Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
XXVII. évfolyam, 212. szám ÁRA: 0.80 Ft 1977. szeptember 9., péntek Mai számunkból ÉDES-TUDÓSÍTÁS (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) ISKOLÁN KÍVÜLI OROSZNYELV-TANÍTÁS (5. old.) FAHÁZAK, DUNAFÖLDVÄR (3. old.) Honnan vogyiik a munkaerőt? A KÉRDÉSRE a szak emberek egy része azt a választ adja: onnan, ahol van. Sok poszt akad ugyanis a gazdaságban, ahonnan elvihetők, felszabadíthatok, elhívhatok, áthelyezhetek az emberek és úgy, hogy az nem okoz fennakadást. A szakemberek szerint, hogy az ilyen munkahelyet tévedés nélkül, de lehetőleg teljes számban feltárjuk, valójában nem kell más, mint a megszokottól, a beidegzettől eltérő módon körültekinteni' minden vezetőnek a saját portáján, a gondjaira bízott gazdasági egységben. Elemzőbben, kritikusabban kellene szemügyre vennie az egyes munkaifolyamatokat, az egyes emberek, vagy akár egész szakmák, gyárrészlegek napi feladatát, teendőit — funkcióit. Vegyünk szemügyre egy bisztrót. Ez a bolttipus eléggé általános módon szervezett az egész országban. Főként persze a nagy forgalmú főutcákon, főtereken működőket érdemes szemügyre venni. Nos, a bisztrókban, csúcsforgalom esetén megszokott a kép, hogy az egy, legfeljebb két pénztár előtt hosszú sor kanyarog. Az italos, a süteményes, a tejtermékes, a grillcsirkés, stb. pultok mögött pedig álldogálnak az eladók, várva, hogy a pénztár előtt percenként egy-egy vevő odaérjen hozzájuk. Csak a pénztárosnak van dolga mindenkivel, utána már szétoszlik a vásárlók serege. Dolgoznak is az ilyen üzletekben a pénztárosok serényen. Ha e helyzetet valaki szóvá teszi, rögtön kész a válasz: nincs elég pénztáros. No, de vajon az ilyen rendszerű üzletekben kell-e egyetlen egy is? Nem az lenne-e a célszerűbb, ha a pénztár helyett a pultoknál lehetne fizetni — az eladóknak. Azonnal. Uram bocsá’: hoci- nesze. Ülést tartott a Minisztertanács November 7. tiszteletére Teljesítették vállalásukat a szekszárdi öntők A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Sztanko Todorov- nak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására Bulgáriában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter jelentést tett az ez évi befejezésre, illetve megkezdésre előirányzott állam; nagyberuházások helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és utasította az érdekelt minisztereket, hogy tegyenek további intézkedéseket a végrehajtás tervszerűségének fokozására. A Komárom megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jelentést tett a megye helyzetéről, valamint a saját tevékenységéről. A Miniszter- tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a tanács irányító munkájával ' jól szolgálja a megye társadalmi-gazdasági fejlődését, a központi, a területi és a helyi érdekek összehangolását. A kormány a Magyar Kereskedelmi Kamara megnövekedett feladatainak jobb ellátása érdekében rendeletben újra szabályozta a kamara tevékenységét, szervezetét, felügyeletét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A csepeliek felhívása nemzetközi visszhangra talált. A szocialista táboron belül munkások tíz- és százezrei csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenymozgalomhoz. Részt vesznek é nemes versengésben azok is, akik a Szovjetunióban munkálkodnak a gáz- és olajprogram megvalósításán. Ennek a nagy nemzetközi kooperációnak egyik láncszemét képezi a Tolna megyei Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet. Itt készítik az MMG Automatikai Művek budapesti gyárában összeszerelendő fél asztal nagyságú szintszabályozó automaták alumínium öntvényházát. A nemzetközi felajánlás az volt, hogy az idén felszerelendő ilyen berendezéseket november 7-re beépítik a szovjet olaj- és gáztartályokba, vezetékekbe. Hogy a nagy munkával elkészüljenek, felkérték az építőipari szövetkezet öntőit, hogy az öntvényházakat a tervezettnél több hónappal hamarabb készítsék el. Az öntöde dolgozói vállalták a feladatot, s a korábbi heti tíz-tizenöt helyett július közepe óta átlag 42 öntvényházat készítettek el, jó minőségben, s részben megmunkálva. A szekszárdi öntők eleget tettek ígéretüknek, tegnap elkészítették az utolsó öntvényt is. • Apró Antal fogadta Fedoszejev akadémikust Az eladók felnőtt emberek, ismerik a pénzt. Tudnak számolni. Elszámolni is a műszak után, hiszen vagy az árut, vagy a pénzt le kell tenniök az asztalra. Most is: vagy az árut vagy a blokkot. LEHET, HOGY ITT VAGY AMOTT a pénztárosokról nem mondhatnak le. Például a nagy alapterületű, önkiszolgáló rendszerű áruházakban bizonyosan nem. Hiszen ott épp az adja a munkaerő-megtakarítás lehetőségét, hogy nincsenek eladók — csak pénztárosok. De, ahol a pultoknál eladók is vannak, ott ma már valószínűleg luxusnak tekinthető a külön pénztáros. Ott az a célszerű, ha a pultnál lehet fizetni. E gondolatmenet szerint viszont nincs is pénztároshiány, inkább felesleg van. Vagy nézzünk egy-két ipari .példát. A legtöbb ágazatban a legtöbb gyár saját, nagy létszámú karbantartó gárdával rendelkezik: szerelők, különféle szakmunkások sokaságával. Számítások sora figyelmeztet arra, hogy a gyárak karbantartó részlegeiben foglalkoztatott létszám kihasználtsága jelentősen elmarad attól a szinttől, amit ezek az emberek a közvetlen termelésben foglalkoztatva nyújthatnának. Az itt dolgozó szakmunkások egyötöde-egynegyede jobb szervezéssel és ösztönzéssel felszabadítható lenne. Sőt: sok külföldi példa bizonyítja, hogy a legtöbb helyen nincs is szükség gyárankénti karbantartó részlegekre. Sok országban, ágazatonként szakosodva, önálló karbantartó vállalatok végzik az effajta munkát. Jobb hatásfokkal és minőséggel — megrendelésre. Vagy gondoljunk arra, hogy a gyárak nagy része önálló szerszámkészítő műhellyel, üzemmel rendelkezik. A paplangyártól, a gyógyszergyárig drágán, korszerűtlenül „bütykölgetik” saját maguknak a szerszámokat. Ez azért alakult így, mert 20—25 évvel ezelőtt még valóban nehéz lett volna szakosodott szerszámgyárakat és jó hatásfokú szerszámellátást nyújtó kereskedelmet szervezni, megfelelő importléhe tőségekkel. Ma már azonban ehhez minden feltétel, lényegében megvan. Ily módon pedig újabb 10—20 ezer szakmunkás kerülhetne át a termelő üzemrészekbe. Az itt említett szervezési intézkedésekhez nincs szükség központi rendelkezésekre. Az azonos profilú gyárak minden további nélkül máris létrehozhatnának közös karbantartó egységeket. Mindegyik gyárnak joga és lehetősége van szerszámellátását a mainál másképp alakítani. Az említett pénztárosügy is, legfeljebb a Belkereskedelmi Minisztériumra tartozik, de ebben az egyes kereskedelmi vállalatok is sokat tehetnek — már akár holnap. SZÁMOS, az említett példákhoz hasonlót lehetne még említeni — és főként találni. Bizonyosra vehető, hogy nálunk a legtöbb helyen még korai valóságos munkaerőhiányról beszélni, sokkal inkább a munkaerőt pazarló gyakorlatról van szó. GERENCSÉR FERENC Csütörtökön a Barátság Házában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke fogadta Pjotr Nyiko- lajevics Fedoszejev akadé- -nikust, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökét. A szívélyes baráti eszmecserén jelen volt Roska István külügyminiszterhelyettes, Kovács Béla, az MSZMP KB alosztályvezetője, továbbá az MSZBT Országos Elnökségének több tagja. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A bőséges mennyiségű zöldség és gyümölcs értékesítésére nagy gondot fordít a kereskedelem. A szekszárdi 160 lakásos épület alatti ÁFÉSZ csemegebolt a kirakat előtt külön standon árusítja a gyümölcsöt. Ha az időjárás jóvoltából még a nyárban is vagyunk, a naptári,' ősz máris mérleg- készítésre, visszatekintésre késztet bennünket. Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezető segítségével a június—július havi vendéglátás, a vegyesiparcikk kereslet-kínálat helyzetét, valamint az augusztusi élelmiszer, ruházati, háztartási és vegyi szakmát tesszük „nagyító alá. VENDÉGLÁTÓIPARI HELYZETKÉP A vendéglátóipari szakma ételíforgaima kiemelkedő volt az idegenforgalmitag érintett üdülőterületeken, valamint a városok vendéglátó egységeinél. Pepsi-Coláról és Jaffáról ez nem mondható el. * A megyében bővült a szállodai férőhelyek száma. Dombon üdülőterületén a turista- csoportok elhelyezése nem okozott gondot. Nagy volt a hétvégi zsúfoltság a gemenci kirándulóhajón és -vonaton, ezért sok turista nem tudta ezt igénybe venni. A VEGYES IPARCIKK KERESLET-KÍNÁLAT Kiragadunk néhány cikkcsoportot, amiből ellátási nehézségek mutatkoztak, illetve olyanokat is, amiből az igényeket ki tudták elégíteni. Az áruk sokfélesége miatt még felsorolni is lehetetlen lenne az összesét, azért a teljesség igénye nélkül tesszük ezt. Szögacél, T-acél, laposacél, meleg és hideg hengerelt acéllemez, mezőgazdasági szerszám és kisgép, szerszámáruk (fém,csigafúró, lemezlyukasztó, pontozó, stb.) zománcedények, lábasok, ceglédi kannák, tésztaszűrők, különböző méretű merőkanalakból éllátási nehézségek vannak. U-acél, horganyzott, fekete és lágyhuzal, csavarok, szegek, vízvezeték-szerelési cikkek — horganyzott csőből (1/2, 3/4, 5/4, 2 collos) — kielégítő készlet áll. rendelkezésre, ugyanez mondható eL a fűtésszereléshez szükséges szelepekről, csapokról, valamint a fürdőkád, a szilárd tüzelésű kályhák és tűzhelyek esetében is. (Folytatás a 3. oldalon.) Az ételkészítéshez szükséges nyersanyagok biztosítva voltak, zöldáruból, vágott baromfiból, tej és tejtermékekből igény szerint szállított az ipar. Nőtt a menük iránti kereslet, az előfizetéses ételek száma csökkent. A büféáruk ellátása a közepesnél nem jobb. Italforgalom az elmúlt évhez viszonyítva fejlődött, de összíetételében a teljes igényt nem elégítették ki. ilgy: romlott a kínálat a borokból, a meglévő készletek nem voltak elegendők. A sörellátás is elmaradt a kereslet mögött, a hazai sörökből különösképpen. Üdítő italoknál Coea-Colá- ból, Traúbisodából, valamint Márkából elegendő mennyiség állt rendelkezésre. A Ellentétben a korábbi évekkel, amikor gyakori volt a panasz Dombori ellátására, az ide; üdülési szezonban ez nem fordult elő. Az ellátás javulása nagyrészt az új ZÖLDÉRT-boltnak köszönhető, április 29-i megnyitása óta a tervezett 1,2 millióval szemben 2,5 millió forint értékben vásároltak a boltban az üdülővendégek.
