ezeknek a szilágyiszeéri közjegyző fia, a másodikos Kun Béla — a későbbi kommunista államférfi. Mivel pedig öccse, Laj'os is a zilahi kollégium tanulója volt, ennek szellemi és dologi érdekeit 'példás testvérként Viselte a szívén. Olyan ideális bátynak bizonyult, amilyen ritkán tapasz­talható még a jó fivérek között is. Kész férfiként érettségizett 1696-iban, a Millennium évében, Magyarország fennállásának ezredik évforduló­ján. Ez alkalomból iskolai kirándulás keretében járt először Budapesten, de az utazás úgyszólván semmi nyo­mot nem hagyott benne. Nyugtalan lelkű, nyugtalanító hatású, nem mindennapi egyénisége ekkor már egész környezete számára nyilvánvaló volt. (Nehezen vált meg a felejthetetlen Zilalhtó! s dönteni kellett a zsenik és átlagemberek számára egyaránt nagy kérdésben: ho­gyan tovább az igazi, felnőttkor felé. 4. A BOTCSINÁLTA JOGÁSZ Kíméletlen választás elé került a jövőjére néző fia­talember. Vágyai szerint homlokegyenest más életre kívánkozott, mint aminöt-szülei akartak neki. Apa és anya jóelőre megérlelt óhája volt, hogy B'andi fiuk vé­gezze el a jogot, s ebbéli 'felkészültségével csináljon köz­hivatalnoki karriert. A fiú ezzel szemben mitől sem irtózott jobban, mint a nyárspolgári kilátásoktól. Nem hiába írta magáról: „Sohase elégített ki a remény, hogy mint jámbor törvényszéki bíró, vagy főszolgabíró békés, nyugodt életet éljek — nekem izgalom, hír, dicsőség kellett.” De mit tegyen egy ifjú, aki akaratában hajJíttatat- lan, emberi jósága szerint viszont nagyon is belátó, en­gedékeny, a gyávaságig szófogadó, holott a lényeget te­kintve, akaratához való belső ragaszkodásában a ke­gyetlenségig bátor. Szótfogadni a szülőknek, de be nem váltani meggyőződéssé vált illúziójukat — olyan ütköző­pont ez, amely hasonlít a botránykőhöz. Mindenképpen bele kell botlani, még akkor is, ha egyelőre puha álcá­zással takarja a szülőszerető fiú ibelenyugvó engedé­kenysége. Egyetlen mondatban így fogalmazta meg Ady a keserű ellentétet: .jogásznak‘kellett mennem Debrecen­be, mert így leendett volna belőlem apám kedve szerint valamikor főszolgabíró, alispán, sőt mit, tudom én mi, ám igen gyönge jogászocSka voltam.” Bontsuk ki e mondát tanulságos részleteit. Semmi szépet nem fogunk benne 'találni, ám elénk tárul a ké­sőbbi lánigész sajátos küzdelme a maga szuverén élet- útjáért, a senkitől se függő lelki, gondolati szabadságáért. Rend, logika van ott, ahol a felszín csak következetlen­séget, zűrzavart, akaratgyengeséget, sőt megbízhatatlan­ságot mutat. Igaz, hogy a zsenikre nem lehet külön tör­vény, külön erkölcs, külön életízlés, de az is igaz, hogy ostobaság lenne rájuk kényszeríteni az átlagos élet- normákat. Kétségtelen, Ady Endre debreceni életmód­jában semmi követni való nem lehetett, s ma sem lehet azok számára, akik épp a társadalmi 'közfelfogás biztos védelmében növelhetik hasznossá képességeiket. Ady a későbbi életművével igazolta, hogy nem cselekedhetett másképp, s még neki, a rendkívüli képességek birtoko­sának is áldatlan, csaknem összerOppantó kálvária volt a saját felelősségére hagyatkozó, nyárspolgári szemmel nézve cseppet sem épületes életmód gyakorlása. Az 1896—97-es tanév úgyszólván csak korhelykedé- sekkel telt el Debrecenben, a jogakadémia hallgatói kö­rében általános divat volt a lumpolás. Adynák tehát nem hiányzott az alkalom a* kiadós ivászatokhoz. A debreceni borostásabb fiatalember nehézsúlyú borozá­sokkal folytatta a cívisvárosban azt, amit a pelyhedző legény kezdő fokon megtanult zilahi gimnazista korában. Tanulni egyáltalán nem tanult, legalábbis az aka­démián. Az olvasással valószínű nem hagyott fel a kor- helykedéssel múló hónapok alatt sem. írói-költői ösztö­ne néha kiragadja a mámoros önfeledtségből, szórványo­san küldözget verset, novellát Zilahra a ,.Szilágyság”- nak, amely közli az írásokat Ida álnévvel. Egyéb neve­zetesség nem jegyezhető fel erről a debreceni első esz­tendőről. A mulatozások hódolói annyira beleélték ma­gukat a vásottságba, hogy még a Nagyerdőn könyvek­kel félrehúzódó, vizsgára 'készülő akadémistákat is szét- rebbentették, komiszul, bosszantották. (Folytatjuk) Kiállítás taDteálSs kaűsodfesikép Ü©^S1É[D)©L4S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents