Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
— — Mai számunkból ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) JÓMÖD ÉS TELJESÍTMÉNY (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) AZ OTTHON: FADD (5. old.) MAGÁNÉPÍTÉS — TÁRSADALMI GONDOK (3. old.) Erősödik a kistermelés, javul az ellátás Zöldségiélékből 48 százalékkal több Október fényei Kiállítás Budapesten És a politikai munka? „AZ I. FÉLÉVES gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának helyzetéről, a községi cselekvési program alapján” címet viseli az a két jelentés amit legutóbbi ülésén megtárgyalt az egyik községi párt-végrehajtó bizottság. Tizenkilenc oldalt tesz ki — a négy statisztikai táblázattal együtt — az írásos anyag, ami a vita alapjául szolgált. Sok munkát végzett az ipari és a mezőgazdasági munkabizottság aminek eredményeként a vb elé terjeszthette a fél esztendő „mérlegét”. Teljes képet kaphattak az ülés résztvevői a község iparának és mezőgazdaságának első félévi eredményeiről, gondjairól, az itt-ott mutatkozó elmaradásról. És ez a kép pozitív. Csaknem mindenütt jobbak az eredmények, mint egy évvel ezelőtt. Ami hiányzott a jelentésekből — és a vitából is — az a kommunisták, a párt- szervezetek tevékenységének elemzése, értékelése. A jelentések közül csak az egyikben — a mezőgazda- sági munkacsoportéban — szerepelnek az alapszervezetek. És ott is csak általánosságban. Hogy elkészítették a saját üzemükre vonatkozó cselekvési programot, ezekben miként rangsorolták a feladatokat, meghatározták az 1977. évi gazdasági munka politikai eszközökkel történő pártirányítását, ellenőrzését és a munka folyamatos számonkérését. A jelentés végén a megállapítás: „A nagyobb eredmény visszavezethető mind a párt. mind a gazdasági munkában a szervezettség javulására, a nagyobb következetességre, valamint a fegyelem erősödésére”. SEHOL EGY konkrétum, módszer, amit általánosítani lehetne. A vitában szó sem esett a kommunisták munkájáról, sem elismerés, sem elmarasztalás formájában. Pedig lehetett volna. Nem tartalmazták a jelentések, de annál többször került szóba mint az egyik gond: az építőszervezetek „leépítése”. Az egyik ipari szövetkezetnél csaknem teljesen elsorvadt az építőipari részleg, még arra sem képesek hogy saját tagjaiknak megépítsék a társasházat. Ám hogy mit tett ez ellen az üzemi pártszervezet, arról nem esett szó. Észrevette? Fellépett ellene? Elmarasztalás illeti azért, mert nem vitte végig következetesen állásfoglalását? MA MÁR nem általános, de vannak olyan taggyűlések, ahol gazdasági problémákat tárgyalnak és ilyenkor a beszámoló és a vita olyan, mintha termelési tanácskozás lenne. És ha ez a példa egyedi jelenség lenne, nem tennénk szóvá. Csak helyeselhető, hogy a pártszervezetek, pártszervek tevékenységének középpontjába került a gazdasági munka, a termelés. Ám ilyenkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy a párt, politikai eszközökkel segít, ellenőriz, irányít. (J) Három héttel ezelőtt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága azt tárgyalta meg, hogy hol tart a megye zöldségfejlesztési terve a megvalósulásban. A .testület tegnapi ülésén viszont már arról volt s^ó, hogy a háztáji és kisegítőgazdaságok termelésfejlesztésével kapcsolatos tanácsi feladatok — melyek az 1006/1976. márciusában hozott minisztertanácsi határozatból fakadnak — végrehajtása milyen mérleg megvonására jogosítanak bennünket. Az ülésen részt vett — többek között — Misi Sándor, a MÉM főosztályvezető helyettese, Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese, és .Horváth József, a Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetségének titkára is. De talán pontosabb úgy a tudósítás, hogy: jelen voltak az ülésen mindazok, akik érdekeltek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztésének munkájában. A számvetésre alapot adó jelentést Somorjai Sándor, a Tolna megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztette a testület elé. Ö volt az is, aki a napirend vitáját megelőzően szóban ismertette azokat a statisztikai adatokat, melyek a beszámolót követően készültek el, s amelyek jól példázzák, milyen mértékű az ellátásban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődése Ez év első felében, 1976 első feléhez viszonyítva a kisgazdaságokból 6,6 százalékkal több sertést vásárolhattunk fel. Csökkent 2,5 százaBaráti találkozón köszöntötte a KISZ Központi Bizottsága az Uszty-Ilimszkben dolgozó Kun Béla ifjúsági építőbrigádnak a termelésben és a mozgalmi munkában élenjáró vezetőit, tagjait szerdán a Hotel Ifjúságban. A Dombóvári Unió Ipari Szövetkezetben sokéves múltra tekint vissza a gumiáru- gyártás. Hosszú idő óta- készítenek itt gumikesztyűket, lás, ugyanakkor 36 százalékkal nőtt a baromfi-felvásárlás. Csak zöldségből 48 százalékkal került több forgalomba, mint 1976 első felében. A háztáji és kisegítő gazdaságokból egyébként 22,6 százalékkal nagyobb értékű áru került a fogyasztókhoz 1977-ben eddig. Sommásan szólva: ez év első felében már élvezhettük az említett minisztertanácsi határozat nyomán hozott helyi párt- és állami intézkedések jó hatását, továbbá azt, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok tenmelésfejlesztésében hangsúlyozottan érdekelt szervek — elsősorban a MÉSZÖV, a Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetsége és a Hazafias Népfront együttesen és kölün-kölün is elvégezték — végzik — azt a munkát, mely a termelés fejlesztésében rájuk hárul. iMiisi Sándor a MÉM képviseletében a vita során arról szólt, hogy a helyi intézkedések pozitívan hatottak a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységére egy olyan megyében, ahol a kisüzemek aránya alacsonyabb az országos átlagnál. Horváth József, a tsz-szövetség titkára örvendetesnek nevezte az előrelépés mértékét, ugyanakkor, akár csak Horváth János, a MÉSZÖV elnöke, a fejlesztésnek még megoldandó problémáira hívta fel a figyelmet. Dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese elismeréssel beszélt a két szövetség munkájáról. Mint mondotta: a számiba vehető eredmények nem születtek volna meg, ha nem köA Szibériában dolgozó fiatal magyar szakmunkások, betonozok, kőművesek egy esztendő kintlét után jelenleg szabadságukat töltik itthon. A találkozó résztvevőit Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára léggömböket s egyéb, hasonló termékeket. Idén a termékskála a saválló gumikesztyűkkel bővül. Az elmúlt hevetkezik be az a szemlélet- változás, mely lehetővé tette a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztésére irányuló koordinált munkát. A vita zárszavában dr. Szalbópál Antal, a megyei tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy az erősödő kistermelés révén javuló ellátás mértékével senki se elégedjék meg, aki kész volt eddig is megmozdulni, ha a kistermelés bármelyik frontján probléma adódott. A háztáji és kisegítő gazdaságoknak jelentős szerepe van abban, hogy több és olcsóbb zöldség és gyümölcs kerülhet a megye lakosságának asztalára. De ... Több kell — a háztáji és kisegítő gazdaságokban alkalmazható — és keresett — ki-gépekből, előre kellene lépni a szaktanácsadás bővítésével a háztáji és kisegítő gazdaságok növényvédelmében is. A szórvány háztáji kertekben és szőlőkben nagy arányú a kiöregedés. A gyümölcsösök és szőlők felújítás- rá szorulnak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nem tartotta szükségesnek, hogy a tanácsi szervek kistermelést koordinál tevékenységére vonatkozóan új határozatot hozzon. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát ezt követően dr. Nedók Pál, a Szekszárd Városi Tanács elnöke tájékoztatta a Szekszárdi Húsüzem építésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A testület e napirendjének tárgyalásában részt vett dr. Banké Antal, a Húsipari Tröszt vezérigazgatója és Kiss Sándor, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szekszárdi igazgatója is. üdvözölte. Egyebek közt beszélt arról, hogy a 300 tagú Kun Béla ifjúsági építőbrigád tevékenységét a KISZ vezetői, valamennyi KISZ- tag, s a magyar dolgozók a kezdettől fogva figyelemmel kísérik. tekben kezdték meg a kísérleti gyártást, s a megállapodások szerint évente hatvanezer párat készítenek belőle. De megkezdődtek az újabb Október fényei’címmel a Szovjetunió Lenin-díjjal és Októberi Forradalom érdemrenddel kitüntetett Központi Forradalmi Múzeumának anyagából nyílt kiállítás szerdán a Budavári Palotában, a Munkásmozgalmi Múzeum aulájában. A Munkásmozgalmi Múzeum és a Kulturális Kapcsolatok Intézete által rendezett több mint félszáz nagyméretű tablót, történelmi dokumentumok, korabeli fényképfelvételek és eredeti tárgyi emlékek egész sorát felvonultató kiállítást — melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából mutatnak be hazánkban — Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg. Beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a kiállítás első azoknak a kiemelkedő hazai rendezvényeknek a sorában, amelyekkel kulturális életünk a világ első szocialista állama megszületésének 60. évfordulóját köszönti. Meggyőződésem — mondotta — hogy ez a kiállítás is hozzájárul ahhoz, hogy a múzeum látogatói között fiataljaink még mélyebben értsék a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét, életünkre gyakorolt hatását, s ezáltal jól szolgálja a szotárgyalások is, amelyek, ha szerződéskötéssel végződnek, több mint ötször ennyi kesztyű gyártását eredményezik. cialista közművelődést, az internacionalista nevelést és a magyar—szovjet barátság erősítését. A kiállítás — amelynek megnyitó ünnepségén jelen volt Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, Kiss Károly, a SZOT alelnö- ke, Regős Gábor, az MSZBT titkára, politikai társadalmi és kulturális életünk számos ismert személyisége és ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete — sokoldalúan és gazdagon mutatja be a 60 évvel ezelőtti eseményeket és azok történetformáló hatását. Bemutatja a világ első szocialista államának hat évtizedes társadalmi, politikai, gazdasági fejlődését, a fejlett szocialista társadalom alapvonásait, politikai és állami szervezeteit. A látogatók elé tárja a szocialista eszmék világméretű térhódítását, a szovjet nép küzdelmét a népek közötti béke, barátság és együttműködés megszilárdításáért, és képet ad a Szovjetunió, valamint a szocialista országok testvéri népeinek nemzetközi együttműködéséről. Az augusztus 23-ig nyitva tartó kiállítást Budapest után Varsóban és Berlinben is bemutatják. Árad a Duna Az elmúlt napokban, lényegében 36 óra alatt a Duna felső szakaszának és az Inn folyónak — vízgyűjtőjén átlagosan 80 milliméter csapadék hullott de Jiéhol meghaladta a 111 millimétert is. A. heves esőzés áradást indított el a Dunán, általában 4—5 méterrel duzzasztota meg a folyó vízszintjét. Az áradás eleje kedden érte el a magyar szakaszt, ennek következtében szerda reggelig a Duna szigetközi szakaszán 10 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje. így kedden délben másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, s ennek megfelelően a szigetközi szakasz mintegy 110 kilométer hosszú védvonalán megerősített figyelő- szolgálatot tartanak. A levonuló áradás Budapestnél még alig érezteti hatását szerdán reggel mindössze 262 centiméteres víz- szintet jelzett a vízmérce. A számítások szerint az árhullám a hét végén tetőzik a budapesti szakaszon 571 centiméter körüli vízszinttel. Kovács Mihály a savkcsztyü formáját a latexkeverékbe _______________________mártja A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban szerdán megnyílt a „Nagy Október fényei” című kiállítás, amelyet a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumának anyagából válogattak (Képtávírónkon érkezett). Savkesztyű, léggömb Dombóvárról lékkai a vágómarha-felvásárBaráti találkozó Évente három és tél millió léggömb készül Dombóváron
