Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-27 / 253. szám
XXVII. évfolyam, 253. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. október 27., csütörtök Mai számunkból KADARKASIRATÖ? <3. old.) HÉTKÖZNAPI ÜNNEPEK (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) A FARMER, A KEKI ÉS A TÖBBIEK (5. old.) (6. old.) KAPOLI ISMÉT BIZONYÍTOTT A szakszervezetek és az érdekvédelem A SZAKSZERVEZETEK munkája több irányú. Mindenekelőtt, mint a munkásosztály 'legnagyobb tömegszervezete, közvetítik a munkásosztály érdekeit, céljait a társadalom építése, formálása során. Ezt a munkásosztály -pártjának irányításával teszik. A szakszervezték — tagságukkal, aktívahálózatuk- kal — összekötő kapcsot jelentenek a társadalom vezető ereje és annak legnagyobb osztálya között. Közvetítik, ha Ikel-I „aprópénzre”, mindennapi tennivalókra váltják a párt politikáját, s szervezik társadalmunk vezető osztályát e politika sikerre vitelére. Ugyanakkor van a szakszervezeteknek egy 'másik jellegzetes 'feladatuk. Közkeletűen ezt 'érdekvédelemnek nevezzük. Védeni a szakszervezeti tagság, de valamennyi dolgozó érdekeit. A szakszerveztek tevékenysége számára pártunk olyan politikai keretet, olyan kedvező feltételeket teremtett, amelyek hatása egyre mélyebben, egyre sokoldalúbban jelentkezik. Az érdekvédelmi tevékenység a szocialista viszonyok között rendkívül bonyolult1, mert egy időben, egyszerre kell védeni az egyének és a társadalom érdekeit. Egy időben és együttesen úgy, hogy tudatában vagyunk annak: az érdekképviselet a szocialista demokratizmus elválaszthatatlan része, építőmunkánk legfontosabb feladatai közé tartozik. Ha, és ahol, megbomlik az összhang az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek között, ott baj van, arra fel kell figyelni, s megfelelő beavatkozással elősegíteni a közeledést az egyöntetűség 'felé. Tény, hogy a mi társadalmunkban is létezik — bár nem megoldhatatlan — érdekellentét, így szükség van arra, hogy a szakszervezetek fellépjenek tagjaik, a dolgozók érdekében — ha a fellépés jogosult, ha a védelem indokolt És itt eljutunk egy figyelemre érdemes kérdéshez. Leegyszerűsítve három alapvető érdekcsoportot lehet megkülönböztetni: az egyéni érdeket, a csoportérdeket és a társadalmi, vagy össznépi érdeket. Az első kettő egy szintre hozása az egyszerűbb. Bonyolultabb már az egyéni és csoportérdek egyeztetése az össznépi érdekkel. Pedig ha valahol nem igaz, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”, akkor társadalmi méretekben ugyancsak nem igaz. 'Persze ez nem lehet ok arra, hogy a majdani messze -jövő birodalmába toljuk ki a teljesen jogos egyéni követeléseket. A szakszervezetek választott testületéi rendszeresen foglalkoznak a munkakörülmények fejlesztésével, a biztonságos és egészséges munkakörülmények kialakításával. Ugyanakkor gondosan ügyelnek arra, hogy a kifizetett -bérek a valóságos munkateljesítményt -tükrözzék. A választott testületek rendszeresen beszámoltatják a -gazdasági vezetőket a munkakörülmények javításával, az élét és testi épség védelmével -kapcsolatos feladatok 'Végrehajtásáról. ÉVENTE általában két alkalommal szerepel a választott -testületek, napirendjén a vállalatok munka- védelmi tevékenysége. 'Ezen túlmenően egyes részkérdésekkel 'is foglalkoznak. A példák sorát lehetne említeni, de néhányat felsorolni is elég. A szekszárdi műszergyárban, a tolnai selyem-gyárban, a Volánnál a szakszervezeti testületek megfelelő határozatokat hoztak az érdekvédelem 'biztosítására. Olyanokat, amelyek reálisan tükrözik a dolgozók érdekeit és a vállalati lehetőségeket. A BIHG szekszárdi gyárában az első számú vezetőn kívül 'valamennyi üzem vezetőit is rendszeresen beszámoltatják munkavédelmi, érdekvédelmi -tevékenységükről. A bizalmi jog- és hatáskör kiszélesítése ugyancsak szervesen hozzájárul a dolgozók jogos érdekeinek érvényesítéséhez, úgy, hogy köziben a vállalati, tehát a csoportérdek sem sikkad el. Az össznépi érdek -védelmén munkálkodni viszont elsősorban a szakszervezeti -bizottság feladata, a vállalati pártszervek irányításával, figyelembe véve a vonatkozó párt- és kormány- határozatokat. Általában kétfajta problémával találkozni az érdekvédelem- kapcsán. 'Egyik, -amikor a szakszervezeti szervek egyből, kritikátlanul egyetértenek a gazdasági vezetés döntéseivel. Nem arról van szó, hogy a gazdasági vezetés elfogult, s ebből kifolyólag „munkásellenes”, hanem arról, hogy a gazdasági vezetők is emberek, -tévedhetnek, sőt — merjük kimondani — el se lehet tőlük vitatni a tévedés jogát, ha az jószándékból fakad. Ilyen esetben a döntést meg kell kérdőjelezni, s a szakszervezet lépjen közbe, ha szükséges, még a vétójog alkalmazás ától se riadjon vissza. Hangsúlyozzuk: ha kell! Az előbbi a kérdés egyik oldala. A másik oldal, amikor a szakszervezet mindenáron csomót -keres a kákán, s úgy véli, akkor -tölti be hivatását, ha mindent ellenez, ha mindenbe -beleköt, ha mindent -megkérdőjelez. Mondani se kell mennyire veszélyes ez a gyakorlat is. A GAZDASÁGI VEZETŐ nem szívességet tesz. amikor -kéri, meghallgatja és elfogadja a -dolgozók javaslatait, 'bírálatait, de a dolgozók se tesznek szívességet akkor, amikor véleményt 'nyilvánítanak, s tudásuk legjavát adják munkájukba. A közös érdék jut kifejezésre, közös céljaink eléréséhez teremtődik ezáltal szilárdabb alap, s így közelítünk egy olyan érdek megvalósulásához, ami egyként jó egyénnek, csoportnak, társadalomnak. LETENYEI GYÖRGY Kádár János külföldi szakszervezeti vezetőket fogadott Tudományos ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista 'Forradalom emlékét idézni, tanulságait -történész módba elemezni, következményeit a jelen gazdaságában, társadalmában és politikájában -vizsgálni — -nem csupán a 60. évforduló kapcsán örvendetes feladat. Á'l'andó és folyamatos vizsgálódásra kötelez az a 'tény, hogy a -Nagy Október a jelenkor forradalma — hangoztak Szentágo- tha-i János, a- -Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó beszédében azon a -tudományos ülésen, amelyet az MTA, a 'Párttörténeti Intézet, a .Politikai Főiskola és a Társadalomtudományi Intézet együttesen rendezett a -Nagy Októberi Szocialista Forradalom :60. évfordulója alkalmából. Az MTA dísztermében- megtartott tanácskozás elnökségében foglalt helyet 'Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Alekszandr Mi- hajlovics Prohorov Nobel- és Leni-n-díjas akadémikus, a hazánkban tartózkodó szovjet tudós-delegáció vezetője. Jelen volt a tanácskozáson(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán az -MSZMP székh-ázába-n külföldi szak- szervezeti vezetőket fogadott, akik a Szakszervezeti Világ- szövetség irodájának XVII. ülésszaka alkalmából tartózkodnak hazánkban. A szívélyes hangulatú találkozón részt vett Enrique Pastorino, az SZVSZ elnöke, Pierre Gensous, az SZ'VSZ főtitkára, Miso Misev, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Karéi Hoffmann, a Csehszlovák Szakszerveztek Központi Tanácsának elnöke, Georg,es Séguy, a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) főtitkára, Wla-dyslaw Kruczek, a Lengyel- Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Gombodzsavin Ocsirbat, a Mongol Szakszervezetek Központi Tanács árnak elnöke, Harry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Luciano Lama, az Olasz Álltalános Mumkásszövetség (CGIiL) főtitkára és Al-ekszej Siba-jev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Tiimmer József, a SZOT titkára. Szekszárdon ülésezett az országgyűlés jogi bizottsága Tegnap dr. Gonda Györgynek, a bizottság elnökének vezetésével Szekszárdra látogatott az országgyűlés jogi, igazgatási és (igazságügyi bizottsága, tájékozódott Tolna megye igazságügyi helyzetéről, a szervek munkájáról. !Az ülésen megjelent és annak munikájábao részt vett dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, dr. Szakács Ödön, a (Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly, a Magyar 'Népiköztársaság legfőbb ügyésze, Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke és Daradics (Ferenc, a megyei képviselőcsoport elnöke is. Dr. Korom (Mihály igazságügyi miniszter (köszöntötte a bizottság tagjait és a meghívott vendégeket, majd dr. Gonda György vezetésével a bizottság megkezdte (munkáját. Elsőként dr. Pájger Vince megyei főügyész táj ók ózta tójára -került sor. -Bevezetőben áttekintést adott Tolna megyéről, annak gazdasági, társadalmi szerkezetéről, 'megismertette a bizottság tagjaival milyen közegben végzik munkájukat megyénk igazságügyi szervei. Elmondta, hogy a 'megyeközponton kívül — 'Bonyhád kivételével — minden járásban működik ügyészség. Részletesen szólt az eredményekről és gondokról. Elmondta, hogy az ügyészi munka középpontjában az elkövetések feltárása, de ugyanakkora súllyal az elkövetés megelőzésében való közreműködés áll. Különösen jelentős a társadalmi tulajdon védelme, a törvényesség biztosítása. Mindkét területen jelentősek az eredmények, Számos intézkedést tettek a nyomozás -törvényessége feletti ügyészi feladat továbbfejlesztésére. Az intézkedések -helyesnek bizonyultak. A közrend szilárd, a szocialista építőm unka feltételei adottak. -Tíz év átlagában évi 2000—2700 bűnelkövetés történik. Ez év-ben — figyelemmel a félévi statisztikára — csökkenés várható. (Foüytaitás a 3. oldalon.) Kész eredmények az ünnep előtt Bonyhádon A csepeli felhívás elhangzása után a Bonyhádi Zománcgyár dolgozói csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára meghirdetett munkaversenyhez. Vállalták, hogy terven felül is hozzájárulnak a lakossági és az exportigények kielégítéséhez, az általuk gyártott zománcedényekből. A tervvel szemben — amely 205 millió — ötmilliós több- lettvállalást tettek, nem csupán egyszerűen a meny- nyiségi többlettermelésre, hanem a gyár hírnevéhez méltó minőségi termékek gyártására is. Mindezt sikerült naprakészen teljesíteni, időarányosan, jól áll a zománcgyár kollektívája. A vállalt ötmilliós többletből 4,9 millió forintot már teljesítettek. A jubileumi pótvállalásaik között számos anyagtakarékossági vállalás is szerepel amelyet sikerült valóra váltaniuk. Alig háromnegyed év alatt ötvenezer forint értékű zománcanyagot takarítottak meg és a társadalmi munkában elvégzett zo- mánchulladék-gyűjtés is 20 ezer forintos tételt jelentett. A hatékonyság szem előtt tartásával — hisz ez is szerepelt vállalásaik között — a tmk-brigádok a gépek felújítási, javítási munkáit úgy végezték el, hogy minél kevesebb gépnek jelentsen ez kiesést a termelésből. Ezzel a pluszmunkával 650 óra gépi kapacitást sikerült „megmenteni”. A brigádok egy százalékos minőségi javulást terveztek, ezzel szemben 1,6 százalékban sikerült megjavítani termékeik minőségét, ami újabb kétmillió forintot jelemett. A gyár kollektívája közel egymillió forint értékű társadalmi munkát végzett, amelyet társadalmi célokra ajánlott fel. Dr. Gonda György (balról az ötödik) megnyitja a bizottság ülését Munkában a lemez leszabó üzem
