Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

1977. október 29. 2 Képújság PANORÁMA Barre sajtókonferenciája becs Rudolf Kirschläger, Auszt­ria köztársasági elnöke fogad­ta a Szovjet (Baráti Társasá­gok Szövetsége és a Szovjet— Osztrák Baráti Társaság kül­döttségét, amelyet 'P. A. Atók- szejev, az „Izvesztyija” fő- szerkesztője, a szövetség köz­ponti elnökségének elnöke vezetett. A szovjet delegáció a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából 'rendezett ünnepi ülésen vett részt. BELGRAD Pénteken összeült a jugo­szláv szövetségi nemzetgyűlés. A két ház együttes ülésének napiredjén az ország jövő évi társadalom- és gazdaságfej­lesztési tervénék megvitatása szerepel. WASHINGTON A Fehér Ház területén letartóztatták egy atomfegy­verellenes szervezet öt tag­ját, akik a neutronmoba gyártása ellen tiltakoztak. A tüntetők egy látogatói csoportból váltak ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Dobozy Im­re írónak, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdem­rendet adományozta. (Képtávírónkon érkezett.) (Folytatás az 1. oldalról) László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese nyitotta meg. Raymond Barre a többi között hangsúlyozta: a ma­gyar közéleti vezetőkkel folytatott eszmecserék — amelyek nagyon őszinte lég­körben zajlottak le — po­zitívak voltak. Meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a két­oldalú kapcsolatok tovább fejlődnék, mert a lehetősé­gek adottak. A két ország gazdasági-kereskedelmi te­rületen tett erőfeszítéseinek .eredményeként az elmúlt esztendőben mind az ex­portban, mind az import­ban körülbelül 30 százalék­kal nőtt a forgalom. Az ipari együttműködés haté­konyabbá tételére biztosíték az a kontaktus, amely a magyar és a francia vál­lalatok között kialakult, valamint az a törekvés, amely a további piackuta­tásra irányul Franciaor­szágban és Magyarországon. A francia miniszterelnök elismerését fejezte ki a műszaki-tudományos együtt­működéssel kapcsolatban, s itt jegyezte meg, hogy az ezen a területen szerzett budapesti tapasztalatok alapján 1978-ban magyar tájékoztatási központot nyitnak Párizsban. A magyar—francia kultu­rális kapcsolatokról szólva a miniszterelnök elmondta: erőfeszítéseket tesznek, hogy a francia közönséggel az eddiginél jobban, köze­lebbről megismertessék a magyar irodalmat; a ma­gyar művek fordítása, a magyar filmművészet be­mutatása a kulturális kap­csolatok fejlesztését szol­gálja. Megemlékezés az Októberi Forradalomról A KISZ KB ülése A Parlament Vadásztermében összeült az MSZBT Or­szágos Elnöksége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke vezetésével ünnepi megemlékezést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. (Képtávírónkon érkezett.) A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága október 27-én és 28-án ülést tartott IMiaróthy László, a Politikai Bizottság tagja, ;a KISZ KB első titkára adott tájékozta­tást az MSZMP KB Október 20-i üléséről, és szólt az ifjú­sági szövetség ebből követke­ző feladatairól. A KISZ KB első titkára külön 'is kitért arra, hogy a magyar fiatalok, az ifjúsági szövetség tagjai készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Ezt követően a KISZ KB Nagy Sándornak, a KB titká­rának előterjesztésében meg­vitatta a KISZ Központi Bi­zottságinak intézkedési 'ter­vét az MSZMP KB „A hosz- szú távú külgazdasági politika és a .termelési szerkezet fej­lesztésének irányelvei” című határozatának végrehajtására. Az intézkedési terv a párt határozatából adódó feladato­kat 'tartalmazza. A KISZ fel­adatai — a KlSZ-tagok, a fiatalok körében — minde­nekelőtt a népgazdasági ösz- szefüggések és. feladatok meg­értetésében, a hatékony, fe­gyelmezett munkavégzést szolgáló szemlélet formálásé­ban és a mozgósításban je­lentkeznek. A határozat meg­jelöli a KISZ feladatait a tár­sadalmi munkaidőalap ha­tékony kihasználásában, hoz­zájárulását a népgazdaság munkaerő-szükségletének ki­elégítéséhez. Az ifjúsági szövetség 1978/ —79. mozgalmi évre szóló ak­cióprogramjait a KISZ KB Barabás Jánosnak a KB tit­kárának előterjesztésében vi­tatta meg. A KB elfogadta a dolgozók az egyetemeken és főiskolákon, a középfokú tan­intézetekben tanuló, vala­mint a fegyveres erők, illetve testületek állományába tarto­zó fiatalok KI8Z-szerveze- teinek akcióprogramjait, amelyek a hatékonyság, mi­nőség! címet viselik. Brighton és Blackpool után Angliában az ellenzékbe szorult konzervatív párt az északnyugati tengerparton lévő Blackpool fürdőváros­ban befejezte évi konferen­ciáját. Ezzel lezárult a nagy őszi politikai tanácskozások sorozata, és megkezdődhet a mindennapos politikai ver­senyfutás, amelynek célja a szavazók megnyerése. Angliá­ban a törvény szerint 1979. tavaszán kellene választáso­kat tartani. A kormányon lé­vő munkáspártnak azonban megvan az az előnye, hogy szükség esetén előbbre hoz­hatja a választások időpont­ját o Az egyébként meglepően napsütéses angliai október­ben tehát a közelgő választá­sok árnyéka vetődött Blaűk- poölban a konzervatív konfe­renciára éppúgy, mint a köz­vetlenül előtte tartott kor­mánypárti, labourisita pártér­tekezletre, amelyet a dél-ang­liai fürdőhelyen, Brighton- ban tartottak. A választások időpontja szoros kapcsolatban van Nagy-Britannia gazdasági helyzetének alakulásával. Amikor ma Angliában az or­szág politikai helyzetéről be­szélünk, voltaképpen a fel- tornyosuiló gazdasági problé­mák megoldási mód járól van szó. Minden más hátténbe szarul, — legyen szó akár * Észak-firországróL, akár a kormány külpolitikai akciói­ról, akár a fegyverkezési po­litikáról. A politikai helyzetet tehát a gazdaság szabja meg ma Angliában. S ezen belül is voltaképpen egyetlen kérdés: az ország pénzügyi helyzeté­nek a legutóbbi hónapokban tapasztalt meglehetősen .gyors javulása után bekövetkezlk-e a javulás a termelés .vonat­kozásában. is? S ami ezzel el­válás zthiataitl an ul öss zef iigg: miképpen érzik ezt a válto­zást az elkövetkező .hónapok­ban a választók bérből és fi­zetésiből élő tömegei? Anglia a természettől nagy­szabású ajándékot kapott, amely lehetőséget adna arra, hogy az ország gazdasági éle­te kilendüljön az évtizedes stagnálásból. Ez az ajándék 'az északi-tengeri Olaj, amely mér idén csaknem kétmilli­árd dollárral növeli az ország jövedelmeit. A 'pénzügyi helyzet válto­zása azonban azt a tényt nem módosította1, hogy az ország ipara a nagy tőkés konfcur- rensékéhez képest viszonylag elöregedett, tehát nem elég­gé termelékeny. Anglia pilla­natnyi helyzetében a korsze­rűsítés szükségszerűen a munkanélküliség emelkedésé­vel jár. Ez pedig érthető mó­don a szakszervezetek ke­mény és heves ellenállásába ütközik. „ o Brightonban a munkáspár­ti vezetőség csak arra tehe­tett 'ígéretet, hogy megindít­ja az ipari gépezet óvatos fel­lendítésének folyamatát. Az óvatosság azért indokolt, mert a két évvel ezelőtti 27 száza­lékról csak nagy nehezen le­hetett (17 százalékra lenyom­ni az infláció ütemét, a mun­kanélküliek rekordszámát (1,6 millió) pedig egyáltalában nem sikerült csökkenteni. Az .ipari termelést tehát úgy kell élénkíteni, hogy a munkanél­küliség csökkenjen, de az inf­lációs spirál ne emelkedjék. Ez vezetett a munkáspárti kormány .ama követeléséhez, .hogy a szakszervezetek to­vábbra is egyezzenek bele a bérkövetelések tíz százalékos plafonjába. Ez immár két esz­tendő óta tart, és a 'gyakorlat­ban azt jeleníti, hogy az an­gol szakszervezetek vezetése az alulról jövő heves és sok­szor drámai tömegnyomás ellenére elfogadja a reálbér csökkentését. (A 'béremelési plafon ugyanis hét százalék­kal alacsonyabb, mint az iflá- ció üteme.) o Ez a brightoni hélyzet ele­ve megszabta a Blackpoolban tanácskozó konzervatívok fő feladatát. A külpolitikai kér­dések itt is a háttérbe szo­rultak. A középpontban a szakszervezetekhez való vi­szony kérdése állott. A brit konzervatívok jelenlegi veze­tése sokkal merevebben és brutálisabban jobboldali, mint a megelőző pártvezér, Heath idején. Ennek megfele­lően a konferencia előtt a párt derékhada és jobbszár­nya (Thatcher asszony párt­vezér és Sir Keith Joseph, a nagyipar szóvivője) általános támadást akartak intézni a szakszervezetek jogai ellen. Be amikor látták, hogy a választási időpont 'közeledté­vel a szakszervezeti vezetés taktikai okokból háttérbe szo­rítja a munkáspárti kormány gazdaságpolitikájával szem­beni fenntartásait és Brigh­tonban — legalább formáli­san — egységesen lép fel, — kénytelenek voltak gyorsan irányit változtatni. 'Lényegé­ben olyan programot fogad­tak el, amely jobboldali kon­zervatív-kapitalista irányvo­nalait képvisel, de csak a szakszervezeti jogok „megre­formálásának megtárgyalá­sát” tűzi ki céljául A konzer­vatívok láthatólag felismer­ték : ha frontális támadást hirdetnek meg a szakszerve­zeteik ellen, eltemethetik vá­lasztási reményeiket. Aíz őszi „konferencia-sze­zon” után tehát az angol po­litikai élet döntő kérdése: si­kerül-e a pénzügyi javulást ipari fellendüléssé változtat­ni. S ha igen, meddig hajlan­dók várni a szakszervezetek tömegei; meddig 'hajlandók lemondani arról, hogy élvez­zék ennek az ipari fellendü­lésnek a gyümölcseit. Angliá­ban akkor les znék parlamenti választások, ha az óvatos, fel­lendülés már megindult — és a szakszervezeti vezetés még tartani képes a frontot. A jós­latok szerint ez az időpont 1978. tavasza és ősze között lesz.-i. -e. A Szovjetunió története képekben 45. Moszkva új arca. Nincs még egy város a világon, amely olyan ütemben épülne, újúlna meg, mint Moszk­va. Az egyik új lakónegyed a város délnyugati részén. 46. Ahol az együttműködést tervezik. A szocialista or­szágok sokoldalú gazdasági együttműködésének jelképe a Moszkva folyó partján, a Kalinyin sugárút elején magasodó KGST-palota. Népi diplomácia Négy égtáj 26 országának sok millió szervezett dolgozója ■nevében tanácskozott két napon át hazánk fővárosában a Szakszervezeti Világszövetség irodája Az eszmecsere fontos­ságát aláhúzza, hogy ez volt az iroda utolsó ülésszaka az SZVSZ 11978. április 16—23. között 'Prágában sorralkerülő IX. kongresszusa előtt. Már önmagában az is jelentős, hogy különböző 'társadalmi és 'gazdasági berendezkedésű országok szakszervezeti, vezetői cserélték ki .nézetüket Budapesten. Arról nem is szólva,, mi­lyen fontos körülmény, hogy a fejtett 'ipari államok képvise­letében tárgyaló küldöttek szót értettek, sőt, közös nevezőre jutottak olyan országok képviselőivel, .amelyek jellegzetesen a harmadik világ gondokkal, súlyos problémákkal terhes je­gyeit viselik magukon. Ami mégis összetartó ereje, a 'különbözőségek ellenére aizonos cselekvésre 'késztető eleme e szakszervezeti vil'ágfó- rumnak: a társadalmi haladásért, a 'békéért, a népek együtt­működéséért érzett felelősség, ami a Budapesten képviselt szakszervezeteket áthatja. Az elmúlt években, sokszor idéztünk egy újkeletű .fogal­mat: a népi diplomáciát. Nos, -a budapesti .ülésszáknak a belgrádi találkozóhoz intézett üzenete 'jellegzetes példája an­nak, hogy a bérből és fizetésből élő milliók felelős képvise­lői miiként hallathatják hangjukat olyan kérdésben, ami ugyan a diplomaták hivatásának körébe tartozik, mégis, köz­vetve és közvetlenül érdekelt benne az egész emberiség: Európa és a világ békéje, biztonsága, az enyhülés további tér­nyerése. Mélységesen, egyet lehet érteni Pierre Gensous-val, az SZVSZ főtitkárával, aki sajtókonferencián a többi között hangsúlyozta1: mindent el kell követni a szakszervezeti moz­galmak egységesebbé 'tételéért, a dolgozók szolidaritásáért, jó­létéért, Olyan világért, amelyben minden ország számára biz­tosított a gazdasági haladás, a függetlenség és az emberi sza­badságjogok .gyakorlása. A szakszervezeti világmozgalom — ezt tanúsítja az SZVSZ irodájának 17. ülésszaka is — ezékért a célokért küzd, mégpedig a világpolitikában végbemenő vál­tozásokhoz rugalmasan igazodva, az új körülményékét, a fris­sen jelentkező követelményeket mindig szem előtt tartva. Nyilvánvaló, hogy a világ szakszervezeti szövetségei kö­zött vannak — és még sökáig tesznek is — véleménykülönb­ségek. Az SZVSZ azonban — s ez megint csak az éltérő tár­sadalmi és gazdasági körülmények között dolgozó emberek őszinte .igényót tükrözi — fontos 'teendőjének tartja a nem­zetközi szakszervezeti központok között a kapcsolatok kiépí­tését, elmélyítését A közeledés és az együttműködés politi­kája megfelel a szervezett dolgozók érdekeinek, egyszersmind a szakszervezeti világmozgalom termékeny jövőjének is leg­főbb záloga Gyapay Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents