Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

a Képújság 1977. október 29. CSALÁD-OTTHON HÉT II EGERE A szabadidő-öltözékek kö­zül néhány összeállítást mu­tatunk ibe rajzainkon. Évekkel ezelőtt vált diva­tossá a réteges öltözködés, amelynek megifjodott válto­zata a hétvégi szabadidő-ru­házat, amely egyben és majd­nem egészében a mindenna­pok viselete Is. A sokfajta kötött holmi, a különböző stí­lusú és hosszúságú nadrág, a mellények, anorákfajták és a hosszabb -rövid ebb sport­kabátok 'tartoznak a hétvégi ruha darab ok körébe. A kortól, a termettől /függ elsősorban a merészebb vagy szolidabb összeállítás, illetve választás. Mindenesetre ez az „avantgarde” stílusba tartozó öltözködési forma elsősorban a 20—40 évesek körében vált közkedveltté. Rajzainkon néhány csinos összeállítást mutatunk be. Ezekhez hasonlóak megtalál­hatok a szaküzletekben; itt a kiválasztáshoz, majd az egy­be tartozó öltözködési formá­hoz kívánunk tanácsot adni: 1. Színes, vastag szálból kö­tött, combközépig érő kardi­gán, kabát, mellény. A kám­zsanyakas pulóver jerseyből készült. A nadrág kordbár­sony, tweed vagy ,,'keki” bal­lon. 2. .Apró mintás tweedszö- vetiből készült, elöl cipzáras — derékig érő — 'lember- dzsek. Alatta puplin vagy kö­tött ing. A szoknya féloldala­sán záródó, rojtozással és bőr­csukással, skótkockás szövet­ből. 3. Orkán jellegű vagy ball- lonszerű anyagból készült — belül steppelt, meleg béléses — anorak. A praktikus ka­puén!, ejtett vállszabás, rátett iKávéfolt: .friss .foltot szap­panos mosással, fehérítéssel •tisztítunk. Régebbi foltot gli­cerinnel nedvesítsünk meg, félóra múlva mossuk ki és fe­hérítsük. /Utána többször öb­lítsük. .Rozsdafolt: a rozsdafoltra kevés citromot csepegtetünk, és tiszta, fehér rongyon ke­resztül átvasaljuk. Rozsdaol­és függőleges zsebek, elöl cip­zárral csukódik. Pulóver, mellény és blúz is elfér alat­ta. 4. 'Velúrszövetből vagy posztóból készült háromne­gyedes sportkabát; a rásza­bott kapucni műszőrme bélé­sű. Egyenes vonalú, de lezser. dó folyadék, 'rozsdaeltávolító núd és a HEXENMEISTER sorozatban rozsdafolt-eltávo­lító folyadék ikapiható a keres­kedelemben. Vörösbor-follt: forral'atlan tejben vagy savában 24 óráig ázni Ihagyijuk, utána kimos­suk. Bársonyból zsírfoltot a kö­vetkező módszerrel vehetünk hogy kényelmesen aláférjen a vastag pulóver és blúz, ahogy a rajzon látható... Műszőrmés 'kalap és érdekes táskaöv együttes a kiegészítő. Rakott szoknyával', szafari nadrággal vagy tweedszövet „bri csessze!” viselhető. Nádor Vera ki: forró homokot töltünk egy kis, ritka szövésű zacskóba, és azzal dörzsöljük a foltot, amíg eltűnik. lAjatenúzsfoIt: alkohollal zsírtalanítjuk, habzó mosó­porral ‘kimossuk. Ha a festék egyszeri kezelésre nem oldó­dott fel, akkor az eljárást megismételjük. Ételek marhahúsból TÖLTÖTT ROSTÉLYOS Hozzávalók: 4 szelet 18—18 dkg-os szelet rostélyos, só, bors, 2 dkg olaj, apróra vá­gott fehérrépa és vöröshagy­ma, 8 szemesbors, 1 babér­levél, 1 dl fehér bor, kevés húsleves .felöntéshez. Kötőanyag: 1 dl tejföl, 1 kevéskanál mustár, kevés worces'ter-szósz, kb 1 evőka­nál liszt. Töltelék: 30 dkg főtt bur­gonya, 15 dkg főtt füstölt hús, 1 dl tejföl. 2 tojás, só, bors, majoránna, 2 csomag snid- ling. Elkészítés: a rostélyost vé­konyra kiverjük, mindkét ol­dalát megsózzuk, és borsoz- zük, rászórjuk a tölteléket és betekerjük. Egy tálat beola­jozunk, erre rátesszük a vá­gott répát és hagymát, majd a tetejére egymás mellé a húsgönevölegeket és a tetejét olajjal leöntjük. Az előre me­legített sütőbe tesszük és 200 fokon kb. 15 percig, fedő nél­kül sütjük. Majd borral és húslevessel felöntjük. Ezután lefedjük és többszöri locsol­gatással kb. 1,5 óráig sütjük. Amikor kész, a húst melegre tesszük, a megmaradt szószt liszttel beszórjuk és felforral­juk. Tejfölt, mustárt és fű­szereket teszünk hozzá, és ke­vés húslevessel felengedjük. Tálalásnál a húsgöngyöle­geket feldarabolhatjuk, vagy egészben hagyjuk és ezzel a lével leöntjük. A töltelék elkészítése: A főtt burgonyát és a főtt füs­tölt húst kis kockákra vág­juk, tejfölt, tojásokat és a fűszereket hozzákeverjük, va­lamint a többi hozzávalót is beletesszük. BÉCSI ROSTÉLYOS 4 szelet ceruzavékonyságú, kivert rostélyost sózunk, bor- sozunk és lisztben forgatunk. 3 evőkanál olajban 2—3 per­cig mindkét oldalán megsüt­jük, (közepének rószaszínű- nek kell maradnia.) Melegí­tett tálra tesszük. Az olajhoz egy evőkanál vajat vagy mar­garint öntünk és 3 nagy ka­rikára vágott hagymát ebben megpirítunk, majd a rosté­lyosra tesszük a szép arany­sárga hagymakarikákat. A visszamaradt zsiradékból pecsenyeszaftot készíthetünk és a húsra öntjük. Petrezsely­mes burgonyával fogyaszt­juk. Folttisztítás - házilag Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 04. A HÁZIAS POÉTA Pontosabbak vagyunk, ha megjegyezzük, hogy Ady.nak elsősorban, állandó 'társ kellett, nem pedig a házasság. De mert Csinszka ragaszkodott a formasá­gokhoz, a 'költő magáévá tette akaratát, jól tudva, hogy ezzel sokat fel 'kell adnia a féltve őrzött személyi függetlenségéből. 1915. március 25-én érkezték Csúcsá­ról Pestre, Ady a Magyar Királyban szállt meg, Csinszka pedig Ady Lajoséknál és másnap megtörtént a házasságkötés. A városházán maga a főpolgármester, iBárczy Ist­ván adta őket össze a polgári esküvőn. Egyházi szer­tartásra Budán, a Szilágyi Dezső téren ikerült sor, ab­ban a díszes református templomban, amelyet a fő­város protestáns előkelősége látogatott. Ady tanúja a jóbarát Bölömi György volt. Az egyszerűségében is igényes formaságok után a hárshegyi Schüller vendég­lőben tartották az ünnepi ebédet, amelyen sem a hu­szonegy éves fiatalasszony, sem a harmincnyolc éves férj nem viselkedett 'túl vidáman, sőt érthetetlenül eléggé kedvszegett lett a hangulatúk. Fanyar humor­ral ‘titkon azzal ijesztett rá Ady Bölönire, hogy meg­szökik az ebédről, s elbújik 'Bécsiben. A barát, aki merész ötleteiről is jól ismerte Ady Endrét, komolyan megijedt, s könyörgöm a költőnek, hogy ne akozzon botrányt. Ez volt az egyetlen epizód, amely megnevettette Adyt esküvője napján. Csúcsára érkezve sokat javult a kedve, próbálta átérezni, hogy Okkal lehet boldog. Rövid Idillijéből az újabb katonai idézés zökkentette ki. Tasnádra rendelték, ama járási székhelyre, ahon­nan Érmindszentet is igazgatták. 'Nem vált be. Fele­sége is vele tartott, s abbéli örömükben, hogy szeren­csésen túljutottak az 'újabb kellemetlenségen, reme­kül vakációztak Érmindszenten. iA költő édesanyja a tőle telhető legteljesebb odadással járt a fiatalok ked­vében, mert hiszen fia házasságának jobban örült, mint maga az érdekelt Ady Endre. Jól sikerült a folytatás is. i19i15 nyarán Bolond és felesége, I'tótoa társaságában regényes körutazást tet­tek Erdélyben. Ady Endre valami különös nosztalgia következtében makacsul erdélyinek vallotta magát, pediiig a Szilágyságban született és Erdélyt Kolozsváron túl soha nem látta. Most bebarangolták négyesben a Székelyföld szívéig, a Hargitáiig, kipróbálva Szováta híres gyógyfürdőjét, ismerkedve Hb aráik ózva Maros- vásárhely irodalomszerető értelmiségével. Az erdélyi bolyongás után is folytatódott a1 nyaralás, Ady stran­dolni járt Csúcsán a habzó-moraj ló Sebes-Körös part­jára. De mintha irigyelnék tőle a viszonylag nyugodt napokat, a jobboldali sajtó hangulatot próbált kelteni ellene, mondván, hogy a korábban oly hangos költő most bezzeg hallgat, holott tudhatná a haza iránti kö­telességét. Bűnéül rótták fel, hogy nem állt az uszítok közé. Ady Endre 'nagyon a szívére vette az igazságta­lanságot, keserűen panaszolta: neki mindene az írás, szenved a némaság miatt, de muszáj hallgatnia, mert amit mondhatna, az nem kell. Közérzete lassan, de biztosan megint elsötétül. Még a könyvek Olvasásához sincs kedve, viszont az újságokat és a folyóiratokat mo­hón falja, nem hagyva ki még a Földtani Közlemé­nyeket sem. Hangulatromlásával együtt növekedett az elfo­gyasztott bor és cigaretta mennyisége. Állandóan pa­naszkodott idegességéből eredő gyomorfájdalmaira. Kevéske ikiapcsolódást jelentett számára az esteli kár­tyázás, amikor a .nagymamával, Berta nénivel ártatla­nul elcivakodtak a lapjárásból adódó félreértések miatt. A teljes elszigetelődés veszélye elől az ősz fo­lyamán néhány hétre Pestre jöttek kapcsolatokat ápolni és újaikat keresni, főképp a Pesti Napló háza­lóján, de csak a pénzük fogyott és a kedvük romlott a háborús légkörű, megváltozott fővárosban. Csalódot­tan tértek vissza Csúcsára. A rosszul sikerült próbál­kozást betetézte az újabb sorozási Idézés, amely ezút­tal Bánffyihunyadra szólította Adyt karácsony hetében, 1915. december 20-án. Gyanítható, az orvos akkor is alkalmasnak nyilvánította volna, ha hordágyon viszik élébe. Bevált. Csinszka felháborodott és> kétségbeesett. Az apjá­val vívott harc óta most nyílott először szomorú al­kalma, hogy bebizonyítsa Adyért valló szívósságát, el­szántságát. Valósággal kicsikarta a hatóságoktól a föl­mentést, így megszabadult a költő a katonai szolgálat­tól. Nem is a fölmentés ténye, hanem az asszony ra­Ipari forma a lakásban Design, ipari forma a lakásban címmel kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban. Képeink a kiállításon készül­tek. (Németh Ernő felvételei — KS) gaszkodó elszántsága hatotta meg 'nagyon Ady Endrét. Ennek bizonyítéka az őrizem a szemedet című verse. 1916. január 16-án közölte a Nyugat, amelynek Ady változatlanul' főmű rakat árs a volt, és épp erre való te­kintettel kapott fölmentést, de kötetet nem mertek ki­adni tőle, respektálandó a hisztérikus háborús han­gulatot. Néha azzal vádolták a költőt, hogy adott esetben a .barátaival szemben sem volt kíméletes, de az igaz­ság az, hogy erős érzelmi kötődéssel tudott ragasz­kodni. 1916 januárjára megint sokat hanyatlott egész­ségi állapota, mégis elment Zllahra nagybetegen, ami­kor értesült Kincs Gyula haláláról. Megrendültén, zo­kogva borult egykori Igazgató-tanárának koporsójára, majd megírta a 'Pesti 'Naplóba a siratóverset: Kincs Gyula emlékére. Tavasszal ismét gondosabb gyógykezelésre szo­rult. Csinszka elkísérte Budapestre, de anyagi fedezet hiányában nem maradhatott mellette a Városmajor- szanatóriumiban, így a fiatalasszony hazautazott Csú­csára, Ady pedig néhány hét alatt szépen rendbejött. Belekóstolt a régóta nem gyakorolt szabad legényélet- be, ipillanatnyiiilag meggondolatlanságában válást em­legetett és nem egészen 'indokoltan azt hajtogatta, hogy elege van már a „csúcsai rabságból”. De berzenkedése csak eddig tartott, míg Csinszka meg nem érkezett. Felesége tudomást sem vett az alkalmi udvarlásokról, sértődés nélkül rendet teremtett, és Ady hűségesen, hálásan udvarolt fiatal feleségének egész pesti tartóz­kodásuk alatt, majd zokszó nélkül, sőt kívánkozva tért vissza a „csúcsai rabságba”. Úgy látszik, egészségi állapota kielégítő marad. Erdélyi magányában se nem romlott, se nem javult egy Ideig fizikai és lelki közérzete. Drámai fordulatot csak az őszi hadi események idéztek elő nála. il916 ok­tóberében a Román Királyság hadüzenet nélkül belé­pett a háborúba, csapatai egyik napról a másikra el- özönlötték a Székelyföld és 'Dél-Erdély nagy részét. Csúcsa közvetlen hátországgá vált. Ady szeme láttára egyik csapattest a másik után vonatozott el házuk alatt a frontra, visszafelé a sebesülteket szállították, a vasúttal párhuzamos országúton pedig a menekültek ezrei futottak az ország belseje felé. Adyt teljesen összetörték az élmények. Személyes tragédiájának érezte az emberek szenvedését, 'bármelyik oldalon 'is viselték el a megpróbáltatásokat. Állapotát, tiltakozá­sát, erkölcsi felháborodását örökíti meg az ekkor írott Ember az embertelenségben című verse. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents