Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 234. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. október 5., szerda Megnyílt a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka Napirenden: a Szovjetunió új alkotmánya Leonyid Brezsnyev előadói beszéde Moszkvában kedden megnyílt a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülésszaka, amelyen a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának tervezetéről, a tervezet nyilvános vitájának eredmé­nyéről az alkotmánybizottság elnöke, Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tartott előadói beszédet. A szónok az új alkot­mányt a szovjet állam hat­vanéves fejlődése koncent­rált eredményeként jelle­mezte. Az alkotmány — mint hangsúlyozta — vilá­gosan tükrözi, hogy az Ok­tóber által meghirdetett eszmék és a lenini útmuta­tások valóra váltása siker­rel folyik. Leonyid Brezsnyev rámu­tatott, hogy az alkotmány- tervezet, amelyet most a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselői elé terjesz­tenek, sok esztendei meg­feszített, kollektiv munka gyümölcse. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által létrehozott al­kotmánybizottságba tapasz­talt párt- és állami veze­tők, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség, valamint az or­szágban élő nagyszámú nemzetiségek képviselői ke­rültek. A tervezet kidolgo­zásában neves tudósokat, szakembereket, állami szer­vek és társadalmi szerve­zetek munkatársait vonták be. Az alkotmánytervezetet kétszer vitatta meg az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma. Négyszázezer módosító javaslat Az előkészítő munka mi­nőségének döntő ellenőrzé­sét a csaknem négy hóna­pon át tartó országos vita jelentette, amelyben gya­korlatilag az egész nép részt vett. Az országos vita fő poli­tikai eredménye abban fog­lalható össze — mutatott rá Leonyid Brezsnyev —, hogy a szovjet emberek kimond­ták: igen, ez az az alaptör­vény, amelyet vártunk. He­lyesen tükrözi vívmányain­kat, óhajainkat és remé­nyeinket, helyesen határoz­za meg jogainkat és köte­lezettségeinket. Az elért eredmények rögzítése mel­lett megnyitja a kommu­nista építés további kibonta­koztatásának távlatait. Az alkotmánybizottság je­lentheti, hogy az országos vita eredményeképpen, amelynek során mintegy 400 ezer módosító javaslat érkezett, lehetővé vált hasz­nos kiegészítésekkel és mó­dosításokkal jelentősen meg­javítani az alkotmányterve­zetet. Szerkesztési módosítást javasol a bizottság a ter­vezet 110 cikkelyéhez és javasolja egy új cikkely be­iktatását is. A szónok ezután részle­tesen jellemezte az orszá­gos vita során elhangzott módosító javaslatokat. A Leonyid Brezsnyev előadói beszédét mondja a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésén. beérkezett javaslatok több­sége a munkának a szocia­lista társadalomban betöl­tött szerepére, a szovjet társadalomnak, mint a dol­gozók társadalmának jelle­gére vonatkozik. A jelek szerint — folytatta — el kell fogadni azt a javasla­tot is, hogy meghatározzuk államunk társadalmi alap­ját. Ez az alap a munkás- osztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség meg­bonthatatlan szövetsége. A vita résztvevői java­solták, hogy az alkotmány­ban pontosabban meg kell határozni: a Szovjetunió gazdasági rendszerének alap­ja az állami és a szövetke­zeti kolhoztulajdon. Több ezer javaslat futott be a munkáskollektívák szerepé­ről és jelentőségéről szóló cikkellyel kapcsolatban. Mean 'kerülte el a Szovjet­unió alkotmányának terveze­te a burzsoá sajtónak és a tőkés világ más tömegtájé­koztatási eszközeinek ügyei­re.'t sem. Közülük egyesek többé-kevésibé objektiven is­mertették a dokumentum tar­talmát. Több nyugati lap rá­mutatott, hogy az új szovjet alkotmánytervezet a demok­rácia továbbfejlesztését, az állampolgári jogoknak és a társadalmi szervezetek jog­körének kiszélesítését, az ál­lami politikára gyakorolt be­folyásuk növekedését jelzi. Az amerikai Baltimore Sun például becsületesen megálla­pította', hogy a tervezet a szovjet állampolgárok számá­ra „teljesebb jogokat biztosít, mint bármely nyugati alkot­mány: a munkához és a pi­henésihez való jogot, a pálya- választás jogát, a társadalom­(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból ÓRÁK ÉS MILLIÁRDOK (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) VÉGZETTSÉGE AGRONÓMUS? (5. old.) RUGALMAS VÁLLALAT (5. old.) (3. old.) TANÁCSOK ÉS TANÁCSTAGOK Ma Budapestre érkezik Edward Gíerek es ■>íotr Jaroszewicz A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghí­vására szerdán baráti látoga­tásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. (MTI) Megkezdődött a Belgrád-2 Kurt Waldheim üzenete Belgrád. Márkus Gyula és Nyárádi Róbert, az MTI tu­dósítói jelentik: Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban kedden délelőtt megkezdte munkáját a 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvise­lőinek földrészünk biztonsá­ga és együttműködése kérdé­seiről tárgyaló találkozója, a Belgrád—2. A Magyar Népköztársaság küldötségének élén Petrán János nagykövet, a Külügy­minisztérium nemzetközi biztonsági osztályának veze­tője áll. A tanácskozást röviddel 11 óra után Milorad Pesics nagykövet, a vendéglátó Ju­goszlávia delegációjának ve­zetője nyitotta meg. Ezt kö­vetően Milos Minies, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács al- elnöke, külügyminiszter a ju­goszláv kormány nevében kö­szöntötte a találkozó résztve­vőit, és eredményes munkát kívánt nekik. Milos Minies beszédében egyebek között rámutatott, hogy a belgrádi találkozóra „olyan időpontban kerül sor, amikor a nemzetközi enyhü­lést bizonyos veszély fenye­geti: a gyarmati és a faji el­nyomás, s a más államok belügyeibe való beavatko­zás”. Minies elismerő szavakkal méltatta a két évvel ezelőtt Helsinkiben aláírt záróok­mányt, s hangoztatta, hogy Jugoszlávia minden tőle tel­hetőt elkövet a záróokmány ajánlásainak minél teljesebb megvalósításáért. • Ezt követően az ENSZ fő­titkárának különmegbízottja- ként Vittorio Winspeare Guiccardi, a világszervezet genfi irodájának főigazgatója ismertette Kurt Waldheim főtitkárnak a találkozó részt­vevőihez intézett üzenetét, amely a többi között hangoz­tatja: a belgrádi tanácsko­zásnak az a célja, hogy ke­resse földrészünk biztonsága és államai együttműködése erősítésének újabb útjait. Waldheim napjaink alap­vető nemzetközi feladata­ként jelölte meg a fegyverke­zési hajsza megszüntetését, valamint az igazságos világ- gazdasági rend megteremté­sét. A megnyitó ülésen tolmá­csolták a küldöttségeknek Tito jugoszláv köztársasági elnök üdvözletét. A délelőtti ülés ezzel vé­gétért. A délutáni plenáris ülésen megkezdődött az egyes küldötségek vezetőinek fel­szólalása, amelyekben ismer­tetik kormányuk véleményét a helsinki találkozó óta meg­tett útról, és a további fel­adatokról. A találkozó szerdán dél­előtt folytatja munkáját. i Tanácskozás Pincehelyen Tamási téglagyár Hétmillió tégla - Kevés a munkás Időben elvetni, ez a jó termés alapja Az ország északi terüle­tein már megkezdték az őszi kalászosok vetését, a megye gazdaságai még ezen a héten indulnak a vető­gépekkel, hogy időben föld­be kerüljön a jövő évi ke­nyér magja. Tegnap a búza termesz­téséről — és természetesen a vetés körülményeiről is — tanácskoztak a téma szakemberei a pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben. Mecseki János, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának csoportvezetője be­vezetőjében vázolta a me­gye egyik legfontosabb kul­túrájának helyzetét. Az idei év jó búzatermést ho­zott, mennyiségben és mi­nőségben is. Az elért ered­mények tartásához szüksé­ges, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is opti­mális időben, megfelelő minőségben végezzék el a búza vetését a nagyüzemek. Ehhez megvan az üzemek­ben a szükséges kapacitás és a vetőmag is rendelke­zésre áll. A helyi szövetkezet búza- termesztési technológiáját ismertette Szenti Imre ter­melési főmérnök. A nyáron jó eredményeket hozott az aratás. A Száva Ljubilej- naja 50-es és a Libelulla ötven-hatvan mázsa közötti termést adott. A betakarí­táskor a szokásosnál na­gyobb veszteséget okozott, hogy az optimális 12 nap helyett 21 napig tartott a kombájnok munkája. A jö­vő évi búza alá már javá­ban folyik a talajelőkészí­tés és a héten megkezdik a vetést. A tápanyag-gazdálkodás­sal kapcsolatos talajvizsgá­latok fontosságáról beszélt előadásában Máté János, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igaz­gatóhelyettese. örvendetes, hogy egyre jobban terjed a levéltrágyázás, de még inkább okszerűvé kell ten­ni a tápanyag-visszapótlást. A gabona betakarításának gépesítési, ütemezési ta­pasztalatait elemezte Ko­vács József, a Szekszárdi Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese. A kellő időben és a lehető legki­sebb szemveszteséggel vég­rehajtott betakarítással je­lentős költség-megtakarítást lehet elérni. A gazdaság az idén az optimális időben tör­tént betakarítással — illet­ve zömmel ezzel — kilenc forint költségcsökkenés ért el mázsánként. Kétségtelen, hogy a technológiában ez — vagyis az aratás — a legszűkebb keresztmetszet, tehát jobb szervezést, ma­gasabb műszaki színvonalat kell biztosítani. A tanácskozás végén a szakemberek megnézték a szövetkezet tábláit, ahol a búza talajelőkészítése folyik. Az Április 4. brigád tagjai a nyers téglát szárítóra rakják (Képes riport az 5. old.) Vetés előtt a búzáról

Next

/
Thumbnails
Contents