Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
A^PÚJSÁG 1977. október 5. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyógyszerek recept nélkül Több szakályi állattartó kereste meg szerkesztőségünket a következő problémával: írják, hogy a szakályi állatorvos a hőgyészi gyógyszer- tárban megtiltotta, hogy recept nélkül bármiféle gyógyszert kiadjanak állatgyógyászati célra. Van-e ehhez joga? — kérdik. Dr. László Viktor, a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központja igazgatója a következőket válaszolja: — A szakályi állattartók azt panaszolják, az állatorvos a hőgyészi gyógyszertárban megtiltotta, hogy recept nélkül állatgyógyászati célra bármilyen gyógyszert kiadjanak. Más faluban lakót viszont sokféle állatgyógyászati gyógyszerrel kiszolgálnak, állatorvosi vény nélkül. A kivizsgálás során megállapítottam, hogy az állatorvos semmiféle tiltó rendelkezést nem adott a hőgyészi gyógyszertár dolgozóinak. Nem is adhatott, hiszen az érvényben lévő jogszabályok a Hemo- gen és a Phylazol A + D.li- quidum kivételével az ösz- szes állatgyógyászati célra forgalmazott készítmény kiszolgáltatásához állatorvosi vényt ír elő. A hőgyészi gyógyszertár dolgozói a jogszabályban előírt kötelezett- ségüknék tettek eleget, amikor az állatgyógyászati célra forgalmazott gyógyszerkészítmények kiszolgáltatását állatorvosi vény bemutatása nélkül megtagadták. Csátaljai Kadarka és Paksi Siller Sárdi Károly több bonyhádi olvasónk nevében is érdeklődik, hogy miért nem lehet már körülbelül két-három hónapja a közkedvelt minőségű és olcsó Csátaljai Kadarka és Paksi Siller borokat kapni? Továbbá kérdezik, hogy miért nem lehet kapni a cseh gyártmányú „VITA” kávét? Korsós István, a Tolna megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálya vezetője a következőket válaszolja: — A Csátaljai Kadarka és a Paksi Siller borok hiányával kapcsolatban az elmúlt év rossz szőlőtermésére tudunk hivatkozni. Ez az oka annak hogy az olcsó, úgynevezett kommersz borok egyes fajtáiból átmeneti hiányok tapasztalhatók. Reméljük, hogy az idei jó termések hatására az említett keresett és kedvelt borok, rövidesen ismét kaphatók lesznek. A „VITA” kávé gyártását a cseh partner beszüntette, ez az oka annak, hogy kereskedelmi forgalomban nem kapható. Helyette — azonos árért — rövidesen kapható lesz az ugyancsak cseh gyártmányú „Kowyt” pótkávé, amely minőségben, ízben azonos lesz a „VITA” pótkávéval. Szekszárdi közlekedés Abaházi Péter szekszárdi olvasónk a megyeszékhely közlekedését segítő, két jobbra kanyarodást segítő rendezést javasol. „Az egyik ilyen hely a Mátyás király utca és a Mészáros Lázár utca saroknál lenne. A sorompótól a Szluha György utca felé kanyarodást a STOP-táblánál megkönnyítené, ha a rendelkezésre álló holttér, plusz járdasziget helyén egy jobbra kanyarodó forgalmi sávot hoznának létre. A jobbra kanyarodó járműnek ugyanis a STOP-táblánál csak a patak felől érkező járműveknek kell elsőbbséget adni. Mivel azonban csak egy forgalmi sáv van, az összetorlódott járműveknek meg kell várni, amíg az esetleg balra nagy ívben kiforduló jármű a mindhárom irányból érkező járműveknek elsőbbséget ad. A másik hely hasonló az előbbihez. A közlekedési lámpáktól mentes Mészáros Lázár utca — Szluha György utca kivezető útvonal használatát sokan azért kerülik, mert a Szluha György utcából igen nehéz ráfordulni jobbra kis ívben a Rákóczi utcára. Ennek oka szintén az, hogy egy balra nagy ívben kanyarodni szándékozó jármű a három irányból elsőbbségadási kötelezettsége miatt az összetorlódott, jobbra kanyarodó járműveket visszatartja. Itt is lehetőség lenne plusz egy forgalmi sáv létesítésére. Ide tartozik még, hogy ezzel sokan ezt az útvonalat használnák a városból kivezetésre, így az amúgy is zsúfolt Garay téri kereszteződés forgalma enyhülne. Lehetőség lenne így a távolsági autóbuszok forgalmának erre az útvonalra történő elterelésére is. Ez a Garay tér lfc vegőszennyezését nagymértékben csökkenthetné. Tajnafői Sándor, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatója a következő választ adta szerkesztőségünknek: A felvetett problémákat megvizsgáltuk. A Mátyás király utcából — az állomás felől — jobbra, illetve balra kanyarodok részére külön felállósáv kialakítására felmérést és forgalomtechnikai tervet készítettünk a szekszárdi város forgalmi rendjének felülvizsgálata alapján. A javaslatot ésszerűnek tartjuk, annak megvalósítását a lehetőségekhez képest — tekintettel a kisebb jellegű építési munkálatokra — megvalósítjuk. A Szluha György utca — Rákóczi utca csatlakozásánál a forgalmi rend fentiekhez hasonló módón történő kialakítása ugyancsak célszerű. A Szluha György utca azonban tanácsi kezelésben van, ezért annak megvalósítása a városi tanácsra tartozik. A csomópont forgalmi rendjének ilyen értelmű változtatását igazgatóságunk kezdeményezni fogja. A levélíró levele foglalkozik még két — kis sugarú, balesetveszélyes utcasarok problémájával, melyek szintén a városi tanács kezelésében vannak. Ezeknek a csatlakozásoknak rendezése a tanács feladata, ezért levelének másolatát megküldtük a városi tanács műszaki osztályára. Távolsági beszélgetés ? Kutasi Béla, Bonyhád, Szabadság tér 12. szám alatti olvasónk írta: „Ha én Budapest-Kőbányáról hívom a Szabadsághegyen lévő barátomat, fizetek egy forintot. Ha Bonyhádrói hívom Ma- jost, ami már nem is Majos, hanem Bonyhád, tehát helyi beszélgetésnek kellene számítani, a posta távolsági beszélgetést számol. A két település két kilométerre van egymástól. A Bonyhádi ZIM és a Petőfi Tsz háromra. Az utóbbiak közti beszélgetés egy forint. Miért? A kérdésre dr. Bányai Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője válaszolt: — A két helység közötti forgalom lebonyolítására egy távbeszélő áramkör áll rendelkezésre. A meglévő áramkörön a helyi forgalom bevezetése esetén torlódás keletkezne. A két központ között újabb áramkör megépítésére lenne szükség. A kábelépítés becsült költsége kb. egymillió forint. Az V. ötéves tervben beruházási hitel hiánya miatt a munka kivitelezésére, sajnos, nem kerülhet sor. — Az igényt továbbra is nyilvántartjuk, és a tanácscsal történő tárgyalások eredményétől függően — a jelzett viszonylat kialakítását ugyanis csak akkor tudjuk biztosítani, ha a tanács a tervkészítést, és azt követően a beruházási forrást biztosítja — a szükséges intézkedéseket megtesszük. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 31/1977. (IX. 22.) MiÉM. számú rendelete, amelynek melléklete tartalmazza a képesítéshez kötött munkaköröket és a betöltésükhöz előírt képesítést1. A jogszabály kimondja, hogy a képesítéshez kötött munkakört betöltő, de az előírt képesítéssel nem rendelkező dolgozót e rendtelet hatályba lépését (1977. szeptember 22.) követő hat hónapon belül fel kell szólítani az előírt képesítés megszerzésére, amelynek határideje nem lehet több a szükséges tanulmányi idő két évvel növelt idejénél. „Az a 40. életévét betöltött dolgozó, aki jelenlegi munkakörére a korábbi képesítési rendelkezések alapján előírt képesítést megszerezte, illetve annak megszerzése alól felmentést kapott, az e rendeletben előírt képesítés megszerzésére nem kötelezhető” — mondja ki a jogszabály. A munkáltatói jogkör gyakorlója — a szakszervezettel egyetértésben — természetesen az egyes munkakörök betöltéséhez a rendeletben foglaltakon felül további képesítés (pl. szakmérnöki képesítés, nyelvvizsga) megszerzését is előírhatja. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támogatását szolgáló egyes intézkedésekről szóló korábbi jogszabályt módosítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 32/1977. (IX. 22.) MÉM számú rendelete, amely szerint áz abban meghatározott feltételekkel a szakemberek foglalkoztatásához támogatás a kedvezőtlen adottságú állami gazdaság részére is engedélyezhető, kivételes esetben pedig a nem kedvezőtlen adottságú szövetkezet részére is engedélyezhet ilyen támogatást a miniszter. A fenti 'két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 71. számában olvasható. Az ipari szövetkezeti bedolgozó tagok tagsági viszonyának a munkakönyvibe történő bejegyzéséről jelent meg OKISZ-közlemény a Tanácsok Közlönye idei 39/ számában, amely rögzíti, hogy a bedolgozói munkaviszony, illetőleg a bedolgozói tagsági viszony a munkakönyvbe nem jegyezhető be. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 31. számában állás- foglalás jelent meg az élelmiszer-kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozók műszakpótlékával kapcsolatban, s az állásfoglalás szerint műszakpótlékra a rendelet hatálya alá tartozó vállalatnál teljes munkaidőben foglalkoztatottakon túl, a munkaviszonyban álló rész- munkaidős, nyugdíjas, kisegítő, mellékfoglalkozású dolgozók és a szakmunkás bérrel díjazott tanulók is jogosultak. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 5/1977. ÉVM—iPM. számú együttes állásfoglalása a tanácsi bérlakás kiutalása esetén engedélyezhető szociálpolitikai kedvezmény előlegezése tárgyában ad eligazítást, s abból csupán az alábbiakat idézzük: „...ha a tanácsi bérlakáshoz juttatott fiatal házaspár által vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyan meg, de a fiatal házaspár a határidő lejártát követő harminc napon belül gyógy- vagy rendelőintézeti, illetőleg körzeti orvos által kiállított orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a feleség a lejárat napján már teherben volt, úgy a határidőt a terhesség időszakára meg kell hosszabbítani...” (Megjelent az Építésügyi Értesítő idei 28. számában.) Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Gerencsér Mii ki és A holnap elébe Ady Endre el effort énét 3. Mint láthattuk, mégsem vált belőle fakó könyvmoly, hanem túláradó életszeretettel vette ki részét a serdülőkor mulatságaiból. Akkoriban még a természetet is szerette, jófajta kirándulásokat rendeztek Nagykároly környékére. Negyedikes korában, február végén az Ecsedi lápra mentek csónakázni. Pórul jártak, a csónak felborult. Ady hetekig nyomta az ágyat hűlés miatt, ízületei súlyosan átfáztak. Azért érdemes megemlíteni ezt a majdnem végzetes epizódot, mert lábai sohasem heverték ki a károsodást. Megvékonyodtak, elgyengültek, nem bírták a gyaloglást. Innen az ok, miért volt örökké szüksége konflisra, fiakerre. Nagykárolyról szólván, sorsszerű jelentősége van annak, hogy itt ismerkedett meg és kötött barátságot a polgári radikalizmus későbbi hírneves alakjával, Jászi Oszkárral, és a majdani kommunista mozgalom nagyszerű személyiségével Mad- zsar Józseffel. Kellett tehát ott Nagykárolyban valami fontosnak történnie, valami mélyről fakadó összhangnak léteznie, hogy éppen ez a három fiú maradt meg az egymás iránti töretlen, felhőtlen hűségben. Ady jó pajtás volt általában, szívélyes, szeretetre méltó tudott lenni valamennyi iskolatársához. Haragról, gyűlölködésről soha nem beszélt sem ő, sem más életének alaposabb ismerői közül. Nem véletlen tehát, hogy éppen Jászi és Madzsar emelkedtek ki Ady mellett a nagykárolyi népes diákrajból. Lírai véletlen viszont, hogy ugyanebben az idő- ben velük együtt nevelkedett a szatmári városban Kaffka Margit, a mindmáig legnagyobb magyar asz- szonyíró. Nem tudtak egymásról. Jóval később, már a befutottak szintjén köthettek fajsúlyos, irodalom- történeti barátságot. ZILAH, A FELEJTHETETLEN „Talán — s ha igen, alaptalanul — katolikus hatásoktól féltettek otthon, amikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegye ősi kálvinista kollégiumába. Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom, s magaviseletéin pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség”. Zilah, a hepehupás Szilágyság székhelye maga is dombokra, lankákra épült város: hátát a magasodó hegyeknek veti, s nyugati széle már egészen lapos. Kicsi város. Különösen a vármegye nagyságához képest. De ha körbe is lehetett sétálni egy rövid óra alatt, kurta utcáiban, dísztelen, jobbára földszintes házaiban élénk, vidám, felvilágosult élet zajlott. A város közepén, a néhány tekintélyesebb középület egyikeként emelkedett a Wesselényi-kollégium, amely alapítóiról, patrónusairól kapta nevét, s amelynek falai között kiváló tanárok egész sora őrizte a minden tekintetben tiszteletet érdemlő Wesselényi Miklós haladást szolgáló szellemét. A lomhább vérkeringésű Nagykároly után gyorson föltalálta magát Ady a mozgékonyabb szilágysági megyeszékhelyen. Hiába állítja magáról a költő, hogy „a szorgalom akkor se volt sajátságom”, zilahi diákéletének fordulatos zsúfoltsága azt bizonyítja, hogy igenis csillapíthatatlan tettvággyal aknázta ki a fiatalság kínálta összes életlehetőséget. Szorgalma e tekintetben messze meghaladta az átlagot. Ennek köszönhetően kevéssel Zilahra kerülése után — tehát 1892 szeptemberétől — a város legismertebb fiatalemberei közt tartották számon. Gyorsan és talpraesetten barátkozott, tekintélytartó nyájassága a felnőttség korai vonásaival ruházta fel, így a nálánál korban idősebbek is szívesen fogadták egyenrangú legénytársukká, sőt, mérvadónak ismerték el akaratát. Csodálatos, hogy a minden heccet, murit, legé- nyeskedő virtuts kihasználó Ady soha nem keveredett közönséges bonyodalmakba, habár későbbi prűd bírálói szerint Zilahon szokott rá a lump életmódra. Nézőpont kérdése. Márpedig a kollégium tanárai — Kincs Gyula, Nagy Sándor, Both István, Fóris Miklós, Kapus Samu, akiket Ady élete végéig gyengéd szeretettel dicsőített — szabad elvű szellemben hagyták élni diákjaikat. Mindössze egyszer fordult komolyra a dolog a megengedhetőnél nagyobb mértékű kocsmázás miatt. Ekkor kicsapatással ijesztettek rá Adyra, aki válaszképpen levelet írt a kalocsai érseki gimnáziumba, hogy fölvennék-e novíciusnak, azaz olyan felsős diáknak, aki később pappá óhajtja magát szenteltetni. Logikátlan és szükségtelen lépés volt, szerencsére következmények nélkül. Kalocsáról választ nem kapott. Ami a tanulási szorgalmat illeti, lehet, hogy kevesellette a különös egyéniségű diák, de könnyedén állta a versenyt társaival. Amit nyújthatott a gimnáziuma, azt mind elsajátította, márpedig Zilahon nem volt alacsony a mérce. Példa rá, hogy hajdani diákjai közül sokan váltak országos tényezővé. A kötelező leckék mellett — a rengeteg szórakozás dacára — Ady mohón olvasta végig az összes magyar klasszikust, költőket, prózaírókat egyaránt. Már az első zilahi tanévben vezéregyénisége lett az önképzö körnek. Szellemes, mindamellett kíméletlen bírálataival fölényes tekintélyt szerzett, de persze ellenségeket is. Erre az időre esnek első költői megnyilatkozásai. Nemcsak az önképzőkörben olvasta fel verseit, de kinyomtatásukat is igényelte. Költeményei — melyek Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Sándor modorában íródtak — meg is jelentek a „Szilágyság” című vármegyei lapban. De annak ellenére, hogy ön- képzőköri társai között kiemelkedően a legjobbnak számított, szigorú kritikái miatt soha nem választották meg vezetőnek, pedig becsvágya szerint erősen áhított erre a rangra. Ám reá is érvényes volt Balzac híres mondása, mely szerint a kudarc csak a tehetségteleneket töri le, míg az igazi tehetségeket a vitathatatlan bizonyításra sarkallja. Hosszú poémát írt klasszikus, időmértékes verseléssel: Ballada Márkó szerb királyról. (Folytatjuk) Egy nap az úttörőcsapatért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) <A Paksi Bezerédj Általános Iskola 5—6. osztályos tanulói szüleikkel együtt szeptember 25-én, vasárnap egy nap társadalmi munkát végeztek. A Paksi Állami Gazdaságban szüreteltek. A jelszó: „egy nap az úttörőcsapatért”. Az így keresett pénz az úttörő- csapat pénztárába kerül. Müller Jánosné
