Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

1977. szeptember 25. tSépüjsAg 3 Négy megye kiállítása nilatarueres magyar módra Kaposváron Tegnap délelőtt Kapos­várott igazi közönságnap volt a négy miegye mezőgazdasá­gi kiállításán. Az állatárverés előtt a ragyogóan előkészített főiskolai lovaspályáin már ko­ra reggel megkezdődött a mustra. A kiállítás minden részében sok száz érdeklődő arc. A mezőgazdasági kisgé­pek ugyanolyan sikert arat­tak, mint a kiállított gyümöl­csök, zöldségfélék. A szarvasmarhák pavilon­jánál tálán a legtöbb érdek­lődő ifjú Gsapláros Rudolf első díjat nyert Marcsó, és a tenyésztési nagydíjat kapott Cifra nevű tehenénél volt. A gazda lánya büszkén muto­gatta az állatokat. A karám mellett két széken egy asztali óra, egy csikóbőrös kulacs, a díjak. A döibröközi tenyésztő már egész generáció után örökölte ezt a munkát. De mondja el ő. — A nagyapám is híres te-' nyészrtő volt. Ez már családi hagyománynak szá/nít. 1936- tól ott vagyunk minden kiál­lításon. A Lajos nevű bikán­kat 1948-iban vették meg — képe még a tankönyvekben is szerepel. A mi állományunk ötven éve egy vérvonalhoz tartozik — mondja az 56 éves gazda büszkén, hiszen az itt díjat nyert Marcsó 32, Cifra pedig 34 liter tejet ad napon­ta. Beszélgetésiünkbe dr. Holló IstvtánWé kapcsolódik. — Férjemmel itt tanítunk a kaposvári főiskolán, de mindennap hazamegyümk. Se­gítünk az állatok etetésénél és a házftáj.i munkában. El­végre én vagyok a Csapiáros lány, nekem is a véremben van az állattenyésztés. Köziben a tribün előtt kez­dődik az árverés. Aki komoly vevő akar lenni, húsz forin­tért vehet licitálótárcsát, s kezdődhet az álla tárverés. Feltétlen fontos, hogy a pénz­tárca tele legyen. Ez a kikiál­tási árakból is kitűnik. Köz­ben B'esenyei Zoltánnal, a szlakcsli termelőszövetkezet el­nökével találkozunk. Büszkén mutatja az elismerő okleve­let, A háztáii termesztésben elért kiemelkedő munkáért kapták. — A négyes fogatunk is itt van, még tartják az első he­lyet — mondja. Bodoki Jó­zsef, a Tolna megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese a tribünre invitál. Onnét lehet hallani, látni mindent. A negyedik ár­verésre kerülő állat Béri Gyu­la értényi gazda tulajdona, a versenyben hanmladik lett. Pár pillanat és már halljuk a kikiáltó hangját, köziben az állatot felvezetik, skép lassan meglmutogatják a vevőknek. — Kikiáltási ár 23 500 fo­rint — halljuk, s már emel­kednek a tárcsák. — 700, 900, 4100, 4300, sen­ki többet. 24 500 először, má­sodszor, harmadszor. S már jön is a boldog tu­lajdonos, Miké József regölyi gazida. A következő üisiző is megyénkbellié. Orbán György Döbröközrol hozta és elisme­rő oklevelet kapott. A kikiál- • táBi ár 23 000 forint, végül 25 ezerért kelt el. — Tizennégy Tolna megyei sziarvasmiarhia került árverés­re — mondja Bodoki József, — mind elkiélt. A versenypálya lelátóján még egyszer találkozunk ifjú Osiapláros Rudolffal. — Jó árverés, jó árak vol­tak. Mindén gazdának érde­mes volt eljönnie — mondja búcsúzóul, s már megy is le tovább mustrálgatni az álla­tokat. HAZAFI JÖZSEF Fotó: Gottvald Károly Sok érdeklődőt vonzott a zöldségfélék és a gyülmölcsök pavilonja A döbröközi nagydíjasok. Balról Cifra, jobbról Marcsó. Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) tosságú nemzetközi problé­mákat megoldják. Kádár János és Joszip Broz Tito hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia belgrádi ta­lálkozójának jelentőségét és kifejezte reményét, hogy a találkozón részt vevő vala­mennyi ország képviselői konstruktív erőfeszítésekkel, konkrétan járulnak hozzá a helsinki záróokmányban fog- » laltak következetes és mara­déktalan végrehajtásához, s az átfogó, egyenjogú nem­zetközi együttműködés fejlő­déséhez, a biztonság erősíté­séhez Európában, a Földközi­tenger térségében és a világ más részein. E törekvések előmozdításában fontos sze­repet játszanak a haladó tár­sadalmi erők és mozgalmak. A két ország síkraszáll a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére irányuló haté­kony intézkedések mellett, valamint a nemzetközi ellen­őrzéssel történő általános és teljes leszerelésért. Ezzel kapcsolatban rámutattak az ENSZ közgyűlésnek a lesze­relés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésszaka jelentő­ségére. Kádár János és Joszip Broz Tito aggodalmát fejezte ki a közel-keleíti válság, Valamint a ciprusi kérdés megoldásá­nak elhúzódása miatt. Hang­súlyozták, hogy e problémák­ra — az ENSZ közgyűlése és Biztonsági Tanácsa megfelelő határozatai alapján mielőbb békés és igazságos méltódást kell találni. Kádár János és Joszip Broz Tito aláhúzta, hogy a gyar­matosítást teljesen és végle­gesen fel kell számolni. Síkra- szálltak azért, hogy Dél-Afri- kában haladéktalanul és vég­legesen szüntessék meg a gyarmati urálimat, a fajüldö­zést és a faji megkülönböz­tetést. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az afrikai álla­mok függetlensége, szuvere­nitása, területi integritása szi­gorú tiszteletben jártásénak, valamint ah bak. lwgy Afrika népei maratiiéfctalanul érvé­nyesíthessék jogaikat a belső fejlődés útjainak, külpolitikai irányzatának szabad és ön­álló, külső beavatkozás nél­küli megválasztásában. Hatá­rozott támogatásukról biztosí­tották az afrikai népeknek e Célok eléréséért vívott igazsá­gos harcát. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte az európai kom­munista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét a kommunista és munkáspártok, az összes ha­ladó erő kapcsolatainak, egyenjogú együttműködése- nék fejlődése szempontjából. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége ismétel­ten aláhúzza, hogy minden kommunista és munkáspárt, és minden más haladó moz­galom — országa társadalmi, gazdasági és politikai feltéte­leiből, nemzeti sajátosságai­ból, valamint a saját munkás­osztálya és népe iránti fele­lősségiből kiindulva — önál­lóan és szuverén módon ala­kítja ki saját politikáját, tör­ténelmi céljai elérésének út­ját és módját. Az MSZMP és a JKSZ a Berlinben közösen elfogadott dokumentum alap­ján síkraszáll a kommunista és munkáspárt ók, az összes haladó erő önkéntes együtt­működésének és internacio­nalista szolidaritásának fej­lesztése mellett, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a szocializ­musért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége a szocialis­ta eszmék fejlődése és a mun­kásmozgalomban az együtt­működés előmozdítása érde­kében kiemelt jelentősléget tu­lajdonít a kommunista és 'munkáspártok közötti egyen­jogú. konstruktív és nyílt vé­leménycserének. A két fél kifejezésre juttat­ta meggyőződését, hogy Ká­dár Jánosnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saságiban tett látogatása és az ez alkalommal folytatott átfo­gó véleménycsere újabb je­lentős hozzáiárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége, a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság, valamint a két szomszé­dos szocialista ország népei barátságának és együttműkö­désének további fejlődéséhez. Kádár János magyarorszá­gi látogatásra hívta meg Jo­szip Broz Titót. aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. 9 így láttam a Szovjetuniót Men, egy BNV-prospektusból A SZOCIALISTA TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE A BUDAPESTI N EHZBTKÖZI ÁRÚMINTA VÁSÁRON 1941 Az 1941-es BNV szovjet prospektusa A Budapesti Nemzetközi Vásár B pavi­lonjának néhány külső vitrinjében látható a HUÍNGEXPO és a Magyar Munkásmozgal­mi Múzteum kiállítása a Szovjetunió első budapesti termékbemutatójáról, aiz 1941-es Budapesti .Nemzetközi Ájrumintavásáron. Kettős jubileum adta ehhez az indítékot. Az idén ünnepeljük a Nagy Októberi. Szo­cialista Forradalom1 hlatvainladilk évforduló­ját, és most szerepel huszadik alkalommal a Szovjetunió a BNV-m. Történél! jelentősége volt ennek a har­minchat év előtti eseménynek. A Tanács- köztársaság vérbefojtása után 22 évvel, első ízben llengett Magyarországon — a Szovjet­unió vásári pavilonján— a sarló-kalapácsos vörös zászló. Első ízben kerülhettek magyar munkások, haladó emberek életközelségbe a Szovjetunióval. Mutatta is ezt az óriási ér­deklődés. A kiállításon olvashatjuk: már a vásár megnyitása napján elemi erővel özönlött a tömeg a sarló-kalapácsos pavilon felé. A rendőrség ötös sorokba rendezte a pavilon előtt várakozó tömeget, amely fél kilomé­ter hosszúságú, tömött oszlopban kanyar- gott a vásár területén. Alkalom volt ez a .bemutató a marxista irodalom terjesztésére is. A könyvéket úgy helyezték el, hogy azokhoz .mindenki hozzá­férhetett. Sok marxista szemléletű könyv került így az érdeklődő látogatók kezébe. A zárásra a polcok kiürülitek, majd a követ­kező napi nyitásra újra megteltek. Látható is a kiállításon egy ilyen „kirabolt” köny­vespolc. A termékbemutató vendégkönyvét a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeu­mában őrzik. Rengeteg bejegyzés tanúsítja a magyar munkások őszinte tiszteletét a Watalmlas szovjet nép iránt. Be-belestek vol­na a detektívek is a könyvbe, de ilyenkor a pavilon őr egy Pravdával diszkréten elta­karta azt. A bejegyzésekből néhány kinagyított rész­let is látható a vitrinben, ilrne kettő: „S. O. S. Siesetek minket a magyar munkásokat is felszabadítani, mert itten nagy a rabszolga­ság! és sokan. 15000. vannak a Börtönökbe, mikor jöttök? régóta várunk!!" A másik egy vers. Dolgos milliók vagytok a világban, munkátok nélkül semmi sem lehet, hatalmas, alkotó Sokaságban betömtek a földeket. Szenvedések a testbe vágnak, mégis vagytok, lesztek íbátrak-nagyok, teremtői égy1emberi világnak „Elvtárs, én is közületek vagyok: Lukács Imre Nem juthattam el a kiállításra, nagy volt akkor a szegénység. A polgárit is csak úgy végezhettem el, hogy — kitűnő tanuló lé­vén — tandíjmentességet élveztem. Apám — aki akkor mint kőműves, éppen Pesten dolgozott, elment. Ö is ott volt, abban a fél- kilométeres kanyargó sorban és „vásárfia- ként” hozta ezt a füzetet, a prospektust, ami azóta is könyvtáram egyik legnagyobb becsben tartott daiábj'a. — Fiaim — mondta — olvassátok ezt el. Mert ez az igazság az oroszokról, nem pe­dig az, amivel az iskolában, az újságokban, meg a leventében bolortdítják a népet. Róla csak annyit, hogy alig több mint fél' évvel élte túl a felszabadulást, addig is a paksi nemzeti bizottság alelnökeként és az ideiglenes nemzetgyűlés tagjaként küz­dött a szocialista Magyarországért... Kedvem lenne szóról szóra leírni, mi van a Szovjetuniót ismertető 42 oldalas füzet­ben. De ezúttal csak néhány részlet idézé­sére van hely. Az első fejezet „A .Szovjetunió területe és lakossága” címet viseli. „A Szovjetunió a világ legnagyobb országa, területe Európa felét és Ázsia egyharmádát egyesíti magé­ban...” ...A Szovjetunió lakossága békés építő- munkát folytat, amelynek eredményeképp az előbbi szegény agrárország a világ Leg­első ipari államainak sorába emelkedett.” A következő „A Szovjetunió természeti kincseit” sorolja fel. „A szovjetföld gazdag­sága kimeríthetetlen. Vas-, kőolaj-, arany-, platina-, foszfor-, azbeszt- és tőzegkincsei­vel első helyen áll a világon.” Az iparról: ,...a Szovjetunió ipari termelése az első he­lyet érte el Európában...” Ezután a szovjet mezőgazdaság ismerte­tése következik, „a 135 millió hektáron 200 ezer teherautó, több mint félmillió traktor, több mint 180 ezer kombájn dolgozott 1940- ben...” A közlekedésiről: „A Szovjetunió vasúti hálózatának és teherforgalmának méretei­vel második helyen áll a világon, első he­lyen Európában,., A Szovjetuniónak vannak a leghosszabb légi közlekedési útjai a vilá­gon; a Szovjetunió légi útvonaladnak hosz- sza 1941-lben 130 484 kilométer.” A harmadik ötéves tervről szól a követ­kező fejezet. „A Szovjetunió béke- és sem­legesség! politikáját következetesen folytat­va, grandiózus munkát fejt ki iparának to­vábbi fejlesztésében; az ország gazdaságá­nak minden területén hatalmas építkezés folyik, amely méreteiben az első két ötéves terv munkáját messze felülmúlja...” (Sajnos, nem folytathatta. A BNV után néhány hét­tel következett be a fasiszta orvtámadás, amihez Magyarország is Csatlakozott.) Külön fejezet szól a Szovjetunió kulturá­lis fejlődéséről, majd a Szovjetunió és Ma­gyarország közti kereskedelmi és hajózási szerződésről, fizetési egyezményről, amit 1940. szeptember 3-án Moszkvában írtak alá. Ezek szerint „a Szovjetunió Magyar- országon vasúti kocsik számára kerekeket és tengelyeket, a kőolajipar számára csö­veket, valamint hajókat, elektromos moto­rokat és egyéb ipari felszereléseket óhájt vásárolni és Magyarországba gyapotot, fű­részárukat, mangán- és chiromércet, stb. szándékszik bevinni.” — „óhájt”, „szándék­szik”. Nem rajta múlott, hogy ezek nem realizálódtak. Akkor... (Részletes félsorolás a Szovjetunió által az 1941-es BNV-n bemutatott tizenegy ter­mékcsoportról, a gabonaneműek és takar- miányfféléktől a mezőigazdaságii gépek, te­herautók, traktorok és különféle ipari be­rendezésekig, ezek termelési adatairól. Köz­tük a szovjet fiUmiparról!, amit egy jelenet illusztrál a „Szuvorov” című filmből. Tá­jékoztató a turisztikáról, fénykép Petrod- vorecról zárja az ismertetést. Majd a BN,V-,n részt vevő tizenegy szovjet állami kiviteli szervezet egy-egy oldalas raklúmja, ahogy mi fogalmazzuk, keretes hirdetése követke­zik. (Közülük néhány most is szerepel, egy pedig igencsak ismerős, hisz néhány Tolna mlegyei vállalatnak, ipari szövetkezetnek is kül kereskedelmi partnere, a Razno-export. Hosszú idő telt el, amíg a prospektus el­olvasása után személyesen is ismerkedhet­tem a Szovjetunióval. Első ízben 1974 őszén, a barátságvonattal. Majd tavaly a Tolna megyei delegáció tagjaként a Tambov vá­rosiban és megyében megrendezett, hazánk felszabadulásának évfordulóján tartótt ün­nepségsorozaton. De most hadd ne szól j ak ezekről, hiszen a látottak jó részéről be­számoltam lapunk hasábjain. Ám Van még adósságom. Lesz még alkalom a törlesztésre. JANTNER JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents