Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
1977. szeptember 3. ^tÜÉPÚJSÁG 3 AGROBER és a munkaverseny Kiemelkedő sikerek a mezőgazdasági beruházások megvalósításában Nem mindegy, hogy a termelő beruházás mikor áll munkába, mikor kezdi „törleszteni” bekerülési költségét. Az a célunk, hogy az ipari, kommunális és mezőgazdasági beruházások kivitelezése lehető legrövidebb legyen, hogy az elhatározástól a kulcsátadásig ne évek teljenek el. A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságától kértünk a beruházáspolitikánkról véleményt. íme, az MNB kérdésünkre igy összegezi a Tolna megyei tapasztalatokat: Cipészipari ktsz T ermékszerkezet-változás Készülnek a felsőrészek — A beruházáspolitika a saját erő és állami támogatás komplexumán alapul. Számos nagyobb beruházás épült fel, sok közülük későn •állt munkába, illetőleg többe került a létesítmény, mint tervezték. Mi erről az MNB vezetőinek véleménye? — A bank hiteligény esetén a beruházás célját, előkészítettségét, határidőn belüli megvalósíthatóságát, gazdaságosságát, a nyújtandó hitel visszafdzethetőségét, stb. alaposan megvizsgálja. A hitelfelülvizsgálat eredményétől függően veszünk részt bankhitellel a beruházás finanszírozásában. Bármilyen alapos vizsgálat nem képes azonban a hitelengedélyezéskor előre látni mindent, a megvalósítás időszakában esetenként fellépő késleltető és költségnövelő tényezőt. Így a hitel lél támogatott beruházások egy részénél is jelentkezik határidőcsúszás, költségemelkedés, melynek pénzügyi rendezése az általános előírások egyedi alkalmazásával valósul meg. Az üzembe helyezés késedelme, a megvalósítási költségek emelkedése természetesen vállalati és népgazdasági veszteség. E veszteség csökkentése, megszüntetése a beruházás megvalósításában részt vevőknek érdeke és feladata. A bank a hitelfelülvizsgálati munka színvonalának emelésével, a megvalósítás folyamatos figyelemmel kísérésével és szükség szerint közbenső pénzügyi intézkedésekkel kíván a beruházási gyakorlat javításához hozzájárulni. A beruházások megvalósítási folyamatában anyagi eszközöket kötünk le, ezeknek az eszközöknek működése, hasznosulása az üzembe helyezést követően jelentkezik. Minél inkább elhúzódik a beruházások kivitelezése, annál hosszabb ideig jelentenek, „holt” értéket a beépített anyagi eszközök, a szellemi és fizikai munka. Később jelentkezik a terméktöbblet, mely akár belföldi — lakossági1 vagy közületi — alkár exportcélokat szolgál. A többletköltségek újabb anyagi és ipénzeszközök lekötését igénylik a megvalósítás időszakában, az üzembe helyezést követően pedig az amortizáción keresztül a termékek költségét növelik.. E kérdés elég széles körben publikált, a probléma okai, a megoldás lehetőségei sokrétűek, mégis mi úgy látjuk, sokat javítana a helyzeten, ha a kivitelezést csak műszakilag és pénzügyileg kellően előkészített beruházások esetén kezdenék el; a különben gyorsan növekvő megyei építőipari kapacitás elérné az építési igényeket úgy, hogy az optimális kivitelezési idő biztosítható lenne. A bank egyrészt a hitellel támogatott ^beruházásoknál megköveteli az alapos előkészítettséget, másrészt több százmillió forint termelési és fejlesztési hitellel támogatja a megye építőiparát. r% Ezek után nézzünk egy konkrét területet, a mező- gazdasági beruházásokat. Tolna megyében pillanatnyilag több mint száz kisebb-na- gyobb mezőgazdasági beruházás kivitelezése tart, illetőleg van előkészítés alatt. A mezőgazdaságii beruházások egyik „gazdájla” az AGROBER. Fenyvesi Ferenc igazgató olyan listát nyújtott át nekünk, amelyet szinte „egy az egyben” ide kell másolni éppen azért, hogy bizonyítsuk: jól valósulnak meg a Tolna megyei termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a termelést fejlesztő beruházások. Mindenekelőtt nézzük, hogy a vállalat milyen létesítményeket ad át ebben a hónapiban. Mözsön kétszáz férőhelyes hízómarha-iiStálló készül el, még ebben a hónapban. Átadják a bonyhádi termelőszövetkezet gépműhelyét, a paksi Aranykalász Mgtsz kétszáz férőhelyes hízómarha-istállóját, a .bogyiszlói Dunagyöngye Mgtsz hat- száz férőhelyes anyajuh- istállóját, a döbröközi Zöld Mező Mgtsz kétszáz férőhelyes kocaszállását, az ehhez tartozó szociális épületet, a szakcsi Űj Élet Mgtsz négy szolgálati lakása is a szeptemberi átad álistán van. Ezek a beruházások mind határidő előtt készülnek el. Az év hátralévő részében, ugyancsak határidő előtt készül el a Dalmandi Állami. Gazdaságnak két, egyenként kétszáz férőhelyes tehénistálló, a hő- gyészi agrokémiai telep, a Paksi Állami Gazdaságnak a 192 férőhelyes borjúnevelő, az őcsényii Kossuth Mgtsz- nek ötszáz vagonos .termény- tároló, az iregszemcsei téesz- nek pedig kétszáz vagonos terménytároló készül még az idén. Szeptemberben és októberben nem kevesebb mint hét szárítóüzemet adnak át, úgy, hogy a kukoricabet aka- rftásnál már használhatják Faddon, Kocsolán, Dombóváron, öcsényiben, Nagymányo- kon, Nagyid or og on és Mado- csán a BI—15 típusú szárítóüzemeket. Mondani sem kell, hogy a szárítók is határidő előtt készülnek el. A mezőgazdaságban a szántóföldek közötti utak is termelőeszközzé léptek elő. Hiszen a nagy teljesítményű gépek közlekedtetéséhez, a szállítások gyors, hatékony lebonyolítása érdekében jó utakra van szükség. Idén több- mimt negyvenötmillió forint értékben készítenek az AGROBER tervei és felügyelete alatt célcsoportos utakat. CsiaLlános puszta 2900 méteres utalt kapott, a paksi hízómarha-telephez 1400 méteres utat építenek, a Tárkány pusztai út hossza öt kilométer, a paksi téesz lueernaszá- rító üzeméhez 700 méteres út épül. Ezeket az utakat mér átadlták, némelyiket 3—4 hónappal előbb mint tervezték. Még az idén elkészítenek további négy utat. Az AGROBER négy szocialista. brigádjának, közel öitven dolgozójának az érdeme, hogy a mezőgazdasági beruházások indítása, kivitelezése példás. Még az év elején vállalkoztak arra a brigádok tagjai, hogy egész évben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, rövidítik a beruházások kivitelezését. Az Yibl Miklós szocialista brigád (vezetője Tricz Lászlóné), a Babits Mihály szocialista brigád (Kutak Gabi), az Ady Endre szocialista brigád (Herendi Mária), a Pollack Mihály szocialista brigád (Prajda Vendel) teljesítette éves vállalását. Igaz, sokat dolgoztak. Különösen az olyan beruházásoknál kell többet dolgozni, amelyek idő előtti megvalósítását a kivitelezők is segítették. így például az útépítésben közreműködő Pécsi Közúti Építő Vállalattal szocialista szerződést kötöttek az AGROBER brigádjai. Hónapokkal tudták rövidíteni a kivitelezési időt — a jól előkészített létesítmények pontos tervét könnyebb volt kivitelezni. Természetesen gyümölcsöző a kapcsolat a mezőgazdásági üzemek építőipari részlegeivel is. Az ilyen néhány millió forint értékű munkával a nagy apparátussal rendelkező építőipari vállalatok nem szívesen foglalkoznak. így például ezért a kétszáz férőhelyes istállók, vagy a szárítóüzemek házilagos kivitelezése több munkát adott a tervezőknek. Hiszen sok esetben nemcsak a palilértervet kellett „olvashatóbbá” tenni, mint amikor „hivatásos” kivitelezővel van dolguk a tervezőmérnököknek, a jelen esetben például még a művezetők munkáját is segítették. A mezőgazdasági beruházások, tehát a példák bizonyítják, határidőre készülnek el. Az AGROBER szocialista brigádjai együttműködve a kivitelezőkkel, sikerrel teljesítik szocialista munkaverseny- vállalásaikat. PÁDKOVÁCS JENŐ FOTÓ: GK. Az 1976-os év a Kövendi Sándor Cipészipari Szövetkezet tevékenységében az úgynevezett „fekete esztendő”. A kifejezés mögött a termelés ütemtelensége, az áru- átvételnél tapasztalható következetlenség, jelentős fogyasztói reklamáció, költségek emelkedése áll, s így nem tudtak gazdaságos termelést megvalósítani. Nagy vonalakban ezek az okok és ezek következményeként a szövetkezet 1976. első félévében 1,6 millió veszteséget könyvelhetett el. 1976. féléve után a szövetkezet vezetősége intézkedésének középpontjában a készletszint rendezése került. Ennek érdekében: korlátozták az anyagbeszerzést, a készáruk szállítását folyamatosabbá tették, gyorsult az elfekvő készletek értékesítése, a gyártásközi ellenőrzések rendszeressé váltak, fiatal szakemberek álltak a termelésbe, az újítómozgalom meghirdetése (1977-ben a fél év végéig, öt elfogadott újítás jelzi a mozgalom gazdasági eredményeit), valamint a takarékos gazdálkodás kialakítása szerepelt a cselekvési programban. Uj termékszerkezet kialakítása vált szükségessé — Az idős kordákkal, nyugdíjasokkal való megfelelő foglalkozás, támogatásuk társadalmi rendszerünk lényegéből fakad. Különböző konkrét intézkedések szabályozzák a tennivalókat. Közöttük egyik legjelentősebb az 1975. július 1-én életbe lépett társadalom- biztosítási törvény. Ennek szellemében vizsgálta meg a szakszervezetek megyei tanácsa, hogyan, milyen körülmények között élnek megyénk szakszervezeti tagsággal bíró nyugdíjasai, mit kell tenni a jövőben helyzetük javítására. Megyénkben 3350 — szakszervezeti tag — nyugdíjas él. Nyugdíjösszegük nagyon is különböző. Kétezer forint fölött kap 630, ezer forint alatt 528. Az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők általában régebben mentek nyugállományba, tehát idős, zömmel beteg emberek. ök igénylik a nagyobb támogatást, hiszen koruk, egészségi állapotuk folytán munkát már nem tudnak vállalni, így nyugdíjkiegészítésükre képtelenek. Általában jó helyzetben vannak, akik hosszú szolgálati idővel rendelkezve, a közelmúltban mentek nyugállományba. E csoporton belül is kiemelkedő azok helyzete, akiknél a feleség és a férj egyaránt nyugdíj- jogosult. Kielégítő azok női szandálok gyártása — ami a szövetkezet tevékenységéből eredő bevételek több mint háromnegyed részét foglalja magában. 1977. évre vonatkozóan a szövetkezet munkaellátottsága biztosítva volt. Az általuk gyártott szandálokat részben a TANNIN- PEX útján szállítják a Szovjetunióba, az NDK-ba, a KONSUMEX útján pedig cseh piacra, valamint a hazai kereskedelembe. A termék gyártását a dolgozók megkedvelték és ez nemcsak a szövetkezet részére jelentett gazdaságos működést, hanem a „borítékokban” is meglátszott. Folyamatossá vált a munkaellátottság, csökkent a kiesett munkaidőre és egyéb címeken kifizetett bérek ősz- szege. Nőtt az exporttevékenység, aminek következtében megfelelő nyereséget tudtak realizálni. Míg 1976. első félévében csak 22,3 millió forint volt a termelési érték, az idén 68,4 százalékkal többet termeltek, ugyanakkor az elmúlt év azonos időszakában az 1,6 millió forint veszteséget 1977-ben 3,8 millió forint nyereség váltotta fel. helyzete, akik ugyan régebben mentek nyugdíjba, de egészségi állapotuk jó, így jövedelempótló munkát tudnak vállalni. A leginkább rászorultakra jellemző, hogy ők fordulnak legritkább esetben volt munkahelyükhöz segély-, vagy üdülési ügyben. Ugyanakkor a vizsgálódás azt is kiderítette, hogy az éppen nem rászorulók között található a legtöbb notórius segélykérő, és akad nem egy olyan is, aki csak azért tartja fenn szakszervezeti tagságát, hogy évenként üdülnj mehessen. Aki sosem kér, arról egyszersmind meg is feledkeznek. Arra még nem volt példa, hogy valaki kérés nélkül kapott volna segélyt, noha nagyon is rászorult volna. SZOT- és vállalati üdültetésben az utóbbi öt évben 427-en részesültek. A nyugdíjasok valamivel több mint fele valamilyen betegségben szenved. A legmagasabb a mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek száma. Nyugdíjasaink többsége elismeréssel nyilatkozik az utóbbi években hozott — helyzetüket javító — központi intézkedésekről. Kéréseik között szerepelnek olyanok, amelyek csak országos méretekben és országos vetületben lennének teljesíthetők, de sok aprónak tűnő, helyj intézkedés Tehát a szövetkezet működése lényegesen javult, de az idei év termelési eredméBogdán Ilona nyei rámutatnak arra is, hogy az üzemi tervben előirányzott feladatok nem valósultak meg teljes egészében, hiszen 98 százalékos volt a termelési terv teljesítése, és ez szükségessé teszi a további megalapozott gazdaági döntések meghozatalát. P. Z. is segíthet rajtuk. Az öregek napközi otthona hálózatának bővítése, fejlesztése nem mindig anyagi kérdés. Az üzemeknek, vállalatoknak megvan a módjuk arra, hogy figyelemmel kísérjék nyugdíjasaik helyzetét, életkörülményeit, s adott esetben kérés nélkül is kinyújtsák feléjük segítő kezüket. Nagyon sokszor nem pénzről van szó, hanem a volt munkahellyel való kapcsolat fenntartásáról. A nyugdíjasok 54 százaléka dolgozik megengedett órakeretben. Sajnos elenyésző az ezer forint alatti nyugdíjösszeget élvező, és ma is dolgozó öregek száma. A ma is dolgozó nyugdíjasok mintegy fele ott helyezkedett el, ahol azelőtt is alkalmazásban volt. Ez jó, valamint az is, hogy a vállalatok általában igyekeznek olyan beosztást biztosítani az öregeknek, amelyet koruknak megfelelően, egészségük romlása nélkül el is tudnak látni. Figyelemre méltó, hogy a munkaerőhelyzet javítását célzó ösztönző nyugdíjpótlék nem érte el a kívánt hatást. Ez egyrészt szerény voltának köszönhető, de annak is, hogy a fizikai munkások igénybevétele aktív korukban sem csekély, így mire nyugdíjba mennek, zömük elfáradt, beteg ember. L. Gy. A bogyiszlói hatszáz férőhelyes anyajuhistállót még ebben a hónapban átadják Megtárgyalta az SZMT Hogyan élnek nyugcföasaiok
