Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
XXVII. évfolyam, 207. szám ARA: 0,80 Ft 1977. szeptember 3., szombat Mai számunkból KIEMELKEDŐ SIKEREK A MEZÖGAZDASÄGI BERUHÁZÁSOK MEG- VALÓSfTAsABAN (3. old.) hogyan Élnek NYUGDÍJASAINK (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT termEkszerkezetVÄLTOZAS (3. old.) Kevés, sok, törékeny A TELEVÍZIÓ jóvoltából nagy divat a vetélkedő, így akár találók kérdésként is fölfoghatjuk cikkünk címét. A teljes kérdés pedig így hangzana: az egyikből kevés, a másikból sok van, de mindkettő törékeny, mi az? A tégla és a cserép. A baj az, hogy nemcsak az áru törékeny, .hanem előállításának mödjia, hogyanja is. A tégla- és' cserépipar a közelmúltban újabb átszervezésen j I esett át — az egyesülés helyébe a tröszti felépítés lé- j pett. A következő esztendők adnak választ arra, csupán j a forma változott-e, vagy vele együtt a tartalom, is. Jelentős készletek halmozódtak fel cserépből, holott j a gyárak termelői képességeiket már korábban sem i használták ki maradéktalanul. Ugyanakkor hiány van kisméretű — ún. hagyományos — téglából, az üzemek nem tudnak annyit előállítani, amennyire vásárló lenne. Ellentmondás. Nem az egyetlen. A legutóbbi esz- í tendőkben az ipa-rterület gyarapodását olyan egységek | jelezték, mint a bátaszéki cserépgyár, a solymári tégla- I és cserépgyár, az őnbottyáni téglagyár. Igenám, de ezeknél a fejlesztéseknél, valamint a rekonstrukciós jellegű j I beruházásoknál a teohnikai eszközök, a technológiai el- j járások összhangja olykor hiányzik, magas a selejt ará- I nya, gondok vannak az alapanyag minőségével, a berendezések némelyike a várt teljesítménynek csak rész- | letét nyújtja. A tégla- és cserépipar termelőegységeinek j túlnyomó része pedig elöregedett, korszerűtlen eszközökkel, módszerekkel dolgozik. Tavaly mindössze 0,1 százalékot tett ki a tégla- és cserópipar termelésnövekedése, s ha hosszabb távon vizsgálódúnk, még szembetűnőbb a — süllyedés. Hat év alatt, 1971 és 1976 között az égetett cserép kibocsátása ötvenmillióival, a tégláé 1‘50 millióval csokiként, igaz, ugyanakkor az azbesztcement tetőfedő pala termelése a ] kétszeresére nőtt. Az szintén igaz, hogy blokktéglából, I vázkerámiából folyamatos a kínálat, ám ezek előnyei | — például a tökéletesebb hő- és hangszigetelés — tel- I jesen ismeretlenek a vásárlók előtt, s az építőmesterek j sem rajonganak az újdonságokért. KÖZVETLENÜL a lakosság vásárolja meg — a kiskereskedelem hálózatában — a tégttatermelés hetven, a cserépgyártás kilencven százalékát. Mivel minden száz új lakás közül ötven ún. hagyományos anyagokból épül — azaz tégla is, cserép is kell hozzá — nem mindegy, | a miként tevékenykedik az építőanyagipar e sokáig mostohagyermekként kezelt területe. Mert az tagadhatatlan, hogy mostohagyermek volt, a mai gondok azokra a hosszú esztendőkre vezethetők vissza, amikor a termelés szinten tartásához is alig került anyagi fedeI zet, a fejlesztés .pedig távoli álom maradt. Ennek ismeretében .már érthetőbb — bár az építkezni kívánó számár nem vigasz —, hogy a tégla- és cserópipar 140 gyá- ; rámák csupán, egyihármáda dolgozik korszerű szárító- ós égetőberendezésekkel, s még mindig sok helyen lelni szabad szárítókat, Hoffirmann-rendszerű körkemencéket. ,Ez utóbbit éppen egy évszázada kezdték alkalmazNem az a baj, hogy csökken a. tégla- és cserépgyiártás súlya. A negyedik ötéves terv végén, az építőanyagipar teljes termeléséből 17,4 százalékkal részesedett a tégla, I cserép- és tűzállöanyag-ipar, ez az arány 1980-ra 14,8 j százalékra csökken. Helyes; nyíljék tág út a korszerű j anyagoknak, de ne akadályozza a lakosság építési ter- j veinek valóra váltását áruhiány! Aziaz bizonyos építő- I anyagúk termelésének dinamikus fejlesztése mellett a ] lényegében szinten maradó cserépgyártás adjon jó mi- I nőséget és választékot, a téglatermeiés pedig tükrözze a j kereslet lassú változását a mennyiséggel éppúgy, mint a a minőséggel, méretválasztókkal. Amihez nem elég a ] jobb hírverés a blokktéglának, a vázkerámiának, az is 1 szükségeltetik hozzá, hogy a korszerű üzemek valóban azók legyenek. Ne szakadjon meg a technológiai lánc, j ne ékelődjenek be a friss teohnikai eszközök közé — j mint nápjaiinkban is — az elavultak, a szerény terme- lékenységűek, ne kelljen automaták szomszédságában | manufakturális eszközökkel végezni — például — az anyagmozgatást. EGY ÉV ALATT 6,3 millió tonna építőanyagot, törékeny árut állít elő ez az iparterület, s hogy mennyire törékeny körülmények közölt, azt érzékelteti: a tégla- és cserépgyárak gazdasági eredménye a négyszázalékos eszközarányos veszteségtől a. tízszázalékos eszköz- arányos nyereségig terjed, azaz túli nagy határok között ingadozik. Vannak ennék objektív olkai — az agyagbányák milyensége, a technikai eszközök állapota stb. —, de szervezés- és irányításbeliek ugyanúgy. Előbbieken a hárommilliárd forint értékű beruházás — két új gyár felépítése, s tizenkét üzem rekonstrukciója — módosíthat, utóbbiakon viszont a vezetés — a tröszttől a tele- I pékig — kötelme a jobbítás. A mostohagyermek sors- j nak vége. Az új szervezeti forma: lehetőség. A három- milliárd forint: szilárd alap. A keretek tehát megteremtődtek ahhoz, hogy a hazai ipar e patinás területe megfeleljen a változó igényeknek. VERESS TAMÁS Lázár György befejezte bulgáriai látogatását Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt , KB első titkára, államfő, pénteken fogadta Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét (Képtávírónkon érkezett.) Szófia. Izsák Erika és Te- mesi János, az MTI tudósítói jelentik: Lázár György, a Minisztertanács elnöke bulgáriai hivatalos, baráti látogatásának második napján, pénteken reggel a szófiai „Szeptember 6.”. villamos- és mo- torostargonca-gyárat és annak fejlesztési kutató intézetét kereste fel. A látogatásra Lázár Györgyöt Sztanko Todorov miniszterelnök, valamint magyar részről Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes kísérte el. A gyár bejáratánál összegyűlt dolgozók szívélyesen köszöntötték a magyar vendégeket, majd Ivan Mindov vezérigazgató és Sztoil Sztanoev igazgató üdvözölte és kalauzolta őket. Végigjárták a gyár targoncaszerelő csarnokát, ahol a műveletek egy részét automata vezérlésű célgépek végzik és számos gyártási folyamatot számítógépes programvezérlés irányít. Ezután a számos kombinátot — közöttük a „Szeptember 6.” gyárat tömörítő szállítási és építőipari gépeket gyártó tröszt egyik kutatóintézetét keresték fel, ahol különféle üzemen belüli anyagmozgató gépek új típsainak kifejlesztésévé’ foglalkoznak. Itt Kiril Szan- dov, az intézet igazgatója vette át a magyar vendégek kalauzolását. Megtekintettek több kísérleti üzemet, majd felvonultatták előttük a legújabb típusú targoncákat. Ezek egy részét az intézetben, amerikai és dán licencek alapján alakították ki. Egyik újdonságuk az egészen keskeny rakodótéren is használható emelő- targonca, amelyből évente 1500-at szállítanak a Szovjetunióba. Bemutatták a városon belüli áruszállításra kifejlesztett zajtalan elektromos autót, amely iránt már Moszkvából és Párizsból is érdeklődnek. A rövid szemle után a tanácsteremben tájékoztatták a magyar kormányfőt és kíséretét az intézet és a vállalat tevékenységéről. A KGST ajánlása alapján Bulgária 1956-ban kezdte meg a szállító- és emelőgépek szakosított gyártását. Azóta — a szocialista országok gazdasági és műsza- kj segítségének is köszönhetően — a bolgár targoncagyártás világszínvonalúra fejlődött. Az Egyesült Államok és Japán mögött ma már a bolgár targoncagyártó ipar áll a világranglista harmadik helyén és a világon minden ötödik ilyen típusú gép itt készül. Gyártmányaik nagy többségét a szocialista országokba exportálják —, a vállalat évente mintegy háromezer elektromos és motoros targoncát küld Magyarországra. Mint a kutatóintézet igazgatója elmondotta, a bolgár szakemberek jól ismerik a magyar népgazdaság és ezen belül az egyes iparágak konkrét igényeit és mindent megtesznek azért, hogy ezeket maradéktalanul kielégítsék. Lázár György örömét fejezte ki afelett, hogy rövid bepillantást nyerhetett a gyár életébe. Hangsúlyozta, hogy Magyarország is érdekelt a vállalat sikereiben; egyrészt örül minden szocialista ország eredményeinek, másrészt pedig mint együttműködő partner és mint vásárló is érdekelt. A baráti találkozó végén a magyar kormányfőnek átnyújtották az egyik legújabb típusú targonca makettjét. Búcsúzásképpen Lázár György elismerő sorokat jegyzett be a „Szeptember 6.” gyár vendégkönyvébe. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár államtanács elnöke pénteken a szófiai Bo- jana kormányrezidencián fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökét. A találkozón jelen volt Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottsgáának tagja, a minisztertanács elnöke. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Délben Todor Zsivkov ebédet adott Lázár György tiszteletére. Az ebéden — amelyen részt vettek a magyar kormányfő kíséretének (Folytatás a 2. oldalon) Komlószüret a Tamási Állami Gazdaságban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ebben, az évben 125 hektáron termesztettek komlót a Tamási Állami Gazdaságiban. Mi ved' a növény a gazdaságosán termeszthető kultúráik közié tartozik, a komló területét jövőre 154 hektárra növelik. A betakarítást és a szedést gépesítik. A gazdaság rendelkezésére álló géppark, valamint a komló szünetelésére mozgósított 60 ember 1200 személy munkáját végzi el. A szedés hatékonyságát növeli egy Allaeys M 84-es belga gyártmányú szedőgóp, amely ilyen típusban, ikresített változatban legnagyobb az országban. A szedőgéphez kapcsolódik egy TH 400-als Binder típusú szárító. A szürettel így Ötven nap alatt végeznek. Jó komlótermést várnak a gazdaságban. Donfmeister László, ágazatvezető tájékoztatása szerint a termés- mennyiség megháladja a tervezett 825 mázsát. Egyébként ez a szám ne tévessze meg az olvasót, mert a fe- nyőtofoozhaz hasonlító komló termése pehely könnyű. ,SZJARVAS ANTAL Fotó: KÖNYE IVÁN A pótkocsiról a szedőgépbe rakják a levágott növényt A komlót indával együtt levágják a kordonról
