Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

2 Képújság 1977 augusztus 25. Róma Tiltakozó nagygyűlés Róma lakosságának képviselői, a haladó olasz pártok a II. világháború partizánjai szervezetének vezetői nagy­gyűlést rendeztek Rómában, ahol tiltakoztak a fasiszta tömeggyilkos, Kappler kiadatásának megtagadása miatt. A nagygyűlésen beszédet mondott G. Argan, az Örök Város kommunista polgármestere (a kép jobb szélén). (Képtávirónkon érkezett.) Huang Hua kínai külügyminiszter (jobboldalt) szerdán délelőtt már harmadszor ült le a tárgyalóasztalhoz ven­dégével, Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. Vance augusztus 22-én érkezett Pekingbe. (Képtávírónkon érkezett.) BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókíván­ságait Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK ál­lamtanácsa elnökének 65. születésnapja alkalmából. WASHINGTON A szovjet háborús vete­ránok bizottságának kül­döttsége befejezte amerikai látogatását. A delegáció Nyikolaj Dagajev repülő­vezérezredes, a bizottság el­nökhelyettesének vezetésé­vel az amerikai hadirok­kantak szövetségének meg­hívására tartózkodott az Egyesült Államokban. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev,' az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke üdvözletét küldött Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének 65. születésnapjára. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az Októberi Forradalom Ér­demrenddel tüntette ki Erich Honeckert. TRIPOLI Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán Tripoliban találkozott Jasszer Arafat­tal, a PFSZ VB elnökével, aki kedden érkezett a lí­biai fővárosba. A megyei tanács vb tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) nek fokozása érdekében, ál­lami támogatással növelte hűtőkapacitását. A számba vehető eredmé­nyek mellett sem problémát- lan azonban a lakossági áru­ellátás a Népbolt Vállalat el­látási területén. E tényt fi­gyelembe véve alakította ki hálózatfejlesztési terveit a vállalat az V. ötéves terv időszakára. Szekszárdon nagy alapterületű Domus áruház épül 1980-ig, Bonyhádon, Pakson, Tolnán egy-egy 600 —700 négyzetméter alapterü­letű iparcikk-áruház. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága azt ál­lapította meg Greif Antal beszámolója és a beszámoló felett nyitott vita alapján, hogy a Népbolt Vállalat a la­kosság áruellátásánál adódó feladatait javuló színvonalon látta el. Szükségesnek tar­totta ugyanakkor a testület határozatba foglalni azt, hogy a vállalatnak az áruellátás, választékbővítés érdekében javítani kell beszerzési tevé­kenységén, jobban ki kell használni a közvetlen árube­szerzésben rejlő előnyöket. Fokozni szükséges a helyi termelővállalatok termékei­nek bevonását is az áruellá­tásba. A bolti értékesítési munka jelenlegi színvonala is sok tennivalót rejt még ma­gában. Van mit tenni a kul­turált kiszolgálásért, a keres­kedelem utánpótlását jelentő fiatalok tervszerű szakmai, politikai és erkölcsi nevelé­séért. A testület, az 1977. évi költ­ségvetés és fejlesztési alap első felévi teljesítéséről szóló jelentést tárgyalva állapítot­ta meg, hogy a tervidőszak első évére jellemző nagymér­vű feszítettség mérséklődött ugyan, de továbbra is jelent­keztek finanszírozási nehéz­ségek. Számos feladat és fejlesztés megvalósítása ma­radt el a tervezettől, elhúzó­dó előkészítés miatt. A kom­munális feladatok megvalósí­tásában, az út-híd keret fel- használásában is lassult az ütem a korábbi időszakhoz viszonyítva. Szükséges tehát biztosítani a második félévre esedékes mennyiségi és minő­ségi fejlesztések feltételeit, az elmaradt és elhúzódó fej­lesztések mielőbbi megvaló­sulását, különös figyelmet fordítva a népesedéspolitikai célkitűzésekkel összefüggő feladatokra, valamint a szük­séges társadalmi összefogás további szélesítésére. Tito a KNDK-ban Joszip Broz Tito jugo- goszláv államfő, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének elnöke, aki a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének meghívására baráti látogatást tett a Szovjet­unióban, szerdán elutazott a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságba. Titót a phenjani repülő­téren Kim ír Szén, a Ko­reai Munkapárt KB főtitká­ra, köztársasági elnök fo­gadta. Joszip Broz Tito először jár Koreában, hogy viszo­nozza Kim ír Szén 1975 júniusi, belgrádi útját. Tito elnök és kísérete egy hetet tölt Koreában. A hét karikatúrái PENTAGONI „HUMANIZMUS” „Nos, végül is senki nem mondhatja, hogy nem állítot­tuk figyelmünk középpontjába a? EMBER-t!” A KÖZEL-KELETEN MINDEN VÁLTOZATLAN Könnyű léptekkel a Pax Americana felé. Egy politikai bűntett margójára 1920. április 15-én South Braintree-ben meggyilkol­tak és kiraboltak egy cipő­gyár alkalmazottainak heti bérét szállító pénztárost és az őt kísérő őrt. A tettesek 15 776 dollár zsákmányuk­kal autón elmenekültek. A rendőrség még az év elején házkutatást tartott egy deportálásra ítélt olasz anarchista lakásán és le­foglalta annak autóját. 1920. május 5-én négy személy megkísérelte megszerezni a gépkocsit. A rendőrség el­fogott két személyt, az ugyancsak olasz származású és ugyancsak anarchista Saccot és Vanzettit. Sacco- nál a motozás során egy ugyanolyan típusú revolvert találtak, mint amellyel a South Braintree-i gyilkossá­got elkövették. A két olaszt vád alá he­lyezték és 1921. május 21-én megkezdődött a tárgyalás. Érdemes a dátumokra odafigyelni. Nem sokkal va­gyunk az első világháború befejezése után. Ezekben az években, nem kis mérték­ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatásá­ra az amerikai munkásság­nak sikerült komoly enged­ményekre késztetni a bur­zsoáziát. A monopoltőke ha­marosan megindította ellen- támadását. A. Mitchell Pal­mer igazságügyminiszter ve­zérletével irtóhadjárat in­dult a „vörösök”, az idege­nek, a radikálisak, liberá­lisok, a kommunisták, szo­cialisták és anarchisták el­len. Leszállították a bére­ket és tömegesen bocsátot­ták el a szakszervezeti ta­gokat. A munkásság erre sztrájkokkal válaszolt. A kormány bevetette a kato­naságot, a bíróságok pe­dig tömegesen hozták ítéle­teiket a sztrájkolok és a baloldaliak ellen. Palmer utasítására 1920 januárjában egyetlen éjszakán négyezer „vörösgyanús” amerikait és „idegent” tartóztattak le. A hisztéria fokozására Palmer arra figyelmeztette az ame­rikaiakat, hogy a „vörös összeesküvők — úgymond — 1920. május elsején meg akarják dönteni az Egye­sült Államok törvényes kor­mányát”. Ilyen légkörben került sor Sacco és Vanzetti elítélésé­re. A vád alátámasztására elég ok volt: külföldiek, agitátorok és anarchisták — „vörösök” voltak, rosszul beszéltek angolul, nem tar­tották az Egyesült Államo­kat a „szabadság fellegvá­rának”, elutasították a há­borút, a nacionalizmust. Az ügyükben ítélkező es­küdtek a „vörös veszede­lemmel” megfélemlített kis­polgárok voltak, az osztály­bíróság engedelmes eszkö­zei. Webster Thayer, a bíró nem csinált titkot megrög­zött konzervativizmusából, csakúgy, mint az ügyész, Frederick O. Katzmann, aki egész tevékenységével segí­tette Palmer igazságügymi­niszter törvénytelen eljárá­sait. A tárgyalás során a vá3- lottak mindvégig ártatlansá­gukat hangoztatták. Az el­lenük felnozott bizonyítékok siralmasak voltak. A rab­lóit pénzből egyetlen centet sem találtak náluk. A ta­núk közül egy sem látta közvetlenül a merényletet és egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek. Néhá- nyan azt állították, hogy látták Saccót a tett színhe­lyén, két másik tanú szerint a menekülő autóban ült, egy pedig azt állította, hogy a merénylet napján együtt utazott Vanzettival az East Braintree-i vonaton. A ta­núkat szembesíteni kellett volna a vádlottakkal, még pedig úgy, hogy több sze­mély közül kellett volna ki­választaniuk az állítólagos bűnösöket. Nem így tör­tént! A bíró a jelenlévő vádlottakra mutatott és megkérdezte: „Ök azok?” A bíróság Sacco és Van­zetti alibijét nem fogadta el. Az egyetlen tárgyi bizonyí­ték ellenük a Saccónál ta­lált pisztoly lett volna, er­ről azonban kiderült, hogy Sacco nem is tudta volna elsütni. A fegyvertudo­mány akkor még gyermek­cipőben járt. A „szakértők” azt tanúsították, amit a bíróság hallani akart. A vád és a védelem szakértői egymással homlokegyenest ellenkező véleményt adtak. Proctor kapitány, a massa- chusetts-i rendőrfőnök, akit döntőbíróként kértek fel, arra a kérdésre, hogy a tett színhelyén talált golyó Sacco fegyveréből szárma- zik-e, így válaszolt: „A go­lyó úgy néz ki, mintha Sac­co pisztolyából lőtték volna ki”. Később bevallotta, hogy ezt a véleményt előzetesen megbeszélte az államügyész- szel. Ha megkérdezték vol­na, hogy talált-e erre bi­zonyítékot, nemmel felelt volna — mondotta. A per alatt és az ítéletet követően megmozdult az egész haladó világ, per­újrafelvételt és az ítélet megváltoztatását követelve. A „vörös veszély” jelszavát hangoztató hivatalos Ame­rika hajthatatlan maradt, s Sacco és Vanzetti a villa­mosszékben fejezte be éle­tét. * Ütvén év telt el azóta. S ezalatt újra és újra elön­tötte az Egyesült Államokat . a kommunistaellenesség, az idegen-, a fajgyűlölet hullá­ma. Sacco és Vanzetti után negyedszázaddal a Rosen- berg-házaspár esett a tör­vénysértő terror-ítélet áldo­zatául. A világ felháboro­dása ötven esztendő óta sem szűnt meg Sacco és Vanzetti igazságtalan kivég­zése felett. Amerika és a világ más részének haladó politikusai, tudósok, művé­szek bizottságai követelték az ártatlanul kivégzettek re­habilitálását. Követelte Sac­co családja, Vanzetti egyet­len, még életben lévő nővé­re. S a tiltakozások hatá­sára most, ötven év eltelté­vel nyilatkozatot írt alá Michael Dukakis massa- chusetts-i kormányzó, amelyben kijelenti: „a Sac­co és Vanzetti elleni bíró­sági eljárás nem volt kor­rekt, az előírásoknak meg­felelő”. S hozzáfűzi: „A bí­róság a kommunistaellenes kampány hatása alatt állt és befolyásolták az idege­nekkel szemben táplált elő­ítéletek”. A két olasz szár­mazású munkás kivégzésé­nek évfordulóját „Sacco és Vanzetti emléknappá” nyil­vánította, családjaikat és utódaikat pedig felmentette mindazon gyalázat alól, amelyben nevük a fél év­század alatt részesült. ,. ; Hosszú volt az út, amíg a hivatalos Ameri­ka eljutott eddig a lé­pésig. De a teljességhez hozzátartoznék, hogy az eltelt ötven év alatt igazságtalanul megkín­zott és elítélt, s jelenleg is börtönben tartott töb­bi áldozat ártatlanságát is ismerjék be az álta­luk oly sokszor hangoz­tatott emberi jogok ne­vében. GÁTI ISTVÁN Huang Hua és Cyrus Vance tárgyalásai „Ártatlan vagyok!” — e szavakkal búcsúzott az élettől 1927. augusztus 23-án, röviddel éjfél után Bartolomeo Vanzetti halárus, amikor társá­val, Nicola Sacco cipészmunkással együtt a villa­mosszékhez vezették. A halálos Ítéletet jóval ko­rábban, 1921. július 14-én hozta az USA Massa­chusetts államának bírósága. A vád; rablógyil­kosság volt!

Next

/
Thumbnails
Contents