Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
1917. október 2. ifepÚJSÁG 3 Mi módosul a Polgári Törvénykönyvben? A KÓDEX Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű vöt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. Az elmúlt közel két évtized során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi időszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvény- javaslatát. Bár a 'módosítás élég széles körű, és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad, a BTK túlnyomó része változatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. A VAGYONI VISZONYOK EGYSÉGES SZABÄLYOZÄSA A BTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírásai is a módosított BTK-ba kerülték. A tulajdonviszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendel te tészerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését. Kifejezésre juttatja az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét, és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. 12. HELYETT 14. ÉLETÉV Az emberre, mint jogalanyra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megteremtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező általános iskolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A Munka Törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvény- könyv a büntethetőséget is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a személy megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi értelemben azt jelenti, hogy az ember saját kezdeményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket — pl. nem köthet adásvételi vagy munkaszerződést — cselekedeteinek nem lehet jogi következménye — nem büntethető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szülei, gyámja — járihat éL) ALAPVETŐ EMBERI JOGOK Társadalmaink, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos, és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviselésihez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyreigazí- tási eljárás, a képmással és hangfelvétellel váló bármilyen visszaélés, a levéltitok, a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazása is. A KÁRTÉRÍTÉS KITERJESZTÉSE A közel két évtizedig érvényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, például a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor, ha a sérült személyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájában. A módosított BTK most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan teljesítéséért való felelősség — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a minőségvédelem követelményeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. MEGVÁLTHATÓ A HASZONÉLVEZET Az öröklési jogban a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az özvegy az úgynevezett' haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el, és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, megsemmisülnek vagy értékükben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. A merev szabályozás feloldása a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonélvezet megváltása — a módosítás szerint — olyan lehetőséget jelent, hogy a házastárs által lakot lakás, és a benne található felszerelés kivételével az egyéb vagyonra (autó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását, amely természetben vagy pénzben egyaránt történhet és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs mint leszármazó örökös egyébként is megkapna. Árvay Tivadar így láttam a Szovjetuniót: H lelkész szeméuel Németh István evangélikus lelkésszel beszélgettünk Szek- szárdon. — Tisztelendő úr, többször járt Nyugat-Európában. Mi volt az ön számára új Keleten? Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mit nyújtott önnek a Szovjetunió? — Kijevet, Leningrádot, Moszkvát láttuk röptében, tehát csak ízelítőt kaphattunk a három nagyváros értékes látnivalóiból. Csak ismételhetném az előttem már nyilatkozottak útibeszámolóit, ha én is felsorolnám a programba vett nagyon szép néznivalókat. Engem is megfogott a szovjet embereknek a hősök iránt érzett nagy tisztelete. Lenyűgözött ennek a _ hatalmas országnak óriási mérete. Tetszett a múzeumok gazdagsága, a gondos idegenvezetés, amely a múlt értékeinek nagy megbecsüléséről tanúskodik. Gyönyörködtem a pravoszláv egyház művészeti emlékeiben, az ikonfestészet remekeiben. Ugyanakkor mély hatással volt rám a forradalmi emlékek megismerése is. Egy-két órás utcai séta nyújtott időnként lehetőséget arra, hogy érdeklődéssel figyelhessek barátaink mindennapos életére, magatartásukra. Jókedvű, magabiztos, barátságos embereket láttam mindenhol, még a nyelvi nehézségek kirakatüvegén keresztül is. Kedves klasszikus orosz íróim, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov ma már bizonyára másként írnák meg regényeiket, mint egykor a nyomott hangulatú cári Oroszországban. Az öntudatnak olyan szimpatikus és mértéktartó fejlődésével találkoztam kis beszélgetésekben, vagy imponálóan nagy rendezvényeken, amit másutt Európában nem tapasztaltam. — Mi érdekelte önt elsősorban a Szovjetunióban? — Az emberek, a művészetek, a városok és a hitélet. — Miből látott, kapott, tapasztalt többet? — Az előbbiekből, bár az utóbbi lehetőséget se zárta el előlem senki. Az volt azonban a helyzet, hogy túlterhelt idegenvezetőinknek igyekeztem segítségére lenni, mint technikai kísérő, hiszen idegenvezető is vagyok. Így meglehetősen nehezen szakadhattam el a csoportoktól. Nyelvi nehézségek miatt és helyismeret hiányában egyedül tájékozódni sem tudtam volna. — Tisztelendő úr a Hazafias Népfrontban ismeretes módon aktívan tevékenykedik. Mint köztudott, gyakorlott, sőt kitüntetett idegen- vezető is. Mint ilyen, milyen benyomásokat szerzett a tavaly előtti béke- és barátság- vonaton? — Nagyszerű ellátást kaptunk, udvarias kiszolgálást. A program gazdag Volt, ami természetesen fárasztó is. De hiszen éppen azért mentünk oda, hogy sokat lássunk és tapasztaljunk. Háromszáz ember mozgatása, idegen- vezetése — ezt gyakorlatból tudom — hatalmas feladat. Van, aki egész nap a múzeumokat, más az áruházakat bújná. A többi kívánságot ugye, már ne is soroljam...? Mégis talán élénkítené a szovjetunióbeli utazást, amikor 3—4 csoportra ^oszolva mehetnének a turisták egy őket különösen érdeklő helyre. S talán még egy javaslat. A béke- és barátságvonat általában tél elején indul Tolnából. Ugye ez nem szabály? Akkor jó. De még a téli fagyban is a legszebb útjaim között őrzöm a Néva és a Moszk- va-panti két nagy főváros hagymakupolás templomainak és üvegacél palotáinak szívet melegítő emlékét. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán Kombájnok ürítik a gazdag termést pótkocsiba Javában tart a mező- gazdasági üzemekben az ország és a megye legnagyobb vetésterületű és egyik legfontosabb kultúrájának, a kukoricának betakarítás*. Az idei év időjárási viszonyai kedvező feltételeket teremtettek a termesztéshez; jó termés volt siló- kukoricából és hasonló ígérkezik áru- vagy szemes kukoricából is. Az említett tényező is hozzájárult, hogy a növények fejlődése gyorsabb volt, így a több éves átlagnál két héttel „előrébb tart” a kukorica, előbb érett és a betakarítás is ehhez igazodott. Ennek egyik lényeges mozzanata a termény szárítása, tárolása. A termény- szárítók megjelenése, illetve tömeges üzembe állítása a termelési rendszerek elterjedésével egy időben indult. Ekkor emelkedtek széles körben az átlagok és terjedt el a jelenlegi — kombájnnal történő — betakarítási technológia. A nagyobb termés — tömeg — és a betakarítókapacitás növekedése igényelte a nagy tömegű tárolás megoldását, mely a termény szárítása nélkül elképzelhetetlen. A kukorica nedvesség- tartalma a betakarítás kezdetekor 35 százalék körüli — fajtától, érettségtől függően változik. Ezt a nedvességtartalmat kell 14 százalékra csökkenteni, hogy különösebb károsodás és veszteségek nélkül huzamosabb ideig is tárolható legyen a szemes kukorica. A szárítás időszerű problémáiról tanácskoztak a héten a KSZE növénytermelési rendszer szervezésében a partnergazdaságok szakemberei, Szekszárdon. Az elhangzott előadások részletesen foglalkoztak a szárítás tökéletesítésének, az energiaigény ésszerű csökkentésének lehetőségeivel. Hazai tapasztalatok szerint egy hektár kukorica termesztése 11 millió kilokalóriát igényel. (Ebben az óriási számban minden benne van, például a gépgyártásban felhasznált energia is.) Érzékelhető a téma jelentősége, ha tudjuk, hogy ebből a szárítás kétmillió kilokalóriát tesz ki. A jelenlegi energiaigényes világban — pontosabban az energia költségei miatt — meglehetős tartalékok rejlenek az energia takarékos felhasználásában, hiszen minden gazdálkodóegység a költségek csökkentésére törekszik, a jobb eredmény érdekében. A szárítás és tartósítás egyike tehát a legtöbb energiát igénylő mezőgazdasági munkaműveletnek. Ezen belül a szemestermény-szárí- tás 80 százalékát a kukoricaszárítás köti le. Ésszerű takarékossággal a szárításhoz szükséges hőenergia 20 —25 százalékkal csökkenthető. És ezt már a vetésnél kell elkezdeni. A vetésszerkezetben a különböző érés- idejű fajták arányának és helyes vetési sorrendjének megválasztása nemcsak az érésidő széthúzását jelenti, hanem azt is, hogy a be- érés — tehát a betakarítás — optimális nedvességtartalommal történjen, vagyis kevesebb legyen az a víz- mennyiség, amit a különböző rendszerű szárítókkal csökkentének a kukoricában. A szárítók jó műszaki állapota, üzemeltetése, a technológia szigorú betartása alapkövetelmény. Jelenleg kevés üzem rendelkezik megfelelő felszereltségű létesítményekkel ahhoz, hogy az úgynevezett két- menetes szárítást megvalósítsa, alkalmazza. Lehet, hogy a fejlesztés egyik módszerét kínálja ez a megoldás, hiszen bevezetésével jelentős tüzelőanyag-megtakarítást lehet elérni. A szisztéma szerint a szemes termény a kezdeti nedvességtartalomról 18—20 százalékig meleg levegős szárítóberendezéssel kerül szárításra, majd a további víztartalom-csökkentés (14—15 százalékra) szellőzőpadozaton — kondicionált levegővel — történik. Ha a levegő átlagos hőmérséklete és relatív páratartalma indokolja, célszerű a levegőt 5 —8 C-fokkal előmelegíteni. Ily módon tonnánként 6— 10 kg tüzelőanyag — olaj — megtakarítható, mintegy három kilowatt villamosenergia-többletfelhasználás mellett. A tanácskozás résztvevői megnézték a Szekszárdi Állami Gazdaságban folyó kukorica-betakarítást és a szárítást. A napokban fejezték be a gazdaságban a napraforgó-betakarítást, illetve -szárítást, a kajmádi kerületben, most az ötszáz hektáron termesztett kukoricában dolgoznak a kombájnok. Itt a Clipper szárítótoronyban megy a szárítás. A sárközi kerületben 1900 hektár kukorica betakarítása a feladat. Ha az időjárás nem akadályozza a munkát, 25 nap alatt végeznek a betakarítással és a szárítókapacitás is elegendő a mennyiséghez, hiszen van 320 vagon Har- vestore tárolótér, amelyben 25—28 százalék nevdesség- tartalmú termény is tárolható huzamosabb ideig. — st — Megérkezett a szárítóhoz a kukorica
