Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
2 Képújság 1977. augusztus 10. Hazai krónika A III. ANYANYELVI KONFERENCIA kedden a magyar kultúra külországi megjelenésének sokféle formájával, szellemi életünk klasszikus értékeinek és mai produktumainak kisugárzásával foglalkozott. Tanácskozik a konferencia (Képtávirónkon érkezett) Délelőtt — a konferencia plénumán — hangzott el Or- tutay Gyula akadémikusnak, az MTA néprajzi kutatócsoportja igazgatójának előadása „A népiművészet magyar- országi reneszánsza” címmel. Ezt követően Debreceni Tibor a magyar versek és színdarabok megjelenítésének művészi és műkedvelő formáiról, szépségeiről, Vass Lajos pedig arról tartott előadást, hogy rendkívül fontos szerepe van az anyanyelv megőrzésében az éneknek, a zenének. Délután megkezdődtek a konferencia szekcióülései. A kulturális munkabizottságban hozzászólásokkal kísért előadások hangzottak el a kanadai magyar kultúráról, az Angliában élő magyarság azon törekvéseiről, amelyek az óhazával való szellemi kapcsolatok bővítését, a magyar történelem minél szélesebb körű oktatását szolgálják. Az NSZK-ban élő magyarok szorgalmazták: az eddigieknél többet kell tenni kulturális értékeink külföldi felkutatása, tudatosítása érdekében. ' A pedagógiai munkabizott- - Ságban hangsúllyal szóltak arról, hogy a külföldi magyarok — különösen az ifjú generáció — anyanyelvi nevelésében fontos szerepe van az iskolai oktatásnak, a családi környezetnek, illetőleg a szervezett tanfolyamokon való részvételnek. Svájci tapasztalatok alapján szó esett például az önképzőköri munka lehetőségeiről, a franciaországi magyar anyanyelvi mozgalmat pedig az egyesületek munkájának ismertetésével mutatták be. A KÖNNYŰIPAR ÉS A BELKERESKEDELEM érintett vezetői a közelmúltban ismételten áttekintették a ruházati ellátás helyzetét és a II. félévre várható alakulását. Előreláthatólag az év hátralévő részében hazai termékből 6,7, importból pedig 4,2 százalékkal több terméket hoznak forgalomba, mint a múlt óv azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy a II. félévben fogyasztói áron számítva összesen mintegy 22,8 milliárd forint értékű ruházati cikk áll a lakosság rendelkezésére. Az iskolás gyermekek számára összesen 350 ezer úttörő- ing készült. Ugyancsak nem lesz hiány a különféle fazonú iskolaköpenyekből, amelyek jó része már az üzletekben van. A legkisebbek ruházati „igényeinek” kielégítése továbbra is zpkkenőmentes lesz. Annál is inkább, mert ez évre nem kevesebb, mint 2 millió 600 ezer darab sztreecs, frottír, valamint egyéb kötött, hurkolt bébiholmit kapnak a hazai termelőktől. Hasonlóan az első félévhez, a másodikra is mintegy tízmillió darab felső kötöttárut kap a belkereskedelem hazai termelésből, s ezen belül mintegy másfél millió tréningruhát. A terveknek megfelelően az őszi-téli szezonra kerül forgalomba a hazánkban idén készülő mintegy egymillió felnőttkabát 71 százaléka. A II. félévben felnőttláb- belkből az ellátás egészében véve kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző év hasonló időszakában volt. Erre az időszakra a hazai termelők belföldre összesen 12 és fél millió pár cipőt készítenek, illetve készítettek. Bontsák le a mesterséges akadályokat! Üzleti körök a szovjetamerikai kapcsolatokról A szovjet—amerikai üzleti kapcsolatok fejlődésének útjában álló mesterséges akadályokról ír Vlagyimir Bol- sakov, a Pravda keddi számában. Megállapítja: „Az eltelt napokban az amerikai üzleti körök neves képviselői — köztük a nagy iparvállalatok egyesülése, az atlanti tanács, valamint a nyugati partvidék több cége — síkraszállt a Szovjetunióval fennálló, kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért és kiszélesítéséért. Ezeknek a Szovjetunióval kereskedelmi kapcsolatban álló társaságoknak a képviselői nyilatkozataikban rámutatnak, hogy az amerikai kongresszus által bevezetett diszkriminációs korlátozások, a legnagyobb kedvezmény elvének meg nem adása nehézségeket okoz a két ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlődésében. Teljesen alaptalanok az enyhülés ellenfeleinek azok a kijelentései, amelyek szerint a szovjet—amerikai kereskedelem állítólag csak a Szovjetunió számára előnyös. Carter elnök is legutóbbi, charleston! beszédében, a két ország közötti kereskedelem fejlődésének fontosságáról szólva, szükségesnek tartotta kiemelni a tudomány és a technika területén elért szovjet eredmények magas színvonalát. Jól ismerik ezeket a vívmányokat a gyakorlatban a Szovjetunióval kereskedelmet folytató cégek. Rajtuk kívül több más társaság fejezte ki érdekeltségét szovjet kereskedelmi szervezetekkel való kapcsolatok létesítésében. E kapcsolatok útjában azonban az amerikai kongresszus által mesterségesen emelt diszkriminációs sorompók állnak. A hátrányos megkülönböztetést tartalmazó törvények eltörlése kétségtelenül hozzájárulna a szovjet— amerikai kereskedelem jelentős növeléséhez. Ez megfelelne Helsinki szellemének, a szovjet és az amerikai nép, a két ország közötti együttműködés és a világbéke megszilárdítása érdekeinek.” Árvíz Indiában Az esőzések következtében folyúvá változott az indiai főváros. Uj-Delhi egyik utcája. (Képtávírónkon érkezett). ELLENTMONDÁSOS és bonyolult korunknak egyik fontos jelensége a kommunisták, a kommunista pártok befolyásának növekedése, a szocialista országok gazdasági és politikai erősödése, á mozgalom javasolta alternatívák fokozódó népszerűsége. Aligha véletlen, hogy ez a folyamat különösen kontinensünkön szembetűnő: a szocializmust építő országok zöme és a szocialista átalakulásra legérettebb magasan fejlett tőkés országok nagy többsége is itt helyezkedik el. S ha a Kínai Népköztársaságot nem számítjuk, a „bejegyzett” kommunisták, párttagok is legfőképpen Európában élnek és dolgoznak. Eelvetődika kérdés: nemzetközi irányító központ általánosan elfogadott hiányában, mi teszi a kommunista pártokat nemzetközi mozgalommá, miért beszélhetünk ennek a mozgalomnak az egységéről, a pártok szolidaritásáról? A kommunisták internacionalizmusa miben nyilvánul meg, fejeződik ki? Milyen formái vannak és mi a tartalma a közös harcnak, az együttműködésnek? A kommunista pártok nemzetközi értekezleteinek hagyománya még 1957-re nyúlik vissza. Az SZiKP XX. kongresszusán megrajzolt keretek kitöltésére Moszkvában hívták egybe az első értekezletet, amelyen 64 párt képviselői vettek részt. Azóta ez a hagyomány sokat alakult és gazdagodott. Ma nemzetközi értekezletek mellett (amilyen az 1960-as, 1969-es és 1976-os is volt), a két- és többoldalú találkozók, a regionális konferenciák — a tapasztalatcserének, az egyenjogú és független testvérpártok érintkezésének ezek az új formái — is elterjedtek. Ezek a formák alkalmasnak bizonyultak a kapcsolatok gyorsabb, mun- kajellegűbb és kötetlenebb alakítására egy olyan helyzetben, amikor tovább tart a forradalmi világfolyamat, * egyre változatosabbak az osztályharc helyi, regionális és nemzetközi viszonyai. A kommunista mozgalom nemzeti osztagai, az egyes pártok mind érettebbé válnak, politikájukat mind önállóbban, az állandó és változó befolyásoló tényezők mind teljesebb körét figyelembe véve alakítják. Nem utolsósorban pedig kialakult a hatalmas szocialista közösség, világrendszer, amely minden tekintetben viszonyítási alap lett más testvérpártoknak, a haladó emberek millióinak. A KOMiMiöNISTA és munkáspártok szolidaritása, az internacionalizmus a nemzetközi kommunista mozgalom fontos eszköze. A forradalmi erőknek eddigi győzelmei elválaszthatatlanok a nemzetköziségtől. Az internacionalizmus zászlaja alatt, az egész nemzetközi proletariátus harcának eredményeként győzedelmeskedett Oroszországban a forradalom, épült a Szovjetunióban a szocialista társadalom, született meg a szocialista világrendszer, erősödik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy amikor megfeledkeztek az internacionalizmusról, az mindig negatív következményekkel járt. A II. Internacionálé csődje, az 1914-es év eseményei, a szociálsovinizmus elhatalmasodása a korabeli munkás- mozgalomban, elméleti végiggondolásra érdemes, figyelmeztető példa a mai megváltozott körülmények között is. Éppen ezért, osztályellenségeinknek mind az elméletben, mind a politikában elsőrendű célpontja az internacionalizmus. Megpróbálnak bizalmatlanságot szítani az objektíve különböző körülmények között tevékenykedő, esetenként más és más nemzeti feladatot teljesítő testvérpártok között, a „nyugati” és „keleti” kommunisták állítólagos „áthidalhatatlan” nézeteltéréseiről, közelgő szakadásról beszélnek — ma.- gyarán: vágyaikat valóságnak tüntetve fel, mérhetetlenül felnagyítják a meglévő vitát. AZ EGYES PÁRTOK álláspontja, természetesen különbözik egyik-másik (esetenként stratégiai) kérdés megoldásának megközelítésében. Ezek a különböző megközelítések érthetők és magyarázhatók. Abból fakadnak, hogy különböző a pártok helyzete, országonként-régiónként mások a reális lehetőségek, hogy eltérő és sajátságos egész sor feladatuk, és hogy ez különböző elméleti általánosításokat eredményezhet. Egyes pártok szocialista országokban működnek, az államihatalmat gyakorolják és a fejlett szocialista társadalom építését irányítják, országaikat öntörvényű és -érdekű gazdasági, politikai és katonai szövetségbe tömörítették. Más pártok az iparilag fejlett tőkés országokban, a fejlett polgári demokrácia viszonyai között működnek. Ezek között vannak a kormányzati hatalom közelében — szövetségeseikkel, annak felelős várományosaiként — tevékenykedő nagy pártok, amelyek elsősorban saját erőre támaszkodva már most képesek a sürgető nemzeti feladatok megoldására, illetve az abban való felelősségteljes részvételre. Ezek a pártok Sorban állás munkáért Ötezer fiatal munkanélküli — többségük szinesbőrű — rohamozta meg a munkaközvetítő irodákat New Yorkban, ahol a városi hatóságok kétezer munkást hajlandók alkalmazni az áramszünet következményeinek felszámolására. (Képtávírónkon érkezett). LAPZARTA Kedd estére országszerte befejeződött az aratás, a mezőgazdasági nagyüzemek idén 1 663 011 hektáron termesztettek kalászos gabonát, ebből a búza vetésterülete 1,3 millió hektár volt. A termés az átlagosnál egy héttel korábban érett be. MOSZKVA Az Egyesült Államok külügyminisztériumának utasítására az USA moszkvai nagykövetségén kedden közölték, hogy elutasítják egy négytagú szakszervezeti munkásküldöttség beutazási kérelmét, bár a szenátus nemrég külön törvényt hozott a szocialista országok szakszervezeti aktivistáinak beutazását nehezítő korlátozások enyhítéséről. BEJRUT A WAFA palesztinai hír- ügynökség kedden jelentette, hogy izraeli fegyveres erők hétfőn páncélosokkal és tüzérséggel megerősítve benyomultak Libanon területére, s rohammal igyekeztek bevenni a határtól 1,2 kilométerre lévő Jarin falut. A libanoni, baloldali fegyveresek és palesztinai szövetségeseik több órás csata után visszaverték a támadást — közli a WAPA. természetesen közvetlenül érdekeltek abban, hogy a fennálló státus quo-t ne tekintsék változhatatlan világpolitikai realitásnak. Ugyanakkor vannak kisebb pártok, amelyek nehezebb körülmények között működnek és alkalmasint jobban igénylik a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom hagyományos szolidaritását. Az is előfordul, hogy a véleménykülönbségeknek szubjektív okai vannak, hiszen a pártokat is emberek vezetik-alkotják, s a tévedésektől, félrehallásoktól- félreértésektől mi, kommunisták sem vagyunk mentesek. De a tények azt mutatják, hogy a véleménykülönbségeknek, az egyik-másik mai feladat megoldását célzó különböző megközelítési módoknak semmi közük sincs a burzsoá propaganda azon állításához, mely szerint a kommunista mozgalom válságban van. Alapjában véve a kommunista pártok hívek az internacionalizmushoz és együttműködésüket, különösen korunk alapvető kérdéseiben, fejlesztik: az imperializmus ellen, a békéért, az enyhülési folyamat elmélyíté- téséért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a szemben álló katonai tömbök feloszlatásáért. Közösek érdekeik az országok fölött álló monopóliumok népellenes politikája ellen vívott harcban, a nemzeti és társadalmi felszabadításukért harcoló népek támogatásában. A TESTVÉRIPÁRTOK nagy tapasztalatra tettek szert az e kérdésekkel kapcsolatos együttműködésben. A 70-es években (az 1969. évi értekezlet után) a különböző országok kommunistáinak mintegy ötven többoldalú találkozóját és értekezletét rendezték meg. Ezeken összehangolták az időszerű problémákkal kapcsolatos álláspontokat és ismertették sajátos felfogásaikat is más kérdésekben. Valamennyi érintkezés az egység és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le, segített tisztázni fontos kérdéseket, létező félreértéseket oszlatott el, pozitív hatást gyakorolt a forradalmi folyamat fejlődésére. AZ EURÓPAI kommunista és munkáspártok 1976-os berlini konferenciája, az európai kommunista pártok eddigi legrangosabb értekezlete volt. Munkájában ténylegesen részt vett a kontinens összes testvérpártja (az egy Albán Munkapárt kivételével). Az értekezleten egyhangúlag elfogadott dokumentum az európai békéért, biztonságért és enyhülésért vívott harc konkrét programja. A berlini konferencia egészében véve — mind barátaink, mind osztály- ellenségeink véleménye szerint — ismételten bebizonyította, hogy a kommunisták aktív szerepet játszanak Európában.
