Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

1977. október 26. Betakarítási munkák Árak, adók, dotációk II. ^rfepÜJSÁG 3 Gépek a földön - földben a mag Jobb ütemben haladnak a megye mezőgazdasági üzemei az őszi munkákkal, mint a tavalyi év azonos időszaká­ban. Ez az általános meg­állapítás kívánkozik a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya legfrissebb jelen­tésének élére. Befejeződött a szója és a napraforgó betakarítása. Az utóbbi növényből rekordnak mondható termést takarítot­tak be, szárították 'le a nagy­üzemek. A silókukorica a ter­vezett mennyiségben került a tárolókba, jó minőségben, így az állatállomány tömeg- takarmány-szükséglete a téli hónapokra biztosított. Ki­szedték a cukorrépa nyolcvan százalékát, a szállítása a cu­korgyárak kapacitásától függ. A kinyerhető cukortartalom A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából a KSH összeállítást tett közzé, amelyben áttekintést ad a szocialista rendszer térhódí­tásáról, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gaz­dasági fejlődéséről, a szovjet társadalmi átalakulásról és ismerteti a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok leg­főbb adatait. A szocializmus győzelmes előrelhaladás című kötetből kitűnik, hogy földünk terüle­tének 26,1 százalékán a világ lakosságának 32,6 százaléka — egymill'iárd 317 millió em­ber — a szocialista társadal­mat építi. Országaink állítják elő a világ ipari termékeinek több mint 40 százalékát. Az utóbbi 25 évben a szocialista országok nemzeti jövedelme 513. míg a fejlett tőkés orszá­goké csak 193 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a szocialista országok ipari ter­magasabb a tavalyinál, de a nyár végi szárazság érezhető, hiszen 'a 'korábbi termésbecs­léseknél kevesebb a 'hozam. Javult az átvétel, 'kevesebb a vita. A cukorrépa szedését várhatóan november tíz-tá- zenöt körül fejezik be. Kétharmadát betakarítot­ták a legnagyobb termőterü- letű őszi 'kapásnak, a 'kukori­cának, 'Az ütem itt is jobb a 'tavalyinál. Bár érződik a nyár végi aszály, a 'termés jó, közelíti a 75-ös év szint­jét. 'Folyik a gyökérzöldségek és a téli káposzta szedése is. Mint az idén áltálában, ezek­nél a kertészeti 'kultúráknál is jó termés várható. Javá­ban tart 'az almaszüret. A szedés munkáit némileg hát­ráltatja a göngyöleg, szállító- kapacitás és a kézi munka­erő hiánya. Jó termést hoztak melése 11 és félszeresére, mezőgazdasági termelése 2,27-szeresére, a fejlett tőkés országoké pedig 3,32. illetve 1,72-szeresére nőtt. A legfőbb energiahordozók és alapanya­gok termelésében a KGST- hez tartozó országok rész­aránya folyamatosan nő, mi­közben a Közös Piac orszá- . gaié csökkenőben van. Ami a külgazdasági kap­csolatokat illeti, a magyar behozatalból a Szovjetunió 27,47, a magyar exportból pedig 30,23 százalékban ré­szesedik. Importált nyers­anyagaink és félkész termé­keinknek több mint 35 szá­zaléka a Szovjetunióból szár­mazik, a magyar gép- és közlekedésieszköz-export 42,7 százaléka a Szovjetunió­ba irányul. Ez azt is jelenti, hogy a legfontosabb nyers­anyagaink legfőbb beszerzési forrása, fő késztermékeink­a szőlők, minőségben és mennyiségben egyaránt. A szüret befejezéséhez közele­dik. lA betakarítási munkákat sok helyütt hátráltatják a tárolási problémák. Sok szö­vetkezet bértárolásra kötött szerződést és a búza, vala­mint a napraforgó elszállítá­sát várják, de mint az évek óta tapasztalható, a MÁV az őszi csúcs idején nehezen tud a szállításhoz megfelelő mennyiségű vagont biztosíta­ni. í gy a t ár olót érék nem tudják fogadni a betakarítás­nak megfelelő ütemben a kukoricát. iAz őszi mezőgazdasági munkák másik legfontosabb része a búza illetve az őszi kalászosok vetése. Ezek alá a terület 95 százalékán elvé­gezték a ryet őszán tást, a talaj­nek pedig legbiztosabb piaca a Szovjetunió. Az adatokból az is kitűnik, hogy a Szovjetunió a világ országai között az első he­lyet foglalja el a kőolaj, a vasérc,^ nyersvas, az acél, a koksz, a műtrágya, a cement és a cukor termelésében, má­sodik a villamos energia, a gáz, a szén, a gépipari ter­mékek előállításában és a har­madik helyen áll a tévé­készülékek gyártásában. A Szovjetunióban egyetlen nap alatt 3178 millió kilowattóra villamos energia, egymillió 507 ezer tonna kőolaj, 937 millió köbméter földgáz, ke­reken 2 millió tonna szén, 417 000 tonna acél, 1553 traktor, 359 000 tonna cement és sok egyéb termék készül. A szovjet kiskereskedelem naponta 625 millió rubel for­galmat bonyolít le. szemben az 1965. évi 287 millió, illet­ve az 1940. évi 49 millió ru­bellel. (MTI). előkészítést. A fennmaradó területen a kukorica betaka­rítása után kezdik a búza­vetés előkészítését. 'Befejez­ték az őszi kalászosok veté­sét — a takarmánykeveréke­két is — a búza vetése pedig 812 százalékos. Nincsenek ve- tőmag-ellátási problémák, az ütem jó, várhatóan novem­ber elsejére befejezik a ve­tést. Szinte hagyományos, hogy a mezőgazdasági üzemeket az őszi szezonban, a munka­csúcs idején segítik a külön­böző vállalatok, intézmények, 'iskolák. Az idén is sok kis- katona, diák és a patronáló üzemek, vállalatok dolgozói segítettek elsősorban a zöld­ség és gyümölcs szedésében. —st— Tanácsülés Bonyhádon Hétfőn délelőtt, dr. Hege­dűs János tanácselnök veze­tésével tartott ülést Bonyhád város Tanácsa. Az ülés napirendi pontja­ként szerepelt a lejárt határ­idejű tanácshatározatok vég­rehajtásáról szóló jelentés; a város egészségügyi ellátásá­nak helyzetét, valamint az egészségügyi és szociális bi­zottság tevékenységét ismer­tető beszámoló; illetve a vá­rosi-járási népi ellenőrzési bizottságnak a város terüle­tén végzett munkájáról adott tájékoztatója. Ezután önkéntes rendőrök jutalmazására került sor. Az ülés 'befejező 'részeként a ta­nácstagok közérdekű bejelen­tései hangzottak el. A szocializmus győzelmes előrehaladása KSH-kiadvány a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma alkalmából Tanácsok és tanácstagok: luinoocsn o Madocsán, az összefogásá­ról híres 'Duna menti faluban úgy igyekeztünk, hogy ne annyira a tanácsház épületé­ben dolgozók beszéljenek a harminc tanácstag munkájá­ról, mint inkább a fényképe­ken is rögzíthető tények. Itt is, mint majdnem mindenütt, az útépítések a legfontosab­bak. Elkészült a Szállás és Kis utcák salakozása, át­ereszeket javítottak, és a ta­nácstagok mozgósítottak a KPM kezelésében lévő Teme­tő és Iskola utcák úttükré- nek készítéséhez is. Emellett átereszeket tisztítottak, ja­vítottak, ami a belterületi vízrendezés fogalomkörébe tartozik. Társadalmi összefogásból játszótér épült az Örsi hegyi úton. Kinn jártunk a hely­színen akkoriban a játszó­térrel nem volt miért dicse­kedni. A hinta felállításának tényével természetesen igen, meg a mászkálásra kihelye­zett használt autógumi-kül­sőkkel is. Azzal már kevés­bé, hogy szinte az egész ját­szóteret belepte egy szúrós (és emellett mérgező bogyó- jú) gyomnövény. Az irtását is megszervezhetnék a ta­nácstagok. OI. OI. fotó: BJ. Útépítés a falu belterületén Árszínvonal - életszínvonal Viss za -visszat érő kérdés: miiért nem terveznek nálunk is változatlan árakat és sze­rényebb bérnövekedést? So­kan állítják, hogy így az élet- színvon al-emelíés áttekinthe­tőbb, egyszerűbb, meggyő­zőbb volna. Egyes végletes nézetek szerint pedig az ár­emelések eleve keresztezik az életszínvonal-emelés útiját. A szocializmus általános törvénye az életszínvonal rendszeres emelése — aho­gyan ezt a tapasztalatok is mutatják — többféle árme­chanizmus mellett érvénye­sülhet. IAz immár tízéves gya­korlatunk szerint az életszín­vonal emelése úgy valósul meg, hogy közben az árszín­vonal is emelkedik, de érez­hetően kisebb mértékben, mint a bérek, a személyi jö­vedelmek. Az árszínvonal­emelés — a központi árintéz­kedések és a piaci árváltozá­sok hatása — éppen úgy megtervezhető, mint a ibárek, a jövedelmek alakulása. így viszonylag pontosan előirá­nyozható a 'reálbérek, és reál- jövedelmek növekedése is. A szükséges árufedezet mennyi­ségben, minőségben, válasz­tékban döntően a termelési és forgalmi '(külkereskedelmi) tervek biztosítják, de azébt a rugalmas árpolitika 'kínálat­ra ösztönző és keresletet for­máló szerepe sem 'lebecsül­hető. „Nagyobb szabadság — na­gyobb visszaélési lehetőség”. Sokan ezért idegenkednek a rugalmas árpolitikától, és megfeledkeznek arról, hogy a légmerevebb árrendszer is módot ad a spekulációra, (a miinőségrontásra, a választék- szűkítésre, stb.). A szabad piac, a szabad ár nem merő­ben új jelenség, valamilyen formáiban már előzőleg is lé­tezett gazdasági életünkben, legfeljebb a perifériára szo­rulva, vagy .illegálisan. (Hiánycikkek pult alatti áru­sítása, csempészés, feketepiac, stb.) iA gazdaság működésé­nek 'objektív törvényeivel legalább részben a merev ár­politikának is számolnia kel­lett. A visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem irányítói az 1950-es évek ele­jén Budapesten minden 'haj­nalban a 'Nagyvásárcsarnok­ban kezdték a napot és a tényleges felhozatalhoz iga­zodva „korrigálták” a napi árakat. Rugalmas árrendszerünk megfelelő garanciákat', biz­tosítószelepeket tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Jelenleg a lakosság összes vásárlásainak fele államilag garantált árú termék és szol­gáltatás. Ide tartóznák az alapvető élelmiszerek, a lak­bér, a kommunális' szolgálta­tások, a tömegközlekedés, stb. Ezek árát csupán köz­ponti döntés alapján emel­hetik, hatásukat jövedelem- kiegészítéssel ellensúlyozzák, kompenzálják. A termékek további körénél az áralakulás a vállalatok döntéseitől, il­letve a kereslet-kínálat viszo­nyától függ. Itt is a termé­kek egy részénél az árak csak bizonyos — eleve meghatáro­zott — keretek között emel­kedhetnek. Be a szabad áraknál sem szabad a vásár! Részben azért, mert az állam gazda­sági, piaci eszközökkel 'képes hatni a kínálat fokozására. (Példa rá az 1977. évi zöld- ségellátás és 'árszínvonal', amely a kedvező időjáráson túl a hatásos ösztönzés, a na­gyobb vetésterület következ­ménye. (Részben pedig azért, mert a fontosabb termékek­nél már az áremelés szándé­kát is jelezni köteles a válla­lat, s az árnövelést, ameny- nyiben az nem indokolt, ha­tósági közbelépéssel megaka­dályozzák. IAz ellenőrzés és szabálysértés esetén a fele­lősségre vonás (gazdasági bírság, fegyelmi, vagy bün­tetőeljárás) szintén az indo­kolatlan áremelések megelő­zését szolgálja. Árpolitikánk elvei megfe­lelnek a legfőbb gazdaság- palit ikai követelményék nek: — biztosítsák a fogyasztói árszínvonal viszonylagos sta­bilitását, az 'áralakulás terv- szerűségét; — a fogyasztói 'árarányok fokozatosan közeledjenek a rá ford í tásd arán yokhoz; — az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások egy részének árait fogyasztásuk, felhas zn álás uk befolyás ol ás a végett, tudatosan el kell té­ríteni a ráfordításoktól; — az árváltozások segítsék elő a kereslet-kínálat össz­hangját, kölcsönös egymásra- hatását, a 'lakosság jobb áru­ellátását. Az áralakulást hosszabb időszakon át döntően a vi­szonylagos stabilitás jelle­mezte. Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fű­ződnek. Igaz sokan az ár- stabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, a szooia 1 ista tervg azd ál k od ás fölényét, az életszínvonal- emelés egyértelműségét. A gazdasági érdekek, bár nem kizárólagosan, inkább a mér­sékelt, tervszerűen irányított árszínvonal-emelés mellett szólnak. IAz aktív árpolitika az árarányok céltudatos mó­dosítása ugyanis a műszaki fejlesztés, a választékbővítés, a termelési szerkezet kor­szerűsítés hatásos eszköze. Segítségével 'rugalmasan, gyorsan feloldhatók a' terme­lési folyamatban és a 'lakos­ság ellátásában keletkező fe­szültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyere­ség nagy mozgósító és szer­vező erő. S a tervszerű, sza­bályozott ütemű árszínvonal- növekedési; kiegészítő maga­sabb béremelés 'lehetővé te­szi a béreknek, a végzett munka szerinti fokozott dif­ferenciálását, a keletkező bér- feszültségek feloldását. KOVÁCS JÓZSEF (Folyt, iköv.) Egy jó kezdeményezés Házunk tája Faddról az a hír járja, hogy ott mindig kitalálnak valami érdekeset, újat, szo­katlant. Mi több: nem csak kitalálják, meg is valósítják. A legutóbbi faddi kezde­ményezés a Házunk tája el­nevezésű helyismereti ren­dezvénysorozat első jelentke­zése volt szeptember végén. „Kitalálója” Krassay Gyula a művelődési ház igazgatója, aki elmondotta, hogy sokat törték a fejüket, hogyan le­hetne bemutatni a község-• bélieknék a megye vidékein élő emberek életét, munká­ját, kulturális tevékenységét. A hagyományos módszerek: kiállítás, kirándulás, kultúr­műsorok eredményessége, haszna nőn volt teljesen konkrét, mérhető. Az új módszer lényege éppen az, hogy egyszerre kapjon a be­mutatott területről sokféle ismeretet az érdeklődő. így a Decsi Háziipari Szövetkezet termékbemutató" kiállítása mellé dr. Kalmár József, a szövetkezet elnöke adott tá­jékoztatást munkájukról. Ezt követően a decsi művelődési ház pedagóguskórusa. majd tamburazenekara mutatta be műsorát a kupolateremben szép számmal megjelent fad- diaíknak. A látogatók kedve­zően fogadták az új sorozat első rendezvényét. A tervek szerint egy hónapig lesz nyit­va a kiállítás. A következő rendezvényük Faddról — faddiaknak címet viseli, majd szeretnék a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó, a Bonyhádi Cipőgyár és a Bá- taszéki Vázkerámia termékeit is bemutatni, természetesen hasonló kiegészítő műsorral, mint az első volt. — hl — Az örsi hegyi játszótér: — libákkal és gyommal

Next

/
Thumbnails
Contents