Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-04 / 208. szám
Mai számunkból EGY ÁPOLÓNŐ VALLOMÁSAI (2—3. old.) ÍGY láttam A SZOVJETUNIÓT (3. old.) BElRATÁS (4—5. old.) POLITIZÁLJON-E A KÖZMŰVELŐDÉS? A SZÉN RENESZÁNSZA (5. old.) (4. old.) Játék a műhelyben A Statisztika szűkszavú, nem értékel. Tényeket,----------------------- adlatokat közöl, most például arról, hogy az esztendő első öt hónapjában — az elmúlt év azonos időszakához képest — ijesztő miértekben emelkedett a halállal végződött üzemi ‘balesetek száma. (Érdemes idézni az adatsort: a bányászatban 9,1 százalékkal, a kohászatban és az élelmiszeriparban 100 százalékkal, az építőiparban majdnem 17 százalékkal, a szállítás- és hírközlésiben 13 százalékkal volt több a halálos üzemi baleset, mint tavaly, január—májüs folyamán.) Némi vigasz, hogy ugyanebben az időszakiban az általános baleseti helyzet valamelyest javult, annak elleniére, hogy a bányászat, valamint a szállítás- és hírközlés ez esetben is rosszabb statisztikai mutatókat könyvelhet el, mint tavaly. A .balesetek oka rendkívül sokrétű. Ha egyáltalán ki- deríthetők az igazi, a valóságos okok.. Sokaknak ugyanis nem érdekük egy-egy baleset körülményeinek pontos felderítése, így aztán a baleseti jegyzőkönyvek gyakran — tisztesség ne essék — hemzsegnek a tények tudatos elferdítésétől. A kárvallott — nemcsak fizikai, de jogi értelemben is — legtöbbször a sérült; se szeri se száma azoknak a lehetőségeknek, amelyek révén viszonylag könnyűszerrel bebizonyítható, hogy a baleset oka a személyes felelőtlenség volt. Ezzel az ügy rendszerint ad acta kerül, a sérült vagy meggyógyul, vagy nem, a lényeg, hogy marad a prémium, és. természetesen maradnak azoik az áldatlan munkakörülmények is, amelyek között — és amelyek miatt — a baleset bekövetkezett. S e munkakörülményekről szólva nemcsak az elavult, öreg, balesetveszélyes gépeikkel felszerelt, agyonzsúfolt munkahelyekre kell gondolnunk, .nemcsak az áttekinthetetlen összevisszaságiban „taiitskázott” és szétdobált anyagokra, szerelvényekre, félkész termékekre, mert a legkorszerűbb munkahelyéken. is bekövetkezhetnek súlyos balesetek. Például akkor, ha a csodálatosan korszerű munkahelyen órákon, vagy napokon át nincs elvégezni való munka, s ez esetben mit tesznek a munkások, főleg a fiatalabbak? Szórakoznak, hogy ne mondjam1, játszadoznak, — veszélyesen, sokszor életveszélyesen. JÓI emlékszem arra a híradásra, amely beszámolt --------------------------- egy józan ésszel csak nehezen fölfogható balesetről: a műhelyiben .napok óta. lógatták a lábukat a munkások, mígnem az egyiküknek eszébe jutott, hogy benzin'ben kimossa a munkaruháját. A nem mindennapi jelenetet általános heccelődés kísérte, hogy a hecc nagyobb legyen, .merő tréfálkozásból égő gyufát hajítottak a benzines edény mellé. A következményeket nem részletezem ... Egy másik munkahelyen U szögeket lődöztek azzal a kezdetleges., gyermekkorunkból jól ismert guimicsúzlíval egymásra addig; amíg ez a „kis játék” az egyik fiatalember fél szemébe nem került. A harmadik baleset — ifjú targoncavezetők eszeveszett targonicaversenye — ismét csak a kényszerű munikaszüinet óráiban történt. L ehetne indulatosan azon. meditálni!, hogy vajon normálisnak, ép eszűnek tarthatók-e az ilyen emberek? Akik égő gyufát dobnak a ‘benzinnel telt lavór felé, akik versenypályaként kezelik a gyári utakat, és Fittipaldi t játszanak a teherszállító targoncákkal, vagy akik szögekkel csúzliznak? Ugyanígy lehetne azon is meditálni — és gyanítom, ezt már kevesebben teszik —, hogy ugyan, miféle munkahely az, ahol ilyesmiket lehet csinálni. Nem „stikában”, nem észrevétlenül, hanem mások, az érettebbek, netán a művezető, vagy a csoportvezető szeme láttára, tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. A munkahelyen, munkaidőben idétlen játékokkal szórakozók felelőssége semmivel sem menthető. Ha e játszadozások balesettel végződnek, akkor ezt a felelősséget villámgyorsan és egyértelműen meg is állapítják, a szankcióikat pedig ennek megfelelően szabják meg. Mindennek ott a nyoma a baleseti jegyzőkönyek- ben, rosszabb esetben a rendőrségi vizsgálatok eredményeit rögzítő papírokon. Egyetlen esetre 50111 emlékezem, amikor ezek a vizs——---------gálatok kissé mélyebbre is ástak volna, a mikor arra is kíváncsiak lettek volna a vizsgálódók, hogy ki miatt kínlódott a fél műhely már órák óta halálos unalomban; másképpen fogalmazva: az emberi felelőtlenségen és ostobaságon kívül; végiül is mi idézte elő a gyakran tragikusan, végződő munkahelyi játszadozást. A valóságos okok felderítéséhez ez is hozzátartozna és — ki tudja — a megbízhatóbb helyzetelemzés esetleg hasznosítható következtetésekkel is együttjárna. VÉRTES CSABA Bányásznapi ünnepségek Szombaton Tapolcán, a bauxitbányászat fővárosában tartották meg a központ, bányásznapi ünnepséget: erre az alkalomra a dunántúli városba érkeztek a bauxitbányák képviselői, a feldolgozó-, a tervezőipar küldöttei, a kutatóvállalatok képviselői, a szénbányák vezetői is. Az elnökségben helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Simon Pál nehézipari miniszter. Győr; Imre mondott ünnepi beszédet. A Központi Bizottság titkára méltatta a népgazdaság „kenyerét adó” energiahordozókat termelő bányászok munkáját, szólt egyre fejlődő szénbányászatunkról, amely évente 25—26 millió tonna szenet küld a felszínre. A szénhidrogénbányászatunk évi termelése kőolajból 2 millió tonna, földgázból 6 milliárd köbméter. Ez a termelés biztosítéka gazdasági fejlődésünknek, s erre a termelésre ala- pozottak további terveink is — mondotta. Az energiahordozókat felszínre hozó bányák mellett, hazánkban a legjelentősebb a bauxitbányászat, amely évj 2,9 millió tonnás termelésével világviszonylatban is számottevő. A zalai olajbányászok, kutatók és termelők a délzalai olajmezők bázakerettyei központjában családtagok, hozzátartozók körében tartották meg szombaton a bányásznapi ünnepséget. Az olajbányászokkal együtt ünnepelt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ott volt Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka. A zalai olajmezők dolgozóiból álló olajipari munkásőr zászlóalj a bányásznapi ösz- szejövetelen ünnepélyes külsőségek között vette fel Matécz János, Zala megye szülötte, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége nevét. Az ünnepségen felszólaló Németh Károly elismeréssel szólt a magyar olajbányászokról, közöttük a zalai olajkutatókról, termelőkről, akik nap mint nap becsülettel teljesítik termelési feladataikat, s a munkásőrökről, azokról a munkásemberekről, mérnökökről és technikusokról, akik a negyvenesztendős hazai olajbányászat fellegvárában dolgoznak. Tatabányán, a csendőrsor- tűz mártírjainak emlékműve előtt rendezett nagygyűlésen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tatabánya országgyűlési képviselője is. A nagygyűlés résztvevői megkoszorúzták az emlékművet, majd elhelyezték a kegyelet virágait a temetőkben lévő bányás"sírokon. A baranyai bányászok központi ünnepségét a csertetői emlékműnél tartották meg. Komlón, a bányászparkban ugyancsak koszorúzási ünnepséget tartottak. Kimagasló eredményekről adtak számot Gyöngyösön, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat központjában rendezett ünnepségen. Az ország legnagyobb külfejtéses bányaüzemében, Visontán az idén a tervezettnél 250 ezer tonnával több szenet termeltek, s ebben az évben eddig több mint 4 és fél millió tonnával hoztak felszínre. Miskolcon a Borsodi Szénbányák ünnepségén részt vett Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, és Juhász Ádám nehézipari államtitkár is. A nógrádi szénmedence aknaüzemeiben megemlékeztek az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz bányász-mártírjairól. Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szombaton kétnapos látogatásra Csongrád megyébe érkezett. !A megyehatáron Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, és Perjési László, a megyei, tanács elnöke fogadta. Kíséretükben délelőtt a szentesi Árpád Termelőszövetkezetet kereste fel. A szövetkezet elnöke beszámolt a gazdaság tevékenységéről, majd bemuAlaposan kivette részét az iskolaprogramból ebben az, esztendőben a megye tanácsi építő vállalata, a TQTÉV. Az utóbbi hónapokban adták át a szekszárdi tanítóképző főiskolát, a tengelici továbbképzési intézetet, a tamási gimnáziumot, a gyönki tortatott néhány üzemegységet, többek között a tsz régi és épülő új zöldségkertészeti telepét. Az Elnöki Tanács elnöke délután Szegedre utazott. A Gabonatermesztési Kutató Intézet székházában az intézet vezetői tájékoztatták a gabonatermesztési kutatások legújabb eredményeiről. Lc- sonczi Pál Csongrád megyei tartózkodásának első napi programja a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben tett látogatással fejeződött be. (MTI) natermet. Az ezeken az építkezéseken jól dolgozó szakmunkásokat, művezetőket tüntették ki a vállalat központjában. Nyolcvankét vállalati dolgozó részesült pénzjutalomban, és huszonnégyen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést. Kobra József igazgató átadja a Kiváló Dolgozó oklevelet Rácz László betonozónak. Fotó: Bakó Jenő. Százötvenezer forint jutalom Építők kitüntetése Zöldségakció Bőség paprikából, paradicsomból A kereskedelmi dolgozók az elmúlt héten, különösen a zöldségszakónában hagy rohamokat álltak ki, hiszen a megyei koordinációs bizottság határozata értelmében fokozniuk kellett a lakosság ellátását, főleg paprikából, paradicsomból, mivel e két növényiből óriásiak a készletek, kiváló minőségben. Tóth István; a TESZKERV igazgatója szombaton reggel örömmel tájékoztatta a Népújságot: soha nem volt még ilyen sikeres akcióijuk, mint az elmúlt egyhetes zöldségakció. Naponta minden igényt kielégítettek, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egy- egy délután tizenöt—húsz mázsa paprikát is eladtak. A háziasszonyok nagy örömére kiváló minőségű árut küldtek a medinai és a sióagárdi termelőszövetkezetekből'. Az árak a pénztárcákhoz, nem pedig páncélszekrényhez valók. Ismeretes olvasóink előtt, hogy a szekszárdi piac öt éve még az ország legdrágább piaca volt, ma jó helyen állunk. Köszönhető ez töfolbek között a helyi állami és pártszervek jó gazdaságpolitikájának, illetőleg a kereskedők tisztességes munkájának. Tegnap reggel a TESZKERV 30 mázsa paprikát és 20 mázsa paradicsomot dobott a piacra, készenlétben állnak azonban a közös gazdaságokban, a TESZKERV tagvállalatainál, hogy ha fogy, akkor azonnal nagy mennyiséget szednek, s küldenek a piacra. Mivel tegnap fizetésnap után is voltunk, érthető, ha a forgalom nagy, és a bő áruválaszték miatt a vásárlók költik a pénzüket. A Zöldért, hasonlóan a TESZlKERV-hez, /ugyancsak részt vesz az akcióban, igaz, árai valamivel magasabbak, mint a közös vállalaté. A Zöldért például két forintért, a TESZKERV 1,20-ért adta tegnap a ‘ paradicsomot.- Pj - Foto: Gk Van miből válogatni A tábla önmagáért beszél Losonczi Pál Csongrádban
