Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

A^PÚJSÁG 1977. október 5. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyógyszerek recept nélkül Több szakályi állattartó ke­reste meg szerkesztőségünket a következő problémával: ír­ják, hogy a szakályi állat­orvos a hőgyészi gyógyszer- tárban megtiltotta, hogy re­cept nélkül bármiféle gyógy­szert kiadjanak állatgyógyá­szati célra. Van-e ehhez joga? — kérdik. Dr. László Viktor, a Tolna megyei Tanács Gyógyszertá­ri Központja igazgatója a kö­vetkezőket válaszolja: — A szakályi állattartók azt panaszolják, az állator­vos a hőgyészi gyógyszertár­ban megtiltotta, hogy recept nélkül állatgyógyászati célra bármilyen gyógyszert kiad­janak. Más faluban lakót vi­szont sokféle állatgyógyásza­ti gyógyszerrel kiszolgálnak, állatorvosi vény nélkül. A kivizsgálás során megállapí­tottam, hogy az állatorvos semmiféle tiltó rendelkezést nem adott a hőgyészi gyógy­szertár dolgozóinak. Nem is adhatott, hiszen az érvényben lévő jogszabályok a Hemo- gen és a Phylazol A + D.li- quidum kivételével az ösz- szes állatgyógyászati célra forgalmazott készítmény ki­szolgáltatásához állatorvosi vényt ír elő. A hőgyészi gyógyszertár dolgozói a jog­szabályban előírt kötelezett- ségüknék tettek eleget, ami­kor az állatgyógyászati célra forgalmazott gyógyszerkészít­mények kiszolgáltatását ál­latorvosi vény bemutatása nélkül megtagadták. Csátaljai Kadarka és Paksi Siller Sárdi Károly több bonyhá­di olvasónk nevében is érdek­lődik, hogy miért nem lehet már körülbelül két-három hónapja a közkedvelt minő­ségű és olcsó Csátaljai Ka­darka és Paksi Siller borokat kapni? Továbbá kérdezik, hogy miért nem lehet kapni a cseh gyártmányú „VITA” kávét? Korsós István, a Tolna me­gyei Tanács VB Kereskedel­mi Osztálya vezetője a követ­kezőket válaszolja: — A Csátaljai Kadarka és a Paksi Siller borok hiányá­val kapcsolatban az elmúlt év rossz szőlőtermésére tu­dunk hivatkozni. Ez az oka annak hogy az olcsó, úgyne­vezett kommersz borok egyes fajtáiból átmeneti hiányok tapasztalhatók. Reméljük, hogy az idei jó termések ha­tására az említett keresett és kedvelt borok, rövidesen is­mét kaphatók lesznek. A „VITA” kávé gyártását a cseh partner beszüntette, ez az oka annak, hogy keres­kedelmi forgalomban nem kapható. Helyette — azonos árért — rövidesen kapható lesz az ugyancsak cseh gyárt­mányú „Kowyt” pótkávé, amely minőségben, ízben azonos lesz a „VITA” pótká­véval. Szekszárdi közlekedés Abaházi Péter szekszárdi olvasónk a megyeszékhely közlekedését segítő, két jobb­ra kanyarodást segítő rende­zést javasol. „Az egyik ilyen hely a Mátyás király utca és a Mészáros Lázár utca sarok­nál lenne. A sorompótól a Szluha György utca felé ka­nyarodást a STOP-táblánál megkönnyítené, ha a rendel­kezésre álló holttér, plusz járdasziget helyén egy jobb­ra kanyarodó forgalmi sávot hoznának létre. A jobbra ka­nyarodó járműnek ugyanis a STOP-táblánál csak a pa­tak felől érkező járműveknek kell elsőbbséget adni. Mivel azonban csak egy forgalmi sáv van, az összetorlódott járműveknek meg kell vár­ni, amíg az esetleg balra nagy ívben kiforduló jármű a mindhárom irányból érkező járműveknek elsőbbséget ad. A másik hely hasonló az előbbihez. A közlekedési lám­páktól mentes Mészáros Lá­zár utca — Szluha György utca kivezető útvonal haszná­latát sokan azért kerülik, mert a Szluha György utcá­ból igen nehéz ráfordulni jobbra kis ívben a Rákóczi utcára. Ennek oka szintén az, hogy egy balra nagy ívben kanyarodni szándékozó jár­mű a három irányból elsőbb­ségadási kötelezettsége miatt az összetorlódott, jobbra ka­nyarodó járműveket vissza­tartja. Itt is lehetőség lenne plusz egy forgalmi sáv létesí­tésére. Ide tartozik még, hogy ezzel sokan ezt az útvonalat használnák a városból kive­zetésre, így az amúgy is zsú­folt Garay téri kereszteződés forgalma enyhülne. Lehető­ség lenne így a távolsági au­tóbuszok forgalmának erre az útvonalra történő eltere­lésére is. Ez a Garay tér lfc vegőszennyezését nagymér­tékben csökkenthetné. Tajnafői Sándor, a KPM Közúti Igazgatóság igazgató­ja a következő választ adta szerkesztőségünknek: A felvetett problémákat megvizsgáltuk. A Mátyás ki­rály utcából — az állomás fe­lől — jobbra, illetve balra kanyarodok részére külön felállósáv kialakítására fel­mérést és forgalomtechnikai tervet készítettünk a szek­szárdi város forgalmi rend­jének felülvizsgálata alapján. A javaslatot ésszerűnek tartjuk, annak megvalósítá­sát a lehetőségekhez képest — tekintettel a kisebb jellegű építési munkálatokra — meg­valósítjuk. A Szluha György utca — Rákóczi utca csatla­kozásánál a forgalmi rend fentiekhez hasonló módón történő kialakítása ugyancsak célszerű. A Szluha György utca azonban tanácsi kezelés­ben van, ezért annak megva­lósítása a városi tanácsra tartozik. A csomópont forgal­mi rendjének ilyen értelmű változtatását igazgatóságunk kezdeményezni fogja. A levélíró levele foglalko­zik még két — kis sugarú, balesetveszélyes utcasarok problémájával, melyek szin­tén a városi tanács kezelésé­ben vannak. Ezeknek a csat­lakozásoknak rendezése a ta­nács feladata, ezért levelé­nek másolatát megküldtük a városi tanács műszaki osztá­lyára. Távolsági beszélgetés ? Kutasi Béla, Bonyhád, Sza­badság tér 12. szám alatti ol­vasónk írta: „Ha én Buda­pest-Kőbányáról hívom a Szabadsághegyen lévő bará­tomat, fizetek egy forintot. Ha Bonyhádrói hívom Ma- jost, ami már nem is Majos, hanem Bonyhád, tehát helyi beszélgetésnek kellene számí­tani, a posta távolsági beszél­getést számol. A két telepü­lés két kilométerre van egy­mástól. A Bonyhádi ZIM és a Petőfi Tsz háromra. Az utóbbiak közti beszélgetés egy forint. Miért? A kérdésre dr. Bányai Sán­dor, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője válaszolt: — A két helység közötti forgalom lebonyolítására egy távbeszélő áramkör áll ren­delkezésre. A meglévő áram­körön a helyi forgalom beve­zetése esetén torlódás kelet­kezne. A két központ között újabb áramkör megépítésére lenne szükség. A kábelépítés becsült költsége kb. egymil­lió forint. Az V. ötéves terv­ben beruházási hitel hiánya miatt a munka kivitelezésére, sajnos, nem kerülhet sor. — Az igényt továbbra is nyilvántartjuk, és a tanács­csal történő tárgyalások eredményétől függően — a jelzett viszonylat kialakítá­sát ugyanis csak akkor tud­juk biztosítani, ha a tanács a tervkészítést, és azt követően a beruházási forrást biztosít­ja — a szükséges intézkedé­seket megtesszük. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kö­téséről szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 31/1977. (IX. 22.) MiÉM. számú rendelete, amelynek mellék­lete tartalmazza a képesítés­hez kötött munkaköröket és a betöltésükhöz előírt képesí­tést1. A jogszabály kimondja, hogy a képesítéshez kötött munkakört betöltő, de az elő­írt képesítéssel nem rendelke­ző dolgozót e rendtelet hatály­ba lépését (1977. szeptember 22.) követő hat hónapon be­lül fel kell szólítani az előírt képesítés megszerzésére, amelynek határideje nem le­het több a szükséges tanul­mányi idő két évvel növelt idejénél. „Az a 40. életévét be­töltött dolgozó, aki jelenlegi munkakörére a korábbi képe­sítési rendelkezések alapján előírt képesítést megszerezte, illetve annak megszerzése alól felmentést kapott, az e rendeletben előírt képesítés megszerzésére nem kötelez­hető” — mondja ki a jogsza­bály. A munkáltatói jogkör gyakorlója — a szakszervezet­tel egyetértésben — termé­szetesen az egyes munkakö­rök betöltéséhez a rendelet­ben foglaltakon felül további képesítés (pl. szakmérnöki ké­pesítés, nyelvvizsga) megszer­zését is előírhatja. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támo­gatását szolgáló egyes intéz­kedésekről szóló korábbi jog­szabályt módosítja a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter 32/1977. (IX. 22.) MÉM számú rendelete, amely szerint áz abban meghatáro­zott feltételekkel a szakem­berek foglalkoztatásához tá­mogatás a kedvezőtlen adott­ságú állami gazdaság részére is engedé­lyezhető, kivételes eset­ben pedig a nem kedvezőtlen adottságú szövetkezet részére is engedélyezhet ilyen támo­gatást a miniszter. A fenti 'két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 71. szá­mában olvasható. Az ipari szövetkezeti be­dolgozó tagok tagsági viszo­nyának a munkakönyvibe tör­ténő bejegyzéséről jelent meg OKISZ-közlemény a Taná­csok Közlönye idei 39/ számá­ban, amely rögzíti, hogy a bedolgozói munkaviszony, il­letőleg a bedolgozói tagsági viszony a munkakönyvbe nem jegyezhető be. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 31. számában állás- foglalás jelent meg az élelmiszer-kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgo­zók műszakpótlékával kapcso­latban, s az állásfoglalás sze­rint műszakpótlékra a rende­let hatálya alá tartozó válla­latnál teljes munkaidőben foglalkoztatottakon túl, a munkaviszonyban álló rész- munkaidős, nyugdíjas, kisegí­tő, mellékfoglalkozású dolgo­zók és a szakmunkás bérrel díjazott tanulók is jogosul­tak. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 5/1977. ÉVM—iPM. számú együttes állásfoglalása a taná­csi bérlakás kiutalása esetén engedélyezhető szociálpoliti­kai kedvezmény előlegezése tárgyában ad eligazítást, s abból csupán az alábbiakat idézzük: „...ha a tanácsi bér­lakáshoz juttatott fiatal há­zaspár által vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyan meg, de a fia­tal házaspár a határidő lejár­tát követő harminc napon be­lül gyógy- vagy rendelőinté­zeti, illetőleg körzeti orvos által kiállított orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy a feleség a lejárat napján már teherben volt, úgy a határ­időt a terhesség időszakára meg kell hosszabbítani...” (Megjelent az Építésügyi Ér­tesítő idei 28. számában.) Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Gerencsér Mii ki és A holnap elébe Ady Endre el effort énét 3. Mint láthattuk, mégsem vált belőle fakó könyv­moly, hanem túláradó életszeretettel vette ki részét a serdülőkor mulatságaiból. Akkoriban még a termé­szetet is szerette, jófajta kirándulásokat rendeztek Nagykároly környékére. Negyedikes korában, feb­ruár végén az Ecsedi lápra mentek csónakázni. Pó­rul jártak, a csónak felborult. Ady hetekig nyomta az ágyat hűlés miatt, ízületei súlyosan átfáztak. Azért érdemes megemlíteni ezt a majdnem végzetes epizó­dot, mert lábai sohasem heverték ki a károsodást. Megvékonyodtak, elgyengültek, nem bírták a gyalog­lást. Innen az ok, miért volt örökké szüksége konflis­ra, fiakerre. Nagykárolyról szólván, sorsszerű jelen­tősége van annak, hogy itt ismerkedett meg és kö­tött barátságot a polgári radikalizmus későbbi hírne­ves alakjával, Jászi Oszkárral, és a majdani kom­munista mozgalom nagyszerű személyiségével Mad- zsar Józseffel. Kellett tehát ott Nagykárolyban vala­mi fontosnak történnie, valami mélyről fakadó össz­hangnak léteznie, hogy éppen ez a három fiú maradt meg az egymás iránti töretlen, felhőtlen hűségben. Ady jó pajtás volt általában, szívélyes, szeretetre méltó tudott lenni valamennyi iskolatársához. Harag­ról, gyűlölködésről soha nem beszélt sem ő, sem más életének alaposabb ismerői közül. Nem véletlen te­hát, hogy éppen Jászi és Madzsar emelkedtek ki Ady mellett a nagykárolyi népes diákrajból. Lírai véletlen viszont, hogy ugyanebben az idő- ben velük együtt nevelkedett a szatmári városban Kaffka Margit, a mindmáig legnagyobb magyar asz- szonyíró. Nem tudtak egymásról. Jóval később, már a befutottak szintjén köthettek fajsúlyos, irodalom- történeti barátságot. ZILAH, A FELEJTHETETLEN „Talán — s ha igen, alaptalanul — katolikus hatásoktól féltettek otthon, amikor az ötödik gim­náziumi osztályra elvittek a vármegye ősi kálvinista kollégiumába. Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom, s magavisele­téin pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló sze­lídség”. Zilah, a hepehupás Szilágyság székhelye maga is dombokra, lankákra épült város: hátát a magasodó hegyeknek veti, s nyugati széle már egészen lapos. Kicsi város. Különösen a vármegye nagyságához képest. De ha körbe is lehetett sétálni egy rövid óra alatt, kurta utcáiban, dísztelen, jobbára földszintes házaiban élénk, vidám, felvilágosult élet zajlott. A város közepén, a néhány tekintélyesebb középület egyikeként emelkedett a Wesselényi-kollégium, amely alapítóiról, patrónusairól kapta nevét, s amelynek fa­lai között kiváló tanárok egész sora őrizte a minden tekintetben tiszteletet érdemlő Wesselényi Miklós ha­ladást szolgáló szellemét. A lomhább vérkeringésű Nagykároly után gyor­son föltalálta magát Ady a mozgékonyabb szilágysági megyeszékhelyen. Hiába állítja magáról a költő, hogy „a szorgalom akkor se volt sajátságom”, zilahi diák­életének fordulatos zsúfoltsága azt bizonyítja, hogy igenis csillapíthatatlan tettvággyal aknázta ki a fia­talság kínálta összes életlehetőséget. Szorgalma e tekintetben messze meghaladta az átlagot. Ennek kö­szönhetően kevéssel Zilahra kerülése után — tehát 1892 szeptemberétől — a város legismertebb fiatal­emberei közt tartották számon. Gyorsan és talpra­esetten barátkozott, tekintélytartó nyájassága a fel­nőttség korai vonásaival ruházta fel, így a nálánál korban idősebbek is szívesen fogadták egyenrangú legénytársukká, sőt, mérvadónak ismerték el akara­tát. Csodálatos, hogy a minden heccet, murit, legé- nyeskedő virtuts kihasználó Ady soha nem kevere­dett közönséges bonyodalmakba, habár későbbi prűd bírálói szerint Zilahon szokott rá a lump életmódra. Nézőpont kérdése. Márpedig a kollégium tanárai — Kincs Gyula, Nagy Sándor, Both István, Fóris Miklós, Kapus Samu, akiket Ady élete végéig gyen­géd szeretettel dicsőített — szabad elvű szellemben hagyták élni diákjaikat. Mindössze egyszer fordult komolyra a dolog a megengedhetőnél nagyobb mér­tékű kocsmázás miatt. Ekkor kicsapatással ijesztettek rá Adyra, aki válaszképpen levelet írt a kalocsai ér­seki gimnáziumba, hogy fölvennék-e novíciusnak, azaz olyan felsős diáknak, aki később pappá óhajtja magát szenteltetni. Logikátlan és szükségtelen lépés volt, szerencsére következmények nélkül. Kalocsáról választ nem kapott. Ami a tanulási szorgalmat illeti, lehet, hogy ke­vesellette a különös egyéniségű diák, de könnyedén állta a versenyt társaival. Amit nyújthatott a gim­náziuma, azt mind elsajátította, márpedig Zilahon nem volt alacsony a mérce. Példa rá, hogy hajdani diákjai közül sokan váltak országos tényezővé. A kö­telező leckék mellett — a rengeteg szórakozás dacá­ra — Ady mohón olvasta végig az összes magyar klasszikust, költőket, prózaírókat egyaránt. Már az első zilahi tanévben vezéregyénisége lett az önképzö körnek. Szellemes, mindamellett kíméletlen bírála­taival fölényes tekintélyt szerzett, de persze ellensé­geket is. Erre az időre esnek első költői megnyilat­kozásai. Nemcsak az önképzőkörben olvasta fel ver­seit, de kinyomtatásukat is igényelte. Költeményei — melyek Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Sándor modo­rában íródtak — meg is jelentek a „Szilágyság” cí­mű vármegyei lapban. De annak ellenére, hogy ön- képzőköri társai között kiemelkedően a legjobbnak számított, szigorú kritikái miatt soha nem választot­ták meg vezetőnek, pedig becsvágya szerint erősen áhított erre a rangra. Ám reá is érvényes volt Balzac híres mondása, mely szerint a kudarc csak a tehetségteleneket töri le, míg az igazi tehetségeket a vitathatatlan bizonyí­tásra sarkallja. Hosszú poémát írt klasszikus, időmér­tékes verseléssel: Ballada Márkó szerb királyról. (Folytatjuk) Egy nap az úttörőcsapatért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) <A Paksi Bezerédj Általános Iskola 5—6. osztályos tanulói szüleikkel együtt szeptember 25-én, vasárnap egy nap tár­sadalmi munkát végeztek. A Paksi Állami Gazdaságban szüreteltek. A jelszó: „egy nap az úttörőcsapatért”. Az így keresett pénz az úttörő- csapat pénztárába kerül. Müller Jánosné

Next

/
Thumbnails
Contents