Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

A^PÚJSÁG 1977. október 15. CSALÁD-OTTHON Tanácskoztak a divatlapszerkesztők Arany gyűszű, divatklubok Divat a divat — ez ma már szállóige, méghozzá teljesen megalapozottan, hiszen már nem csupán egy szűk réteg előjoga a jólöl'tözöttség; elő­fordul, hogy aki sokat uta­zik, csinosabb holmira bukkan vidéki áruházakban, mint a fővárosban. Az sem ritkaság persze, hogy a vi­déki lány, asszony Pestre utazik, csak azért, mert oda­haza nem talál ízlésének megfelelő ruhát, cipőt, tás­kát. Ezt a helyzetet is meg akarják változtatni a divat- irányítás illetékesei, akiknek egyik fő célja, hogy meg­szüntessék a főváros „és a vi­dék közötti különbséget — a divat vonatkozásában is. Tavaly írt ki először Arany' gyűszű pályázatot a Magyar- Divat Intézet és az újjászü­letett „Ez a divat” szerkesz­tősége. A pályázók részére előírták, hogy csakis olyan modelleket tervezzenek, ame­lyek belföldi alapanyagból, nagyüzemi módszerrel, gyor­san elkészíthetők, hogy azok­hoz minél előbb, minél töb­ben hozzájussanak. A pályá­zat nagy sikere arra ösztö­nözte az :a)kció elindítóit és patronállóit, ihogy az 'idén is meghirdessék a pályázatot. 100 ezer forintot és arany bizsugyűszűket osztottak ki a legcé 1 s zerűbb, liegest n os abb modellek tervezői 'között. A beküldött 111 modellt válla­latoknál dolgozó iparművé­szek tervezték, vállalataik kivitelezték, s a legjobbnak ítélt diababokat kiállították a budapesti Divatcsarnok Lotz- tenmében. A közönség szava­zott, melyik ruhát, kabátot, táskát, cipőt szeretné mielőbb viszontlátni iá kirakatokban, megvásárolni az üzletekben. A pályázat díjainak ki­osztásával egy időben vendé­gül látták a 'hazai és külföl­di d i valtl ap-sze bkes ztős ege ke t, s azokat az újságírókat, akik ebben ia témakörben is dol­goznák. Gyümölcsöző kapcso­lat alakult ki a bolgár, né­met, jugoszláv divatlap- szerkesztőkkel, akik megnéz­ték az Ez a divat házilago­san kivitelezett, modem be­rendezésű szerkesztőségét, a Skála Áruházát, a belvárosi Olara-’SZalont, végignézték egy divatklub-bemutatóval egybekötött, diavetítéses, műsoros délutánját, közben kétnapos ankéton vitatták meg mindazt, ami csak érde­kelheti a divattal foglalko­zó újságírókat — és olvasó­táborukat, Szó volt. a divat­lap-szerkesztésiről, a divat- fotózás irányzatairól, felada­táról, az ízlésfejlesztésről — és arról a gyarapodó akció­somról, amelyet a vendég­látó, az „Ez a divat” szerkesz­tősége és közönségszolgálata az utóbbi időben indított el. iNem mindenki tudja; fel­soroljuk : Az Ez a divat közönség- szolgálatánál (Budapesten, a VIII. József körút 2‘9-ben) bárki tanácsot kaphat min­denféle öltözködési, szabás- varrásd kérdésben, ötletet ar­ra nézve, mit vásároljon adott alkalomhoz és test­alkatához, korához illően, műre alkalmas a meglévő anyaga. Ugyanebben az épü­letben található a .Magyar- Divat Intézet, amellyel együtt divatbemutatókat tart a közönségszolgálat, és or­szágszerte kialakítja a divat­klubokat, amelyek számára műsort, előadót, divatbemu­tatót biztosít. Ilyen divat- klubokat szerveznek ország­szerte. p. g. A baleset forrásai A baleseti statisztikában, sajnos, egyre gyakoribbak az otthoni sérülések. S mégtoUb a baleset azokban a háztar­tásokban, ahol a háziasszony egyben „dolgozó nő” is, és a háztartási munkának csak a második műszakban állhat neki. Tehát már fáradtan, ■idegesen, sietve. Mi minden válhat baleset forrásává otthonunkban? Kétségtelen, hogy a konyha — ahol a munka oroszlán- részét végezzük — rejti a legtöbb veszélyt. NE PUSZTA KÉZZEL! Aligha akad olyan házi­asszony, aki még sohasem égette meg vagy forrázta le a kezét. És miért? Mert pusz­ta kézzel, forró fülénél fog­va rántjuk félre a kifutó tejeslábost, ami megégeti, a kiömlő tej pedig leforrázza kezünket. Vagy égett szagot érezve, csupasz kézzel esünk a fedőnek, a gőz is felcsap az ételről: kétszeres fájda­lom. Legyén mindig a ke­zünk ügyében törlőruha vagy egyujjas, vastagabb anyag­ból készült fogókesztyű. Könnyen felrobbanhat és akozhat súlyos balesetet a púderfinomságú kávéval du­gig teletömött kávéfőző. Da­ráljuk közepes finomságára a kávét, és csak az előírt meny- nyiséget tegyük a tartályba. Ha minden szerszámot ere­deti rendeltetésének megfe­lelően használunk, megelőz­hetjük a szúrt, vágott sebe­ket. így többek között a du­gót ne ollóval, bicskával piszkáljuk ki az üvegből, és a konzervet se nagykéssel, ka­lapáccsal feszegessük. Kése­ink legyenek élesek és óvjuk őket a rozsdafoltoktól. A ke­nyeret hosszában vágjuk fel inkább, és lehetőleg vágó­deszkán szeleteljük, ne pedig magunkhoz szorítva vagy a levegőben kaszabolva. Hús- és diódarálóba ne az ujjunkkal tömködjük a bele­valót. inkább fakanál nyelé­vel piszkáljuk meg. HA ÖSSZETÖRT... A megrepedt csészét, tá­nyért ne sajnáljuk kidobni azzal a felkiáltással, hogy „ebből azért lehet még enni!” Talán éppen akkor válik ket­té. amikor — forró étellel telve — éppen kezünkben tartjuk. Ha pedig valami ri- pityára törik, ne csak felü­letesen, hanem a legkisebb zugba is behatolva, söpörjük össze a törmeléket. így biz­tosan nem fogunk a felmo­sás során belenyúlni, bele­tér delnii. A kirojtosodó szőnyeget még kezdetben javítsuk meg, mert később könnyen elbo­tolhatunk benne, akárcsak a felálló sarkaiban. (Egyéb­ként, ha alul jól beenyvez­zük és hagyjuk megszárad­ni, szépen fekve marad.) Különösen nagytakarítás idején hány asszonyt láttam már ablakot mosni úgy, hogy rozoga, egyszárú létrát tá­masztott a falhoz! Pedig még a kétszárú létra is csak lánc­cal biztosítva áll stabilan. De találkoztam már olyan vér- fagyasztó látvánnyal, is ami­kor a lámpabúrát az asztalra helyezett hokkedlin balanszí­rozva tisztogatták! KIALUDHAT A LÄNG... A gázzal könnyen, gyorsan főzhetünk. De legyünk óva­tosak, és a biztonsági ren­delkezések betartása mellett ügyeljünk egy-két fontos do­logra. Nyitott ablaknál, hu­zatban. észrevétlenül kialhat a láng! A forrásban lévő víz, tej, étel is kiolthatja a lán­got, miközben a gáz szivárog, tehát időnként győződjünk meg arról, ég-e? Ha pedig elmegyünk hazulról — még ha csak 10 percre is —, külö­nösen iha beteg, alvó vagy kisgyerék marad a lakásban — zárjuk el egészen. FUSIMUNKA... S végezetül néhány szót az elektromos háztartási gé­pekről. Mindegyikhez adnak vásárláskor használati utasí­tást. Ne tartsuk ezeket feles­leges betűtömkelegnek, ha­nem alaposan tanulmányoz­zuk, és főleg tartsuk be ma­radéktalanul és szigorúan! Ha nincs szakember a csa­ládban, ne fusizzunk zárla­tos lámpával, mosógépnél, tv-készülékkel, ne javítsunk bedöglött konnektorokat. In­kább fizessük meg a bizton­ságos és szakszerű javítás költségeit, semmint jóváte­hetetlen bajt okozzunk ma­gunknak és nem utolsósor­ban családunknak. Cs. K. Ősz Szépségápolás Az őszi hónapokban fedet­len arcunkat érzékenyebben érintik az időjárás viszon­tagságai, mint tavasszal, vagy nyáron. A széltől, hi­degtől k'ipirosodik, kiszárad a bőrünk, szájunk is köny- nyebben Ikicserepesedik. Né­hány egyszerű, otthon is megoldható kozmetikai ta­nács ezzel .kapcsolatban: 1. Fél liter forrásban lévő vízzel öntsünk ile néhány te­tézett evőkanál kamillavirá­got, majd 30 perces állás után szűrjük le és a langyos lével borogassuk az arcun­kat, nyakunkat, sőt a kezün­ket is. 2. Természetes szépség- ápoló szer az esővíz. 'Ne fél­jünk esőben kimenni a sza­badba. Vegyünk fel esőkabá­tot, fejünkre vízhatlan ken­dőt és tartsuk oda arcunkat a jótékony esőcseppeknek, hu'liljoni rá az arcbőrt szépítő, •k iisimít ó z á p o rm áss zázs. 3. A ikiirepedezett, cserepes ajkakat fürdessük tiszta, fel­fogott, a langyosnál valami­vel melegebb esővízben. Utána kenjük ibe vékonyan szőlőzsírral. Kisimul, fényes lesz. 4. Némely Vidéken kemény, szikes 3' kútvíz, a vezetékes víz, amely különösen a szá­raz, érzékeny bőrűeknek nem használ. Vegyünk a patiká­ban iboiraxot, mosakodáskor egy kávéskanállal tegyünk a vízbe, ikellemeseA lágyítja, csökkenti káros határát. A langyos, boráxos vízzel tu­soljuk meg jól az arcunkat (például! gumilabdás kölni- permetezővel) serkenti a ■vérkeringést, üde lesz tőle az arcbőr. B. K. 12. Amikor ő is visszatért Párizsiba, véglegesen elköl­tözött a rue de Levis 92-foől, tehát abból a házból, amelyben Diósiék lakták. E háztól eléggé távol, a Szaj­na ellenkező partján fészkelte be magát a rue de Constantinople 15. alatt lévő Európa Hotelbe. Olyannyi­ra ragaszkodott ehhez az olcsó, viszonylag csendes szállodához, hogy legtöbbször itt foglaltatott szobát, ha kiutazott Párizsba. •Lédához fűződő barátsága, ragaszkodása mindazon­által folyamatos maradt, noha kapcsolatukban időről -időre sok feszültség halmozódott fel. Nem célunk fel­tárni az összezördülések részletes okait, megtette ezt a lehető leghitelesebben Bölöni György Az igazi Ady cí­mű könyvében. Röviden csak annyit, hogy Léda szinte emberfeletti odaadással iparkodott ideális körülmé­nyeket teremteni Ady számára a nyugodt élethez, a zavartalan alkotó munkához. Ady szívesen élt a gyen­gédség előnyeivel, ha kedve úgy tartotta, de iszonyo­dott mindenféle gyámkodástól. Megsértődött, haragra lobbant, ha< szóvá tették egészségrongáló életmódját. A magasabb rendű emberi féltést közönséges aisszonyi féltékenységnek minősítette, noha tudta, hogy igazság­talan az asszonyhoz. Kétségtelen, Léda rengeteget tűrt Ady mégis szívesen hitette el magával, hogy ő hozza a nagyobb áldozatot. Pesti önállóságában óvó intelmek nélkül éjszakázhatott, kocsmázthatott, senkinek _ nem tartozott elszámolással. Hiába tudta, hogy az ' ilyen rendszertelenség a legbiztosabb útja az önrongálásnak, életmódja’ mellett kanokul kitartott. Léda, aki mély szerelme mellett mély felelősséggel viseltetett iránta, nem nézhette tétlenül az önpusztítást. Ady pedig el nem tűrhette a passzióinak szóló kritikát. Gyakori összezördüléseik ellenére naponta meglá­togatta Diós iákat, és a békességes iperiódusok feledtet­ték egy időre a civakodások okozta keserűséget. Az összhang ilyen nevezetes emléke lett 1996 karácsonya. Azóta, hogy Ady Endre sivár nyomorúságban, egyedül, betegen, fűtetlen' szobában élte át temesvári karácso­nyát, az ünnepekre tűzön-vízen át minden évben szü­leihez iparkodott. Ezúttal Párizsban maradt karácsony­ra. Érmindszentről hatalmas disznótoros csomagot kül­dött az „ildes”, a töltött káposztával teli cserépfazék is épségben megérkezett. Nagy lakomát csaptak a rue de Levisien, s a remek estét még évtizedek múlva is vi­dáman emlegette Bolond György és Káka, aki akkor Bölöni menyasszonya volt, majd pedig a felesége lett. Talán azért vált oly emlékezetessé ez a vidám ka­rácsony, mert utána keserű megpróbáltatások követ­keztek Ady Endre életében. Nem adatott neki Párizs­ban több ilyen boldog alkalom. Örökös pénzgondjai miatt munkájában versenyt kellett futnia az órákkal, erejét napi cikkek írására,, kényszerült szétforgácsolni. Mégis maradt energiája — habár kétségbeesett erő­feszítések árán — a nagyszerű költői teljesítményekre. Tartotta magát ahhoz a fogadalmához, hogy miniden évben új verseskötettel lép a nyilvánosság elé. 1906-ban és 1907-ben a Vér és arany pomlpás versei íródtak. E versek, de még inkább a tanúsított termékenység alap­ján aligha gyaníthatták a kívülállók, hogy az ünnepelt és szidalmazott, de mindenképpen sikeres Ady Endre a létfenntartás elemi gondjaival viaskodik. Ellene fordultak a külső körülmények. Miként ar­ról már fentebb szó volt: a Fejénváry-érát arra akar­ták felhasználni a liberális erők, hogy kimozdítsák ten­gelyéből a hagyományos magyar belpolitikát, amely megszállottan, a közjogi rögeszméken lovagolt. Vagyis a Szabadelvű Párt, Tisza István és tábora a dualista államszerkezetet védelmezte, .míg az ellenzék, az 1848- as Függetlenségi Párt tagadta az államjogi dualizmust, és csak a közös uralkodót fogadta el, ezért a perszonál unióra esküdött, szintén közjogi alapról. Ez volt a ma­gyar politika hagyományos tengelye. Vele szemben Ady és hívei elvetették a közjogi rögeszmét és Magyar- ország polgári modernizálását, az arisztokrácia és a feudális osztály előjogainak eltörlését, a társadalom demokratikus átalakítását követelték. Azzal, hogy meg­alakult a kelt rivális nagy .párt részvételével a koalíciós kormány, egy időre sikerült visszaszorítani a demokra­tikus törekvéseket. A kormányhatálmi viszonyok megváltozásával új kezekbe került az eddig biztos támaszt nyújtó Buda­pesti Nlapló. Barátai, Vészi József és Bíró Lajos ma­guk is olyan helyzetbe kerültek, hogy jobbnak látták, ha Berlinbe távoznak. (Nélkülük pedig vajmi kevés pártfogóra számíthatott Ady Endre a Budapesti Napló­nál Alig-alig csörgedezett valami pénzecske párizsi kiadásainak fedezésére. Még szerencse, hogy a Nép­szava, ahova ugyancsak közeli barátja, Révész Béla „emigrált” a Budapesti Naplótól, rendszeresen közölte írásait. Csak hát a Népszava is anyagi gondokkal küz­dött, emiatt gyéren honorálhatta Ady Endre munká­sokhoz szóló, egyre radikálisabb hangvételű cikkeit, költeményéit. Másik támasza a Figyelő volt, a Nyugat elődje, Gsváit Ernő szerkesztésében,-de ez a támasz még eléggé bizonytalan: nincs kiforrva a folyóirat ka­raktere, példányszáma gyér, gyengén tud fizetni. Bár Sclhöpflin Aladár próbálta egyengetni útját a Vasár­napi Újsághoz, -ez az esély sem váltotta be a hozzá­fűzött reményéket. Volt még a gazdag, tekintélyes Uj Idők, a Herczeg Ferenc által szerkesztett konzervatív orgánum, de ezzel elvi okok miatt alig egyezkedhetett Ady Endre. Saját bajai mellett ráadásul kínos., megalázkodó le­velezésre .kényszerült öccse, Ady Lajos budapesti ál­lami gimnáziuma tanárrá való kinevezése érdekében. Kedve rosszabbodása mellett csak a létbizonytalansága vált egyre biztosabbá. Budapesthez fűződő megélhetési kapcsolatai nem bírhatták sokáig a távolság próbáját. Bölöni ékkor itthon tartózkodott,' hozzá írta letérten: „Annyi bajom még sohasem volt, mint most. Minden rámszafcad't. Legerősebben a pénztelenség és a testi nyavalya... elég az hozzá, hogy legkésőbb június ele­jén, sajnos, Budapesten leszék.” 19017. június 23-án meg is érkezett, hogy újabb nagy sikereknek és megpróbáltatásoknak nézzen elébe. A .NYUGAT FÖMU'NKATÁRSA AZ értők szemében nyilvánvaló volt, hogy Ady Endre a kor legnagyobb irodalmi jelensége, szellemi óriás. Mihelyt betette lábát a magyar fővárosba a Pá­rizsból hazaérkező Ady, azonnal megváltozott a mű­vészi, irodalmi, politizáló légkör. Hőfoka felszökött, e 1 éktromosisággal telítődött. Mindemellett reménytelen volt egzisztenciális helyzete. A Budapesti iNaplóra alig számíthatott. Biz­tos megélhetés nélkül ütötte fel tanyáját régi törzs­helyén,'az Operaház melletti Három Hollóban. Szé­papájában minden kortárs megfordult, aki számított valakinek. Valóságos fejedelmi szállássá vált az éj­szakai szórakozóhely. Hangulatát leheletfinom hűség­gel írta meg Krúdy Gyula az írói arcképekben, de Révész Béla beszámolói is . ritka értékűek. (Folytatjuk) Az Arany gyűszű pályázatra készült modellek IH41-I.I4I-U IIÜM« A holnap elébe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents