Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
1977. augusztus 13. f^PÚJSÁG 3 NEB-jelentés Földvédelem Győri Margit, az MTI hír- magyarázója írja: A Minisztertanács ülésén döntés született a kitüntetések alapításának és adományozásának továbbfejlesztéséről. Egységesen szabályozták a többi között a tanácsi kitüntetések és egyéb elismerések rendszerét. A rendezésre annál is inkább szükség volt, mivel jelenleg több mint 120 kitüntetést alapító szabályzat van hatályban. Az egységesítéssel a helyi jellegű elismerések is beilleszkednek majd az állami kitüntetések rendszerébe. A települések gazdasági, társadalmi fejlesztésében, a helyi közéletben kiemelkedő teljesítményt nyújtó állampolgároknak juttatják például a „A városért”, „A községért”, . a „Pro űrbe”, a „Pro arte” vagy a „Miskolc városért”, a „Pécs városért” elnevezésű kitüntetéseket. A Minisztertanács indokoltnak találta, hogy továbbra is alapíthassanak a lakosság áldozatkészségét elismerő jutalmakat a fővárosi, a megyei városi, a városi vagy nagyközségek és a községi tanácsok. Ugyanakkor meghatározta a kitüntetésekkel adható pénz- vagy tárgyjutalom együttes értékét. Különböző városaink híressé vált szülötteiről elnevezett díj, vagy emlékplakett csaknem minden nagyvárosban található. Eddig ezeket a városi vagy a megyei tanács, illetőleg szak- igazgatási szervei alapították, adományozták. A főleg értelmiségiek, művészek közéleti tevékenységét elismerő díjak alapítására ezentúl csak a fővárosi és a megyei tanácsok jogosultak, míg az adományozás joga megilleti a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságait is. Mivel hasonlítanak a magas szintű állami kitüntetésekhez, szükség van elnevezésük módosítására is. Ezért a továbbiakban a díj nevében feltüntetik a helység, illetve a megye nevét is. A társadalmi munka magasabb szintű elismerését szolgálja a kormány ez év februári határozatában alapított „Kiváló társadalmi munkáért” elnevezésű érem. A lakóhelyük szépítésében, gyarapításában élenjárókat elismerésben részesíthetik a tanácsok is. Az eddigi gyakorlat most egyszerűbbé válik; a kitüntetés alapítója a A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és módosította az „önkéntes rendőri szolgálatért” kitüntető jelvény alapításáról szóló 1148 1971. (XI. 11.) számú határozatát. Eddig a kitüntető jelvényt csak azok az önkéntes rendőrök kaphatták meg, akik 10, illetve 15 évig folyamatos társadalmi munkában eltöltött szolgálati idővel rendelkeztek. Az elmúlt évben mintegy ezer olyan önkéntes rendőr volt, aki több mint 21 éves folyamatos szolgálatot teljesített már. Több ezren pedig meghaladták az ötéves folyamatos szolgálatot, viszont a hatályos jogszabály — az 5., illetve a 20. évre — kitüntető jelvény adományozását nem tette lehetővé. A módosított minisztertanácsi határozat már előírja, hogy ezentúl az önkéntes rendőr ötévi folyamatos, majd ezt követően minden további ötévi társadalmi tevékenység után e kitüntetésben részesüljön. Az önkéntes rendőrök döntő többsége politikai meggyőződésből, minden ellenszolgáltatás nélkül vállalja e társadalmi munkát. az esetenként nem veszélytelen feladatok ellátását. Az önzetlen társadalmi segítők áldozatkész munkája jövőben a megyei tanács, adományozói pedig az alsóbb szintű tanácsok végrehajtó bizottságai. A helyi államigazgatásban tevékenykedők kiemelkedő teljesítményét magas szintű állami kitüntetésekkel ismerik el — állapította meg a Minisztertanács — ezért a jövőben a tanácsok ilyen jellegű kitüntetéseket nem alapíthatnak. rendkívül sokrétű. Szinte átfogja az egész belügyi alap- tevékenységet, a közbiztonsági, közlekedési, társadalmi tulajdonvédelmi, bűnügyi, ifjúságvédelmi, vízi- és légi rendészeti szakterületeken. A belügyi szervek munkáját szerte az országban mintegy 47 ezer önkéntes rendőr segíti. Kiemelkedő munkát végeznek a bűncselekmények, a jogszabálysértések okainak megszüntetésében, megelőzésében, az állampolgárok törvénytiszteletre, fegyelemre való nevelésében, a közrend és közbiztonság fenntartásában. Példamutató áldozatkészségről tesznek tanúbizonyságot közrendvédelmi, közbiztonsági tevékenységük során, az elemi csapások, árvíz és egyéb természeti katasztrófák alkalmával kötelezettségeik teljesítésével. Az önkéntes társadalmi tevékenység a belügyi munka segítésében olyan politikai állás- foglalás és részvállalás az állam- és közbiztonság szilárdításában, amely méltó alapot nyújt a Minisztertanács által alapított kitüntető jelvény adományozására és viselésére. A kitüntető jelvény alapítását módosító minisztertanácsi határozat megalkotása a belügyi munka önkéntes segítőinek újabb magas szintű elismerése. (MTI) ÖNKÉNTES RENDŐRI SZOLGÁLATÉRT ladja az egy hónap alatt felvett súly — átlagosan — a tizenihat kilót. Kiváló eredmény! IA hizlaldát piimd'össze egy ember kezeli, azonkívül ideszállítják az abrakot és a vizet. Különösebb gondot sem az állategészségügynek, sem a termelőszövetkezet vezetőinek eddig nem okozott az erdei hizlalda. A jószágok ugyanis még az esős napokon sem mennek a fedél alá, hanem igen jól érzik magukat a szabadban, napoznak, porban, sárban fürödhetnek — és akkor esznek-isznak, amikor akarnak. Pálkovács—Cottvald és melioráció vásárolta fel, s így az állomány meglehetősen vegyes. Volt olyan jószág, amelyik alig érte el a harminc kilót, más pedig a hatvanad is meghaladta. A jószágokat május végén, június elején telepítették a hizlaldába és meglepő eredményeket tapasztaltak: nincs betegség az állományban, egyetlen süldőt sem martak ki a falkából, elhullás sem volt. Mindez a jó erdei környezetnek köszönhető. De figyelemre méltó a hízók gyarapodása is. Hiszen amíg zárt rendszerű telepen a 14—15 kilós súlygyarapodás jónak mondható, itt meghaLeninvárosban évi hárommillió tonna kőolaj feldolgozására 6,5 milliárd forintos beruházással, finomítót építenek, amely a jövő év végén már termelni fog. Munkaverseny (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári ÁFÉSZ 32 szocialista brigádjának vezetői tanácskozáson találkoztak a szövetkezet vezetőivel, hogy közösen értékeljék az elmúlt félév vállalásainak teljesítését. Megállapították : a szocialista brigádok mindent megtettek azért, hogy a gazdálkodásban jelentkező nehézségek ellenére a szövetkezet teljesíteni tudja a tervét. A továbbiakban meghatározták a tennivalókat is, amelyek a második félév eredményes munkáját segítik. Magyarszéki Endre AMINT az köztudott, évente nem csekély összegeket fordítanak a mezőgazdasági üzemek a termőföldek állapotának megőrzésére, a föld- pusztulást megakadályozó munkák elvégzésére. Ezeknek az összegeknek — melyekben jelentős értéket képvisel az állami támogatás — a hasznosulását, felhasználását, illetve a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek védelméről szóló törvények és kormányrendeletek végrehajtását vizsgálta meg a megyei népi ellenőrzési bizottság. A vizsgálat időszaka a IV. ötéves terv és az 1976-os év volt. Ez alatt a megye termelőszövetkezeteiben 77 ezer hektáron1, az állami gazdaságokban 9 ezer hektár területen végeztek meliorációs munkát. Az üzemek általában rendelkeznek átfogó meliorációs tervvel. Jellemző a munkák anyagi erőinek összevonása, ez a beruházások átfutási idejének lerövidülését, hatékonyságának növekedését eredményezte. A földvédelemmel kapcsolatos egyik fontos feladat a parlagterületek csökkentése. Az 1976. évi őszi határszem- léken a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban — szántó- és szőlőművelési ágban — 1075 hektár volt a parlagon maradt terület. Az előző évben 720 hektár volt ez a terület. Az emelkedés oka elsősorban nem a parlagföldek területének növekedése volt, hanem az 1976-os évtől a határszemlék szervezése, lebonyolítása és felügyelete volt hatékonyabb, mint az előző években. Jelentős a zártkerti és külterületi — magánszemélyek tulajdonában lévő — ingatlanoknál jelentkező parlagon hagyott területek nagysága is. összehangolt intézkedésekkel, a kiegészítő föld- rendezések hatékonyabb alkalmazásával e területen nagyobb eredményt lehetne elérni. iNéhol a korábbi tervek csak a talajvédelemre irányultak, nem vették figyelembe az időközben termelésbe lépő nagy teljesítményű traktorokat, melyek gazdaságos üzemeltetéséhez megfelelő táblaméretek kialakítása szükséges. A vízrendezésnél problémás esetenként a sík területen lévő. főbefogadók kitisztításának összehangolása. Javult a talajvédelem helyzete, ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az üzemek a jó talajivédő hatású növények részarányát évről évre növelték. Nőtt a szervestrá- gya-.felhasználás területben és dózisban egyaránt. A vizsgált üzemekben a műtrágya- fellhasználás 350—380 kilogramm hektáronként. iNem éppen kedvező, hogy az ipari létesítmények, majorbővítések és sporttelepek céljaira termelésből kivont területek jó minőségű szántóföldek voltak. A vetetlen és parlagterületek aránya évente ingadozó nagyságú, és kedvezőtlen, hogy az időközbeni folyamatos intézkedések ellenére sem a vetetlen, sem a parlagterületek nagysága számottevően nem csökkent. A tervek kivitelezése során az üzemek megfelelő figyelmet fordítottak a táblaméretek kialakítására. A táblák nagysága így a melioráció előttinek két-háromszorosára. növekedett. Sík vidéken sor került száz hektár feletti táblák kialakítására is. Ezzel kapcsolatosan szükség volt új hidek, átereszek építésére is, mivel a nagy gépek súlya miatt az eddig megfelelő régi átereszek, fdhidak használata nem volt biztonságos. iBÁR A HOZAMOK alakulása nem hozható szoros kapcsolatba az elvégzett meliorációval, megjegyzendő, hogy a munlíák után a vizsgált üzemekben a terméseredmények emelkedtek. 1976-ban a megyei szinten tervezett meliorációs munkák 100,1 százalékra valósultak meg. Erdei Hizlalda Kocsolan Egyre több példát hallunk gazdasági körökben arról, hogy a testvérmegyei kapcsolatok szorosak, gyümölcsözők. A kocsolai Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet testvéri kapcsolatban áll az NDK-beli karl-marx- stadti Philip Müller nevű szövetkezettel. A kocsolai termelőszövetkezeti vezetők tavaly érdekes tapasztalatot hoztak haza, s javasolták az erdei hizlalda itthoni megvalósítását. Hazánkban még sehol nem működik ilyen hizlalda, éppen ezért igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a kísérlet iránt. iA kocsolai tsz egyik jól fejlett erdejében létesítették a hizlaldát. Mintegy két labdarúgópálya nagyságú területet körülkerítettek és egy kisebb részen, talán három családi háznyi terület fölött, tetőt is építettek. A felszerelés alig valamivel több mint százötvenezer forintba került. Az etetőt és itatót selejt anyagból készítették. A közelben dolgozott ugyanis az olajcsőfektető vállalat és az ott selejtessé vált harminc-negyven centi átmérőjű csöveket a tsz megvásárolta. Felébe vágták az acélcsöveket, talpat hegesztettek rá, és máris kész volt az etető és az itató. A vályúk elé a vasúttól vásárolt selejtes talpfákat rakták le, így a jószágok nem tipornak a sárban. Az erdei hizlalda megoldotta a sertéstartó telepek örökös, s mindmáig megoldatlan témáját: a trágyakezelést. Ugyanis itt az erdei föld elnyeli a jószágok trágyáját. A hizlaldában lévő ötszáz sertést a termelőszövetkezet a tagok háztáji gazdaságából Egy ember gondoz ötszáz sertést — Tizenhat kiló egy hónap alatt Porfürdő a hizlalda közepén A jószágok az önetető előtt A kitüntetések alapításának és adományozásának továbbfejlesztéséről Épül a Tiszai Kőolailinoniító
