Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-14 / 216. szám
1977. szeptember 14. ^PÚJSÁG 5 A nagyobb termés érdekében Több és szakszerűbb műtrágya-felhasználás Az elmúlt másfél évtizedben dinamikusan növekvő termésátlagok és termésbiztonság együk legalapvetőbb tényezője a műtrágya-felhasználás fokozása volt. Az 1975-ig tartó növekedés 1976- ban megtört, amit 1977-ben országos átlagban további csökkenés követett, míg megyénkben 3 százalékos növekedés várható. Ha Tolna megye mezőgazdasági üzemeinek műtrágya-felhasználását megvizsgáljuk az alábbiakat állapíthatjuk meg: — a műtrágya-felhasználás a 205—395 kg/ha között van hatóanyagban mezőgazdasági művelt területre vetítve. Természetesen ezt a szóródást a termésátlagok hasonló nagy szóródása követi. Van olyan ágazata a növénytermesztésnek (pl. rétlegelő. egynyári szálas takarmányok), ahol a műtrágya- felhasználás még igen alacsony. A tavaszi vetésű növények alá az üzemek nagy része pénzügyi nehézségekre hivatkozva — szakszerűtlenül — tavasszal szórja ki az teljes mennyiségét. Megyénk mezőgazdasági úgynevezett alapműtrágya üzemeinek felül kell vizsgálniuk műtrágyázási rendszerüket, azok szakszerűségét, a nagyobb és biztonságosabb terméseredmények elérése érdekében. — Az átlag alatt felhasználó üzemeknek döntő fontosságú a műtrágya-felhasználás eddiginél dinamikusabb növelése. Az egységes talajvizsgálati és szaktanács- adási rendszer megadja az alapját minden üzem számára, hogy a jövőben még szakszerűbb tápanyag-visszapótlást tudjon folytatni. A tartalékok feltárásánál feltétlenül figyelembe kell venni az eddig igen alacsony mennyiségű műtrágyát felhasználó ágazatok műtrágyázásánál! dinamikus fejlesztését. A pénzügyi nehézségekre hivatkozó tsz-ék vezetőinek figyelmébe ajánljuk a Magyar Mezőgazdaság Információk mellékletének 34. számát. Ebből megismerhetik azokat a lehetőségeket, melyék alkalmazásával a pénzügyi nehézségek elháríthatok és a mezőgazdasági üzemek a részükre szükséges és optimális mennyiségű műtrágyához hozzájuthatnak. Ezáltal biztosítani tudják az egyre növekvő terméseredmények eléréséhez az őszi alapműtrágyák és a tavaszi fejtrágyák időben történő beszerzését és felhasználását. A műtrágyázás termésnövelő hatása ismert, alkalmazása jó befektetés, élni kell ezzel a lehetőséggel. Máté János agrokémiai főmérnök Tolna megyei N övényvédelmi és Agrokémiai Állomás Megalakult a megyei agrokémiai koordinációs bizottság 1977. szeptember 7-én tartotta alakuló ülését a Tolna megyei Agrokémiai Koordinációs Bizottság. A bizottság létrehozása azért vált szükségessé, mert a fokozatosan alakuló agrokémiai társulásoknál sok olyan probléma merült fel, ami megyei szintű koordinálásit igényel. A bizotlság fő feladatának tekinti az agrokémiai társulások megyei hálózatának kiépítését, figyelembe véve a népgazdaság és az üzemek teherbíró képességét. A helyi tapasztalatok, illetve külső információk begyűjtésével segíti a tervezési munka hatékonyságát, lehetőleg elkerülve a túlméretezéseket. Javaslatokat tesz a légigépek vásárlására, figyelembe véve a kapacitás teljes kihasználását. Figyelemmel kíséri a már működő agrokémiai társulások tevékenységét. Javaslatot tesz a társulások és termelőüzemek közötti jobb és hatékonyabb együttműködés kialakítására. Segítséget nyújt a szakemberek képzése és továbbképzése érdekében. Visszhang HALPUSZTULÁS Dr. László Ferenc és dr. Papp Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetői, dr. Gergely István, államtitkár megbízásából tájékoztatást adtak lapunknak az 1977. július 27. és 28-i számunkban megjelent cikkekkel kapcsolatban, melyek a Sió-árvízkapu térségében bekövetkezett halpusztulással foglalkoztak. A balatonfűzfői Nitroké- miai Ipartelepek folyó év július 15—18. között 200 ezer köbméter szennyvizet bocsátott le a királyszent- istváni tározójából. Ezt július 19-én a Sió-árvízkapu térségében jelentős halpusztulás követte. A Nitrokémiai Ipartelepek által elvezetett szennyvizek már az 1950-es években károsították a Nádor—Sió-völgy vízhasználóit. A károk csökkentése érdekében 1959-ben szennyvíztározót létesítettek és a szakaszos leeresztéssel az időszakos vízhasználatot lehetővé tették. Az 1960-as években az üzem környezetkímélő gyártástechnológiai változtatásokra és szennyvíz- tisztításra jelentős összegeket fordított, melyhez a vízügyi alapból több tízmilliós támogatást kapott. A megfelelő szennyvíztisztítás megvalósítása napjainkban is folyamatban van, az V. ötéves tervben 120—140 millió forint beruházás szerepel. Az erőfeszítések ellenére a gyár szennyvizei erősen mérgező hatásúak. A vízügyi szervek tevékenysége az adott helyzetben arra irányul, hogy a szennyvizek szabályozott leeresztésével a károkat minimálisra csökkentsék. A vízminőség-szabályozási tevékenységet az évi kb. hét leeresztés alkalmával a közegészségügyi és vízügyi szervek együttműködésével kialakított intézkedési terv szerint végzik. Az intézkedési terv lényege az, hogy a leeresztett szenny- vízmenyiséget úgy szabályozzák, hogy a vízrendszerben létrejövő hígulás hatására a Sió-árvízkapunál minimális legyen a mérgező anyagok koncentrációja. Különböző körülmények (vízminőségi, vízjárási, időjárási körülmények) kedvezőtlen egybeesése alkalmával minden évben előfordult hal- pusztulás. Véleményünk szerint a július 19-én bekövetkezett halpusztulás mértéke jelentősebb volt az átlagosnál, ezért az eset összes körülményének megállapítására vizsgáló bizottság létrehozását rendeltük el. A szakértő bizottság munkája folyamatban van, melyről további tájékoztatást fogunk adni. JOBB KISZOLGÁLÓGÉP KELLENE A Tolna megyei Népújság 1977. augusztus 17-i számában megjelent „Jobb kiszolgálógép kellene” című cikkünkre Horváth József, a Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének titkára válaszol: A cikkben felvetett gondok ismertek előttünk. Szövetségünk elnöksége is tárgyalta a szakosított telepek technológiai berendezéseivel kapcsolatos beszerzési és üzemeltetési problémákat. Egyetértünk azzal, hogy élettartam. üzembiztonság szempontjából a jelenleg beszerezhető trágyakezelő berendezések nem felelnek meg a követelményeknek. A zöldtakarmány kezelésével kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy silózó- és szállítóeszközök az üzemek rendelkezésére állnak. Jelenleg is beszerezhetők a kaszáló- és silózógépek (E—301, E— 280-as önjáró munkagépek), szállításra pedig IFA tehergépkocsik és speciális pótkocsik. A zöldtakarmány kiosztásához, adagolásához valóban nincs megfelelő gép. A nyíregyházi MEZŐGÉP profiljába tartozik az adagolókocsik fejlesztése és gyártása. Az AGROKER-től kapott tájékoztatás alapján azonban csak 1979-ben kerülnek kereskedelmi forgalomba ezen nélkülözhetetlen — fizikai munkát könnyítő — munkagépek. A kocsolai termelőszövetkezethez hasonló megoldást több üzemben is eszközölnek, többkevesebb sikerrel. Véleményünk — a cikkben megjelentekhez hasonlóan — az, hogy a szakosított telepek állományának takarmányozása jelenleg nem megoldott. Igénylik is az üzemek a megfelelő méretű erő- és munkagépek beszerzésének lehetőségét, a teljes gépesítés érdekében. , BÉRLETVISSZAVÁLTÁS Lapunk augusztus 10-i számának az „Olvasó hangja” rovatunkban a bérletek visszaváltásáról, visszacse- réléséről és az elővételi pénztárak helyes, illetve helytelen felvilágosításáról volt szó. Horváth György, a 11-es számú Volán Vállalat forgalmi és javítóüzem igazgatója kivizsgálta a cikkben foglaltakat és a következő tájékoztatást adja: Szekszárd autóbusz-pályaudvaron a személy- és pogy- gyászdíjszabás határozmá- nyaitól eltérő szabálytalan gyakorlatot vezettek be az elővételi pénztárosok. Az általuk már értékesített utazási igazolványokat egy-egy esetben az utas kérésére visszaváltották teljes értékben, ha úgy ítélték meg, hogy eladható. Ez eset kapcsán jutott tudomásomra, a szabálytalan gyakorlat, melyet azonnali hatállyal megszüntettem. A panasz közvetlen kiváltó oka is e szabálytalanság volt. Az érintett dolgozók jegyzőkönyvi meghallgatásukkor szabálytalan eljárásukat elismerték. Elismerték azt is, hogy nem volt egyértelmű és teljes az először adott információ. Vétettek abban is, hogy a felvilágosítást követően nem zárkóztak el a további vita elől. Ennek lett az a következménye, hogy olyan „jelzők” hangzottak el később mindkét fél részéről, amely mindenképpen elítélendő. Az elővételi pénztárost és a forgalmi szolgálattevőt kioktattam és felelősségre vontam. Az intézkedésem végrehajtását ellenőriztetni fogom. Bízom abban, hogy intézkedéseim hasonló esetek megtörténtét kizárják. Lakásépítők - épülő lakások Üt fehér ház Az első épület Ezzel a riporttal egyhetes késésben Vagyunk. Fényképes bizonyítékunk is van erről, hiszen amit iit't lát a kedves olvasó, az még az első „fehér ház” harmadik szintjén történt, azaz a felvételeket több mint egy hete készítettük, s azóta az építők már az ötödik szint fölött dolgoznak. Tehát készítik elő a hatodik szint felrakását, legyek még pontosabb: már ennek is kész a fele, mire e sorok a nyomdából kikerülnek. Látványos dolog panelokkal építkezni. Látványos, persze csak a helyszínen, mert ott, ahol a kéttonnás nagy betonelemeket gyártják, nagyfokú a szervezettség és minden egyes falrész, .kitöltőéiért, lliítfülke, vizesblokk, stb. olyan gondos és meglehetősen sziszifuszi munkát kíván, mintha kőművesek raknák a falat. Ámbátor az igazsághoz tartozik, hogy csák a .nézelődőnek — annak, aki nincs tisztában a technológiai folyamiatokkal —, tűnik lassúnak a panelok öntése. Mert ugyebár elő kell készíteni mindent: a falba még a vezetékek helyét is, úgyszintén a villamos kapcsolók dobozát, csatlakozóját bele kell szereink Tehát valójában kész fal jut el az építőkhöz, ide a fehér házhoz, ahol első riportunkat készítjük. Rudas Tamás építésvezető a kalauz. Ránk ‘bízza, kérdezzünk, amit akarunk, majd ő megmondja mindre a választ. 'Aztán mégis úgy adódik a helyzet, .hogy Darvas! József, a f őépítésVezet ő arira kér, amikor az előregyártók egy „cikije” kerül szóba, hagyjuk a témát, ne feszegessük. Pedig csak arról vám szó, hogy az egyik emeleti résznél a lépcsőházi „szuszogóból” nincs elegendő. „Talán majd én tartom a hátammal azt a lépcsőt” — mondja a különben békés természetű építés- vezető. No persze a küldönc szigorú utasítással visszia- lohol a központi telepre, abban pedig az építésvezető is biztos, hogy a panel ott lesz időre, amikor a darukötélre rá kell akasztani. De nézzük a lakásokat. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat készít itt öt Rudas Tamás építésvezető tizenegy szintes fehér házat. Ezek a házaik a pécsi fiatal tervezők munkái, s külső megjelenésükben eltérnek az eddigi panelos házaktól. Nem csak a fehér szánük miatt, hanem azzal is, hogy az épület homlokzata tagoltabb. Például a kiugró erkélyek — ezeket is készen szállítják ide, csak a helyükre kell emelni — és a mélyen benyúló loggiák valóban széppé teszik a házat. Persze ez az első épület, amely Szekszár- don, a régi vásárcirkusz téren, a mentők előtti szabad térségen épül, csak kóstoló, pláne az öt szint — mert erre még hat szint jön. Ki lehet számítani, hogy körül-, belül 31 méter magasságot ér el a ház. Öt ilyen ház lesz egymás mellett, bizony elég szorosan. Úgyhogy reménykedni kell: a majdani házak és a mentők közötti térségre nehogy újabb házakat építsenek. Mert emlékeznek rá a kedves olvasók, hogy ide nem öt, hanem egy házat akartak a korábbi várostervek szerint készíteni. Körülbelül akkora épületről volt szó, mint a százhaltvan lakásos és ez zárta volna le a város belső magját. De most itt öt ház épül. Az első atz ERBE rendelésére, azaz az atomerőmű- vi dolgozók számára. Hatvankét lakás lesz az első fehér házban. Következik: Az építők kő-, zelébbről. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald K. Az erkély készen érkezik az épületszerelőkhöz
