Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-28 / 254. szám
1977. október 28. ^PÚJSÁG 3 A lakosság ellátása egyre magasabb színvonalon Kisiparosok Szekszärdon 'Nem szükséges különösebben bizonyítani, hogy a 'lakossági szolgáltatások színvonala mennyire politikai kérdés. jE témában a párt legutóbbi kongresszusán is határozott állásfoglalás történt, jelesen: a tanácsi, a szövetkezeti kisipar és a trpa- gánipar közreműködésének összehangolása, fejlesztése a kívánatos, hogy a lakosság személyi és tárgyi szolgáltatásait egyre magasabb színvonalon elégíthessék ki. A lakosság megszokta, hogy amit felelős szervek — minisztériumok, megyei és városi tanácsi hivatalok — elhatároznak, megvalósul, szolgálva érdekeinket. Módot kerestünk arra, a KIOSZ szekszárdi körzeti csoportjának segítségével, hogy megvizsgáljuk, miként vesznek részt a megyeszékhelyen a lakossági szolgáltatási igények kielégítésében a kisiparosok. 'Rögtön azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években született párt- határozatok és állami intézkedések jól irányították a kisiparosság munkáját. A gazdasági érdekeltség növelésén fail fontos tennivaló volt a szolgáltatások színvonalának növelése. Ezt megfelelő gazdasági szabályozókkal sikerült elérni. A lakosság életszínvonalának növekedése, az egyre bonyolultabb közszükségleti cikkek indokolják, hogy nagyobb figyelmeit fordítsunk 'a kérdés állandó felszínen 'tartásiára. Nem csoda, ha a KIOSZ városi szervezete és a városi tanács szákigazgatási szervének kapcsolata élő és eleven. Persze e kapcsolat állandó szélesítése, erősítése kívánatos. IA város kisiparossága tizenhárom iparcsoportban ötvenféle tevékenységet, gyakorol 216 fővel. Érdekes, hogy a „hagyomnányos” iparágakban dolgozók száma kevés, viszont nőtt a „korszerű” iparágaikban. Például a városban tizenkét főfoglalkozású kisiparos dolgozik a műszeriparban és tíz személy munkavégzés mellett, és egy személy nyugdíja mellett. A vas-fém és gépipar huszonkilenc mesternek ad munkát. A vegyipari szakmában két kisiparos, dolgozik. A bőriparban hét, a faiparban hat, a nyomdaiparban egy személy szolgálja a lakosságot. Viszont nőtt a „szabad- iparban” f oglalkoztato ttak száma, hiszen főfoglalkozásban (tizennégyen, munkavégzés mellett hatan, és nyugdíjasként négyen dolgoznak ebben a máshova nem sorolható tevékenységben.. (A város kisiparosságának 'létszáma az elmúlt években nem., vagy alig változott. Nem jelentősen, de csökken a főfoglalkozású iparosok száma, viszont a „belépő” iparosok .korszerűbb színvonalon tudják szolgáltatásaikat .nyújtani. A különböző szolgáltatási ágazatokban jelentkező lakossági igények kielégítésében eltérő szerepe és jelentősége van az egyes szektoroknak. Amíg a műszeriparon, bőriparon, ia textiliparon és a szolgáltató iparon belül az állami és a szövetkezeti iparra hárul a nagyobb feladat, addig a vas-fém, fa, bútor, élelmiszer, lakásépítés, -karbantartás területén a kisiparra hárul nagyobb feladat. Mindezek figyelembevételével a városi szervezet elkészítette 1980-ig fejlesztési, ipar jogosítvány-kiadás i tervét. lAz építőiparban húsz személy, a faiparban tíz, a vas-fémiparban — épületlakatos — nyolc, a bőriparban három új ipar jogosítvány kiadását tartják indokoltnak. A kisiparosság létszámát szinte a jelenlegi duplájára akarják növelni. Természetesen feltételezi ez azt a tényt is, hogy a városi szervezet a jövőben arra törekszik, hogy „megtartsák” a kisiparosságot, számuk ne csökkenjen, hanem növekedjék. -Főleg -az olyan 'területen, ahol a -helyi i-par nem' akar fejleszteni, mivel az igények ‘kielégítéséhez néhány magán- kisiparos is- elégséges. ■Ez év elején új jövedelem - szabályozó rendelkezés látott napvilágot. Ez megteremtette a nyugodt, biztonságos munkavégzés feltételét, ez olyan Tamási Á. G. Üj szaruasmarhatelep 1200 férőhelyes új, komplex szarvasmarhatelep épül a Tamási Ä. G. kecsegei kerületében, közvetlenül a fornádi útelágazás mellett. A terveket a megyei AGRO- BER készítette, a beruházás és kivitelezés saját erőből történik. A 60 milliós — állami támogatásos — létesítmény szakaszosan épül, a jövő év tavaszára készül el. A Holstein-Fríz szarvasmarha-állomány és ennek Fl-es nemzedéke népesíti be majd az új telepet. Fotó: Komáromi Zoltán Városi tanácsülés Szekszárdon: A megyeszékhely kommunális ellátottsága Tegnap délután tartotta soron következő ülését Szekszárd város Tanácsa. A megyeszékhely kommunális ellátottságáról Sztár- csevity Ervin elnökhelyettes terjesztett elő beszámolót. A kevéssé ízes szó mögött a város lakóit legközelebbről érintő problémaegyüttes rejlik, a zöldterület-gazdálkodás, vízellátás, áramszolgáltatás, közlekedés és köztisztaság. Néhány számadat: 1965-ben a termelt víz- mennyiség 1461 ezer köbméter volt, tavaly 3 889 000 köbméter, ami a korábbi időpontban 48, 1976-ban 97,2 kilométer nyomócsőhálózaton áramlott. 1965- ben a lakásoknak csak 20 százaléka volt bekapcsolva a csatornahálózatba, tavaly már 45 százaléka. Mindezek ellenére a város ivóvízellátása csak a vas-mangán- talanító kapacitás bővítése után, 1980-ra várható. Ezt követően a tanácsülés a város egészségügyi ellátásával foglalkozott dr. Ferenczy József, illetve dr. Bősz Endréné előterjesztésében. A tanácsülés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy gondoskodjon a Tambov lakótelepre szánt orvosi rendelőknek az V. ötéves tervidőszakban történő megvalósításáról és arról, hogy „tegye meg a szükséges intézkedést a Mérey lakótelep és környékének alapellátását biztosító orvosi rendelőnek a lakótelep közelében történő kialakítása érdekében.” A tanácsülés elfogadta a szennyvíztisztító bővítésének a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat keretében tervezett beruházását, három év alatt, több mint 84 millió forintos ösz- szegben. Végül személyi ügyeket tárgyalt. Árak, adók, dotációk IV. S levételek is kiadások k isiipa rpol'it ika megválás ítá- sá't teszi lehetővé, hogy a lakossági igények és a kisipari kapacitások közötti távolság csökkenjen. (A távlati célok érdekében szükség van további kisipari műhelyso.r építésére, hiszen az eddig 'épített 'Széchenyi 'Utcai műhelysorok azt bizonyítják, az ilyen jellegű összevonás nemcsak a kisiparosnak, hanem, a lakosságnak is kedvez. A vásárcsarnok további fejlesztési koncepciójába fel kell venni, hogy ma- gánipairosok is helyet kaphassanak, hogy a lakosságnak itt is rendelkezésére álljanak (cipészek például). Szeretné a megyei szervezet vezetősége elérni, hogy a városban az új lakótelepeken több olyan műhely-lakás épüljön, ahol az iparos nemcsak lakik, hanem tevékenységével szolgálja a települést fdipész, szabó, házfcartásigép-javító, vízvezeték-szerelő, stib.) A megyeszékhelyen tevékenykedő kisiparosok jól szolgálják a lakosságot. Mint tapasztalhatjuk, az elmúlt öthat év óta, a városi tanács, illetőleg a politikai szervek egyre több figyelmet, fordítanak arra, hogy a 'tanácsi helyi ipar, az ipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége .mellett a magánki-sipar is megtalálja „munkáját”, a lakosságot, hogy igényeinket egyre tökéletesebben elégíthessük ki. Pálkovács Jenő Szocialista brigád klubok A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és a Babits Mihály művelődési központ október 29-én rendezi meg Szekszárdon a művelődési központ márványtermében a szocialista brigádklubok II. megyei találkozóját. A találkozó programjában az ilyenkor szokásos ismerkedésen kívül első helyen szerepel a megyeszékhelyen működő közművelődési intézmények megtekintése. Az esemény résztvevői ellátogatnak a Babits-emlékházba, a levéltárba, a könyvtárba és a zeneműtárba. Ezenkívül természetesen mód nyílik a rendező intézmény, a Babits Mihály művelődési központ életének tanulmányozására is, továbbá egy látogatásra Fusz György fazekasműhelyében. A délután kettőkor kezdődő eseménysor legizgalmasabbnak ígérkező programija az az este hatkor kezdődő beszélgetés lesz, melyet László Bencsik Sándor, a Népművelési Intézet munkatársa vezet be előadásával. Ennek és az előadás nyomán kialakuló eszmecserének a tárgya a szocialista brigádok művelődési vállalásai lesznek. Ha azt kérdezzük, menynyibe kerül az áru, a szolgáltatás, a fogyasztói árra gondolunk. Pedig az is jogos kérdés, hogy mennyibe kerül az áru, a szolgáltatás a népgazdaságnak. Az egyik többe kerül, mint amennyit a fogyasztó fizet érte. Erre az állam ráfizet. A másik viszont kevesebbe kerül és ezen az állam nyer. Ha a lakosság által tavaly vásárolt összes áruk és szolgáltatások értékét 100-nak vesszük, akkor állami támogatásban részesül 37 százaléka, forgalmi adó terhelte 33 százalékát, a további 30 százalék pedig a költségvetéssel nem került közvetlen kapcsolatba, nem csökkentette és nem is növelte az állami jövedelmeket. Az árpolitika általában tudatosan téríti el a fogyasztói árakat értéküktől, hogy ösztönözze, vagy visz- szafogja a fogyasztást. De ettől függetlenül is évről évre növekszik az ártámogatások összege, illetve csökken a forgalmi adóé. Azért, mivel az állam a növekvő termelési költségek, és import áremelkedések egy részét magára vállalja és nem hárítja át a fogyasztókra. A legnagyobb összegű ártámogatást, 15 milliárd 218 millió forintot az élelmiszerek kapták 1976-ban. Ezt követte a személyszállítás (10 milliárd 211 millióval), majd a kommunális szolgáltatások, (a távfűtés, a víz-, a csatorna-, a gázellá-i tás 2 milliárd 588 millióval), és a tüzelőanyagok, (2 milliárd 41 millióval). A forgalmi adó listán az élvezeti cikkek vezetnek, az ezen a címen elért állami bevételek összege csaknem annyi (15 milliárd 48 millió forint), mint az élelmiszerek dotációja. Majd a vegyes iparcikkek következnek (5523 millióval), illetve a ruházat (3 milliárd 875 millió forinttal.) Jelentős állami bevételek származnak továbbá a személy- gépkocsi, illetve a benzin értékesítéséből. Érdemes azt is közelebbről szemügyre venni, hogy milyen az áreltérítés mértéke, az ártámogtás, illetve a forgalmi adó termékcsoportonkénti százalékos aránya. Termékenként, szolgáltatásonként eltérő, a nagyobb „szóródás” a dotációnál tapasztalható. A városi közlekedésre például igaz a mondás, hogy egyet fizet és hármat kap! A dotáció ugyanis csaknem 300 százalékos. Vagyis az utasok által fizetett minden egyes forinthoz az állam még 3 forintot hozzáad. A vasúti személyszállítás dotációja „csak” 170 százalékos. Az ivóvíz- és csatornadíjak a termelési és fenntartási költségeknek csupán az egyharmadát fedezik. A lakbéremelés ellenére az állami lakások üzemeltetési és fenntartási költségeinek még a felét sem viselik a bérlők. A fogyasztói áremeléseket követően még mindig 20 százalékos ártámogatásra szorul a hús és a cukor, 66 százalékos dotációban részesül a tej és a tejtermék. A kenyér 41, a péksütemény 18, a liszt és a tésztafélék 14 százalékos ártámogatást igényelnek A különböző termékekre kirótt forgalmi adó mértéke minden esetben 100 százalék alatt marad. A szeszes italok értékesítése révén az állam átlagosan 50 százalékos adóbevételhez jut. Az alkoholtartalmú italok megadóztatásával összesen csaknem 12 milliárd forint áramlik a költségvetésbe. A dohányjövedék adója több, mint 2,5 milliárd forint beié lelt eredményez. Tavaly az állami költség- vetés összes forgalmiadóbevétele 27,4 milliárd forint volt, a fogyasztói ártámogatásokra fordított összes kiadás pedig 36,1 milliárd. Gazdasági fejlődésünk külső és belső feltételei szigorúbbak lettek. A cserearányromlásban kifejeződő fokozott külpiaci nyomás, az intenzív fejlesztés, a magas gazdasági fejlettség küszöbének átlépése,, az eszközigényesség és a tőkehiány fokozódó ellentmondásának feloldása, mindmind a gazdasági hatékonyság növelését igényli. A gazdaságirányítás teljes eszköztárát — így az árpolitikát is — jól kell alkalmazni, hogy korszerűsödjék a termelés szerkezete, hogy ésszerűbb legyen a termelés erőforrásainak (a munkaerő, a gépek, az anyagok) hasznosítása, hogy javuljon a beruházások hatásfoka. Egy régi orosz közmondás szerint az árat az isten alakítja. Nálunk sokan úgy gondolják, hogy az állam az ármindenható.' Ez legfeljebb olyan értelemben igaz, hogy hozzátesz- szük: az állam mi vagyunk! Mi: termelő és fogyasztó állampolgárok, akik munkánkkal, a műszakigazdasági színvonal és a történelem formálói vagyunk. Bár az árindexre külső tényezők is hatnak, a meghatározó mégis a hazai munka színvonala és hatékonysága. Kovács József (Folyt, köv.) Több dobozolt sonka A Pápai Húskombinát dolgozói 15 ezer sertés terven felüli vágását és feldolgozását vállalták. Felajánlásukat már túlteljesítették. A többletvágásból 150 tonna helyett 434 tonna dobozolt sonkát készítettek. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Szekszárd-Csatáron új bekötő utat építenek
