Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. szeptember 29. f /tcxnaN , , , “ivéPUJSAG 5 Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Fegyveres erők napja Csapatgyíilések, szemlék Megyénk úttörőcsapatai, -rajai hetek óta készülnek a fegyveres erők napjának méltó megünneplésére. Az úttörőcsapatok képviselői felköszöntiik az őket patro­náló fegyveres testületek tag­jait. Általában rövid műsor­ral emlékeznek meg a fegy­veres erők napjáról. Az úttörőtanácsok eljut­tatták felhívásaikat az őrs­vezetőknek, hogy készítsék fel őrseiket a szemlékre. Nem egy helyen a legötletesebb módszereket választva, jut­tatták el a felhívást. Az egyik úttörőcsapatnál például tit­kos írással írt levelet kaptak az őrsvezetők, amit az őrs tagjaival közösen kellett megfejteniük, hogy megis­merjék a felhívás szövegét. A fegyveres erők napja előtti délutánra rendbehoz­ták az egyenruhákat, az őrsi zászlókat, és alaki gyakorla­tokkal készültek a szemlékre. Sok úttörőőrs új nevet vá­lasztott vagy akiknek még nem volt őrsi zászlójuk, zászlót készítve várták a szemlét. Az úttörőcsapatokon belül új úttörőgárda szakaszok ala­kultak. Az úttörő pajtások ér­deklődési körének megfelelő­en, új, vöröskeresztes, tűz­oltó, közlekedési és munkásőr úttörőgárda szakaszokat alakí­tottak. A nagyobb iskolákban több szakgárda szakasz is alakult. Az idén először szer­veztek polgári védelmi gár­daszakaszokat is. A fegyveres erők napját megyénk úttörői honvédelmi jellegű vetélkedőkkel, sza­badtéri kirándulásokkal, sza­badtéri főzéssel, számhábo­rúkkal, ügyességi játékokkal, sportvetélkedőkkel ünnepel­ték meg. Gyimesi Ferenc: Állatvers Azt kérdi a harcsasrác: — Milyen lehet a bogrács! Rámordul a dédapja: — Ezt a kérdést hagyd abba! Hogyha egyszer meglátnád, Tudomisten, megbánnád. Én nem voltam kíváncsi, Azért lettem vén bácsi. Azt kérdi a kis béka: — Milyen lehet egy véka? Jön arra egy öreg néne, Meg is mondja szerencsére: — Ha még ma is volna véka, Beleférne kétszáz béka. Azt kérdi a kis vércse: — Mi lesz mára ebédre? Szól az anyja: — Egy pocok A luk felé kocogott, Meghívtam a fészkünkbe, Úgysem ment még repülve. Főzve kéred, vagy sütve? „Mesélj a nyárról” Jutalomul az NDK-ban A nyári szünidő legtöbb------------- úttörő életében a gondtalan kikapcsolódást, a nyaralást jelenti. Még azok is, akik szünidejük egy részét munkával töltik, általában azért teszik ezt, hogy utána a még kelleme­sebb nyaralás, a hőn áhított magnó, lemezjátszó, kerék­pár, vagy egyéb eszköz bir­tokában a még gondtala­nabb pihenés következzen. Sokan töltik szünidejük egy részét úttörőtáborokban. Az utóbbi években, évtized­ben kiszélesedtek a táboro­zási lehetőségek. Egyre többen utaznak külföldi cse­retáborozásra is. Az ő él­ményeik még érdekesebbek, változatosabbak, hiszen be­számolóikból egy más or­szág úttörőinek életét is­merhetjük meg. Az iskola­év kezdete után az első őrsi órák mindenütt az él­ménybeszámolókkal, a nyá­ri kalandokról történő számadással kezdődnek. Az úttörőcsapatok, -rajok, vagy -őrsök beszámoltatják tag­jukat arról, hogy a táboro­záson — esetleg külföldön is — hogyan képviselték csapatukat, iskolájukat, vagy valamennyi magyar úttörőt. A pálfai iskolában talál­koztunk Szeip Attilával. Negyven pajtásával együtt Attila három hetet töltött az idei nyáron az NDK-ban, a Karl-Marx-Stadt megyei úttörők egyik szép táborá­ban. Attila a pálfai úttörő- csapat titkára, eddig végzett kiváló úttörőmunkája jutal­mául vehetett részt a tá­borozáson. — Schneebeckben egy er­dei bányató mellett van a német testvérmegyei úttörők tábora — kezdte Attila be­szélgetésünkkor. — Július 26-tól augusztus 14-ig nya­raltunk ott. Persze számta­lan kirándulást tettünk ez idő alatt a környező helyek­re. Eljutottunk Karl-Marx- Stadtba, a Szász Svájc he­gyei közé és sok más, harci játékkal fűszerezett kirán­duláson vettünk részt. — Hogyan fogadtak a né­met úttörők? — Már á vasútállomáson vártak ránk, és az egyik német pajtás magyarul kö­szöntött bennünket. A tábo­rozás ideje alatt végig ve­lünk voltak. Együtt men­tünk kirándulni, együtt fü­rödtünk, beszélgettünk, nya­raltunk. — Mások nem is voltak a táborban? — De, rajtunk kívül len­gyelek, csehek és olaszok is voltak. Valamennyien né­met kísérő úttörőkkel. — Hogy tudtatok egy­mással beszélni?- Az olaszok csak aé­------------------------ netül ér­tettek meg bennünket. A többiekkel németül, vagy oroszul beszéltünk. Nagyon csodálkoztam az első napok után, hogy oroszul milyen jól megértjük magunkat. Mindig azt hittem, hogy nem is tudok oroszul, ott meg mindent el tudtam mondani. Akik tudtak né­metül, azok a német test­vérrajunk pajtásaival úgy beszéltek, de a többség csak oroszul tudott, viszont a né­met úttörők is meglepően jól beszéltek oroszul. — A magyarok, a magyar úttörők életéről mit mond­tatok el? — A német pajtások na­gyon sokat tudtak kérdezni. Szinte minden érdekelte őket, de azt hiszem, a ma­gyar napon kötöttünk igazi barátságot. Minden ország megrendezte a maga nem­zeti napját a táborban. Elő­ször a magyar napot tartot­tuk meg. Aznap a konyhán magyaros ételt főztünk — itthonról vitt paprikából — és a lányok magyar tán­cokra tanították a többi or­szág pajtásait, volt egy har- monikás fiú is velünk, aki magyar számokat játszott és rengeteg hazai játékra, dal­ra megtanítottuk a többie­ket. — A némt pajtások úttö­rőmozgalmi élete mennyi­ben más, mint a miénk? — Talán még nálunk is lelkesebbek. Náluk sokkal jobban felszereltek az úttö­rőcsapatok is. Olyan csapat­otthonokat láttunk, amiről itthon csak álmodni lehet. Az NDK-ban az úttörők nemcsak az állami támoga­tásra számíthatnak. Minden úttörőcsapatnak megvan a patronáló gyára vagy szö­vetkezete. Azt a csapatot, amelyikkel voltunk, illetve azt a tábort, az egyik vil­lanymotorgyár támogatja. Amikor megérkeztünk, a gyár képviselője is ott volt. Ugyanúgy az úttörők is részt vesznek a gyár életé­ben jelentős eseményeken. Az úttörők és a felnőtt pat­ronálok között kölcsönös az egymás segítése, a másik te­vékenységére figyelés, a gondoskodás. Szeip Attila német-------!-------------- testver­m egyénkben nyaralt. Kevés a hely arra, hogy valameny- nyi élményét felsoroljuk. Ugyanígy sokat mesélhet­nének azok a pajtások, akik Tambovban jártak, vagy Szombath Laci Dombóvár­ról, aki jó úttörőmunkája jutalmául eljutott Angliába. Valamennyi úttörő — aki világot lát — hazatérve lát­tatja is ezt a világot, így az egyének jutalomutazásá­val az egész csapat gazda­godik, hiszen olyan dolgok­ról hallják a szemtanú sza­vait, amelyekről eddig csak közvetve szereztek tudo­mást. — Tamási — A zene szeretetét tanítják Fejlesztési elképzelések Megyénk úttörőtáborai A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága az elmúlt héteni tár­gyalta a nyári úttörő váltó- táborok helyzetét, az idei táborozások tapasztalatait. Az ülésen szóba kerültek a tábo­rok és a táborozás tartalmi munkájának továbbfejlesztési lelhet őségéi. Megyénkben hét váltótábor üzeméi a nyári hónapokban. A bonyhádi járás tábora Bélatelep-alisón 1970-ben épült. Előzőleg ott a járásnak sátortábora volt. A jelenlegi kőépületben egyszerre száztíz úttörőt tudnak elhelyezni. Az udvaron az idén is turnuson­ként hatvan pajtás laikott sát­rakban. A távlati elképzelé­sek szerint a sátrakat felszá­molják és a függőfolyosók be- üvegezésével a tábort téli üdülésre alkalmassá teszik. A nádas feltöltésével a sporto­lásra alkalmas területet sze­retnék növelni. A szekszárdi járás balaton- szepezdi tábora száz úttörőt tud egy időben fogadni. Kör­nyezete nagyon szép, az épí­tők vigyáztak, hogy csa'k azo­kat a fákat, bokrokat vágják ki, amelyek helyére az épüle­tek felépítéséhez szükség volt. Az utóbbi két évben 2,5 millió forintot fordítottak a tábor fejlesztésére. A felsze­relés bővítése mellett csak ki­sebb kiegészítő munkákat — így út- és kézilabdapálya- építést — terveznek a tábor­ban, iA zömmel társadalmi mun­kában épült szekszárdi városi úttörőtábor Sötétvölgyben ta­valy készült el. A tábor min­den épülete faház. A későb­biekben tervezik úszómeden­ce építését és a tábor befo­gadóképességének növelését. !A város másik tábora Fadd- Domboriban 1974-ben épült. A jelenlegi zsúfolt — 80 sze­mélyes — faiház mellett nya­ranta sátrakat is felállítottak. A fejlesztési tervek szerint a jövőben faházakkal oldanák fel a még meglévő zsúfoltsá­got. A táborban szükség van nagyfokú parkosításra és sportpályák kialakítására is. A tamási járás Ralatonsza- badi-Sástón lévő táborában nagyszabású felújításokat terveznek. Az elavult konyha és étterem lebontása után he­lyükre háromszintes szálló­épület építését tervezik. A konyhát és az éttermet magába foglaló épületből, egy hatszobás panelházból, két kisebb nevelői szobából és két háromszobás faházból áll a Dombóvár városi úttörőtábor Balatoni enyves-alsón. A tá- borfejlesztési elképzelések között korszerű WC, fürdő, vizesblokk kialakítása és a tábor eszközeinek gazdagítá­sa szerepel. A paksi járás tábora a ta­másiaké mellett Balatonsza- badi-Sóstón van. A tábor már a megépítésekor is korszerűt­len volt és azóta csak lassan féjlődilk. A lakószobák kicsik, sötétek és zsúfoltak. Az ét­keztetést a tamásiak táborá­ban oldották meg. Az idén el­kezdtek építeni egy új kony­hát és étkezdét. Az épületet jövőre vehetik birtokukba az ott nyaraló úttörők. A távla­ti tervekben a lakóépületek korszerűsítése, esetleg lebon­tása és új, 'emeletes szálló- épületek építése szerepel. A táborok tartalmi munká­jára, az úttörőmozgalmi mun­ka színessé, érdekessé tételé­re a táborozási szakbizottság felügyelt. Az ő értékelésük alapján nyerte meg tavaly a táborok közötti versenyt a szekszárdi járás tábora. Az első helyért' kapott harminc­ezer forintot a tábor fejlesz­tésére fordítják. A táborveze­tőségek munkáját segíti, hogy a különböző szakbizottságok, így a sport-, a kulturális bi­zottságok tagjai vetélkedő- forgatókönyveket dolgoztak ki, amelyeket eljuttatnak az úttörőcsapatokhoz. Az erfurti zeneiskola az NDK 88 zeneiskolájának egyike: a kiemelkedő tehetsé­gű és a Zene iránt érdeklődő gyermekeket az iskolán kívül is foglalkoztatják. A kulturá­lis tudat, a művészet szerete- te nem alakulhat ki elég ko­rán — vallják —, ezért hoz­ták létre ezeket az iskolákat, ahol jélenleg 38 000 gyermek tanul, ebből 5000 még nincs iskolás korban. Az erfurti pedagógusok több mint hétszáz 7—19 éves tanulót oktatnák a szimfo­nikus zenekar hangszereire, de van, aki népi hangszeren tanul. Ezenkívül működik az iskolában gyermektánc ­osztály, egy leány karnara- kórusi, egy gitároscsoport, egy tánczeneegyüttes és egy ifjú­sági szimfonikus zenekar is. Karl-Heinz Frielbel igazga­tó és zenekritiiíkus ezt mond­ja: „A tehetségek felkutatá­sát nem engedjük át teljesen a szülőknek. Rendszeresen együttműködünk az óvodák­kal. hetente oktatjuk a gyer­mekeket, s a legtehetségeseb­beket fél év után hangszer- játékból levizsgáztatjuk. Szí­vósén rendézünk előadói dél­utánokat legifjabb tanulóink­kal a négy-hatévesek számá­ra. Egyik-másik kis hallgató­nak kedve támad, hogy egy hangszert kézbe vegyen, sőt talán arra is, hogy ő maga is zenetanuló legyen. Külön fi­gyelünk a munkás- és paraszt- családból származó gyerme­kekre. tanítványaink több mint fele ezekből a családok­ból származik.” A ,,próbaév” végén döntés születik: megkezdhető-e az öt-lhát évre terjedő képzés a zeneiskola alapfokozatán1. A „második iskola” magas követelményeket állít' a ta­nuló elé. A hétéves oktatási idő alatt a tanulók több mint 14 száza­léka jut el a1 zene hivatásszerű tanulmány ozásához, készül fel a záróvizsgára. Nyári emlék ...ha megfőttem, meg is eszem. Fotó: Rehák Róbert Vetélkedő az úttörőházban Honismereti vetélkedőt ren­deztek szeptember 10-én a szekszárdi úttörőházban. A vetélkedőn a város általános iskoláinak csapatai múzeumi ismereteikről adtak számot. A kérdések elsősorban a Ba­logh Ádám Múzeum anya­gához kapcsolódtak. Az iz­galmas versenyt a IV. számú általános iskola csapata nyer­te. Szabó Géza játékvezető az egyik csapat tagjait vallatja Mire fájt a foga a cicának? Kössétek össze a száfnokat szép sorban, az elsőtől az utolsóig egy-egy vonallal, s megtudjátok, mire fájt a cica foga. tins :sj}faj8aití

Next

/
Thumbnails
Contents