Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-24 / 225. szám
* 4P» 1977. szeptember 24. Ax Októberi Forradalom 60. évfordulójára Munkásiröh emlékversenye A csepeli munkások által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indított munkaverseny rövid idő alatt kiterjedt az egész országra. A szocialista brigádok rendre teljesítik vállalásaikat, ahogyan az évfordulóhoz közelednek. A csepeli kezdeményezés nyomán született a munkásőrökben az elhatározás, hogy a testület is járuljon hozzá a kiemelkedő ünnep méltó megtartásához. Az elhatározásból indult el az az emlékverseny, amely az egész személyi állományt megmozgatta. A versenysorozat követelményei: a rajok tagjainak részvétele munkahelyük szocialista versenyében; az adott időszakra meghatározott kiképzési feladatok végrehajtása; vetélkedő rajkötelékben a Szovjetunió életéről, történetéről. A megye munkásőreinek versenye tegnap ért el a harmadik, befejező szakaszához: az egységek győztes rajainak részvételével. A megyei pártbizottságon lezajlott verseny résztvevőit dr. Sörfőző István, megyei parancsnok köszöntötte. Az ünnepélyes eseményen részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és Cserneczky Gyula, az OP képviselője. A versenyzőknek először huszonöt kérdésből álló tesztlápon kellett válaszolni, majd raj kötelékben három-három elméleti kérdésre. Végül a rajból a zsűri által kijelölt három-három munkásőrnek kellett szétszedni, összerakni a pisztolyt, a géppisztolyt és szabályosan felvenni a gázálarcot — természetesen időre. Az elméleti kérdésekre először a bonyhádi egység második szakaszának III. raja válaszolt, köztük a verseny egyetlen nő-résztvevő- je, a többszörös kiváló Fehér Ferencné. Az első kérdésnél még lámpalázasan, a többieknél már magabiztosabban. A paksi egység negyedik szakaszának II. rajában egymás mellett versenyzett a németkéri Farkas Gyula és fia, ifj. Farkas Gyula. A területi döntőn nyert pontszámokhoz hozzáadódtak a munkahelyi és a kiképzési értékelés pontszámai. Ezek alapján az első helyezett a bonyhádiak raja lett 59,17 pontszámmal. Második a tamási, harmadik a dombóvári, negyedik a megyei parancsnokság közvetlen vegyvédelmi századának II. raja, ötödik a paksi, hatodik a szekszárdi egység raja. Az országos parancsnok díszparancsának ismertetése után Cserneczky Gyula, majd dr. Sörfőző István adta át a jutalmakat. A győztes raj oklevelet nyert, azonkívül 1978. május elsejére szovjetunióbeli utat. A jutalmat Donáth Dénes egységparancsnok és Pék József rajparancsnok vette át. A megyei parancsnok zárszavában arról szólt, hogy a munkásőrök a szocialista versenyt a munkahelyükön folytatják. B. I. Fotó: Szepesi Hidrológiai ifjúsági napok Szekszárd környéki erózióvédelem Tegnap délelőtt folytatódott Szekszárdon a VI. Hidrológiai ifjúsági napok eseménysorozata. Az előadások közül kiemelkedett Háry János, a Szekszárd—Paksi Vízi Társulat tervezőjének előadása, melynek címe a „Szekszárd környéki erózióvédelmi műszaki tevékenység és gazdasági értékelés” volt. A vitaindító előtti napon a fiatal szakemberek csoportja megtekintette a keréklhegyi, a Mérey utcai és a Parászta- patak környékén végzett munkákat. így az előadó már ismerős témát mondott el a hallgatóságnak. Háry János többek között ismertette, hogy Tolna megyében negyvenezer hektár, víz által erősen lepusztított terület van. így Székszánd környékén központi kérdés az ez ellen való védekezés. Elmondta, hogy eddig elkészült a Pa- rásita-patak vízrendezése, ahol öt darab vízmosást kötő gátat építettek, melybe 900 tonna követ és 250 köbméter betont építették be. A vízmosások feltöltődése tíz év múlva várható. Az előhegyi övárokkal, amely 13150 méter hosszú, a várost védik a* víz és iszap elöntésétől. Beszámolójában említette, hogy megkezdődték a bátaszéki szőlőtelepítést előkészítő talajvédelmi és vízrendezési munkák. A tanácskozás továhbi részében a fő téma az erózió- védelem és kisvízfolyások rendezése volt. Hét fiatal vízügyi szakember mondta el ebben a témában az eddig végzett munkáját és kutatási területének eredményét. Az előadásokat vita követte, majd összegezték a kétnapos tanácskozás eredményét, ösz- szesen tizenöt előadás hangzott el, elemezve az ország majd minden területén végzett vízügyi munkálatokat. Négy megye kiállítása Tolnai sikerek - somogyi kisgépek áruk — termények, állatok — azonban figyelemre méltók: minid kiváló minőségű és reprezentálja a négy megye földiműveseinek szakmai hozzáértését, szeretetét. Tegnap délelőtt több száz érdeklődő előtt nyílt meg a mezőgazdasági főiskola területén a kiállítás. Dr. Huba Sándor, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola főigazgatója köszöntötte az érdeklődőket, a szakembereket, majd Tótlh Lajos megyei tanácséi nö'k-helyettes mondott ünnepi beszédet. Méltatta a négy megye gazdasági sikereit, s külön szólt arról, miként segítik a kisáruterme- lést — miután a nagyüzemekben az állattenyésztés fő irányát kijelölték, a gazdaságok jó úton haladnak, eredményeik példamutatók. Tolna megyéből a megnyitón az állat tény és zt essél f o glalko zó termelőszövetkezetek vezetői, szakemiberei. állami gazdasági vezetők jelentek meg, s közöttük láthattuk a termelőszövetkezeti szövetség titkáirKaposvárott ismét azok adtak találkozót, hívják négy megye szakembereit, akik a mezőgazdaság megújításának, f ell endí t ésén ék é Iha re osa i. Ugyanis második alkalommal rendelték meg — tegnap volt a megnyitó ünnepség — Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye mezőgazdasági kiállítását. Ez a kiállítás méreteiben nem nagy, a bemutatott Mustra a barkácstraktoroknál £_____________________ * /'tŐÖIa'S , Képújság 3 Filmfórumon, Tolnán 8-28 o A tolnai mozi kétszázhuszonnyolc férőhelyes. A munkás filmnapok vetítéseire 158 bérletet váltottak a község üzemei. Az ilyesfajta bérletezés általában veszélyes: nemcsak moziban, színházban is előfordul, hog£ az ajándékjeggyel nem megy el senki, a „telt ház” üres nézőteret jelent. . Tolnán is ezért nem adtak ki minden helyet bérletben. Az előrelátás csak egy alkalommal bizonyult biztosítéknak, az utolsó vetítéskor. Az ördög veri a feleségét című filmet játszották, ami után a filmfórum következett. A film rendezőjét is meghívták Tolnára. Szerencsére, az utcáról érkezett érdeklődőknek köszönhetően, voltak néhányan a nézőtéren. A két legnagyobb tolnai üzem — ahonnét a bérletesek zömét várták — éppen ebben az időpontban rendezett vetélkedőt szocialista brigádjai számára. Sem előbb egy nappal, sem később. Éppen akkor. A mozilátogatókról nem szokás statisztikát készíteni. De aki évek óta mozis, statisztika nélkül is tudja, kik ülnek be a nézőtérre. Saramó Jánosné, moziüzemvezető : — A tolnai moziba inkább a fiatalok járnak. A törzsközönség nagyon fiatal. A munkásfilmnapokon olyan nézőink is voltak, akiket talán még sohasem láttam itt, abból a korosztályból, amelyik nagyon ritkán jut el moziba. Negyven-ötven közötti nők. Nem mindig ugyanazok, melyik asszony tudna naponta moziba járni, még ilyen különleges alkalommal is? A brigádtagok átadták egymásnak a bérleteket, alighanem biztatták is egymást, csak jöjjenek. Úgy hogy mindig sok nézőnk volt — mondja. — Hogy mit szóltak? A tilos a szerelem nagyon tetszett mindenkinek, akkor elégedettek voltak. Volt egy premier előtti bemutatónk, az Ök ketten — az általános felháborodást keltett. Akadt, aki végig sem tudta nézni. Q A munkásfilmnapok programjában a következő filmeket látták a tolnaiak: Szikrázó lányok, Kitörés, Tilos a szerelem, ők ketten, Veri az ördög a feleségét. A legsikeresebb film rövid tartalma: „Az exkavátoros brigád állandóan úton van, járják az országot. A vándorélet miatt brigádvezetőjük különös gonddal őrködik, nehogy valamelyik fiú szerelembe essen. Éberségét lehetetlen kijátszani, büntetlenül egyikük sem udvarolhat. De egy napon a „szocialista nőtlenség” tántoríthatatlan apostolát is utoléri a végzete. Menthetetlenül beleszeret egy bájos kislányba. A brigád tagjai boldogan dobják sutba kényszerűségből vallott elveiket, és követik nősülő vezetőjük példáját.” (Rendezte Rényi Tamás.) A megbukott film ismertetőjéből : „Különös rokonszenv alakul ki a munkásszálló igazgatónője, és az iszákos férjét elhagyó, de nélküle élni mégsem képes, fegyelmezetlen, mocskos szájú munkásnő között. Az igazgatónő a maga módján segíteni szeretne pártfogolván, de ez nem megy éppen simán, sőt, néha neki akad tanulni valója. A rendező — eddigi munkássága folytatásaképpen — jellemző mai nősorsokat mutat be, hogy nézői értelmesebben alakíthassák saját sorsukat.” (Rendezte: Mészáros Márta.) A veri az ördög a feleségét néhány perccel hat óra után fejeződött be, a fórumot nyolc órára hirdették. A nézők egy része nem tartotta érdemesnek a moziból haza menni, majd mindjárt vissza is fordulni a művelődési házba. Vártak a klubteremben. A film rendezője nem tartotta érdemesnek őket váratni — és a fórum már fél nyolckor elkezdődött, ami viszont a pontosan érkezőket lepte meg. A fórum két előre eltervezett témája: „Munkásábrázolás a művészetekben”, illetve „A nő, mint munkás.” A szűk másfél órás kollektív társalgás közben készített jegyzetek szerint a jelenlévők arról vitatkoztak, hogy „miért szeretkeznek annyit a magyar filmekben”, „miért használnak nyomda- festéket sem tűrő szavakat?”, „miért kevés a hazai szórakoztató filmek száma?”, „miért ragaszkodnak az unalmas valósághoz, ha munkásokat ábrázolnak ?”, „miért szélsőséges figurákat választanak, ha munkásokat ábrázolnak?”. A vitát nem mondhatjuk gyümölcsözőnek. Viszont az is igaz, hogy a jelenlévők túlnyomó többsége nem szólalt meg. Vajon miért nem? Hiszen ha már oda mentek, ha arra a kedd estére ezt a programot választották, ha a filmeket végignézték, és ha a munkásábrázolásról, a női munkásokról is volt véleményük. .. ? e A munkásfilmnapok Tolna megyei programját népszerűsítő szórólapon a következőket olvashatjuk: „Amióta szocialista elkötelezettségű magyar film létezik, a munkás alakja is megjelent a mozivásznon. Dolgozott, vitatkozott, tréfált, lógott, vagy lelkesedett — az alkotók szemlélete szerint. De vezető szerepéhez méltó gyakorisággal szerepel-e a munkásosztály a magyar filmeken? És ráismer-e önmagára a vászonról visszanéző munkásarcokban? Nem „lakkozzák”-e figuráját egyes alkotók, és nem torzít ják-e el mások?” Kérdések itt is, ott is. Kérdések, amik kérdések maradtak. Virág F. Éva helyettesét, Perei Dánielt; a megyei tanács osztályvezetőhelyettesét, Farkas Istvánt; a megyei pártbizottság munkatársát, Nagy Ferencet; a húsipari vállalat igazgatóját, Kiss Sándort; a tejipari vállalat főosztályvezetőjét, Kasó Pált; az állattenyésztési felügyelőség igazgatóhelyettesét, Bodoki Józsefet. A négy megye kiállítói között nyolc díjat osztottak ki. Jól szerepeltek a Tolna megyei kiállítók. Béri Gyula ér- tényi termelőszövetkezeti gazda miagyar tarka vemhes üszője harmadik díjat nyert. Ifjú Csapiáros Rudolf döbrö- közi kiállító Cifra nevű tehene a tenyésztési nagydíjat, Maresó nevű tehene pedig első díjiat nyerít. Sikerrel szerepelt — bár díjat nem kapott — a kiállításon a decsi szövetkezet nyolc vöröstairka üszője, ez Holstein-Friz x magyar tarka Fi-es állomány, a paksi Dunamenti Egyesült Mgtsz és a nagydorogi teljesítményvizsgáló állomás juhai, valamint a Hőgyészi Á. G. Hampshire törzsállománya. A kiállítás érdekes színfoltja volt az a rész. amelyet a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága szervezett: magánosok készítette háztáji traktorokat mutattak be. Láthatunk itt Tratoant-imotorral, Simson moped motorral és Pannóniával hajtott oldsó kis- traktorokat — anyagköltségük 10—25 ezer forint —, amelyek nemcsak a kisgazdaságok, hanem a közös gazdaságok állattenyésztési telepein is jól hasznosíthatók volnának. Hiszen laz üzletekben vásárolható kistraktorokat sem magánosok, sem a közös gazdaságok a magas áruk miatt nem tudják megvásárolni. Ezeket a kistraktorokat érdemes volna gépgyártással foglalkozó ipari szövetkezeti vezetőknék is megtekinteni, hátha mód nyílina a gépek gyártására. A négy megye kiállítása ma >és vasárnap is várja az érdeklődőiket a kaposvári főiskola .lovaspályáján, ahol mondani sem kell, színvonalas lovasversenyt is láthatnak a vásáron részt vevő látogatók. A győztes raj felállva fogadja az elismerést Bemutató az AGROKER fóliasátra alatt ^téiiM00sÉ^r^§áek
