Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. szeptember 6. Az ENSZ főtitkára Moszkvában Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap Moszkvába érkezett. A világszerevezet vezetőjét (jobb oldalt) Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese fogadta a repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett.) Hétfő esti kommentárunk. Az egyiptomái fővárosban ülésezik az Arab Liga külügyminiszteri tanácsának 68. ülése. A magas sorszám jól érzékelteti, hogy az arab országok e szervezete nagy múltra tekinthet vissza. Ha azonlban ez a szám a liga által már megoldott kérdéseket jelezné, aligha lenne ilyen magas. A szervezet' területi, vallási és politikai motívumokra épül, de főleg ebben az utóbbi értelemben sosem jellemezte — nem is jellemezhette — az egyértelmű egység. Ez természetes. Az arab országoknak megvannak a maguk közös érdekei, de — legalább ennyire — léteznek társadalmi-politikai különbség ékből fakadó nézet- eltérések is. A kairói tárgyalóasztal rendkívül gazdag, több mint negyven napirendi pontból álló „terítéke” most is egyformán jól érzékelteti a szervezet lehetőségeit és korlátáit. Kezdjük a lehetőségekkel. Mint várható volt, a konferencián meglehetős egység mutatkozik néhány Izraellel kapcsolatos, alapvető kérdésben, elsősorban Begin legutóbbi telepítési bejelentései nyomán. Az Arab Liga ebben az ügyben viszonylag könnyen és gyorsan fogadott el egységes akciótervet, a küszöbönálló ENSZ-köz- gyűlésre. Izrael dél-libanoni fenyegetésével kapcsolatban már nem lesz ilyen könnyű a dolog. Ebben a kérdésben már közvetlenül érdekelt a PFSZ — .márpedig a palesztinokhoz való viszony a ligán belül nem éppen az egység kovásza... Erre — a sok közül — jó példa ez a most elterjedt (és cáfolt) hír, hogy Husszein király a közelmúltban találkozott Dajan izraeli külügyminiszterrel. A kairói ülésen számos olyan terv került szóba, amelyek — megvalósulásuk esetén — látszólag egységtörekvések jelei lennének, tartalmilag azonlban alaposan meg kérdőjel ezhetőik. A ligán belül mind erősebb a reakciós arab országok olaj-dollármilliárdokban gazdag tömbje, amely adott esetben nyilván megpróbálja a saját céljaira felhasználni a létrehozandó „arab döntőbizottságot”, vagy éppen az ENSZ-csapat ok mint ájára megteremtendő ,jösszaráb katonai erőt”. Az ilyen tendenciák léte, sőt erősödése világosan kiderült a haladó etiópiai rendszer elleni akciónak nyújtott eddigi támogatás jellegéből, amelynek politikai előjele félreérthetetlen. E jórészt Szaud-Arábiából kiinduló magatartás lényege a szokásos. A köntös ugyan vallási, de az alatt megcsillan a politikai cél: a térség konzervatív hadállásainak erősítése minden haladó kísérlettel szemben. HARMAT ENDRE KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kormány meghívására vasárnap hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett, a repülőtéren rövid nyilatkozatot adott a szovjet televíziónak. „A Szovjetunió mindig következetesen támogatta az ENSZ tevékenységét. A világszervezet fennállásának 32 éve alatt számos, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését célzó javaslat kezdeményezője volt...” — hangsúlyozta Waldheim1. Az ENSZ főtitkára köszönetét mondott a Szovjetunió e magatartásáért, és őszinte jókívánságait tolmácsolta a szovjet népnek. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn megbeszélést folytatott dr. Kurt Wald- héimmeli, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Moszkvában tartózkodó főtitkárával. A tárgyszerű légkörben lefolyt megbeszélésen Gromiko és Waldheim véleményt cserélt az ENSZ tevékenységét érintő kérdésekről, valamint néhány időszerű nemzetközi problémáról. Hangsúlyozták az ENSZ erőfeszítései aktivizálásának szükségességét az alapokmányban meghatározott feladatok megvalósítása, a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, az új háború veszélyeinek kiküszöbölése érdekében. PANORÁMA BUDAPEST iBiszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn fogadta Ibráhim Ka- bouyát, az Algériai Nemzeti Felszabadítása Front (FLN) Központi Vezetőségének párt- és tömegszervezeti felelősét, aki az MSZMP vendégeként hazánkban üdül. DACCA Ziaur Rahman vezérőrnagy, a Banglades Népi Köztársaság elnöke búcsúlátogatáson fogadta Bozi Lajost, hazánk daccai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. BUDAPEST Juhász Ádám .nehézipari államtitkár vezetésévél magyar delegáció utazott a szalont ki vásárra. A kiállításon tíz miagyar ipari és külkereskedelmi vállalat 430 négyzet- méter területen fogyasztási cikkeket és gépipari árukat mutat be. LONDON A rhodesiai titkosrendőrség letartóztatta egy katolikus békeszervezet négy vezetőjét, mert részletes jelentést állítottak össze arról, hogy a törvénytelen rezsim hadserege milyen terrorhadjáratot folytat a lakosság ellen, A Londoniban nyilvánosságra hozott jelentés fényképekkel illusztrált beszámolókban leplezi le, hogy az embertelen kínzások mindennapossá váltak a rezsim uralma alatt. CAPE CANAVERAL A floridai Cape Canaveral- ból hétfőn felbocsátották a Voyager—I űrszondát, amely az „ikertestvérével”, az augusztus 20-án útnak indított Voyager—2-vel együtt a Jupiter és a Szaturnusz bolygó térségét kutatja majd. SZÖFIA Négynapos hivatalos baráti látogatásra hétfőn Bulgáriába érkezett Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő, és Manea Manescu román kormányfő. SANGHAJ Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, jugoszláv államfő és kísérete, hétfőn Kína legnagyobb városába, Sanghajba érkezett. A jugoszláv delegációt elkísérte Li Hszien-nien, a KKP KB a lel nőké, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnőke is (Tanjug) MOSZKVA Szovjet—japán tudományos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában az ázsiai béke és biiztoság kérdéseiről. A háromnapos szimpóziumon a két ország számos nemzetközi hírű jogásza, szaktudósa vesz részt. Helsinki után - Beigrád előtt Összeurópai gazdasági együttműködés LAPZÁRTA LOSONCZI PÁL BEFEJEZTE KÉTNAPOS LÁTOGATÁSÁT CSONGRÁD MEGYÉBEN Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete megtekintette a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi telepén a nagy terméshozamú kukoricákat (Képtávírónkon érkezett.) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kétnapos látogatást tett Csong- rád megyében. Útjára elkísérte Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, és Perjési László, a megyei tanács elnöke. Szombaton a zöldségtermesztéséről híres szentesi Árpád Tsz-t kereste fel az Elnöki Tanács elnöke. Meg-* tekintette a csaknem 5000 hektáros gazdaság kertészeti üvegházait, amelyekből évente mintegy 30 000 mázsa primőrt, főleg korai paradicsomot és zöldpaprikát szállítanak piacra. Szabó László, a szövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy a tsz megszervezte a korai zöldség termesztési rendszert, amettynek 9 taggazdasága évente 1200 vagon korai zöldséget juttat a hazai, s külföldi piacokra. Szegeden a Gábonater- mesztési Kutató Intézetben dr. Szániel Imre igazgató ismertette az intézet tevékenységét, bemutatva a kísérleti telepen a nagy terméshozamú hibrid kukoricákat. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben Árendás György tsz-elnök kalauzolásával a gazdaság 5J5 millió forintos beruházással épült szakosított sertéstelepét tekintette meg az Elnöki Tanács elnöke. Vasárnap az ópusztaszeri Árpád-emiékünnepségen vett részt Losonczi Pál, aki egyben az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság elnöke is. termelési kooperáció. Az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint ma mintegy 1200 kooperációs megállapodás van érvényben. Bár a termelési kooperációból származó forgalom a kelet-nyugati kereskedelemnek csupán 3—4 százalékát alkotja, a kooperáció az együttműködés új lehetőségeit és tartalékait tárta fel. Vasárnap Lipcsében ünnepélyesen megnyílt a hagyományos nemzetközi őszj vásár. A vásár vegyipari pavilonjában — képünkön az NDK vegyipari gépgyártásának bemutatója — Erich Honecker megtekintette a magyar CHEMOKOMPLEX —MINERALIMPEX kiállítást. (Képtávírónkon érkezett.) Az európai biztonsági és együttműködési konferencia a biztonsági problémákkal szoros összefüggésben a különböző társadalmi rendszerek gazdasági együttműködésének kérdéseit is megvitatta, s az összeurópai együttműködés olyan távlatait fogalmazta meg, amelyek a külkereskedelem mellett a gazdasági kapcsolatok egyéb területeit is magukban foglalják. Hogyan alakult a záróokmány jóváhagyása óta a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködése és milyen tendenciákkal, összefüggésekkel kell a jövőben számolni? — ezeket a kérdéseket elemzi dr. Szita János, a közgazdaságtudományok doktora, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője a Közgazdasági Szemle 7—8. számában megjelent tanulmányában. ASZIMMETRIKUS KERESKEDELEM A kelet-nyugati kereskedelem fejlődését az elmúlt években több tényező ösztönözte, de egyidejűleg keresztezték ellentétes irányú politikai és gazdasági törekvések is. A kelet-nyugati kereskedelem növekedési üteme az utóbbi években jóval meghaladta a világkereskedelem fejlődésének mértékét, s jelentősége nőtt mindkét régió szempontjából: részesedése az egész világkereskedelemben 1976-ra , 6,9 százalékra emelkedett. Ugyanakkor ez a kereskedelem továbbra is aszimmetrikus, mivel a fejlett tőkés országok együttes részesedése a KGST-országok külkereskedelmében 1976-ban 32 százalék volt, míg a fejlett tőkés országok külkereskedelmében a kelet-nyugati kereskedelem aránya mindössze 5 százalék. A kelet-nyugati kereskedelem az elmúlt években nem volt kiegyensúlyozott. Ebben az utóbbi években növekvő szerepe volt a cserearányok romlásának. Magyarországnak például azonos volumenű behozatal devizaszükségletének biztosításához ma kb. 20 százalékkal nagyobb kivitelt kell lebonyolítania. A kelet-nyugati kereskedelem fejlődését fékezte, hogy a tőkés világban lezajlott gazdasági válság erősítette a protekcionista tendenciákat, amelyek fokozottan érvényesültek a szocialista országokkal szemben. Bár néhány tőkés ország lépéseket tett a kereskedelmi akadályok fokozatos megszüntetésére, az uralkodó tendencia nem ez volt, hanem a diszkrimináció fenntartása a szocialista országokkal szemben és a protekcionista tendenciák erősödése. Helsinki szellemének megvalósítása, a kereskedelmet akadályozó tényezők fokozatos felszámolása — ezt a záróokmány is tartalmazza — a jövő feladata. A kelet-nyugati kereskedelemben a hetvenes évek elejétől a korábbinál nagyobb szerepet játszottak a pénzügyi kapcsolatok. A nyugati bankok is ebben az időszakban aktivizálták tevékenységüket a KGST-országokban. A világ- gazdaságban szokásos, de a szocialista országok gyakorlatában korábban nem alkalmazott módszerek is — pl. kötvénykibocsátás — meghonosodtak. A KGST-országok hitel- állománya gazdasági fejlődésükkel összhangban áll, a keletnyugati gazdasági kapcsolatok további elmélyülése együttjár majd a hitelkapcsolatok arányos bővülésével. A KOOPERÁCIÓ NÖVEKVŐ SZEREPE A záróokmány egyértelműen tükrözi, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere a gazdasági élet olyan területeit is felöleli, amelyek korábban nem, vagy csak kivételes esetekben játszottak szerepet. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyik dinamikusan fejlődő új formája a Uj és pozitív jelenségek mutatkoznak az együttműködésben az energetika területén. Fő jellemzőjük, hogy tartós kapcsolatokra épülnek. A helsinki konferencia óta eredményesen folytatódik az európai országok közlekedési együttműködése; előrehaladás tapasztalható a környezetvédelemben, a tudományos-műszaki együttműködésben. A helsinki konferencia teremtette légkör a korábbinál nagyobb aktivitást tett lehetővé a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. A KGST-országok, így Magyarország is, éltek e lehetőségekkel, sokat kezdeményeztek. A tőkés országok a záróokmány gazdasági rendelkezéseit illetően alig kezdeményeztek, sőt, számos — Helsinki szellemével — ellentétes hatású rendszabályt is alkalmaztak. A záróokmány aláírása óta bekövetkezett pozitívumok egyike: sűrűbbé váltak a szocialista és a tőkés államok közötti magas szintű tárgyalások, amelyeken helyet kaptak a gazdasági együttműködés problémái is. 1975 augusztusa óta az MSZMP KB első titkára három, a Minisztertanács elnöke öt alkalommal tett látogatást fejlett tőkés országban. E tárgyalások — ha nem is végződtek minden alkalommal konkrét megállapodásokkal —, nagymértékben elősegítették a tőkés országokkal való gazdasági együttműködés bővítését. kölcsönös Érdekek Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt két esztendő is igazolta az ott rögzített elvek, célok helyességét. Tovább kell haladni a Helsinkiben kijelölt úton, a változó világgazdasági helyzetben folyamatosan keresni kell a kölcsönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A belgrádi találkozó különösen akkor válhat a további fejlődés állomásává, ha. tartós eredményeket ér el a gazdasági együttműködés számára nélkülözhetetlen kedvező politikai légkör megteremtésében, az enyhülés továbbfolytatásában. (g.)
