Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-12 / 189. szám
1977. augusztus 12. 4 Képújság A közművelődés kérdései A legnehezebb: közösségeket szervezni Mövelodéseiméleti nyári egyetem 1977 Szegeden, egy időben több kiemelkedő kulturális eseménynek, jelenségnek, látnivalónak lehettünk tanúi július végén, augusztus elején: július 23-án a Lear király előadásával kezdődött a szabadtéri játékok rendezvény- sorozatai, a Móra Ferenc Múzeumban Kátai Mihály ősi formákkal kísérletező zománcképei láthatók, a Dómban hangversenyek, a művelődési házakban szobor-, festmény-i, fotó- és kerámia- kiállítás várja az érdeklődőket. A nemzetközi néptánc- fesztivál és ifjúsági találkozó még fokozta az önmagában is hangulatos nagyváros élénkségét, magával ragadó derűjét. A múzeum mögötti vár- maradvány boltívei alatt Kis- terenyei Ervin irányításával fiatal restaurátorok, festők a Honfoglalást megörökítő Feszty-körképet varázsolják újjá (két éve folyik, s még öt évig tart ez a nagyszabású művészeti munka, hogy aztán Pusztaszeren láthassuk „pár- ducos” Árpád, Emese, s más neves és névtelen ősünk vonulását.) Jelentős eseménynek számít Szegeden az új Tisza-híd építése: a két parti feljáróval együtt több mint egy kilométer hosszú vasszerkezet a két városrész azonos ütemű fejlesztését teszi majd lehetővé... ELMÉLET ÉS GYAKORLAT KÖZELÍTÉSE Szegeden immár hatodik alkalommal rendezték meg a művelődéselméleti nyári egyetemet — július 25., augusztus 5. között — az MTA biológiai központjában. Ezek a programok másfajta híd- verést jelentettek-jelentenek a 250 résztvevő (népművelők, könyvtárosok, pedagógusok az ország legtöbb megyéjéből) számára, mint a Szegedet Újszegeddel összekötő „vas- ákarat”. Az előadók szándéka az volt, hogy a művelődési elméletet és gyakorlatot to-, vább közelítsék egymáshoz, összefoglaló témacímként a művelődéspsziidhológiát jelölték meg. A fontosabb előadásokat csak felsorolásszerűen tekintsük át: A személyiség értelmezésének alapkérdései; A művelődésszükséglet; Az öreg korú ember pszichológiai sajátosságai és a művelődés; A népművelő személyisége (a népművelő valós és eszményi képe), szociálpszichológiai alapismeretek a közművelődés szolgálatában .. stb. A címek felsorolásából még akkor is megállapítható az emberközelség, a sémaszerűség elvetése, — ha „avatatlanul” tekintjük át. Résztvevőként magam csak egykét problémakör hangsúlyozását vállalhatom. Ilyen alapvető téma volt például: Az egyén szocializációja. Szocializáción — kissé leegyszerűsítve — kötődőképességet, kapcsolatteremtő aktivitást, társadalomban való (tudatos) élni és cselekedni tudást értsünk. Tehát, amit az előbbi fogalom takar, az egyes ember vonatkozásában fontos követelményekkel, sőt következményekkel járhat, művelődési igényei, érdeklődése, értékalkotó tevékenysége terén... Ennek ismerete nélkül a közművelődés intézményeitől, dolgozóitól sem várható el a hagyományosnál nagyobb eredmény. A művelődés egyénre szabott kell hogy legyen, hiszen „minden ember egy-egy zárt rendszer, amelyet belülről senki nem tud irányítani; csak külső hatásokat fogadtathatunk el az egyénnel, hogy azokat beépítse”. — Dr. Veczkó József egyetemi docens előadását gyakorlati „utasításai” miatt is érdemes volt meghallgatnunk. Szerinte a népművelő feladata a hatókörébe tartozó, művelődni akaró egyének személyiségvizsgálata, ezen belül ismernie kell: a fizikai erőt, az egészségi állapotot, a művelődni akarók életmódját, az intellektuális szférát (az adott egyének feladatait, munkáját, s az ehhez kapcsolódó gondolkodási tevékenységét). Nem hagyható figyelmen kívül az egyedi etikai kérdések köre sem, s hasonlóan fontos az egyéni, a családi és az egyéb közösségekre jellemző érzelmi világ, mint állandóan változó hatásrendszer is. A környezet hatása döntő lehet az egyes ember művelődésére. Törekednünk kell, hogy ez ne negatív legyen; gyakran előfordul, hogy a művelődni akaró emberen — akivel „nem tudni, mi történt” — a környezete kezdődő elmebaj tüneteit véli felfedezni. Pedig ez az ember „csak” új célokat tűzött maga elé, vagy eredeti szándékait új módon kívánja realizálni. A MŰVELŐDÉSI BEFOGADÁS LÉLEKTANA Dr Durkó Mátyás a felnőttkor életkori és lélektani sajátságairól, valamint a művelődési befogadás pszichikus folyamatáról és a művelődési formákról tartott mélyen elemző előadást. Meg kell említenünk még dr. Kiss Tihamér, dr. Geréb György nevét is, akik a művelődési szükségletek tudatosításéval (népművelési propaganda és reklám), illetve a befolyásolás és meggyőzés lélektani alapjaival foglalkoztak, különös tekintettel a meggyőzés technikájára (ez is a gyakorlati népművelés segítését célozta). A RENDEZVÉNYEKRŐL (Messze vinne a további részletezés, már-már szakcikk ízűvé válna a szegedi nyári egyetem értékelése. Végül kiemelem — ez egyben a résztvevők kollektív véleménye volt — dr. Csepeli György előadásait. Neki sikerült a közérthető előadásimódot meggyőző szuggesztivitással, s talán a legmélyebb tartalommal feltöltenie. Tőle kaptuk (Tolna megyéből tizenketten hallgattuk őt), a legerősebb impulzust arra, hogy munkánkat tudományosan is megalapozzuk. Mert a rendezvénycentrikus szemlélet tarthatatlan! A legjobban megszervezett és lebonyolított rendezvény sem nevezhető többnek, mint közművelődési „egyéb szolgáltatásnak”. A tényleges közművelődési alkalmak és formák (például a különböző érdeklődési körök, klubok) kezdeményezése, ..indítása” sem köthető addig dátumhoz, amíg közösségeket nem szerveztünk! A közösségek szervezése a legnehezebb: amikor olyan egyének „humánus áramkörét” hozzuk létre, amelyben „elvszerű baráti szálak” teszik alkalmassá az adott klub vagy más kisközösség tagjait a „progresszív társadalmi cselekvésre”! Ebben bizony mágusok a tennivalónk: — hogy a hasonlatnál maradjunk — elmélet és gyakorlat partjait csak szívós munkával, a közművelődésért felelősséggel cselekvők együttgondolkodásával és a közös — az emberben a személyiséget, az őt mozgató vágyakat, célokat tisztelő — tevékenység hídjával köthetjük össze! Devecseri Zoltán A Kennedy-ügy újra kísért (10.) Gyilkosok összeesküvése „A kész gyilkos’* A Warren-bizottság egyes bírálói azt állítják, hogy Kennedy meggyilkolása után a maffia a maga „szilárd sérthetetlenségét” arra használta fel, hogy megállítsa a CIA és más szövetségi szervek által kezdett vizsgálatot. Mindez valószínűtlennek látszik, de kitűnő választ ad számos, Jack Rubyt érintő kérdésre. A Warren-bizottság véleménye szerint, Ruby mulatótulajdonos meglehetősen ártalmatlan, bár lelkileg kiegyensúlyozatlan ember volt, akit csupán viszonylag jelentéktelen, apró bűn terhelt. A bizottság teljesen elvetette azokat a gyakran ismételt vádakat, amelyek szerint Rubynak kapcsolatai voltak a szervezett bűnözéssel. Nem vette figyelembe az egyik dallasi detektív tanúvallomását, aki azt közölte, hogy „nyomozómunkájában Rubyt tájékoztató forrásként használta fel’'. Egyszerűbben szólva, Ruby a rendőrség tájékoztatója volt, különösen a kábítószer-kereskedelem terén. RUBY — A KÖZVETÍTŐ Scott professzor véleménye szerint a bizottság nem vette figyelembe azt az FBI rendelkezésére álló értesülést sem, hogy hét évvel a gyilkosság előtt Ruby tartotta fenn a kapcsolatot a maffia és a független kábítószerkereskedők között Dallasban. A bizottságnak különben aligha lehetett szüksége ezekre az adatokra. Rubynak a gengszterekhez és a rendőrséghez fűződő kapcsolatai Dallasban közismertek voltak. Még a volt dallasi kerületi seriff is részletesen beszámolt Ruby múltjáról — de a bizottság ezt sem vette figyelembe. Egyszerűen kijelentette, hogy „Rubynak a bűnözőkkel való kapcsolatai főként... a hivatásos játékosok köré korlátozódtak”. Rubynak azonban éppen ahhoz fűződött érdeke, hogy a havannai szerencsejáték-üzlet újra megin- duljorf. A Warren-bizottságnak tehát — még a vizsgálat megkezdése előtt — egy már „kész gyilkos”-! mutattak be. Ha indítóoka nem volt — ilyet ki lehetett találni. A bizottság megállapítása szerint Oswald azért ölte meg Kennedyt, mert úgy érezte, hogy élete zsákutcába jutott. Gerald Ford sürgetésére a bizottság a gyilkosság indítóokaihoz még hozzátette Oswald „kommunista meggyőződését”. Marina Oswald pedig azt bizonyította, hogy szörnyű tévedés történt, mivel Lee valójában Connallyt akarta megölni és csupán véletlenül találta el Kennedyt. John Kennedy gyilkosainak keresése — zavaros, sötét dolog. A kereséssel foglalkozó emberek túlságosan régóta tapogatóznak sötétben. NŐ A BIZALMATLANSÁG A bizottság megállapításaival szemben megnyilvánuló bizalmatlanság egyre szélesebb körben terjed. Manapság már nemcsak megszállottak, hanem köztiszteletben álló, idős hölgyek is kérdéseket tesznek fel. Ha a bizottság valamikor elnökének nevére és tekintélyére szá„Dinamósok” hagyománya A moszkvai Dinamó Gyár munkásai között nemzedékről nemzedékre őrzött forradalmi emlék, hogy 1921. november 7-én Vlagyimir II- jics Lenin felkereste a gyárat. Nehéz idők jártak akkor, Lenin mégis talált időt arra, hogy találkozzon a gyár munkásaival. A beszélgetés során minden után érdeklődött: hányán dolgoznak a gyárban, mit termelnek, miként élnek a munkások, elégséges-e a tüzelő? Az eszmecsere végén Lenin megkérdezte: képes-e a gyár a falu villamosítására? Majd nagygyűlést rendeztek az Októberi Forradalom 4. évfordulójának tiszteletére. Lenin szólt többek közt a munkás-paraszt szövetségről, az ipar megerősítéséről, a kooperációról, az ország villamosításának nagy feladatáról. Ez a találkozás — és a Lenin által kitűzött feladat — megmaradt, tovább él a gyári kollektíva emlékezetében. Napjainkra is a lenini elvek szerint végzik munkájukat A tizedik ötéves terv első két évét kiválóan teljesítették. (BUDAPRESS—APN). Dusanbei „könyvkincsek” Dusanbéban, a közép-ázsiai Tádzsikisztán legnagyobb könyvtára a korábbinál jóval1 több látogatót fogadhat. Több új olvasóterem épült, s új helyiségeket építettek a könyvek és mikrofilmek tárolására is. A hatalmas könyvpalotában több mint 3 millió kötet könyv, s mintegy 800 külföldi, illetve hazai folyóirat és újság áll az olvasók rendelkezésére. A keleti kéziratok osztályán például a XV— XVI. századi tadzsik—perzsa irodalom klasszikusainak több mint hatezer kézírásos kötete található. A dusanbei könyvtár anyagának gyűjtését annak idején a Vörös Hadsereg katonái kezdték meg, amikor Buhara keleti részét felszabadították. 1922-ben igen sok könyvet teveháton szállítottak Dusanbéba. Ez volt az első szovjet könyvtár Kelet- Buharában, Tádzsikisztán jövendő fővárosában. A könyvtár első épülete egy ablak nélküli, kétlakásos ház volt. Ebből mindössze a könyvgyűjtés hagyománya maradt meg;' több ezer olvasó vesz részt ma is a gyűjtőkampányban. míthatott, ma az Earl War- ren-féle bizottság munkája eredményeinek puszta említése is gúnyos megjegyzésekre ösztönzi a gyilkosság történetét tanulmányozó embereket. Tény, hogy ma már a tömegtájékoztatási szervek nagy része is kezd kételkedni a hivatalos változat szavahihetőségében. A New York Times azonban, amely saját kiadványban jelentette meg a Warren-jelentést, valamint egy „Tanúk” című kötetet is kiadott (ebből gondosan kihagyták mindazokat a tanúvallomásokat, amelyek a hivatalos verziónak ellentmond tak), továbbra is makacsul védelmezi a bizottság jelentését. A Time Incorporated, amely megvásárolta Zapruder eredeti filmszalagját, páncélszekrényben tartja azt. A televíziós társaságok közül a CBS védi a legszívósabban a bizottság álláspontját. Mindez azonban megváltozhat. A Watergate-ügy tanulságai arra ösztönzi a kutatókat, hogy felülvizsgálják álláspontjukat. Mint a Warren-bizottság egyik kritikusa megjegyezte: „Az újabb vizsgálattól csupán egy botrányos leleplezés választ el bennünket”. Amerika már nem ugyanaz, ami 1963-ban volt. Nincs szükség a kellemetlen kérdések elfektetésére. A „szennyes pletykák” ma már nagyon is hasonlítanak az igazsághoz. (Vége). Meddig lesz zaj a Kispipában? Lapunk július 13-i számában „Fültépő zaj a Kispipában” című cikkünkre több válasz is érkezett. Ezeket közöljük. Komlóczi János, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója levelét, illetve intézkedéseit pontokba szedve küldte meg szerkesztőségünknek : 1. Az egység zenekarának munkaidejét a csendrendelet figyelembevételével szabályoztam. 2. A hétfői napokon fellépő ifjúsági zenekar foglalkoztatását július 18-tól megszüntettem. 3. A zenekar vezetőjét utasítottam arra, hogy — mind a kerthelyiségben, mind az étteremben — halkabb zenét szolgáltasson. 4. A legközelebbi karbantartáskor a vendéglő kéményét koromfogóval látjuk el. Dr. Illés Elemér, a Tolna megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgató-főorvosa azt írja, hogy zajszintmérés elvégzését kérte a Kispipa vendéglőben, melyet a Fejér megyei KÖJÁL zajmérő csoportja fog elvégezni. Ezenkívül a következő intézkedést tették: 1. A helyszínen gyakrabban végzünk ellenőrzést, így szubjektív módon bizonyos fokig tájékozódni tudunk a zajártalom nagyságáról. Az ellenőrzést jegyzőkönyv formájában rögzítjük. 2. Felhívtam a megyei vendéglátó vállalat vezetőjének figyelmét, a Kispipa vendéglő vezetőjét figyelmeztesse, hogy tegyen meg minden intézkedést a zajártalom csökkentésére. Fejes Árpád igazgatóhelyettes július 20-án írásban felhívta a Kispipa vendéglő vezetőjét és felelőssé tette a zajártalomért. Miután a Fejér megyei KÖJÁL zaj- mérő csoportja a zajmérést elvégezte, arról a szerkesztőséget tájékoztatni fogom. (A szerkesztőség megjegyzése : Komlóczi igazgató visszhangnak szánt leveléhez kapcsolható dr. Deák Konrád lapunk augusztus 3-i számában megjelent „Jogszabályokról röviden” cím alatti írása, mely mérvadó ismereteket közöl a csendvédelemmel kapcsolatban. Nem fogadható el intézkedésnek, hogy a Kispipa zenekara „csak” este 10-ig muzsikál, mert a mérsékelt hangerejű zene is lehetetlenné teszi (például a kerthelyiség esetében) a ház lakóinak rádió- és televízióhallgatását. A teremzene pedig az utcafronton lakókat zavarja ugyanígy. Tehát várjuk a Fejér megyeiek zajszintmérését, melynek alapján reméljük, hathatós intézkedések születnek. A koromfogóval kapcsolatban pedig megjegyezzük, hogy az elmúlt három év alatt — az itt közölt levéllel együtt — három hivatalosnak tekinthető levél van a Széchenyi utca 43. szám alatti lakók birtokában. Mindhárom ígéri a koromfogó elhelyezését...) Szomjasak a gyerekek A június 30-i Népújságban „Szomjasak a gyerekek” címmel jelent meg írás, melyre Gallai Ferenc, Szekszárd város Tanácsa V. B. műszaki osztálya vezetője a következőket válaszolja: — Az újságcikk megjelenése óta a városi tanács vb költségvetési üzeme a Kölcsey lakótelepi játszótéren felszerelt egy ivókutat. További hat darab esztétikus kivitelű kerámia ivókutat pedig megrendeltünk a Pécsi Zsolnay gyártól. Az ivókutak legyártását, illetve leszállítását 1978 első félévére vállalták. Megérkezik-e? 1977. július 2-i számunkban „Megérkezik-e?” címmel egy postai küldemény „eltekergéséről” írtunk. Drs Németh Béla, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője így reagál cikkünkre: — Megállapítottam, hogy panaszosuk által feladott zsebszámológép ♦ tartalmú csomag postai kezelés közben elveszett. A károsulttal megegyeztem, hogy az elveszett zsebszámológépe helyett új számológépet szerzünk be részére és azzal kártalanítjuk. A zsebszámológépek előreláthatólag szeptember hó folyamán kerülnek kereskedelmi forgalomba, ezért a gép beszerzését és átadását csak akkor tudom eszközölni. Az Állami Népi Együttes vendégjátéka Telt házat vonzott és nagy sikert aratott az Állami Népi Együttes szekszárdi vendégjátéka. A közönség hosszan ünnepelte az egyes műsorszámok után a kitűnő művészeket, akiknek több ráadást is kellett adniok. Képünk a szekszárdi előadáson készült. Fotó: Komáromi Zoltán Visszhang
