Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. szeptember 9. Az októberi forradalom tiszteletére Iskolán kívüli orosznyelv-tanitás MAPRJÁL megyei tagozaté - Felkóezítée felvitelire A MAPRJÁL — az orosz nyelv- és irodalom­tanárok nemzetközi szövetsége — az idén ünnepli működésének tizedik évfordulóját. Tíz éve jelenik meg rendszeresen orosz nyelven a szövetség nemzetközi folyóirata. Sok diákot és szülőt érint a Tolna megyei tagozat munká­ja. Mert az is van. Az orszá­gos elnökség az MSZBT Or­szágos Elnöksége mellett mű­ködik. A szervezet Párizsban ala­kult, ma már minden földré­szen vannak tagozatai. Az orosz nyelv és irodalom, a kultúra terjesztésén túl, fel­adatának tartja a nyelvvel foglalkozó tudósok összefo­gását, munkájuknak össze­hangolását. MEGYÉNK DICSEKEDHET A magyar tagozat lénye­gében a kezdet óta részt vesz a MAPRJÁL munkájában, a megyei szekció 1974-ben ala­kult meg. Ma körülbelül 120 tagja van. Elnöke Vajnai Já­nos középiskolai szakfelügye­lő. A megye a szekció elmé­leti munkával éppúgy di­csekedhet, mint gyakorlati tevékenységével. A nyolctagú országos elnökség tagjai ket­tő kivételével főiskolai, egyetemi tanárok, az egyik éppen a Tolna megyei szek­ció elnöke. Feladatának vállalta a me­gyei elnökség az általános és a középiskolai orosz nyelv- oktatás segítését. Legeredmé­nyesebb módszernek a nyelv­tábori mozgalom bizonyult. Ez év nyarán a tizediket ren­dezték meg. Két évvel ezelőtt határozta el az elnökség, hogy Fejér megyével össze­fognak. Ennek haszna nem csupán a mozgalom kiszéle­sítése lett, hanem a két me­gye szakembereinek összefo­gásával minőségileg is javul a munka. 1975-ben Domboriban kö­zös általános és középiskolás tábort rendeztek, kilencven Tolna megyei résztvevővel. A következő évben már külön volt az általános iskola Dé- gen, ahol negyvenötön vettek részt a megyéből. Dombori­ban pedig ugyanilyen meg­oszlásban szervezték meg a középiskolásoknak a nyári nyelvgyakorlatot. A tizedik jubileumi tábor sikerült a legjobban, s ez a gondos előkészítésnek kö­szönhető. A nyelvtábor cél­ja a tehetséggondozás, segít­séget adni azoknak a munkás- és parasztgyerekeknek, akik nyelvi pályára készülnek. Minden évben több lehetőség volna továbbtanulásra a Sozvjetunióban, mint ahá- nyan a felvételi követelmé­nyeknek megfelelnek. A leg­nagyobb ellentmondás a gyerekek számára, hogy mű­szaki jellegű egyetemekre le­het jelentkezni. A ma»var diákok pedig vagy a reál, vagy a humán tárgyakból jók. Ritka, hogy valaki ma­tematikát, fizikát és nyelvet szeressen egyszerre. A továb­bi évek törekvése, hogy a reál tárgyakat kedvelő fiatalokat is bevonják a nyelvtáborozás­ba. KIÉPÜLT A RENDSZER Erre az évre már teljes egészében kiépül a nyelvtá­borozás rendszere, ami azt jelenti, hogy 12 éves kortól a középiskola végéig figyelem­mel lehet kísérni a tehetsé­ges fiatalokat, akik újra meg újra részt vehetnek a tábor munkájában. Kialakult a szerkezeti rendszer is. eb­ből a legérdekesebb, hogy egy-egy kiscsoportban min­dig van egy magyarul nem tudó szovjet kis iskolás is. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére elkészült az egyetemi előké­szítőnek szánt utolsó szakasz írásos anyaga is. A szöveg­ben helyet kaptak a Szovjet­unióval kapcsolatos legfonto­sabb történelmi, kulturális és időszerű gazdasági, társa­dalompolitikai tudnivalók. Az anyag otthoni munkára készült, aminek eredményé­ről a téli szünetben sorra kerülő előkészítő tanfolya­mon számolnak be a diákok. A két megye, Fejér és Tol­na összefogása különösen so­kat jelentett a tananyagok ki­dolgozásában. Vajnai János és Betlehemi Antal kidolgozták a nyelvtá­bori rendszer szervezeti és legfontosabb metodikai alap­elveit. Az elmúlt évben el­készült orosz nyelven is a metodika, amit az országos szervezésű táborokban is használnak. Az Országos Pe­dagógiai Intézet kiadásában sokszorosították. Az idén fe­jezték be az eddigi legna­gyobb szellemi vállalkozásu­kat, a központi nyelvtáborok tankönyvét. A tankönyv ki­dolgozásában Komárom és Szolnok megyei szakemberek is részt vettek. Az országos táborokat minden évben Szolnokon és környékén ren­dezik meg. Készített Závodi Irén és Vajnai János munkalapsoro- zatot is a középiskolai orosz tanítás segítésére, amit Ta­másiban sikerrel próbáltak ki. És még lehetne sorolni a MAPRJAL megyei elnöksé­gének elméleti tevékenysé­gét. Célul tűzték ki az orosz nyelvű lapok népszerűsítését is. Ebben szép eredménye­ket ért el a dombóvári Gő­gös Gimnázium munkaközös­sége. Munkáik sajnos nem is­mertek elég széles körben, mert sokszorosítási problé­mákkal küzdenek. A szekció munkájának ered­ményeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Komá­rom megye az itteni tapasz­talatok alapján szeretné megszervezni saját nyelvtá- borát. IHÁROSI IBOLYA ÁFÉSZ-ek a közművelődésért Felnőttoktatás, könyvpropaganda, neves együttesek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A FOGYASZTÁSI szövet­kezetek hagyományosan je­lentős részt vállaltak és vállalnak azokból a tenni­valókból, melyek a szak­mailag felkészült, politikai­lag elkötelezett, sokoldalúan művelt ember formálása ügyében történnek. Ennek előmozdításához jó alapot szolgáltat az MSZMP KB 1974 márciusi határozata és az 1976-ban megjelent Köz- művelődési Törvény. A ke­reskedelem, a vendéglátás, a háztáji és kisegítő gazda­ságokban folyó termeltetés és felvásárlás igényli a megfelelően felkészült, kö­zösségi gondolkodású, folya­matosan művelődő dolgozó­kat és szövetkezeti tagokat. A fogyasztási kultúra, a szolgáltatások körének bő­vítése és mindezeken ke­resztül a korszerű életvitel alakítása része az ÁFÉSZ- ek alapvető tevékenységé­nek. Az üzletek áruellátása, a felkínált cikkek választé­ka, csomagolása, elrendezé­se, a kiszolgálás színvonala befolyásolja mindannyiunk életmódját, közérzetét. Ha­sonló hatást gyakorol a vendéglátás kulturáltsága is. Az ehhez szükséges szemé­lyi feltételek megteremtése érdekében történik a ta­nulók beiskolázása a szak­munkásképző és szakközép- iskolákba, és a felnőttokta­tás, továbbképzés. Az isko­lák biztosította lehetőségek mellett a dombóvári és bonyhádi szövetkezetek szer­vezésében vendéglátóipari eladói és vegyesbolti eladói tanfolyamokon mintegy száz ÁFÉSZ-dolgozó szerez képe­sítést. Az iskolarendszerben nem megoldható felnőtt- képzési igények kielégítésé­hez a fogyasztási szövetke­zetek megyei szövetsége is jelentős segítséget nyújt. Az itt folyó felvásárló szak­munkástanfolyamon huszon- hatan, egyéb szakmai ké­pesítést nyújtó tanfolyamo­kon, mint pl. képesített könyvelői, terv-statisztikus, stb. hatvannégyen tanulnak. Továbbképző tanfolyamon közel háromszázan vesznek részt. A szövetkezeti veze­tők közül számosán szerez­nek új ismereteket a veze­tőtovábbképző intézetben. A szakmai felkészültség bőví­tését szolgálják a TIT-tel közösen szervezett ismeret- terjesztő előadások, melyek a háztáji gazdálkodás ered­ményességét javítják. Ezek különösen a téli időszakban népszerűek. Az ÁFÉSZ-ek fontos köz- művelődési feladata a könyvterjesztés, az olvasás megszerettetése. Az őszi megyei könyvhetek a szö­vetkezeti könyvpropaganda fórumai. Ez alkalomból sor kerül irodalmi estekre, író­olvasó találkozókra, vers­mondó versenyekre. Haté­konyan támogatják az ama­tőr művészeti mozgalmat, önállóan, vagy társszervek­kel közös fenntartásban ti­zenhét öntevékeny együttes munkáját segítik. Közülük hét a nagyközségek, falvak szövetkezeti tagjainak és dolgozóinak biztosít jó le­hetőséget tehetségük kibon­takoztatásához, és hasznos fóruma a társadalmi élet­ben való aktív közreműkö­désnek. Munkájuk a falvak közművelődésének nélkü­lözhetetlen része. Eredmé­nyeiket a különböző feszti­válokon szerzett díjak, el­ismerések reprezentálják. Közülük a dombóvári „Ka­pos” együttes, a szekszárdi néptáncegyüttes, a szek­szárdi madrigálkórus, a du- naföldvár; „Földvár” tánc- együttes teljesítménye nem­zetközi mércével is mérhető. A harmincéves fennállását most ünneplő madocsai né­pi együttes a község ere­deti folklórjának megőrzésé­ben és továbbfejlesztésében pótolhatatlan értékű. Az amatőr csoportok a művé­szet eszközeivel jól segítik a szövetkezeti mozgalom népszerűsítését. EGYRE TÖBB történik a szabad idő célszerű, hasz­nos eltöltéséért is. Kedvelt- té vált a turizmus a szövet­kezeti tagok és dolgozók kö­zött. A kirándulásokat mű­emlékek, kiállítások megte­kintésével kötik össze. A fogyasztási szövetkezetek változatos, szerteágazó te­vékenységükkel részt vesz­nek mindennapjainkban, közvetve vagy közvetlenül alakítják gondolkodásunkat, közérzetünket, életszemléle­tünket. Lemle Zoltán tolna'1 . ____________________________________“nfEPUJSAG 5 K atalógusrendezés A paksi járást könyvtár délután fogadja az olvasókat. De a falak között délelőtt is szorgos munka folyik. Rendszerezik a könyveket, illetve az eligazodást könnyítő katalógust. Képünkön: Bézi Sándorné a katalógus- cédulákat gépeli, Sárközi Tituszné pedig a kis lapokat rendezi a fió­kokban. Az idei évben jóval maga­sabb az óvodába beíratott létszám Tolnán, mint az elő­ző években, így a nagyköz­ségi tanács hét óvodája mintegy negyven gyermeket nem tud az ősztől fogadni. A felvételi bizottság augusztus végén ülésezett és igen alaposan megtárgyalta az óvodai helyzetet, javasla­tot is tett a helyzet javításá­ra, például, hogy a három­éveseket még ne tegyék ki a bölcsődéből, a gyes megsza­kítását tervezők gondolják meg jobban a dolgot, hasz­nálják ki a társadalom bizto­sította három évet. A felvételeknél természe­tesen a szociális körülménye­ket messzemenően figyelem­be vették, sok esetben azon­ban mégis nehéz volt a dön­tés. A napközis férőhelyek száma 260 nagyközségi szin­ten, Mözs és Fácánkert férő­helyeivel együtt, a jelentke­zőkkel együtt az összlétszám pedig 322. Mindenképpen szükséges a rendeletek által engedélye­zett 120 százalékos feltöltés. Ezzel a lehetőséggel él a község két üzemi óvodája is, ahol viszont minden jelent­kezőt fel tudtak venni. A se­lyemgyári 75 fős, a textilgyá­ri ez évben bővült 30-ról 60 fősre —, rengeteget javítanak a község óvodai gondjain. Ezek a gondok átmeneti jellegűek, mert a tervék sze­rint a jövő évben elkészül és jövő ősztől már működik is az új óvoda az újtelepen. A község üzemei jelentős össze­geket fizettek már be eddig is és társadalmimunka-fel- ajánlásokkal is jelenkeztek: szocialista brigádok 300 ezer, a víz- és csatornamű 500 ezer, a gép- és műszeripari szövetkezet 250 ezer forint támogatással hozzájárul az új óvoda építéséhez. Az első munkanap Aki hosszan készül a munkára, könnyen beszél elképzeléseiről, pályájáról. Ezt tapasztaltuk az alábbi beszélgetésekkor, amikor a munkába állás első napjá­nak élményeiről, benyomásairól kérdeztünk meg kü­lönböző munkaterületen elhelyezkedőket: tanítónőt, betanított munkásnőt, pályakezdő népművelőt, újság­író-gyakornokot. — Kozmetikus szakmát tanultam érettségi után, Szekszárdon dolgoztam. Ere­deti tervem azonban a pe­dagógusi pálya volt. A Ga­ray Gimnáziumban jó ta­náraim voltak, az ő példá­juk vonzott. így aztán 1974- ben felvételiztem a Kapos­vári Tanítóképző levelező tagozatára, sikerrel. Munka mellett tanulni nem volt könyű, hiszen két műszak­ban dolgoztam. Az idén ál­lamvizsgáztam, a tanítási gyakorlataim is Szekszárdon voltak a IV-es iskolában és sikerült is itthon elhelyez­kednem. Ma volt az első munkanapom itt a Garay téri iskolában, ahol a II. C osztályfőnöke vagyok. Per­sze nagyon vártam ezt a napot, hiszen a régi álmom valóra vált, tanító lettem. A gyerekek? Roppant ele­venek, vidámak. A délutáni négy óra beszélgetéssel, is­merkedéssel, a nyári élmé­nyek lerajzolásával telt el. No és persze az órarendírás, ami már komoly munkának fogható fel másodikban... A fizetés? Valamivel keve­sebb lesz, mint a régi he­lyemen, de azért jó: 2500 forint. A kollégák kedvesen fogadtak, többen vagyunk kezdők, az igazgatónő kü­lön eligazítást is tartott számunkra. A nevem? Fa- lussy Judit. * — Ne is kérdezze a ne­vem, miért fontos az? így is nagyon csodálkoztak a Szekszárdi Állami Gazda­ságnál, amikor megmond­tam, hogy eljövök, nem aka­rok már a mezőgazdaságban dolgozni. Pedig szerettem, de a körülmények... Itt Báta- széken létrejött egy éve a fonalkészítőnek az üzem­egysége és bizony már ja­nuárban gondolkodtam, hogy jó lenne átjönni. Két na­gyobb gyerekünk van, velük is többet tudok majd fog­lalkozni. Barátnőm pedig éppen ilyen munkát vég­zett Pesten, ő is mondta, hogy megéri. Végül ő is le­jött, szeptembertől aztán itt vagyunk. Három műszak, ez igaz, de majd csak megszo­kom. Az első munkanap? Az bizony emlékezetes ma­rad ! Egész nap a takács­csomót tanultuk, befűzést a cérnázógépen. Szívesen fo­gadtak, már szólt egy bri­gád is, hogy nincsen-e ked­vem belépni hozzájuk. Egyéni teljesítményben le­szünk, azt ígérik, hogy be­tanulás után 2600—2700 kö­rül lesz a fizetés. Tényleg ne írja meg a nevem, nem az a fontos, hanem az, hogy itt jól érzem magam. * — Az idén érettségiztem, két évig tanultam fakulta­tívan a népművelést a Ga­ray Gimnáziumban — mond­ja Szebellédi Erika Decsen, a járási művelődési köz­pontban, ahol szeptember 1- én kezdett előadóként dol­gozni. — Nagyszüleim de- csiek, úgyhogy ismerem a községet, tudtam, hova jö­vök dolgozni, mi lesz a munkám, beosztásom. Itt elég jó kollektíva fogadott, bemutatták a házat, sőt, a község többj intézményeit is az első napon. Igen nagy munkaterületem lesz, félek is egy kicsit: a járási terü­leti munka tartozik hozzám. Ezenkívül vállaltam egy gyermekklub beindítását, mivel ilyen még nem volt Decsen. Úgy elröppent az első munkanap, hogy alig tértem magamhoz. Nagy le­hetőségek vannak itt, a fel­tételek is jók. Megpróbá­lom a gyakorlatban haszno­sítani az iskolában megta- nultakat. * — Pollák László vagyok, jó néhány évig dolgoztam fizikai munkásként, külön­böző területeken. Szeptem­ber 1-től vagyok újságíró- gyakornok, az én első mun­kanapom is valószínű ugyan­úgy telt el, mint másutt a munkakezdőké: ismerkedés a munkával, munkatársak­kal. Tudom, hogy itt az első nap csak bevezetője az ismeretszerzésnek, hiszen ezen a pályán naponta újabb és újabb emberekkel, problémákkal kerülünk kapcsolatba. Munkatársaim jól fogadtak, igyekeztek ta­nácsokkal ellátni. Egy ruti­nos kolléga segít e nagyon nehéz, de szép szakma tud­nivalóinak elsajátításában. Már az első napon megle­petés ért, rögtön bedobott a mélyvízbe.. kissé féltem az első feladattól, de azért ugrottam. Feljegyezte: Herczeg I. Ouodai gondok Tolnán

Next

/
Thumbnails
Contents