Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
1977. augusztus 24. /tŐÜÍaN, KÉPÚJSÁG 5 A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár 115 millió forintos költséggel épült. A napokban átadott új műhelycsarnoka kis- és középszériában állít majd elő korszerű bútorokat. A bútoripar nagyszabású újjászervezése tavaly befejeződött. Az előző ötéves tervidőszakban kétmilliárd forintot költöttek e beruházásokra. Részben ennek kö-. szűnhető, hogy tavaly az iparág csaknem tíz- milliárd forint értékű árut gyártott. A bútorok kiskereskedelmi forgalma éveken át dinamikusan növekedett, hiszen a rekonstrukció egyik alapvető célja a lakosság megfelelő mennyiségű bútorral való ellátása volt. Uj munkahelyek létesültek. Főként vidéken számolni lehetett és kellett is a munkáslétszám növekedésével. Két éve azonban erre már vidéken sincs mód, új munkahelyek létesítését ezért a bútoripar nem tervezi. Az iparágnak sokfajta igényt kell kielégíteni. Egyrészt a hazai lakossági ellátásra termel. Természetesen a közületék, iskolák, bölcsődék ellátása is elsőrendű fontosságú. Miután azonban a belkereskedelem idei rendelése például jóval szerényebb a korábbinál, már csak a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásának érdekében is növelni kell az exportot és szilárd külföldi piacokat kell teremteni. A szocialista országokban 13 százalékkal, tőkés viszonylatban 24 százalékkal kívánják növelni a kivitelt. A mennyiségi növekedéssel egyidőben, a minőség javítása, a választék bővítése is az eddiginél hatásosabb erőfeszítéseket követel. Az egyes vállalatoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a tényleges igényeket, amelyek idén elsősorban a szekrény- elemek és a kisbútorok iránti kereslet növekedésében jelentkeznek. Nagy feladat vár tehát a gyártmányfejlesztőkre. Jelenleg is készülnek újdonságok. Leemelhető, cipzá- ras párnázatú ülőbútorok például, amelyek a könnyebb tisztítást segítik elő. A bútorok forgalma szorosan összefügg a lakosság reáljövedelmének növekedésével, az új lakások teremtette igényekkel. A vállalatok piackutató szakemberei a Budapesti Nemzetközi Vásáron és a vidéki kiállításokon mérhetik föl legeredményesebben a lakossági igényeket. Sajnálatos azonban, hogy a prototípus bemutatása és . a szériagyártás között másfélkét év is eltelik. S bár a bútor nem tartozik a sűrűn változó divatcikkek közé, ma már mind nagyobb az igény valóban modern, kényelmes és könnyen alakítható bútorokra. A népesedéspolitikai intézkedésekkel összhangban a gyermek- és csecsemőbútorok iránti kereslet is fokozódik. A bútoripar fejlesztési tervei között éppen ezért fontos helyen szerepel ezek gyártásának fejlesztése. Rövidesen várható is, hogy az e téren még tapasztalható ellátási zavarok megszűnnek. Amit pedig a hazai ipar nem tud előállítani, importból kell és lehet pótolni. A bútorforgalomban jelenleg 15 százaléknyi az importtermék. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen áron juthatunk hozzá lakásunk berendezéséhez. Sajnos az előző tervidőszakban a bútorárak négy-öt alkalommal is emelkedtek. Ez elsősorban az alapanyagárak növekedésének volt a következménye. Igaz azonban az is, hogy az utóbbi években a korszerűtlen, bár olcsó bútorokat mind kevesebben keresték; a régi konyhabútorok iránti érdeklődés például szinte teljesen megszűnt. Egyre többen gondolkodnak úgy és ezt meg is tehetik, hogy ha már bútort vesznek — amit nem tesz évenként az ember —, akkor az legyen tetszetős, korszerű, akkor is, ha esetleg drágább. A bútoripari fejlesztéshez szorosan kapcsolódott és kapcsolódik az úgynevezett Domus-program. Ma már az ország szinte valamennyi nagyvárosában épül, vagy már felépült egy-egy nagy négy-, vagy nyolcezer négyzetméter alapterületű Do- mus bútoráruház. Persze, sok még a gond, a megoldásra váró feladat a bútoriparban. Korszerűsíteni kell a csomagolást, a szállítást, készáruraktárakat kell építeni. De tény az is (s erről bárki meggyőződhet, ha nyitott szemmel jár), hogy az utóbbi években a bútoroknak nemcsak a választéka, de minősége is javult. D. K. Uszoda a „ fenyőalatt Munkában az ácsbrigád Bizonyára nemrégiben sok- százan megnézték azt a gépkocsisort, amelyek trélerein hatalmas hajóbordákra emlékeztető faalkatrészek mere- deztek. A cél Szekszárd volt. A szállítmánynak — bár nem hajóépítéshez szállították őket, valóban köze lesz a . vízhez. Belőlük készül majd a szekszárdi strandfürdő úszómedencéjének fedőszerkezete. A feladó a Komplex Szövetkezet, ahol ezt a gondosan kikészített, pácolt fenyőfaszerkezetet készítették, szabadalmaztatták. Eddig még zömmel mezőgazdasági épületeknél használták, kivéve a harkányi medencét, de valószínűleg beválik majd sportolásra télen-nyáron alkalmas fedett uszodák építésére is. Már készen állnak a medence mellett a betonba ágyazott acélcsuklók, amelyek tartani fogják a fölötte ívelő tizennyolc, sötétre pácolt fabordát. Erre kerül majd külső burkolásként a Csehszlovákiából importált mélypiros hullámpala. Az uszoda belső magassága tizenhárom méter lesz. Belülre álmennyezet készül majd a helyben, Szekszárdon, a BVK-nál gyártott műanyag burkolóanyag felhasználásával. Az építtető Víz- és Csatornamű Vállalat szerint jövő év első félévének végére készül el a megyeszékhely fedett strandja. Mi, hogyan valósult meg? A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tavaly foglalkozott a felügyelete alá tartozó vállalatok gazdálkodásának eredményeivel. A végrehajtó bizottság egy évvel ezelőtt megállapította, hogy fokozódott a gazdálkodás hatékonysága, és a kialakult kedvező tendenciákat erősíteni kell. Most, amikor a harmadik negyedév közepén járunk érdemes visszatekinteni az elmúlt félévre az eredmények ismeretében. Vajon mi hogyan valósult meg az egy évvel korábbi vb-határozatból? * A ötödik ötéves terv időarányos része megvalósításának érdekében az 1977. évi magasabb követelmények a megyei tanács ipari osztályához tartozó öt vállalatnál — T. m. Építőanyagipari Vállalat, Szekszárdi Bútoripari Vállalat, Szekszárdi Nyomda, Szekszárdi Textil- tisztító és Ruházati Vállalat, Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat — első félévi gazdálkodásában túl-' nyomórészt megvalósultak. Az öt vállalatnál az 1977. évi követelmény 105—107 százalékra tervezett termelés-, illetve árbevétel-növekedést írt elő. Az említett vállalatok ezt 117,4 százalékra teljesítették. Ez az eredmény különösen akkor jelent sokat, ha figyelembe vesszük, hogy folyamatosan csökkenő munkaerő-felhasználással érték el. A számokon túl még valami. A vállalatok teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket az ágazati követelményeken túl a megye elvár tőlük. Az építőanyag-ipari vállalat a lakosság szükségleteinék megfelelően termelt egyre növekvő mennyiségben betonelemeket, folyamkavicsot. Biztosította a kivitelezők számára a szerteágazó községfejlesztési munkákhoz szükséges építőanyagot. A bútoripari vállalat a viszonylag gyengébb bútorkereslet ellenére jó minőségű újfajta termékeivel megteremtette a maga számára a zavartalan értékesítés lehetőségét. A nyomdánál a bevált naptárgyártás mellett a növekvő mennyiségű napilap előállítása, valamint a könyvgyártás bővítése lehetővé tette, hogy a termelés az egész év folyamán egyenletesebb legyen. A divatirányzat követelményeinek alapján a rendszeresen megújított választékkal biztosítani tudta mind belföldre, mind a külföldi export szállításaira az állandó áru- szállítást a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat éppúgy, mint a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat. A termelés növelése a csökkenő munkaerő-felhasználás mellett a növekvő termelékenységről vall. Az e területen elért eredmények alapvető forrása az üzem- és munkaszervezés folyamatos alkalmazása, valamint az intenzív fejlődést eredményező gépi beruházások megvalósítása. Végül is mindazt, amit az elmúlt évi vb-határozat feladatként jelölt meg a vállalatok számára, idén az első félévben teljesítették. Százötven vagonnal több zöldség ZÖLDÉR T-Jelentóa Az 1009'77. MT-határozat alapján a zöldség-, gyümölcskereskedelem szervezeti változtatásával szűntek meg a közös vállalatok és lettek szövetkezeti vállalatok, a szervezeti változás keretében a TOLNAKER—ZÖLDÉRT, tehát Tolna megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat. A név önmagában még kevés ahhoz, hogy elérje a kívánt gazdasági hatást — amiért tulajdonképpen a szervezeti változásra sor került. Jelen esetben is a névváltozás mögött igen komoly gazdasági, szervezési, értékesítési és felvásárlási tevékenység húzódik. Az MT-határozat következetes végrehajtásából az alábbi szembetűnő változások következtek be. Nézzük a féléves eredményeket a számok tükrében. A ZÖLDÉRT-felvásárlás féléves eredményei: Burgonya 40 vagon, 13 vagonnal több. Zöldség 348 vagon, 150 vagonnal több.' Gyümölcs 54 vagon, 11 vagonnal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az értékesítés alakulása az első félévben: Burgonya 135 vagon, 6 vagonnal kevesebb. Zöldség 205 vagon, 65 vagonnal több. Gyümölcs 46 vagon, 22 vagonnal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A- lakosság részére értékesített áruk árszínvonala 14,6 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél és ez 2 200 000 forint megtakarítást eredményezett a lakosságnak. — P. Z. — Szekszárdi szövetkezeti áruház így néz ki az újonnan épülő szekszárdi áruház a szomszédból, a posta most épülő műszaki épületének tetejéről Fotó: Bakó
