Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

©KÉPÚJSÁG 1977. augusztus 23. Tamási kocsi parkolt a kijelölt he­lyen, illetve a környező mel­lékutcákban. Az ünnepi meg­nyitót dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se tartotta. Méltatta a nap jelenőségét, augusztus 20-át, alkotmányuhk ünnepét. A versenyeket megyénk állami és pártvezetői közül többen megnézték. Ott volt dr. Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke is. A verseny során találkozott a hazai és a kül­földi csapatok vezetőivel, hosszasan elbeszélgetett ve­lük. A verseny első számát a Kiskunhalasi Határőr Dózsa lovasa, Horváth József nyer­te, Játék nevű lován. Máso­dik helyen a Kárpátia Lovas­klub versenyzője, Juhász Pé­ter végzett. A harmadik hely a mezőszilasi Bálint Lászlóé lett. A simontornyaiak ebben a versenyszámban a hatodik helyet szerezték meg: Kapoli István Bulyán nevű lován. A dalmandi Szabó Sándor Bal­ladán hatodik lett, míg a si- montornyai Plank Egyed Di­dón a nyolcadik helyet sze­rezte meg. Az ifjúsági díj­ugratásban a Kiskunhalasi Határőr Dózsa versenyzője Ambrus Imre Gobelin nevű lovával nyerte a számot. A simontornyai Horváth Béla Hollón a második, Pósán ha­todik lett. A kiskunhalasi Vizkeleti Ferenc Gubanccsal a harmadik helyet szerezte meg. A megnyitó versenyen 130 centiméteres akadályon a kiskunhalasi Horváth József Gumi nevű lovával első lett, így Horváth József (Dal- mand) Aligátoron a második helyet, Aranyon a harmadik helyet tudta megszerezni. A verseny másnapján, augusztus 20-án ifjúsági díj­ugratásban kettős helyezés született. Rácz Aladin Flori­dán az első, Ambrus Imre Igoron második lett. Csapat- versenyben, mely az ötödik versenyszám volt, a Kiskun- halasi Határőr Dózsa nyert, megelőzve a Budapesti Hon­véd együttesét. A simontor­nyaiak Mezőszilassal indul­tak. közös csapattal és har­madikak lettek. A szimultán ugratás ragyogó dalmandi si­kert hozott. Kecskeméti Jó­zsef Amálián az első, Aligá­toron második lett. A verseny harmadik nap­ján az ifjúságiak csapatver­senyében a fegyveres erők „B” csapata bizonyult leg­jobbnak, második lett Mező­A TAMÁSI LOVASNA­POK rendező bizottsága is­mét jó munkát végzett. A háromnapos versenyt tökéle­tesen megszervezte, még a legkritikusabb szemmel ér­kezőknek is azt kellett meg­állapítani, hogy minden tö­kéletes. Jó volt a szervezés, gördülékenyen folytak a ver­senyek, gyors és pontos a tá­jékoztatás és ezúttal még az ellátás is elismerést kapott mindenkitől. A tamási ÁFÉSZ vezetői gondoskodtak arról, hogy a hatalmas néző­seregnek ne legyen hiánya semmiben. Nézőkben ezúttal sem volt hiány. A verseny első napján ötezren, augusztus 20-án, a második napon 15 ezren, majd a verseny harmadik napján nyolcezren állták kö­rül a nagy méretű verseny- pályát, illetve foglaltak he­lyet a lelátókon. Ez a néző­szám rekord. Augusztus 20- án — szerény számítások sze­rint — több mint kétezer gép­szilas és Simontornya közös csapata, míg a harmadik he­lyet a fegyveres testületek „A” csapata szerezte meg. A minősítő versenyen 130—140 centiméteres akadályon a Kiskunhalasi Határőr Dózsáé lett az első. illetve második hely. Mezei Miklós Himö- kön, míg Varró József Heró- desen lovagolt. A dalmandi Kecskeméti József ezúttal is szép eredményt ért el. Ali­gátoron harmadik lett. Nagy érdeklődés előzte meg a kitartásos versenyt, mely végig izgalmas volt és Kecskeméti József minimális különbséggel szorult a máso­dik helyre. Farkas József, a Budapesti Honvéd verseny­zőjével azonos magasságot ugrott át lovával, 188 centi­métert. Harmadik helyen a Budapesti Honvéd színeiben induló Berki Sándor végzett, Mezei Miklóssal, valamint Kecskeméti Józseffel azonos eredménnyel, 174 centimé­terrel. Tehát ebben a ver­senyszámban a dalmandi Kecskeméti József egyik lo­vával 188, a másikkal 174 centiméteres akadályt vitt át. A zsűri a legeredménye­sebb magyar versenyzőnek járó tiszteletdíjat a dalman­di Kecskeméti Józsefnek ítél­te. Vasárnap késő délután fe­jeződtek be a küzdelmek Ta­másiban. Ezúttal is elégedet­SEFCIK ANDRES (Kárpá­tia Klub, Bratislava): — A mi klubunk fiatal, csak né­hány éve alakult, másodszor vagyunk itt, Tamásiban. Ta­valy egy első helyet sikerült szerezni, de ezen kívül több értékes helyezésünk volt. Ki­tűnőnek értékeljük a szerve­zést, jól dolgozik a verseny- iroda és külön dicséret illeti Dávid Gyulát. Meglepett bennünket ez a hatalmas ér­deklődés és a közönség hoz­záértése. Sajnos nálunk még nincs olyan hagyománya en­nek a sportágnak, mint Ma­gyarországon, főleg itt Ta­másiban. örülünk, hogy meghívást kaptunk és min­dig szívesen jövünk a tamá­siak versenyére. HIRLING JÓZSEF alezredes (Kiskunhalasi Határőr Dó­zsa): — 1959 óta minden versenyen itt vagyunk. Jól tud­juk: Tamásiban ezeknek a versenyeknek tradíciójuk van. Erre meghívják a rokonokat, ismerősöket... A hoz­záértő néző, a nagy közönség arra kötelez bennünket, hogy évről évre készüljünk a versenyre. Hogy milyen rangja van a tamási nemzetközi lovasversenynek, azt bi­zonyítja, hogy mindhárom napon sokan jöttek még Kis­kunhalasról is. Képünkön Hirling József alezredes ver­senyzőjével, Varró Józseffel, a Magyar Népköztársaság első osztályú sportolójával. A bratislavai Hadzia Villian Lordon Kecskeméti József (Dal- mand) a legeredményesebb hazai versenyző Papp Tibor (BHSE) Igazmondó nevű lován p ten távozott a nagyszámú közönség, mert kitűnő verse­nyeket láthatott. Dicséret il­leti a tamási lovasnapok ren­dező bizottságának valameny- njü tagját, hogy ilyen kelle­mes versenyekkel biztosítja egyik legnagyobb ünnepün­kön — alkotmányunk ünne­pén — a szórakozást, a köz­ség, sőt az egész megye la­kóinak. Nagy sikert aratott Szegedi Gábor bemutatója a puszta­ötösön SZTIPICS LUKA (Dakovó, Jugoszlávia): — Tizenegye­dik alkalommal vagyunk itt, Tamásiban. Látjuk, hogy mi­lyen fejlődés történt ezalatt ebben a sportágban és magá­ban a községben. A régi pá­lyán kezdtük a versenyzést és ma ilyen szép környezet­ben kitűnő pályán verse­nyezhetünk. Mindig örömmel jövünk, szeretjük azt a lég­kört, melyet itt találunk. A közönség rendkívül sportsze­rető és hozzáértő, a rendező­bizottsággal jó kapcsolatunk alakult ki és a versenybíró­ság is korrekt. Az 1968-as év volt számunkra a legsikere­sebb, de minden évben ju­tott néhány értékes helyezés. Klubunk vitrinjének fő he­lyén állnak azok a szép, ér­tékes tiszteletdíjak, melyeket Tamásiból vittünk haza. ÓBERLE FRANTISEK (Kassa): — 1972 óta vagyunk itt a versenyeken, tehát most hetedszer. Nagyon jó barát­ság alakult ki klubunk és a tamási vezetők között. A Kassai Vasmű Kombinát sportklubjának vagyunk tag­jai. A gyár 23 ezer dolgozót foglalkoztat, a sportkörnek 22 szakosztálya van. Feltét­len meg kell említeni, hogy nagyon jól éreztük magun­kat Tamásiban, sok jó bará­tot szereztünk. Tavaly fiam megnyerte a minősítő ver­senyt, szerzett második he­lyet is, sőt övé lett ä legjobb külföldi versenyzőnek járó kitüntető cím és a tisztelet­díj. Tavaly, mint a legjobb külföldi edző, én kaptam az értékes tiszteletdíjat. A ta­mási vezetők már többször jártak Kassán, utoljára jú­niusban voltak nálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents